Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-19 / 245. szám
Í974. október 19. MTLKT-MAGTARORSZA» HÉ I VÉGÉN NlezSn*/ Ha nem is a régi szenvedéllyel, de ma is érdeklődve böngészem a sporthíreket. így volt ez 'a héten is, amikor egy nem mindennapi vetélkedőre bukkantam: „Egy ala'oamai börtön lakói futóversenyre hívták ki az őreiket. Tízezer méteren mérik össze erejüket. Az egyik rab, Harry Smith egészen különleges teljesítményt nyújtott: olyan gyorsan húzott el a mezőnytől, hogy — még ma sem érték utói”. Mindenekelőtt azért tartom figyelemre érdemesnek ezt az eseményt, mert újabb bizonyítékát adja a közismert igazságnak: szégyen a futás, de hasznos. Harrynal maradva: mióta úgy elhúzott a mezőnytől, nem kell már a rabok keserű kenyerét ennie, bizonyára most valahol a tengerparton üdíti fel a hosszú ülésben megmerevedett izomzatát, s ebédre rákot fogyaszt pezsgővel. Van persze másfajta összefüggése is ennek az eseménynek. Ama bizonyos alabamai rabnak szégyenér - zet nélkül lett haszna a futásból. Az életben nem ez a tipikus, hanem éppen az ellenkezője. Hallottam például, az egyik illető csak sejtette, hogy üldözőbe kívánják venni a munkahelyén viselt dolgaiért. Nem várta meg a „verseny” kezdetét, még idő előtt kiugrott a startkő mellől, csak úgy porzott nyomában az út. Végtére is mindig az adott szituáció dönti el, hogy az ember hogyan szedi a lábát. Lehet egyedül is olyan tempót diktálni, minth,a valaki örökké az ember sarkában volna. A magányos hosszútávfutó azért még- iincs teljesen egyedül, ott' dübög nyomában mondjuk a nyakoncsípés lehetőségének tudata, ami néha nagyobb ellenfél, mint mondjuk a tízezer méter olimpiai bajnoka. Mármost, aki szélsebesen kapkodja a lábát, bizony előbb utóbb elhúz a mezőnytől s bottal üthetik a nyomát. Tekintettel arra, hogy mezőnnyel nemcsak a stadionban, hanem annyiféle pályán találkozunk, nem ritka manapság az effajta kiugrás. Vannak, akik adottságuk, képességük folytán gyorsabban haladnak, mint a többiek, gyorsabb a ritmusuk s teljesen tiszta eszközökkel körözik le azokat, akikkel pedig egyszerre indultak. Az ujjunk sem egyforma, miért pont lábunk vagy esetleg a fejünk lenne az? Hanem itt is van egy kis bökkenő. Bizonyára önök is észrevették már, hogy mások viszont a közepesnél is kisebb tehetség birtokában is az élre szeretnének törni. Ezért aztán vagy a szabályoktól eltérő könnyebb cipőt húznak, vagy — szintén szabályellenesen — minden kanyarnál lecsípnek egy kicsit az útból. Megfigyelhető ezeken a nem stadionbeli pályákon is, hogy némelyek minden figyelmüket a helyezkedésre összpontosítják, úgy, hogy lehetőleg a belső körben haladhassanak, amelyiken — miként köztudott — közelebb kerülhet az ember a tűzhöz, vagyis, hogy a sikerhez, a győzelemhez. Persze, mindezt csak alapos körültekintéssel lehet felfedezni a lelátóról. Hanem azt már szemüveg nélkül is jól láthatjuk, amikor egyes versenyzők a könyökűket is használják a küzdelem hevében. Az ilyenek lökdösődnek, tolakodnak, legszívesebben keresztül is gázolnának minden előttük haladón, csakhogy ők mutathassák a hátukat mindenkinek. Aztán hallottunk már arról is, hogy egyesek nemcsak szerették volna mindezt elkövetni, meg is tették. Ilyen esetben aztán elég sok munkája akad a versenybíróságnak. Meg kell állapítania, hogy vajon szándékosan tette-e, amit tett, vagy csak véletlenül követte el az illető. Mert, ha ez volt a szándéka, az nagyon csúnya dolog, az ilyen versenyzőt ki kell zárni a küzdelemből, meg kell fosztani a jogtalan győzelem minden dicsőségétől. __ Ügy