Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-18 / 244. szám
1 Polgári védelem Melléklcíűnli a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója SZATMÁR RUTORGVÁR Siervazás, práMzeíii «len Július eleje óta mozgásban vannak a gépek az új Szat- már Bútorgyárban. A hónap közepétől pedig megkezdődött az úgynevezett melegjá- ratás, vagyis a kísérleti gyár. tás, a próbaüzem. A közel háromszázmilliós beruházás olasz importból származó gépei valóban sok mindenre képesek, de emberek is kellenek hozzá. Teljes felfutás esetén ugyanis 3S0 milliós termelési értéket kell majd Itt előállítani Négyszázötven, ről már négyszáznyolcvanra növekedett a létszám, de még tovább kell lépni: indul a második műszak is. — Kisüzem kis gond, nagy gyár nagy gond — mondja Kuii István igazgató az. üzemi polgári védelem parancsnoka, — Eengeteg még a problémánk, alig látszunk ki a munkából, de azért jut idő a polgári védelmi feladatok elvégzésére is Míg beszél, a telefonnal bl. belődik, sikertelenül. — Még telefonálni is nehéz az új üzembe, mert kevés helyen van még készülék. A városiasodás sokféle gondjai közé tartozik Mátészalkán is a telefon problémája. S az új bútorgyárban ez most, a startnál bizony még nagyobb gbnd. Erre panaszkodik Képiró Sándor gépházi művezető is, a vegyvédelmiek parancsnoka: ~ Két telefonunk van ebben a hatalmas épületben. Az is az emeleteken. Márpedig, különösen ebben az időszakban, az indulásnál még a művezetőnek is a gépek között a a helye. Lépten-nyomon segíteni kell az embereknek is./ Ha keresnek. így bizony' nehéz megtalálni... Gépek és emberek. A hatale ' más épületkolosszus csarnokaiban, a gépek között és az egyre magasodó félkésztermékek mellett bizony nem könnyű eligazodni. Itt-ott még a beruházás kivitelezői is dolgoznak. Szerencsére már inkább csak a járulékos létesítmények vannak hátra. Az irodákban már takarítanak. de a szociális létesítményekben1 — öltöző-fürdő, ebédlő — még javában dolgoznak. — Látja — mutat végig az emeleti folyosón Képíró Sándor — ezeknek az asztaloknak és székeknek sincs még helye, más híiján itt étkeznek a dolgozók. Az élet azonban nem állhat meg A kezdeti nehézségek a fejlődés velejárói, számoltak is vele. Nem csak a termelést érintő problémákkal. hanem a polgári védelmi feladatok ellátásában is. Szerencse. hogy a fontosabb kiképzések arra az időszakra jutottak, amikor még a régi tizemben foRR a termelés. Két éve vett részt átképzéseA város szép Inári létesítménye a bútorgyár. A képen: a szociális és irodaépület ken maga Képíró Sándor Is. A parancsnoki állomány pedig az elmúlt évbon elsajátította a szükséges ismereteket. Sikeresen befejeződött már a beosztott állomány kiképzése iS. — A beosztott állományt lényegében most is a régi dőlgo^ók alkotják — folytatja. — Mivel a létszámhoz viszonyít, va aránvlag kicsi a polgári védelmi feladatokkal megbízottak száma a fluktuáció k°- vetkeztében megüresedő helyekre van megfelelő utánpótlás. Arról pedig, hogy az állo- mánvtáblázat mindig kerek .etfé^z lépvén, s naprakészen - álljon Bársony Sándor gondoskodik lelkiismeretesen. A lehetősébe is megvan . hozzá, mert n munkcügyön dolgozik. A. felvételeketJLs ő.