Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-19 / 245. szám
WTi október 19. KELET-MAGYARORSZAO ar ■—» au.» •-«. v uäa I IM 1 I Kongresszusra készülnek 1. Bizonyít a konzervgyár Jósavárosi panoráma. (Hammel József felvétele) EGY GYÁR RAJTJA „Hidegjáratás" utáni teendők a Szatmár Bútorgyári»an A Szatmár Bútorgyár új, közel háromszázmilliós beruházása lehetqvé teszi, hogy évente mintegy 350 millió forint értékű terméket állítson majd elő. Az új gyárban július elején kezdődött meg az úgynevezett „hidegjáratás”, a gépek működtetése. Az első kész szekrény — a Szidóna II. — pedig augusztus végén került le a szalagról. Egy-kettő naponta, aztán egyre több. A napi átlag szeptember végén már tiz-tizenöt. A második műszak október elején kezdett, de még így sem tudják tartani a tervezett ütemet. Jövőre — terv szerint is — még csak 200 millió forint értékű búik XI. PÁRTKONGRESZ- SZUS és nazánk felszabadulásának 30. évfordulója tisz- tele téré tett munkafelajánlásait megyénk dolgozói egyre nagyobb mértékben valósítják meg. Az üzemen- kénti értékelések arról tanúskodnak, hogy a dolgozók erejüket nem kímélve fára- doznak vállalásaik teljesítésén. Ezt bizonyította a Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbbi vezetői értekezlete, ahol soron következve a Nyíregyházi Konzervgyár párt-, gazdasági, tömegszervezeti vezetői számoltak be a kongresszusi és felszabadulási felajánlások teljesítéséről. A Nyíregyházi Konzervgyárnak kétezer-ötszáz dolgozója van. Kongresszusi és felszabadulási vállalásukat nyolc pontban rögzítették. Egyik ebből: „A termelési értéket 1974-ben az előző évi 522,8 millió forinthoz képest öt százalékkal, a tervhez képest egy egész egy tized százalékkal növeljük, 550 miUióra teljesítjük .. 1974-ben terven felül 6 millió forint eredménynövekedést érünk el.” Szó van a vállalásban arról is, hogy mit tesznek a „Tiszta, virágos Nyíregyházáért”, hogy egymillió forint kamatmentes váUalati kölcsönnel támogatják dolgozóik lakásépítését, emelik a munkások műveltségét, hogy jövőre megszervezik a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat, hogy bővítik termékeik választékát. A gyárnak van ereje úgy mérni a felajánlások teljesítését, ahogy azt korábSZAMADÄS IDŐSZAKÁBAN ÉL az alapszervezet. Az MSZMP X. kongresszusa óta a kommunisták által végzett munka jelentős, A számvetés mellett az egymást követő hétköznapok is szülik a gondokat a METRI- POND mérleggyár fehér- gyarmati Szatmár gyáregységében. A kétszázhatvan dolgozót foglalkoztató gyáregységben az éves terv 40 millió forint. Termékeik busz százalékát küldik exportra. A termelésben hét szocialista brigád szorgoskodik. Szakmunkásaink száma száznegyven. Az általános iskolát harmincán nem végezték el. A fenti számok természetesen nem fejezhetik ki teljes egészében a gyáregységben folyó teljes tevékenységet. Csupán hozzásegítenek bennünket annak megértéséhez, hogy melyek azok a lehetőségek és feladatok, amelyek között a gyáregység kommunistái élnek és dolgoznak. Mindössze harminchármán vannak. A tagság két pártcsoportban tevékenykedik. Az alapszervezetben huszon- ketten munkások. Heten a műszaki értelmiségből, négyen pedig alkalmazottak közül kerülnek ki. Pártmegbízatása van a tagság kilencven százalékának. Van hét munkásőrük, négy ta- nácstaguk. A járási párt- bizottságban és a Hazafias