Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-18 / 244. szám
4 fcST.ET-WAOYARORSZÄÖ 1974. ókifiber TS. Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Ez év nyarán jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete (a Magyar Közlöny a negyvenötödik számában közölte) a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló intézkedésekről. A rendelet a lakosság ellátása szempontjából igen fontos, növénytermesztési ágazatokban a hozamok növelését, a termelés korszerűsítését segíti elő és az eddiginél hatékonyabb gazdasági ösztönzést tesz lehetővé. Megyénkben közel 100 ezer háztáji gazdaságot tartanak számon. A háztáji gazdaságok jelentős részén kukoricát, burgonyát termelnek, de nem elhanyagolható az a rész sem. amin zöldségtermeléssel foglalkoznak. A zöldségtermesztést még nem tudtuk megfelelően gépesíteni, általában igen magasak a költségek és gyakran a technikai felszerelés is hiánycikk, s e miatt a piaci ellátásnál nélkülözhetetlen a háztájiból kikerülő áru. A rendelet egyebek között arról intézkedik, hogy közös munkaszervezetben végzett tevékenységnek kell tekinteni a termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet tagjának azt a munkáját, amelyet a háztáji gazdaságban zöldségtermelésre fordít, ha a tag az általa előállított terméket a termelő- szövetkezet útján értékesíti, vagy a felvásárló vállalatnak adia el, és erre a termelő- szövetkezet előzetesen megállapodást, illetve a felvásárló vállalattal mezőgazdaság« termékértékesítési szerződést köt. A rendelet előírja, hogy a háztáji zöldségtermelés címén jáváftt-lOTunkrmpoohaf figyelembe kell venni,, valamennyi társadalombiztosítási szolgáltatás megállapításánál, továbbá a betegségi és szülési segélvre való jogosultság elbírálásánál. Kimondja a rendelet azt is. ha a tag a terméket a felvásárló vállalat részére értékesíti, akkor a vállalatnak az áru mennyiségét, faját és vételárat igazolnia kell. Az igazoló iratok benyújtása alapján írják a munkanapokat a tagok javára. Az így jóváírt munkanapra külön munka díj, (részesedés) nem jár. Az a tapasztalat, hogy ezt a rendeletet, az illetékesek — felvásárlók és termelőszövetkezeti vezetők —- nem mindenütt ismertették megfelelően. Ugyanis a cendelet nyújtotta előnyökkel szinte sehol nem élnek megyénkben. Ismeretes, hogy az állat- és állatjtermék-értékesí- tés milyen nagymérvű a háztájiból a közösön keresztül. Például a botpaládi Uj Barázda Termelőszövetkezet össz árbevétele 21 millió forint volt 1973-ban, és ebből a háztáji 8 milliót tett ki. De hasonló eredményről kaptunk hírt Vásárosa, aményból, Beregdarócról, Szamos- becsről, Tunyogmatolcsról és még sok szövetkezetből. Ismeretes, hogy zöldségből milyen ellátási gondokkal küzdünk, nemcsak a városokban, hanem a községekben, falvakban is. A háztáji gazdaságokban általában van fölösleges kézi munka, hiszen a zöldségtermesztést idősebbek, nyugdíjasok vagy serdülő gyermekek munkája is jól hasznosítható. A zöldségtermelés, illetvé a közös értékesítés előnye többszörösen jelentk: k. Elsősorban javul az ellátás, több bevételhez jutnak a szövetkezeti tagok, hasznosítják az egyébként nem foglalkoztatott munkaerőt, és nem utolsó sorban említésre méltó, hogy több munkanappal rendelkezhet a szövetkezeti tag, ami beszámít a társadalombiztosítási szol- ' '"“itatásoknál, a nyugdíjnál is. Most kötik