-y;z TWijnektivívnom fs fittéir-~ lenül előnvt j"el<mt. hiszen dísdíme-l. a .később számításba ..lövőket. —Az újakra még -nehéz éwftoni. Mos kell isme-mi őket. s meef’gvelni, ki. hogyan látja el a. munkáiét. Aki heM áll a termoi^'ben és le]_ ki',smenet^5 azzal nem vallunk maid széavgnt a polgári v<s^<*i„rnná1 sem. Bizony megesett néhány új dolgozónál az is, hogy. egy hét után „elfelejtett' bejönni. Az ilyenekre másutt sem lehet számítani. Aki marad az már bizonyít: magáénak érzi az üzemet, s vele együtt a polgári védelmi munkával is egyet ért, váll •'Íja az ezzel járó pluszmunkát. Maga Kun István igazgató is igyekszik tekintélyt szerezni a polgári védelmi munkának. Rendszeresen ellenőrzi a tervben meghatározott feladatok elvégzését, önállóságra ösztönzi a parancsnoki ál- lománvt KéDiró Sándor . maga mondia el: — N°m»-ég éopen azért vont felelősségre az igazgató, mart utasításra vártám, K i t ü ntet ések holott a feladatot Öntevékenyen is megoldhattam volna. Igaza volt. A városi polgári védelmi parancsnokság minden segít- ségat megad a bútorgyáriaknak. Személyesen is segítenek, szemléltető eszközökkel látják el őket, biztosítják a szükséges felszereléseket. Az oktatáshoz szükséges tantermet a vállalat biztosítani tudja, az elSadókról is helyben gondoskodnak. Mint pél- dául a vegyvédelmiek pa- rancsúokhelyettase Oszter Gábor, aki faipari mérnök és a fejlesztési osztály vezetője.- Vagy Erdei István gépész- , mérnök, beruházási előadó. Képiró Sándor maga is tart foglalkozást. Az önvédelmiek közvetlen parancsnoka az igazgató. A foglalkozásokon való megjelenés jó,, csak a betegek hiányóztakí A nagy beruházással " járó új helyzetben, feltétlenül szá- . mólnak a polgári védelmi fel- | adatok növekedésével is. S ha nem is követelőén még, de már most gondoskodni kell az állömáhy szükségszerű nö- j velőséről. Elsősorban talán éppen az üzemi önvédelmi egységnél tehető ez megfontolásra. Hiszen adott esetben ezt a hatalmas gyárat mar nehéz áttekinteni, nemhogy védelmet hathatósan biztosítani. S ott vannak még a távol lévő, régi üzemek is. Megerősítésig, esetleges szervezeti megerősítésre, egyéb intézkedésre előbb utóbb szükség lesz. Lelkiismeretes, fontos mun kát' követel a polgári' védelmi munka a Szatmár Bútorgyárban is. S bizonyára vannak és lesznek még többen is, akik a Szatmár Bútorgyárban szívesen segítik, növelik a polgári védelmi munka hatékonyságát, s ezen a terü'eten is példát mutatnak az új dolgozóknak. Tóth Arpé'* Joíszerii gépeken, dolgoznak a munkások az új Szatmár Bútorgyárban A polgári védelem szervezése, fejlesztése és a feladatok végrehajtása terén több év óta végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként a honvédelmi miniszter elv társ, vezetője javaslatára a fegyveres erők napja alkalmából Honvédelmi érdeméremmel tüntette ki. nesz év után Bendly Vilmost, a Nyíregyházi Városi Tanács csoportvezetőjét, aki a városi parancsnokság munkatársaként, két évtizede nagy hozzáértéssel és odaadóan segíti a polgári ve» öelmi feladatok megvalósítását. Gyarmati Gézát, a Nyíregyházi Járási Hivatal pénzügyi osztályvezetőjét, aki 1954-től a megyei tanácsnál, majd 1961-től a járási hivatalnál a polgári védelmi parancsnokság anyagi-pénzügyi felelőseként nagy szakértelemmel és odaadóan végzi a beosztással járó feladatokat. Hegedűs Istvánnét, a Na^ykállói Nagyközségi Tanács V. B. titkárát, aki 1954 óta folyamatosan aktívan és lelkiismeretesen dolgozik a honvédelmi, ezen belül a polgári védelem szervezési és kiképzési feladatok végrehajtás sában. Juhász Mihályt, a Máríapócsi Községi Tanács elnökét, aki mint polgári védelmi parancsnok 1954 óta nagy szakértelemmel és lelkiismeretesen irányítja a község polgári védelmi erőinek szervezését és felkészítését. TIZENÖT ÉV UTÁN ♦ * Folkmayer Tibort, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatóját, Dr. Márton Mihályt, a megyei KÖJÁL igazgatóját, Svető Lászlótf a Mátészalkai Városi Tanács pénzügyi, terv- é? munkaügyi osztályvazetőjét, Szabarí Jánósi, Nyíregyháza 17/5. számú gyógyszertárának vezetőjét, Tóik Bílintnit, a Kisari Községi