Népfront járási bizottságában egy-egy tag képviseli az alapszervezetet. Képviselőik ott vannak a gyáregység tömegszervezeteiben is. A PARTCSOPORTOK MOST VÉGZIK a négy éves munka értékelését. Számba veszik azokat az alapszervi pártdokumentumokat, amelyek a X. kongresszus határozatainak a végrehajtásával foglalkoznak. Munka közben a községi pártbizottsággal állandóan konzultálnak. Az összeállított beszámoló még ezután kerül a vezetőség elé. A fehérgyarmati gyáregység fiatal, alig öt éves ban a szocialista brigádok lebontották a tagokra is. így érték el, hogy egy-egy rész- értékelés után, amikor az eredmények megjelennek az egyes üzemek versenytábláin, akkor a szomszédos üzemek munkásai is látják és hasonlítják a sajátjukhoz. Ez már a gyárban folyó mindennapi politikai munkának is a dicsérete. Az üzemi agitáció már évek óta jó eredményeket ér el. Ennek bizonyítéka az is, hogy a megyei és városi pártbizottság a Nyíregyházi Konzervgyárat jelölte ki az üzemi agitáció szemléltetésének bázisüzemévé. Természetesen még vannak tennivalók. Azok az eredmények, amelyeket a gyár, a dolgozó kollektívák elértek, még nagyobb elismerést érdemelnek mind a gyáron belül, mind a gyáron kívüL Itt nemcsak az anyagi elismerésre kell gondolni. A gyárnak a termeléssel együtt az anyagi elismerésre is megvannak a lehetőségei. Ülnek is vele. A nagyobb figyelmet az erkölcsi elismerésre kell fordítani. Hatékonyabban szükséges élni ezekkel a lehetőségekkel is. A dolgozók felajánlása és most már a teljesítés is kézzelfogható. I Kézzelfoghatóvá kell tenni az erkölcsi elismerést is. ELHANGZOTT, HOGY A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁRBAN jó a kapcsolat a dolgozók és a középvezetők, valamint a gyár vezetői között. Ez nagyon lényeges, mert csakis ilyen légkörben érzik a dolgozók magukénak a munkahelyet, az üzemet, a gyárat. múltra tekint vissza, egyidős a X. kongresszus határozataival. Az eddig összeállított anyagból az is világos, hogy a mérleggyári kommunisták erejük nagy részét a kongresszus gazdaságpolitikai céljai megvalósítására fordították. Fehérgyarmaton a helyzetet nehezítette* hogy általában az ipari termelésnek alig vannak hagyományai. A mérleggyártásnak még egyáltalán nem voltak, tgy aztán érthető, ha az alapszervezet erejének nagy részét a gazdasági szervező és irányító munka kötőt- te le. A teendők még ma is ezen a területen jelentkeznek. Itt még ma is gond a folyamatos anyagellátás. Az emberek nem ismerik előre a terveiket, nem tudnak kellő energiával küzdeni vállalásaik teljesítéséért. Érdekes, ahogy a gondok megoldása jelentkezik egy ilyen kis gyáregységben. A kommunisták taggyűlésen felvetik a hiányosságokat, a megoldások lehetőségeit. A gazdasági vezetés néhány nap múlva a taggyűlésen elfogadott határozatokat megoldásra sok esetben visszaadja — mivel itt a pártmeg- bizatas és gazdasági funkció az esetek többségében egybeesnek — ugyanannak, aki éppen felvetette. ÉS ITT VAN A MÉRCE kérdése. Felelősségre leHet-e vonni valakit — párttagot és pártonkívülit — ha mondjuk nem teljesítette vállalt tervét akkor, amikor hol anyaghiány, hol szervezési gond jelentkezik az üzemen belül? Az anyaghiánnyal függ össze egy olyan rossz gyakorlat is, hogy némely gazdasági egység vezetői — akik egyébként kommunisták —, amikor van munka, akkor annyit kérnek, hogy alig, vagy