a jövő évi termelési szerződéseket, most tervezik a szövetkezetek az 1975. évi áruértékesítéseiket. Jó alkalom ez arra, hogy felhívják a tagok figyelmét a sok előnyt nyújtó rendeletre. <cs) Levélminták vizsgálata műszerrel. A mind kiterjedtebb műtrágyázásnál a felhasznált műtrágyák mennyiségének és hatóanyagtartalmának a növelése csak akkor hozza mag a várt eredményt, ha a leggazdaságosabban elérhető termésmennyiségnek megfelelően műtrágyáznak. A műtrágyaadagokat tehát úgy növény teljes fejlődése alatt elegendő legyen, de ne történjen túladagolás, mert ez nemcsak pazarlás, hanem kárt is okozhat. A káros tápanyaghiány és túladagolás mégél' ihez és egyben a trágyázás tervezéséhez nagyon jól felhasználhatók a növények táoanyag- ellátási szempontjából végzett kémiai elemzésének eredményei. Az ilyen nö- ványvizsgálat fontosságát mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a franciák által az agronómia atyjának- tartott növények tápláltságára vo-- natko7ő kérdésekben megbíz- hatóbbnak tartja a növények véleményét, mint tíz akadémikusát. A levélelemzéshez teljesén kefejlett leveleket szednek le, amelyeket gondosan megtisztítanak a szennyeződésektől és 70—100 C fokon gyorsan megszárítják, majd a száraz anyagra vonatkoztatva meghatározzák nitrogén-, foszfor-, kálium- és esetleg más anyagtartalmukat is. Ezekből a vizsgálati eredményekből számtalan előzetes kísérlet alapján kialakított számsorok alapján következtetni lehet a tápanyagellátottság fokára. Más növénydiagnosztikai eljárást is kidolgoztak. / Van olyan, amelynél a növ'ny valamennyi föld feletti részét megvizsgálják, egy másiknál viszont csak a sebzási felületen kifolyó nedvet elemzik. Kétségtelen, hogy a levélelemzés nem helyettesítheti .talajvizsgálatot, hanem a . kettő együttes, alkalmazása á leghelyesebb, A vizsgálatok során kapott adatok értékelésekor pedig minél jobban fegyelembe vesszük az előző cm •' '• p4- ^ Ír. gát, vízgazdálkodását, stb., annál biztonságosabban határozhatjuk meg a helyes trá- gyaadagokat. FdJ&szfés állami segítiéfpgsl A szatmár-beregi termelő- szövetkezetek 72 százaléka kedvezőtlen körülmények közt gazdálkodik. Ezeknek a gazdaságoknak azonos eredmények eléréséért sokkal több munkát kell végezniük, mint azoknak, amelyeknek termelési körülményeik kedvezőek. Éppen ezért, a kedve_ zőtlen körülmények közt gazdálkodó tsz-ek megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek. Ennek elvi indoka az, hogy az árak az átlagos körülmények közt végzett munkát tükrözik, így az átlagosnál rosszabb körülmények közt gazdálkodó tsz-ek többletköltségei az árakban nem térülhetnek msg. A költségtérítés jellegű árkiegészítés — miként az elnevezés is mutatja — ezeknek az árakban meg nem térülő többletköltségeknek az elismerését, viszaadását jelenti. Ha az így van — márpedig ígv van! —. felvetődik a kérdés. hoay az ilyen közös gazdaságok miből fejlesztik termel *s~luet? A feil°sztés valóban a legnagyobb gond az ilven terme« . mégpedig két okból. Eevrészt nqm kénzA^tk elegendő jövedelem sbhoz. hogy a taggá«« .