Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
1974. október 17. KELET-MAGYARORSZÄG K Társadalmi alapítvány segítségével Tanyai diákotthon Balkányban Az oktatási intézmények közötti színvonal-különbségek közelítése, egyensúlyozása csak egyetlen módon képzelhető el, ha a gyengébben felszerelt, kevesebb szemléltető eszközzel rendelkező, több képesítés nélküli pedagógust foglalkoztató iskolák oktatási színvonala emelkedik, közelíti meg a kedvezőbb körülmények között működő iskolákét. Az oktatáspolitikai párthatározat is így foglalt állást ebben a fontos kérdésben, szem előtt tartva azt a célt, hogy a különböző felkészültséget adó iskolákból továbbtanulni jelentkező diákok ha nem is azonos, de hasonló esélyekkel indulhassanak a felsőbb iskolák felvételi bizottságai elé. SeQÍtség 1300 gyermeknek t A legmostohább feltételek között kétségtelenül a tanyai iskolák pedagógusai, diákjai dolgoznak, még ma sem ritka a hóban-sárban kilométereket gyalogló kisdiák. A tanyai gyerekek érdekében, s nem utolsósorban az oktatáspolitikai határozat megvalósításáért az utóbbi években megyénkben is mind több ilyen kisdiákot helyeztek el tanyai kollégiumokban. Nyolc ilyen intézményben jelenleg több mint ezerháromszáz gyerek tanulmányaihoz adnak segítséget. Megyénk legszétszórtabb tanyavilága a balkányi. A lakosságnak több mint fele, az iskola ezerkétszáz tanulójából is hatszáz lakik tanyákon. Három—nyolc kilométeres távolságból járnak naponta a gyerekek, az elmúlt tanév előtt még az osztott iskolában is, a pedagógusoknak több mint fele képesítés nélküli volt. Nehéz ezekre az elzárt településekre „odacsalogatni” a tanárokat. Az elmúlt években itt is megkezdték a tanyai iskolák körzetesítését, négy pusztai iskola felső tagozatasai már a balkányi központi iskolában tanulnak. A másik két tanyai iskolában azonban még mindig több mint háromszázötven gyerek maradt, a felsősök is. Szerencsére ez az utolsó tanyai tanévük, sorsukról gondoskodnak az épülő új balkányi tanyai kollégiumban ás iskolában. Hat évvel ezelőtt született a most készülő nyolctantermes új iskola és százhúsz személyes kollégium ötlete. Akkor, a beruházási vállalat megbízása alapján elkészült az első tervirányzat, a mostanihoz képest megdöbbentő összegért — 15 millió forintért. A terv első felülvizsgálása után kiderült, javítani keli ezt az összeget, 21 millióra. Ez már 1971-ben történt. Űjabb egyeztetések után a közbejött áremelkedéseket is figyelembe véve alakult ki a végső ár; az úgynevezett húszszázalékos biztonsági tartalékkal együtt millió 431 ezer forint, plusz kétszázezer, az építkezés bonyolítási díja. Az építtető és egyben a beruházó — a balkányi tanács. Dankó József tanácselnök még ma is sajnálja, hogy annak idején, 1968-ban miért nem • kezdődhetett meg az építkezés, hiszen az első kalkuláció szerinti árakból két ilyen épület is elkészülhetett volna. • • Osszefosásra volt szükség Az utolsó összeg után megkezdődött az összeadás-kivonás, s kiderült; a Művelődés- ügyi Minisztérium támogatását, a megyei tanács és a község saját pénzét, az összes pénzmaradványokat, még az 1975-ös iskolafejlesztési alapot js beszámítva sehogy sem jön ki a végeredmény. Ekkor született meg a Hazafias Népfront döntése: társadalmi segítséget kell kérni a kollégium felépítéséhez. Felhívások jelentek meg, s egy minden képzeletet felülmúló visszhang azt jelezte, a megyében nagyon sok helyen megértették, miért fontos egy ilyen intézmény megépítése. Leveleket küldtek minden olyan helyre, ahonnan csak támogatást remélhettek. Erejükhöz képest segítettek a vállalatok,' üzemek, állami gazdaságok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, tsz-te- rüfetl szövetségek, intézmények, tanácsok, iskolák, ifjúsági klul'~1' HISZ alapszervezetek, úttörőcsapatok. A felsorolás így sem teljes, hiszen összefoglalni is lehetetlen, ki, miért és mennyit fizetett be a társadalmi alapítvány számlájára. Ahol készpénzzel nem rendelkeztek, kommunista műszakok egy napi munkabérét ajánlották, így jött össze például a Tisza vásvári Alkaloida százezer forintja A felajánlások végösszegét még ma sem lehet megállapítani, hiszen a mai napig érkeznek a számlák az 1971 végén meghirdetett felhívásra. A balkányiak a hiányzó egymillió hatszázezer forintot ebből a közös pénzből kaphatták meg, s a számlára már eddig újabb 113 ezer forint érkezett. Amiről azonban a számlák nem beszélnek, csak a balkányiak tudnak — még meglepőbb, mint az egész megyét átfogó felajánlások sorozata. Szegedről például egy tsz kertészete jelentkezett, hallottak a felhívásról, elvállalták a