csak minőségi kifogásokkal győzik a dolgozók. Igaz, ezzel a dolgozóik keresetét szeretnék növelni, de ez semmiképpen sem szolgálja a gyáregység érdekeit. S. 1 tort állít elő a gyár. Egy ilyen nagy értékű, korszerű, import gépekkel is felszerelt üzem elkészülte után jelentkezik a követelmény Is. Termeljen mielőtib teljes kapacitással, terv szerint, sokat és jó minőségben. S hogy ez mégsem egészen így van még, annak sokféle oka van. S 'a tényekkel — ahogy a gyár vezetői mondják, s akár akarunk, akár nem — szembe kell nézni. Csak a fele ••• A napi programban meghatározott mennyiségnek jelenleg még csak felét adja a gyár. A gyár főmérnöke, Nehéz Imre kezdeti nehézségeknek nevezi az okokat, amelyeket hozzáértéssel, menetközben! elemzéssel, fokozatosan kell megszüntetni- Őszintén megvall ja: jobban tart az idei 125 milliós tervtől, mint a jövő évi 230-tól, a tizenötezer garnitúra gyártásától. Lassú a felfutás. Jól dolgoznak az olasz gyártmányú gépek, ezt felesleges bizonygatni. Garanciát is vállalt értük az olasz cég, de ha E gy fiatalember irt egy regényt, és ahogy ez már ilyenkor lenni szokott, elvitte megmutatni egy tekintélyes öreg írónak... A tekintélyes öreg író ag- gastyános igyekvéssel elkezdte keresgetni a szemüvegét, de sehogysem találta. Bocsánatkérőn elmosolyodott, és megkérte a fiatalembert: — Ha már így van akkor galambocskám, olvassa fel hangosan a művét, én pedig hallgatni fogom: A fiatalember fogta a kéziratot és torokköszörülés után kissé félénken, meg halkan olvasni kezdte: — A hópelyhek ezüst színű plhécskéi enyelgőn elmélázó bájos táncot lejtve, könnyeién körözve szállingóztak és lágy huppanással értek földet... Már megbocsát, galambocskám ,— állítja meg az ohm- sasát a tekintélyes öreg író — meghibásodott — mert bejáratásnál ilyen előfordul — csak meg kellett várni, amíg a szerelő megérkezett, hiszen nem volt szabad hozzányúlni. Az igazság az, hogy nem is igen értettek volna hozzá. Talán a szerződést kellett volna annak idején másként szövegelni.. Most már túl vannak rajta... Nem ment simán néhány kisegítő gép átszerelése sem. Ezek ugyanis már korábban megérkeztek és a régi üzemben a termelés szolgálatába állították, mert szükség volt rá. A gépek nagy része azonban a végleges helyén kezdett először dolgozni. A régi dolgozóknak is új volt, de minden géphez nem is jutott gyakorlott szakmunkás. Egy-egy gépállítás például eltartott negyven-ötven percig is a komplikáltabb munkaműveleteket végzőknél. Ma már húsz-huszonöt, esetleg harminc perc. Nagyobb szaktudást igényel S ezek a gépek valóban nagyobb szaktudást igényeién kicsit nagyott hallok. Vegyen kedves olvassa el még- egyszer, és ha lehet, kicsit hangosabban. — A hópelyhek ezüst színű pihécskéi enyelgően elmélázó bájos táncot... kezdte hangosabban a fiatalember. — Sehogy sem értem, — mondta fűiénél tölcsérré formálva a tenyerét a tekintélyes öreg író. — A hó-pely-hek e-züst szi-nű pely-hecs-ké-i ismételte szótagolva a fiatalember —lágy hup-pa-nás-sal ér-tek föl-det. — Ne haragudjon, de valamit még most sem értek tőnek. A nóniuszskálát például sokan nem is ismerték. Nem csak elolvasni, hanem kezelni is meg kellett tanulni. Nem egyszer megesett, hogy a gépen dolgozó segítséget kért, mert nem működött. Érthetően, mert a gépi, durva szabályozást nem végezte el, kézzel akart a gépnek