é-íadolrn'iqcf indokolt SZÍotÜ invedr\1mé+ biztosítani jehacísn és a foilesztSgro js keüő ÖS*?70«« áHiOP pern könrnrű annak ayeldön,- tá-o =5»no hoav a fejleszt”? mí7~'”n mám"’' l°gy”v. — mi- ■ Íven őgaratokat fe i1 °sszen lefd-V-SUk a arö.ratkezet. A két ok közül a nagyobb problémát mindig az első okozza, hiszen ha a megfelelő összeg a rendelkezésre áll, viszonylag könnyű eldönteni, hogy milyen irányú fejlesztésre használják fel. Ezért van rendkívülien nagy jelentősége annak, hogy az elmúlt év óta nemcsak jogszabály által, hanem pénzügyi keret szempontjából is lehetséges a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek vissza nem térítendő fejlesztési hozzájárulást biztosítani. (Ennek nagyságát, felhasználási módját a megyei tanács vb. határozza meg.) A fejlesztési hozzájárulás juttatásának két alapvető feltétele van: 1 A tsz a 48 1970'Xn 24. PM—MÉM számú rendelet alapján kedvezőtlen adottságú legyen. 2. Kidolgozott üzemfejlesztési tervvel rendelkezzen. A megyei tanács vb. egyéb feltételeket is előírhat, de az említett kettőt mindenképpen megköveteli. A fejlesztési hozzájárulást a termelőszövetkezet a számára meghatározott fejlesztési cél megvalósítása során, mint saját pénzét használhatja fel. Ha a tsz az előírt határidőig nem használja fel az összeget — azt a hatóság visszavonhatja. Természetesen, elsősorban olyan célok megvalósítására adnak fejlesztési hozzá járatást. am el vek nemcsak üzemi, han»m népgazdasági érdekevet is szolgáinak egvidő- ben. Ja’enleg legfontosabb ilven célok: szarvasmarhatenvAsztés (megvénkben elsősorban a hústermelés), zöldség- és burgonyatermesztés, az iparszerü termesztési rendszerek (kukorica, cukorrépa, napraforgó, stb.) fejlesztése, valamint: a rét- legelőgazdálkodás, a takarmánytermesztés és szárítás fejlesztése, gépesítése. A szakosított telepek benépesítése szintén a legfontosabb célok közé tartozik. Az szinte természetes, hogy az említett ágazatokat úgy kell fejleszteni, hogy minél jövedelmezőbb legyen a gazdálkodás és a hatékonyság javuljon. Szatmír-Beregben az idén 18 termelőszövetkezet részesült fejlesztési hozzájárulásban 40 millió forintot meghaladó nagyságrendben. Tájegységünkön a szarvasmarha-tenyésztésnek hagyományai vannak, s ennek az ágazatnak á fejlesztéséhez vi- szonvlag kedvezőek az adottságok is. Erre az illetékesek tekintettel voltak, amikor a fejlesztési pénzeket „odaítélték”, mint ahogy azt is figyelembe vették, hogy egyesült tsz-ről van-e S2ó, vagy olyanról, ahol rövid időn belül egyesülésre lehet számítani. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésre jelentős öszegeí kapott 1974-re és 1975-re — többek közt — a barabási Béke Tsz (négymillió forin-, tot) és a nyúcsaholvi Vörös Csillec Tsz (o g millió forintot). Mindkét tsz hústermelésre szakosodik. A barabási tsz a feilesvtisi hozzáió-ulés secftségávni 730 f-s-ebeives. a nyírcsaholvi tsz 5^0 fé-őhe- lyes szarvasra -mb a -*el eoet tud( létesíteni. A fejlesztést három, illetve két év során tervezik megvalósítani. A teljes beruházási összeg mind-* két tsz-ban meghaladja a 10 millió forintot. Az említett két tsz Ilyen je. lentős fejlesztést állami se- ■ gítság nélkül képtelen lenné ! megvalósítani. Da ugyanezt lehet elmondani a többi ked- vezőtlen adottságú tsz-ről is. Hosszabb távon viszont éppen az a fejlesztési hozzájárulások óriási jelentősége, 'hogy a kedvezőtlen adottságú tsz- ek megerősödnek és kikerülnek ebből a számokra se ildomos kategóriából. Ehhez azonban csak az állam pé«%- íigyi segítsége nem elegendő. Ennél is nagyobb jelentősége van a jó vezetésnek és a termelési szerkezet helves, célszerű. jól megfontolt változtatásának. De hatással van és l=sz «z em’íteft tsz-ek helyzetének változására a nv«nka- erős-s-'űrég és a munkaerő mlnésáye is. Képzett szak- mun’rá sokkal — különösen fiatalokkal hatékonyabb a :• termelés, gyorsabb a fejlődés. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek problémáinak megoldásában a fejlesztési hozzájár rulások iuttntása tehát csak egy — bár fontos! — ténvező. Csak ezzel azonban véglegesen és gyorsan nem lehet e tsz-ek gazdasági elmaradottságát megszüntetni. Komplex közgazdasági és társadalmi megoldásra van szükség. Azt viszont elmondhatjuk, hogy i<5 úton hzlzdvnk a végleges rendezés felé. Azonban még hatékonyabb és még több segítségre lesz szükség, hogy ezt a bonyolult problémo- komniexumot megszüntessük. Ez egyaránt érdeke minden tsz-nek. tsz-tagnak és a népgazdaságnak. Dr. T-ír őrs Bajos közgazdász iiíspiSise Aki csak most határozza el magát, hogy kertjébe gyümölcsfát ültessen, vagy az ki néhány 100 öl területtel icn- delkezik és abból gyümölcsöst akar csinálni, nagyon sok biológiai és kertészeti szakmához tartozó ismere tefckel kell rendelkeznie, hogy mindenben szakszerűén cselekedjen. Sajnos sok esetben csak a telepítés utáni években, talán csak a fa termőre fordulása idején jön rá, hogy az ültetéskor erre nem gondolt, vagy helyteie-; nül cselekedett, A leendő kert tulajdonosé telepítést megelőzően tervei készít. Ültetési tervet, melyben megjelöli az általa . elképzelt gyümölcsfa leendő helyét. Ehhez azonban tudnia kell, a fa teljes kifejlőd déskori J^rs^ükségletét, a termőre fordulás idejében várható termés mennyiségét (az arány kialakításához) el kell határozni már ültetéskor, hogy milyen lesz a korona formája, ennek megfelelően meg kell választania az alanyt, ami magában meghatározza az ültetés sor- és tőtávolságát, de nagyjából a törzsmagasságot is. Még igen sok körülményre figyelemmel kell lennie. Ehhez a bonyolultnak látszó cselekedethez kívánunk adni segítséget néhány egymás után következő tájékoztatónkban. Gyümölcsös helyének megválasztása (illetve területünk milyen gyümölcsfaj termesztésére alkalmas). Az alkalmasság' elbírálásához segítséget nyújt- a területen vagy környezetében levő növényzet, elsősorban az ott található gyümölcsfák viselkedése, fejlettsége. Ezek a hóvények közel megbízhatóan mutatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Az «Laposodott koronájú fa hullámzó talajvíz valószínűségére vall, az elszíneződött fakéreg a tápanyag és mess szegénységére, a növényzet .oltókban való pusztulása a foltszerű talajhibára és egyenlőtlen termőtalaj vastagságra enged következtetni. A meglevő kutak víz- szintje a talajvíz mélységét, illetve vízbősége csőkul?«? öntözés lehetőségére adhat tájékoztatást. íiyen egyszerű megítélés csák nagyvonalú tájékoztatást ad, biztos adatokat természetesen csak a laboratóriumi vizsgálaton keresztül kaphatunk. Talajvizsgalatot legközelebb Debrecenben az OMMI-tól kérhetünk (Böszörményi út 146.). A domborzati viszonyok eldönthetik az új gyümölcsös munkáinak gápssíthetőségét, de meghatározhatják egyes gyümölcsfajok termeszthető- .Ságét vagy annak gazdaságosságát. Kerüljük a-mély- fekvésű völgyek gyümölcsfával való telepítését, mert ezek fagyveszélyeseit. Nemcsak a májusi, de a téli fagyok is kárt tehetnek fáinkban. Csapadékos esztendőkben a tartós vízállás,- illetve a magas