tűnik, az utóbbi években egyre szigorúbbak a zsűri tagjai az ilyen meg nem engedett eszközökkel szemben, amit bizonyít, hogy nemcsak a küzdelem alatt figyelnek éber szemmel, hanem már a verseny kezdete előtt is alaposabban körülnéznek. Ennek során például mérlegelésre kerülhet sor, alávetik a versenyzőket bizonyos vizsgálatoknak, vajon nem fogyasztottak-e ajzószert, nem doppingolta-e őket valaki. Ami tulajdonképpen a versenyző érdekét is szolgálja, mivel köztudott, hogy az alkalmatlan emberek ilyen, erőltetett úton történő alkalmassá tétele nagyon könnyen megbosszulja magát. A versenyzőnek idő előtt beszúródása lehet, esetleg légszomj lép fel nála, s már az első kör után kidől a sorból. Még súlyosabb az eset, ha a doppingszer az illető szervezetét is megtámadja. Nem, ilyen kétes értékű dicsőségre nekünk egyáltalán nincs szükségünk, jobb, ha már az elején szépen megmagyarázzuk a rajthoz sietőnek: édes barátom, ne tedd tönkre egyszerű, de önmagának nyugalmas és szép életedet. A példabeli rab tízezer méterre vállalkozott. Szerintem ez egy kicsit sok, különösen, ha a nagy átlagot nézzük. A legtöbb ember megelégszik néhány száz méterrel is, szívesebben vág neki a rövidebb távnak, mert tudja, hogy ott biztosan végigverekszi magát és célba ér. Ez sem egy utolsó dolog. Angyal Sándor ményben működik iskolarádió. Feladatuk elsősorban az, hogy a szűkebb közösség, az iskola, a KISZ-szervezet életéről tájékoztassanak, fórnál ják a diákközvéleményt. A tanács a teendők közé sorolta: az Oktatási Minisztériummal közösen ki kell lolgozni a diáklapok kiadásának, szerkesztésének rendszerét, s tanfolyamokat kell szervezni a diákszerkesztőknek, akik így nemcsak sajtószakmai ismereteiket, hanem mozgalmi felkészültségüket is növelhetik. TÁRSADALMI MUNKÁVAL Vásárosnamény miliiói — Vásárosnamény Bereg fővárosa — állítja a nagyközségi tanács elnöke. — Szülőföldünk — vallja az ÁFÉSZ irodáján egy fiatalasszony, a vásárosnamény i 11-es körzet tanács- tagja. — Apáinkkal történelem, a velem egyivásuaknak munkás jelen, gyerekeinknek boldog jövő — mondja a ládagyár harminchárom éves tmk-lakatosa, a 22-es választókörzet tanácstagja. Namény — ma Vásárosnamény — az Árpád-kor óta jelen van népünk történelmében. Létét mesék és legendák szövik körül. Ma már azt is tudjuk, hogy a mesék és a legendák mögött mennyi igazi öröm és menynyi uraktól eltűrt megaláztatás, becsapás lapul. Ez utóbbiért voltak a naményi- ak évszázadokon át re belli- sek. Esze Tamással az élén ott vannak Rákóczi kurucai között. 1848-ban a szabadság hívei. Itt a pártoskodás heve mindig különös lánggal égett. Illés Béla a Károáti rapszódiában így jellemzi e népet: „Selyem zászlójukon ez a büszke jelszó olvasható: Namény nem enged a 48-ból.” Az ofca neve 1919-ben uraik mégis lépre csalják a világháborútól elgyötört lakosságot és hangzatos jelszavakkal kijátsszák őket a nemzetiség ek ellen. A példa ismét Illés Bélától való: „A gazdák minden áron élve akarták kézre keríteni azokat, akiket legjotr ban gyűlöltek. Látni akarták: hogyan halnak meg? ök maguk akarták agyonkínozni Fetrusevics Mikolát, Fóti Jánost, Morgenstern Ignácot, Bálint Gézát és akit mindenkinél legjobban gyűlöltek. a volt tarpai bírót, Esze Tamást.” Az ezt követő 30 év rádöbbentette a aa- ménviakat az igazságra, a nép képviselőinek a tiszteletére. Ezzel a tisztelettel fogadták —; ennek október 28-án lesz harminc éve — a felszabadító szovjet csatiatokat, Plijev altábornagy bátor katonáit. Kegyelettel őrzik a községben elesett szovjet hősök emlékét. Ebben az évben a községért vívott harcokban elesett szovjet tisztről, Jablokovról utcát neveztek el. Cél: a várossá válás H — Vasárosnaményt Kedvező földrajzi fekvése a környék központjává, Bereg fővárosává avatta és avatja ma is — mondja Varga István tanácselnök. A felszaba- dulás óta teljesen megváltozott a község kéne. Hol vannak már a régi nadrágszíj parcellák, a keserves megélhetést is alig biztosító téglagyár, fatelep? 