Tanács V. B. titkárát, Szabó Pált, a Vásárosna- ményi Járási Hivatal igazgatási főelőadóját. TÍZ ÉV UTAST Bpdolóézki Istvánt,'a Vörös Október Ruhagyár nyíregyházi gyáregységének dolgozóját, Gellén Imrét, a VásárosnaményJ Járási Hivital dolgozóját, Kiss Bálit, a Mátészalkái Járási Hivatal műszaki osztály vezetőjét, Kutyilc Lajost, a Nyírbátori Auróra Cipőinari Vállalat dolgozóját, Losonczi Balázst, a Mátészalkai Járási Hivatal személyzeti csoportvezetőjét, Dr. Takács Lászlót, a Kisvárdal Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezetőjét, Tornai Mihályt, a Nyíregyházi Járási Hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjét. VEGVt VÉDELEM Módszertani bemutató Tiszavasváriban Fennállása megünneplésének Huszonötödbe évfordulójára készül a polgári védelem. Készülhet-e méltóbban egy polgári védelmi egység a negyedszázados évfordulóra, mint alkalmazási készültségének állandó fokozásával, tudásának, készültségi fokának módszertani bemutató gyakorlaton történő bizonyításával ? Állíthatjuk, hogy nem. És erről tanúskodik a szeptember 30-án Tj^avss- vári’oan tartott módszertani bemutató gyakorlat is. i Az üzemi polgári védelmi alegység adott szamot a kiképzési időszak alatt elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteiről, azok komplex formában történő alkalmazásáról. Már a második világháború bebizonyította, hogy a hátország, a lakosság életének, az anyagi javak védelmének biztosítása milyen fontos tényező. A tömegpusztító fegyverek korában, tehát napjainkban a lakosság veszélyeztetettségének megnövekedésével a hátország védelmét még körültekintőbben kall megszervezni. Az ország biztonságának á lakosság, az állampolgárok életének megóvása egyik oldalról a hadsereg feladata. A másik oldalon pedig a polgári védelem hivatott egy esetleges fegyveres támadás esetén a hátország veszteségeinek csökkentésére. Éjre pedig készülni kell. A felkészülés fontosságának a jelentőségét ismerték jól fel a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban, és ennek jegyében támogatják az üzemen belül folyó polgári védelmi munkát. A gyárban működő polgári védelmi a küc^'-'zéshen tanúsított kimagasló kiképzési eredménnyel felel a gondoskodásra. A kiképzésben elért sikereikre felfigyelt a megyei vegyivédelmi szakszolgálat parancsnoksága is, és kijelöli az alegységet a módszertani bemutató gyakorlat megtartására. A módszertani bemutató gyakorlatnak az volt a célja, hogy a végyivédelmi szak- szolgálat városi, járási parancsnokainak jé. vegyivédelmi egységek. önálló vegyi- védelmi alegységek parancsnokainak bemutassák a vegyivédelmi alegység működését a vegyifegvver alkalmazásának körülményei között. Módszert adjanak az alegység parancsnokoknak a lasonló gyakorlati foglalkozások megszervezésére és ' «vezetésére. Pontosan kezdődött a módszertani bemutató gyakorlat. Az önálló vegyivédelmi alegység parancsnokának parancsából .megtudtuk, hogy „Az ellenség sorozatos csapásokat hajtott végre nukleáris, vegyi és biológiai, valamint hagyományos eszközökkel- T. község térségében HAB típusú mustár harcanyagot alkalmazott. A csapások következtében a község jelentős területe szennyezetté vált. Az alegység fel-. adata:, nyisson, átjárót egyszeres gépkocsiforgalomra a Tíszavasvdrúól • kjeire Teli'/'., területen, telepítsen-mentesítő áUómást saját -éi. á kivonásra- kerülő polgári védelmi erők, illetve a lakosság személy, anyag és jármű mentesítésére. Működési sávhatár: a villamosvezeték és a halastó közötti terepszakasz.” A parancs vétele után az alegység alparán'csöokal és beosztottai azonnal hozzálátnak a parancs teljesítéséhez. A felderítő járőr