Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
Í9T4 ofcMSer ft. RBLYT magyarorrzao s Döntött g Legfelsőbb Bíróság Pei* a gyár ellen EGY VIDÉKI GYÁR MUNKÁSA üzemi baleset következtében meghalt. A férjnek havi kétezer, az asszonynak ezerkótszáz forint fizetése volt. Az özvegy részére a társadalombiztosítási szerv 1Ö20 fórint nyugdíjat állapított meg. Nemrég az asszony nyugdíjba ment és a saját jogán járó nyugdíj helyett az SZTK által nyújtott, magasabbat választotta, majd a gyár ellen pert indított, 600 forint járadékot igényelve. Arra hivakozott: férje halála előtt a kettejük fizetésének fele, 1600 forint esett rá, most 600-zal kevesebbet kap és ezt a kü- lönbözetet, mint kárt, a gyár köteles megtéríteni. A munkaügyi döntőbizottság a kérelmet elutasította, mert szerinte az 1020 forint az özvegy megélhetését biztosítja. Ugyanez a véleménye volt a pécsi járás- bíróságnak is, amely kimondta: az özvegy jövedelemcsökkenése nem a házastársát ért halálos kimenetelű üzemi balesetből, hanem abból ered, hogy munkaviszonya megszűnt. Az ennek folytán előállott keresetveszteséget azonban férje volt munkáltatójára nem háríthatja át. Ez a jövedelemcsökkenés a balesettől függetlenül, akkor is bekövetkezett volna, ha házastársa bármily más okból meghal. Az özvegy mindenképpen csak egyféle jogcímen jogosult ellátásra. Férjének kétezer forint volt á havi keresete és ennek felét fordítottá a felesége eltartására. Ebből következik, hogy az asszony a haláleset miatt havi ezer forintnak megfelelő összegű tartást vesztett el. Ráutaltság esetén a férj munkáltatója ezt az összeget köteles lenne megtéríteni. Az asz- szony azonban ilyen összegű nyugdíjban részesül, ezért a balesettel kapcsolatban nincs olyan kára, aminek megfizetésére a gyárat kötelezni lehetne. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ketült, arhély a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és üj eljárásra^ valamint új határozat hozatalára kötelezte. — Ha a férjet nem éri halálos üzemi baleset, a házaspár jövedelme nemcsak a férj havi kétezer forintos keresete lenne, de ehhez hozzá kellene számítani az asz- szony saját jogán elérhető öregségi nyugdíját is — hangzik a határozat. — E kettő együttes összegének 50 százalékában részesült volna az özvegy, az pedig több, mint amennyit az asszony özvegyi nyugdíj címén kap. Tévedett tehát a bíróság, amikor csak a férj által elért átlagkeresetet vette figyelembe, s éppen ezért nem tisztázta az asszony saját jogán elérhető özvegyi nyugdíjának összegét. Mindebből következik, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és törvény- sértő. Ezért a bíróságot új eljárásra utasították. EGY VIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET fiatal agronó- musa a tsz ellen a munkaviszony helyreállításáért a szolnoki munkaügyi bíróságon pert indított. Arra hivatkozott, hogy felmondó- levél és indokolás nélkül, szóbeli nyilatkozattal elbocsátották és kötelezték munkakönyvé átvételére. Tovább akart dolgozni, de az elnök ezt megtiltotta. Állításai bizonyítására tanúk kihallgatását kérte. A szövetkezet azzal védekezett, hogy az agronómus maga kérte ki munkakönyvét és ezt jogszerűen, felmondásnak tekintették. A bíróság kihallgatta a tsz elnökét és egyik ügyintézőjét, akik megerősítették a szövetkezet védekezésében foglaltakat. Ezekután a keresetet elutasította, megállapítva, hogy az agronómus valóban maga kérte ki munkakönyvét és ez a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének mi- nősül. A jogerős ítélet ellen tör- vényességl óvásra á Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A peres felek S2óban határozatlan időtartamú munkaszerződést kötöttek. Ezt — az azonnali hatályú megszüntetés eseteit kivéve — a munkáltató egyoldalúan csak felmondással szüntetheti meg, amit írásban kell közölni, mégpedig úgy, hogy ebből a felmondás oka világosan kitűnjék. A bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a felmondás a megszabott módon történt-e, továbbá, hó«*y az agronómus részéről bármilyen formában nyilvánult-e meg szándék a munkaviszony megszüntetésére, annál is inkább, mert ennek épp ellenkezőjét hangoztatja. Ebben a vonatkozásban nem lett volna szabad mellőzni az általa kért tanúk kihallgatását, sőt ilyen módon kellétt Volna tisztázni á peres félek közötti ellentmondást. Amenv- nyiben az agronómus keresete alapos, akkor megilleti őt a kiesett időre járó munkabér. A munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni, s új bizonyítási éljárás lefolytatására utasítáni. Hajdú Endre Őszi esűes n szülfííáslHMi A raktári munkásokat Nyíregyházán már da ru segíti. A csúcspontjához érkezett az őszi szállítás megyénkben. Említésre méltó zökkenést sehol sem jelentettek. Záhonyban