1944-ben kétszázat alig haladta meg az iparban foglalkoztatottak száma. Ma az idetelenült gyárak, üzemek, a farostlemezgyár, a ládagyár, a vízgazdálkodási társulat, az ipari szövetkezet, a Vörös Október Ruhagyár részlege és a többi gazdasági egység nemcsak a naményiaknak adnak munkát, hanem mintegy ezeröt'záz bejáró dolgozónak is. A község területén néav termelőszövetkezet gazdálkodik igen szép ered- ménnyel. Az is a község képéhez tartozik, hogy mintegy ötszázan eljárnak dolgozni. Nem titkolják, hogy sokasz- szonynak, lánynak ma még nem tudnak megfelelő munkaalkalmat teremteni, összlakosságuk 11 ezer lélek. Gergelyiugornya és Vitka egyesült Naménnyal, Kisvar- sány és Jánd pedig csatolt községként tartoznak Vásá- rosnaményhoz. A község történelmében soha nem volt eddig könnyű naményi- nak lenni, ma sem az. A mának is megvannak a maga tennivalói. És a naményiak ma sem engednek a negyvennyolcból. Most például azt vették a fejükbe, hogy városi rangra emelik a községüket. Ehhez a feltételeket — úgy vélik — megteremtik. Erejük nagyrészét most a község csinosítása, városiassá tétele köti le. Volt ebben az évben olyan nap, amikor a lakosság kommunista szombat keretében 394 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Erre az évre ugyan csak másfél millió forint értékű társadalmi munkát terveztek, de minden reményük megvan rá- hogy túlszárnyalják az 5 milliót. Harminc község gócpontja — A naményiak, ha a községről van szó, ha szépíteni, csinosítani kell az utcákat, az udvarokat, nem ismernek határt. így van ez az én lles választókörzetemben is. A szülőföldhöz való tartozást, a szülőföld szeretető t csakis az érte végzett munkával lehet a legigazabban kifejezni. Ez mutatkozik meg a munkahelyi kötelezettségeken túl vállalt társadalmi mun- kában, melyben részt vett szinte az egész választókor zét lakossága. Siket István tanácstag: — Nemcsak üzemek, gyárak nőttek ki a földből, de az eltelt 30 év alatt — én majdnem egyidős vagyok a szabadsággal — gimnáziummal, járási kórházzal, közművelődési intézményekkel, múzeummal gazdaeMott a község. Óriásit feü^dött a kereskedjem is. Községünk harminc községiek p'VHb’kai, gazdocpcd. kidt^rábs és kegnonontia. Fel- feladóinknál e'd; is fi^velembö kell T .»<?többet a kör-ég f Ml a loVnccúo tehet. Erre m^st a XT. v>-hftVor»rr'r*ep*:/rtTs é« hazánk fe^-znbprhTi-ssá-nak harminc éves év*ord’?i'<eéns*V tiszteidére t»*t fe’-uárdások még több lehetőséget nyújtanak. . • Udü'opuraílicsom hinmánv „a rj^m*Ví T^no'V'^'nk kedvelő JaV'V*-ócra fglfrd^tg az ppormúii üdülá-bfan r>ihe»,t <*»<■>Kprj fpil ^ cf ri cin« — "órfojt; .Q^t. azt jr ^.T'b't’ha+iuk. ho‘?v nemes*»1" fölf prípvtp K unotri már od'» is szokott. Nyári va«ámönökön Ftn* ^karavánok VP^tat- nak a Trzéhuz. hogv élvezzék a föveny homnV-iát, a víz h^sét, a levegő frissességét. (slgér) Műtsaki könyvhónap *74 — Hidraulikus és pneumatikus pé^ck Tizenöt tudós, gépészmérnök együttes munkáját szerkesztette egységes kézikönyv, vé dr. Varga József, a műszaki tudományok doktora. A látszólag súlyos cím mögött azonban a szakember azonnal felfedezi a lényeget: eddig hiányzó, és főleg