segíteni. Természetesen mindezeken már túl vannak. Újabb problémát jelent most a második műszak indítása, amelyhez a létszámot teljesen új emberekből kell biztosítani. Olyanokból, akik még gyárban, üzemben nem is dolgoztak. Pedig ezeknél a gépeknél még az sem mindegy, hogy ki, milyen szakmát tanult, épület-, vagy bútorasztalosként végzett. S ha már bútorasztalos, akkor sem lehet akármilyen, a gépek kezeléséhez is érteni kelL Lehet hát bármilyen korszerű is az új üzem, ha nincs hozzá elegendő, megfelelő ember. Bár tudták, de igazán most érzik: a gyárba belépő új munkás csak hónapok elteltével válik olyan emberré, akire már lehet számítani. Többször megesett például, hogy a már felvett, munkába állított ember egyik napról a másikra nem jelentkezett. A művezető csak pár nap múlva tudta meg, hogy már a munkakönyvét is kivette. Mindez átmeneti jelenség, nem lehet általánosnak mondani. Egy induló üzemnél azonban — ahol a termelést közvetlenül irányító vezetőkkéletesen, — Intett kezével kissé zavartan a tekintélyes öreg író. A fiatalember pattanásig telespívta a tüdejét levegővel és szinte teletorokból kiáltotta: — Esett a hó. — Esett a hó, — nagyszerű, kiáltott fel ez alkalommal a tekintélyes öreg író. Nem rossz kezdet. No olvassa galambocskám tovább. — Kiszabadítva a kézelője ujjából a megbúvó bronzara- nyosan csillogó számlap-korongját, amelyik egy középen kettévágott létől csepegő narancshoz hasonlított, Konsznek ezernyi gonddal, problémával kell óráról órára megbirkózni — nagy energiát követel az emberekkel való foglalkozás is. S még szerencse, hogy a második műszak Indításához már tudtak átcsoportosítani begyakorlott, régi dolgozókat, akik a tapasztalatok átadásara is alkalmasak. Az utánpótlás Érezteti a hatását azonban az az intézkedés is, amelynek eredményeként már a korábbi években is.növelték a saját képzésű ipari tanulók számát. így az idén 27- en, jövőre már harmincnál is több, azután pedig mintegy negyvenen szerzik meg a szakmunkás-oklevelet a vállalatnál. Fiatalok, akik a gépek kezelését, az új technológiákat is könnyebben sajátítják majd el. A képzés üteme az ezt követő években is husz-hu- szonöt új szakmunkást biztosít majd a Szatmár Bútorgyárnak. Ez már megfelelő utánpótlása is lesz annak a 650-es létszámnak, amely a termelés felfutása után a gyárat képviseli. Nem tagadják, nehéz út vezet még az évi 350 millió forint értékű bútor előállításához, s ennek nagy részét éppen az ev hátralévő hónapjaiban kell leküzdeni. Az akadályok elhárításának módját azonban már tudják, s egyre jobban ez ad erőt a további lépésekhez. tantyln egy eles pillantást vetett a csillog& számlapra és a mutatókra, — olvasta a fiatal szerző. — Ismét nem értem, — mondta újból tölcsérré for-- máivá a tenyerét az öreg tekintélyes mester. — Konsz-tan-tyin rá-rié- zett az ó-rá-já-ra, — kiáltotta pattanásig teletüdővel a fiatal szerző. Akarta tovább olvasni a leírt szöveget, de csak legyintett, letette a gépelt szöveget és kiabálva elmondta az írás lényegét. Amikor a fiatal szerző befejezte, a tekintélyes öreg író kezet szorított vele és ezt mondta: ön tehetséges. Nagyszerű dbeszélést írt. Vésse a fejébe iól: Tömören, lényeglát*tton, linamikusan kell írni. így kell ezt a szakmát művelni, galambocskám.! Fordította: Sigér Imre 2. Mérieggyáriak mérlege Tóth Árpád V. Kokljuskin REGÉNY