kollégium és környéke parkosítási terveinek elkészítését — társadalmi munkában. Tőlük kapnak facsemetéket is — százezer forint értékben. Egyetemisták jelentkeztek segédmunkára — erre azonban nem kerülhet sor, hiszen a kivitelező, az ÉPSZER még a kubikusmunkai Is gépesítette, sokkal hatéko- nygbban dolgozhatnak így. A Budapesti Selyemkötött- árugyár egyik szocialista brigádja — amélyben egy Bal- kányból elkerült szakember dolgozik — egy tanterem teljes felszerelését vásárolta meg, s ugyancsak ők ajándékoztak az iskolának egy kétezer kötetes könyvtárat. Magasabb szintű oktatás Milyen is lesz tehát ez a sok sok ember közös munkájából épülő új intézmény. Kétszintes az iskolai résznél, nyolc tanteremmel, óriási tornateremmel Erre igencsak szükség van, jelenleg ugyanis még a művelődési házat is kölcsönkérik tornaórákra. A szolgálati lakás és a nevelői irodák az összekötő folyosó mentén kapnak helyet, a másik szárny a kollégiumi rész. Háromszintes, itt négyágyas szobákban helyezik majd el a környék tanyai gyerekeit. A konyhát is jóval nagyobbra tervezték a kollégiumi igényeknél, hogy a körzetesített iskolákból bejáró gyerekek is itt étkezhessenek. Orvosi rendelő, könyvtár, klubszoba, tanulószoba tartozik még az épülethez. Jó ütemben énül, a belső szerelési munkákhoz téliesítik a munkahelyeket. Kár lenne tagadni, hogy az öröm mellett gondokat is jelent az épülő tanyai kollégium. A környező községek gyerekeit vissza kell hozni Kállósemjénből, s már csökken a hely a balkányi gyerekeknek. így azt tervezik, hogy egy autóbusz vásárlásával a közelebb lakó gyerekeket naponta hazaszállítják. Addig még egy mikrobuszt is szeretnének vásárolni, csak az engedélyre várnak, hogy a két új tanyai óvodába a tízórait, ebédet, uzsonnát frissen szállíthassák kf: A kollégium lesz az első közművesített épület, csatornahálózata már úgy készül, hogy később a község is hasznát vegye. A fejlesztési alapokra azonban elsősorban az új iskola és kollégium építésénél volt szükség, s még olyan fontos feladatok várnak megoldásra, mint a közművesítés, 11 tanya villamosítása, a tanyai fiókkönyvtár és klubházak rendszeres közművelődésének segítése. Ez is mind pénzbe kerül. , A balkányiak, akik nap mint nap elsétálnak az épület előtt, össze sem számlálhatják, hány részből, mennyi ember munkájából áll össze az a bizonyos társadalmi alapítvány. Ma már csak a végeredmény látszik — százhúsz gyermek otthona, ahol a magasabb színtű oktatás céljait próbálják maid megvalósítani a május végére ígért műszaki átadás után, a következő tanév elejétől. BE Lopott alma Az almaszedés idején sok gazdaság kényszerül arra, hogy a leszedett termést néhány napig a gyümölcsösben — főleg az út közelében — tárolja. Ezt a lehetőséget használják ki a tolvajok olyan szándékkal, hogy pénz nélkül biztosítsák a család téli gyümölcsszükségletét. így gondolkodott Erdei Tibor fűrészgépes kisiparos. Nagy János vállalati tehergépkocsivezető és Magyar Miklós rakodómunkás — nyírlugosi lakosok — is, akik 1974. október 7-én este az alkalmat kihasználva a Nyír- lÚgósf Állami Gazdaság gyümölcsöséből elloptak és a Nagy János által vezetett tehergépkocsira felraktak kilenc láda válogatott starking almát. A lopást másnap a gazdaság észlelte és a rendőrségnek jelentette. A rendőrség még október 8-án mindhárom tolvajnál házkutatást tartott és Erdei Tibornál 5, társainál pedig 2—2 láda almát találtak meg és foglaltak le bűnjelként. Az ellopott alma és láda értéke a beszerzett szakvélemény szerint 1305 forint 90 fillér volt. A kár a bűnjel kiadásával a gazdaságnak megtérült. A nyírbátori városi-járási ügyészség az almatolvajokat október 10-én délelőtt állította bíróság elé és őket a nyírbátori járásbíróság lopás vétségben mondta ki bűnösnek. Büntetlen előéletükre és a kár megtérülésére figyelemmel Erdei Tibort 3000, Nagy Jánost és Magyar Miklóst 2000—2000 forint pénzbüntetésre ítélte. A lefoglalt almát a sértett gazdaságnak kiadta. Kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költségek viselésére is. Az ítélet jogerős. Tanulságként levonható, hogy nem érdemes glmát lopni, mert a kiszabott büntetés összegén több mint 10 mázsa export minőségű almát vásárolhattak volna. Dr. Pálfy Ferenc városi-járási vezető ügyész Rzeszówi vajdasági hét megyénkben Nagy siliert arat a lengyel képzőművészeit tárlata Nyíregyházán. Különleges bélyegeket láthatnak a PfctefLtAi r> nyíregyházi lengyel bé|vegklőlTítő*i>r> - Móric* Zsigmond Színház társalgójában. Nagy sikerrel szerepelt tegnap Tiszalökön a Rzeszáwi vajdaság esztród együttese. 'Hammel József felvétele) /