nélkü- lözhetelen könyvet kap kézhez. Az élet minden területén, itt Szabolcsban is. az iparosítás eredményeként mind több olyan szivattyú, kompresszor, csővezeték, erőátviteli berendezés, ventillátor ta- lálható, amely még a jól képzett mérnököt is sok esetben szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Kézikönyvről van szó, ami elsősorban azt jelenti, hogy summáriuma minden olyan ismeretnek, ami a hidraulikával és pneumatikával kapcsolatos. Szükség is van erre, mert bármennyire is élő volt mondjuk az Euler-egyenlet, vagy éppen Bernoulli képlet e, a folyadékok mechanikájának felelevenítése mindig jól jön. Az összeállítás általános táblázatokkal kezdődik, felfrissíti a mértékegységekét, a folyadékok, gázok, gőzök, oldatok fizikai jellemzőit és így tovább. A Hidraulikus és pneumatikus gépek című kézikönyv klasszikus példája annak, hogy mit vár a mai műszaki. Köztudott már-már közhely, hogy a tudomány 5—10 év alatt túlszaladja a korábbi ismereteket, újak jönnek, és a korábban kiválóan diplomázott is gondban van. Mit és hol keressek? — hangzik a modern kérdés, és ez esetben e fontos tudományág már rendelkezik megfelelő feleletadóval. A kézikönyv — úgy hisszük — nem hiányozhat az üzemi műszaki könyvtárakból, de egy-egy mérnök saját gyűjteményéből sem. A tervezés, az üzemeltetés megannyi prob- . fámájára válaszol, mégpedig a tudomány mai állásának legmagasabb szintjén. Nem tudom elképzelni, hogy mondjuk Nyíregyházán, ahol a távfűtés kora bontakozik ki, megyénkben, ahol az energiavezető csőhálózatok rendszere épül, itt, ahol erőművek munkája százakat foglalkoztat, ne találjon megfelelő fogadtatásra a szerzők friss, és nemzetközi viszonylatban is jelentős, érzékletes ábrákkal illusztrált könyve. II belkereskedelmi miniszter rendeleíe Pályázati felhívás a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira Az utóbbi években egész sor rendeletet adott ki a belkereskedelmi miniszter azért, hogy a munka törvénykönyv végrehajtásával kapcsolatos miniszteri utasításokat, amelyek csak az állami kereskedelemre vonatkoztak kötelező érvénynyel kiterjesszék az egész ágazatra, a szövetkezeti ke- keskedelemre, és a más tárcákhoz tartozó kereskedelmi hálózatra is. Az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében — a KPVDSZ-szel és a SZÖVOSZ-szal egyetértésben — jelent meg a miniszter újabb rendelete a munka törvénykönyv végrehajtására. A rendelet többségében ismert és a gyakorlatban is alkalmazott — de eddig csak utasításként élő — előírásokat tartalmaz. Eltér viszont a korábbi utasítással szabályozott gyakorlattól a dolgozók „mozgatásának”, áthelyezésének rendje. A miniszteri rendelet szerint változó munkahelyre felvett dolgozót a köz- igazgatási határon kívüli területre — például a fővárosi országos vállalatnál dolgozót vidékre, vagy gyermekes anyát az egyik kerületből másik távolabbi kerületbe stb. — csak beleegyezésével lehet átirányítani. A rendelet alapján felhívták a vállalatokat, hogy a kollektív szerződésekben, belső sza- szályzataikban rögzítsék ezt. A jubileumi jutalom és a bérpótlék megállapításánál fontos személyi alapbér alsóhatárát felemelték. A kereskedelemben ugyanis van jó néhány munkakör, ahol igen alacsony az alapbér, vagy csak jutalékot fizetnek. Az ilyen dolgozók személyi alapbérének számított összeg korábban nem lehetett kevesebb ezer forintnál, ezt az alsó határt etnelték most 1300 forintra. A nyelvtanulás ösztönzésére a hálózati dolgozók, valamint az idegenforgalmi szerveknél a velük azonos munkakörben foglalkoztatott gépkocsivezetők