talajvíz is kípusztít- hatja az ültetvényeinkét. Ha megfelelőnek farijuk vizsgálataink után a területet gyümöiestelepítésre, készítsük el az ültetési tervet. A pontos helyszínrajzon jelöljük meg az ültetendő fa, vagy bokor helyét* figya!em- bevéve azok kifejlődött állapotában levő térszükségletét Í3Íá^-gké$?ffés telepítéshez Tatajegyengetés. Ott, ahol a domborzati viszonyok akadályozzák az egyöntetű gyümölcsös kialakítását és kevés költséggel a kisebb dombok elegyengethetők, érdemes anyagi áldozatot hozni a jövő sikere érdekében. A kisebb talajegyengetés is sok esetben megadhatja a lehetőséget gépi munkák végzéséhez, a fölösleges vizek‘elvezetéséhez, az esetleges’-ón tö- zéshéz, a fagyzúgok megszüntetéséhez és a jó átvezetéshez. A tereprendezéshez országosan igen sok speciális munkagép áll rendelkezésre. Célszerű ezt a munkát az erre kijelölt állami vállalatokkal végeztetni (Debreceni Talajjavító Vállalat). Ilpfsipfelálás A terület előkészítéséhez tartozik a talaj tápanyageliá- tása is. A tápanyagban gazdag kerti talajokat a telepítéssel egyidejűleg trágyázni általában nem szokták. I'ycft esetben is érdemes azonban a telepítést megelőző esztendőkben a gyümölcsösitésrc kijelölt területet dupla istálló- fés műtrágya adagokkal ellátni. Adjunk bőven kaliSzokkönyvtcrunk ___... _. A hövekvő húsfogyasztás miatt világszerte húshiány mutatkozik elsősorban a külföldön leginkább keresett, ezért legdrágább marhahúsból. Ez jó exportlehetőséget jelent hazánk számára is, amit távolról sem tudunk kihasználni. Ugyanakkor a korszerűbb táplálkozás igénye a hazai marhahúskeres- ietet is növeli. Növelnünk kell tehát a kívánalmakat kielégítő húsfélék gazdaságos termelését. Ehhez alkalmas fajták, továbbá azok igényeire, jó tulajdonságaira alapozott tenyésztési, tartási és hizlalás! technológia alkalmazása szükséges. Hűsmarha-fajtákat már hozattunk, a tartásukkal kapcsolatos tapasztalatokat olcsóbb és célravezetőbb külföldi példák nyomán, a hazai viszonyok szerint módosítva alkalmazni. Ennek megoldásában jó szolgálatot um és foszfor műtrágyákat melyek felhalmozódva a feltalajban, forgatáskor belekeverednek a mélyebb rétegbe. Pontos mennyiségi adatot a tápanyag feltöltéshez csak a talajvizsgáló laboratóüu- mok tudnak adni, vagy adataik alapján magunk számítjuk ki. (Folytatjuk.) Inántsy Ferenc tesz Cserekajev könyve, mely magyar kiegészítéssel ellátott, szelektív fordítás oan kerül a hazai szakemberek kezébe. A szerző — Cserekajev — a Szovjetunióban, Nagy-Bri- tanniában, az USA-bar és Kanadában szerzett. sz Les körű tapasztalatait összegezi. Az állománykiegészítássel. a borjak felnevelésével, a felnevelés és hizlalás szervezésével foglalkozik, majd részletes technológiát közöl a növendékek intenzív hizlalásáról, yégül a húsmarha tartásának tenyésztési («-ze- lekcíós) kérdéseit vizsg.'iia. A magyar kiegészítés a húsmarha tartására vonatkozó hazai kísérletek eredményeit és a nagyüzemi tapasztalatokat foglalia össze. Hasznos adalékul szolgál a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése ügyében kiadott kormányhatározatban e1 őírt feladatok megoldásához a húsmarhatartó gazdaságok szakemberei számára. Mö vények hiányketegs^ge Kertbarátok tanácsadó-ó 1 Jiáíitarl ivíimö! sVséiiek EGY HASZKOS RENDELET II liázt#illran Uraséit zöldség közös értékesítése I szskssifoti SsüsmaríialőRVÉszl s