megkezdi a szennyezett tefép52ákasz felderítését. Első lépésként magukra öltik a könnyű gázvédő ruhát és a sisak gázálarcot, majd a szennyezett terület határát sárga zászlókkal jelzik. Mentesítő állomás telepítésére alkalmas helyet kutatnak fel és jelentéstételre bevonulnak. Ezalatt az idő alatt a mentesítő alegység feltöltő helyet létesített, klórmész-homo'k keverékkel feltöltik a szórókocsit, a locsolókocsik vizet vesznek a bányagödörből es készülnek az átjáró . nyitá-. sára. A látványosabb rész az átjáró nyitással kezdődik. Felsorakozik a technika. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben nem hadi technikáról van szó, hanem a népgazdaságban használt járművekről, erő- és munkagépekről. Locsolókocsi gvanánt például ■ a gyár iszap, szippantó kocsiját használták. A gyár műszaki embereit dicséri, hogy a szippantó kocsikat saját tervezésű és kivitelezésű szűrőfejekkel látták el, — ez újításnak sem rossz — és azzal hajtották vérge az út mosását. Az átjáró nyitásának pillanatát mindenki figyelte. A locsolókocsít, mely az út nedvesítését végezte követte a mentesítő ar.vag szórása. A klórmész-homok keverék bedörzsölését négy tetőtől talpig védőruhába öltözött alegvségtag végezte. Ezt kö vetően az ön- és létesítménymentesítést . . nézték meg r résztvevők. Armkor az .átjáró . mentén megjelentek, a, nyitás* ’ jelentő, fehér zászlók, megim dúlt a különleges alegység és az indulástól számítva negyven perc alatt állt a mentesítő komplett. Megkezdődött az anyagok, személyek és járművek mentesítése. • j , ■ • '• Hegy az eddig végzett bemutató gyakorlat mennyi erőbe, energiába, fáradtságba került, az kiderült a? alegységek tagjaival történő beszélgetések során. A vegyi felderítő és ellenőrző egység parancsnoka, Ré- kási Lajos elmondta, hogy szeréti.-na .polgári védelmi munkát. Jó tudni,.hogy baj csatén segíthet az ember a rászorultakon- Közben edződik is az ember.” a felderítő járőr egy másik tagjának Hűik Istvánnak a csizmájából is lehetne önteni $ vizet. , D« sebaj, ilyen szépen sikerült gyakorlat megér minden fáradtságot.” A vendégek a mentesítő komplettet „rohamozzák” meg. Egyik csoport az anyag- mentesí tőben talál érdekeset, a másik a személymentesítő zuhanyozójában méregeti a víz hőfokát. A kompletthez tartozó kazánról megtudjuk* hogy negyven fokos meleg vízből óránként ezerkétszáz litertől többet képes szolgáltatni. Akik a gépjármű mentesítést figyelik, azok első pillanatban sajnálják a,klórmésa- tői fehérlő gépkocsi vezetőjét, mondván, „mikor tudja lemosni róla azt a temérdek fehérséget.” Akkor ámul- nak csak el, amikor egy nagy nyomású permetezőgép — ezt is a helyi termelőszövetkezettől vonták be — percek alatt tisztára mossa az egész kocsit. Az alegységek déli félkettőre a kapott parancsot maradéktalanul teljesítették. A legméltóbb elismerések a szemlélőktől a gyakorlat végrehajtása közben hangzottak el. De amíg az alegység parancsnoka értékeli a gyakorlatot, addig a megyei és a járási vezetés képviselői is kifejezik elégedettségüket. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának képviselője — aki módszertani vonatkozásaiban figyelte a bemutató gyakorlatot — szírt- ' tén a legnagyobb elismeréssel szól a látottakról. A módszertani bemutató gyakorlatnak vége. A. parancsnokok megbeszélik a 14- ■ tottakat- A parancsnoki tevékenységgel, a fegyelemmel elégedettek. A gyakorlatot magasra értékelik. Egyöntetű a véleményük: érdemes volt Újörtni 'Tiszavaeváriba. A látottakból, van. mit haaav'gal -s T“sz mit megvalósítani a saját munkájukban. <A be- nutatón készült fotók közül néhányat mellékletünk következő oldalán közlünkj