részére bevezettek az alapfokú nyelvtudás! pótlékot. A rendelet hatálybalépésével érvényüket vesztették a munka törvénykönyv végrehajtására vonatkozó korábbi belkereskedelmi miniszteri utasítások. Katonai főiskolára jelentkezhetnek mindazok az ifjak, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják, és a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni, amennyiben középiskolai tanulmányaikat az 1974/75. tanévben befejezik, illetőleg korábban már befejézték. A jelentkezés feltételeit a) büntetlen és feddhetetlen előélet b) erkölcsi-politikai megbízhatóság, o) magyar állampolgárság, d) hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, °) középiskolai végzettség, f) nőtlen családi állapot, g) 21 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a kö- ’épiskola igazgatójától,' az előző években végzettek (sorkatonák is) Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokságtól vidéken a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: a) saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, b) erkölcsi bizonyítványt, c) a korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt. Az erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges nyomtatványnyal Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokság, vidéken a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság látja el a pályázókat. A jelentkezési lapot és a mellékleteket a folyó tanévben végző pályázók az iskola igazgatójának, a korábban végzettek Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokság, vidéken a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig a parancsnokuknak adják A jelentkezők pályázhatnak: — a „Kossuth Lajos” Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, tábori tüzér, műszaki, vagy határőr; — „Zalka Máté” Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi tüzér, parancsnoki, légvédelmi rakéta, vegyivédelmi, híradó, rádiólokátor, jármű, fegyverzeti vagy hadtáp; — a „Kilián György” Repülő Műszaki Főiskola repülő műszaki, repülőgép-vezetői szakára. A szakok részletes ismertetését a „TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR NÉPHADSEREG KATONAI FŐISKOLAIRÓL” c. kiadvány tartalmazza. A katonai főiskolák T. évfolyamán a tanulmányi év kezdete 1975. augusztus 1—5. A főiskolai hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket, a főiskola parancsnoksága térítés- mentesen biztosítja és gondoskodik a hallgatók kulturális és sportigényeinek kielégítéséről. A tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár. A tanulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók — hallgatói állományviszonyuk meghagyásával — zászlósi rendfokozatba kerülnek kinevezésre. A főiskolát sikeresen elvégzett és felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A katonai főiskolán szerzett oklevél — a katonai szakképesí- téssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdász! vagy általános Iskolai tanári képesítést is nyújt. Pályázati határidő: 1975. január 15. A repülőgép-vezetői szakraa 1974. november láb Ülést tartó t a KISZ KB kizép skolai és szakmunkástanuló tanácsa Pénteken a Hotel Ifjúságban ülést tartott a KISZ Központi Bizottságának középiskolai és szakmunkás- tanuló tanácsa. Tárgyaltak a testület 1975—76-os feladatterveiről. majd megvitatták hogy milyen szerepük lehe a diákújságoknak és diák- rádiőknak az iskola demokrácia erősítésében. Jelenleg a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben rendszeresen megjelenő diákúiságok száma körülbelül 350-re tehető, s jó néhány oktatási intéz-