úgy mondják, hogy már nincs is őszi csúcs, itt folyamatos és nem kampányszerű a munka. A sínek birodalmában főleg ipari árukkal találkozunk. Egy kevés „felfutás” azonban itt is tapasztalható, hiszen a magyar és a szovjet üzemek az év végéhez közeledve minél előbb teljesíteni akarják export, vagy importtervüket. A nyíregyházi vasútállomáson egy percre sincs megállás. A kocsirendezőknek gyakran a guruló vagonokkal kell szaladni. Az össze- és szétkapcsolás a csúszós pályán a szokásosnál nehezebb. Hűvösek az éjszakák, a áaru- soknak mégis melegük van: szinte szünet nélkül futólépésben kell közlekedniük. Mert ha késnek a fékezéssel, százezres károk keletkezhetnék ... A ráktárnókok Szinté elmerülnek a rengeteg számadásban, kísérő levélben. A raktári munkások naponta több tonna árut mozgatnak. Az 5. sz. Volán Vállalat dolgozói zsúfolt raktárakban dolgoznak. Örömmel közllk, hogy az egyik raktárát a közelmúltban korszerűsítették. Az áruhalmaz így is plafonig ér. Agács Jánosnak és brigádjának néha nem csak a ci- pekedés, de a helyhiány is gondot okoz. A nyíregyházi vasutasok és a Volán-dolgozók karöltve végzik munkájukat, de a 25 százalékos forgalomnövekedéssel nehezen tudnak megbirkózni. A mátészalkai vasutasok még mindig mostoha körülmények között dolgoznak. Az idén 3,5 kilométer hosszú vágányháiózatot kaptak az új ipartelepen, a TÜZÉP is kiköltözött a városból, de ez keveset enyhített a gondokon. Naponta négy-ötszáz tehervagon érkezik ide és ugyanennyi indul tovább. A vasutasoknak derekasan helyt kell állni, hogy valamennyi áru idejében a rendeltetési helyére kerüljön. A II. sz. őrhelyen különösen sok a munka. Tógyer Istvánékat főleg az éjszakai szolgálat veszi igénybe. Ilyenkor szinte percenként kell állítaniuk a váltót az őrhelyen. Egy-egy állításnál néha 70—80 kilót kell emelniük. Kaszonyi Bálint a forgalmista. Töprengő arcán látszik, hogy kombinál, rendelkezik a sikeres szállítás érdekében. Az állomástól az almatárolőig rövid iparvágány vezet. A tárolóban is teljes a „harckészültség”. A szatmári almák éppen Brazíliába készülődnek. Látogatásunk napján 20 vagonnal küldtek a tengerén túlra. Nyírbátorban a várossá válás után több lett a vasutasok munkája. Tóth Bála váltókezelőt a tolatás teszi próbára. Pár nap múlva itt is kezdődik a cukorrépaszezon. Mint mondják, neki kell gyürkőzni. A nyíregyházi Volán dolgozó: gépkocsira rakják a sok árut. (Elek Emil és Nábrádi Lajos riportja) Nyírbátorban is van mit továbbítani. Rajztanárok kiállítása Autósok megyei versenye Érthető büszkeséggel említette Csermely Tibor, a megyei pedagógus továbbképzési kabinet vezetője a IV. nyári rajztanári alkotótelep kiállításának megnyitóján, hogy 1971-től, a szabolcS-szatmári pedagógus stúdió alapítása óta a stúdiótagok összesen harminchat kiállításon vettek részt, köztük több országos és nemzetközi tárlaton. Nyírvasvári, Berkesz és Nyírbátor után ezen a nyáron Nyírmihálydiba hívták Össze továbbképző táborozásra az alkotói ambíciójú rajzpedagógusokat. Újdonsága volt az idei tábornak. hogy Hajdú-Biharra] közösen rendezték. Cserébe Szabolcs-Szatmár amatőr képzőművészei (tehát a nem pedagógusok) Hajdúnánásor táboroztak. A két megye együttműkö dése mindenképpen dicsére tes. Szinte jel képszerűen fejezte ezt k! a telepvezető személye. Tenk László a jónevű íiatai festőművész debreceni Illetőségű ugyan, de ő irányítja immár második éve a nyírbátori művelődési központ képzőművész szakkörét. Nem egészen szerencsés dolog, hogy a pedagógusok kiállítása az őszi tárlat „árnyékában” nyílt meg. Még kevésbé szerencsés, hogy a Mórióz Zsigmond színház előcsarnokának árnyékában : tárlatnézésre eléggé alkalmatlan a világítás, egyik másik kép előtt perceket kell forgolódni, hogy , kikerüljük a zavaró tükrözést, homályt. A körülmények ellenére egyenletes színvonalú, szép a kiállítás, és főként a rajzta nítás távlatait illetően biztató. Tekintsük pusztán a technikát: akvarell, olaj. gouache pásztelí, linó- és papírmetszet, monotypia, tűzzománc kőszobor, nem beszélve a toll- és ecsetrajzok különböző változatairól, illetve a vegves technikákról. — Ennyiféle eljárást alkalmazott a huszonkét kiállító, valemeny- nyit megbízható vagy ahhoz közelítő jártassággal. Valószínű, hogy a rajzpedagógusok Célszerűen gyarapítóit tudása az elkövetkezendő rajzórákon, szakkörökön is érezteti hatását. Egyénileg a nagyecsedl Mátray Lilian szép virágcsendélete, a nyírbátori Makrai Zsuzsa sejtelmes hangulatú pipacsos sírdombja, a nyíregyházi Garancsi Borbála találékony megoldású tájai, az aporligeti Tasnády Irén erőteljes életképe, a ti- szavasvári Molnár Károlyné sikerült papirmetszete és a nyírgyulaji Sárosi Attila karakteres portréja tetszett legjobban. A hajdú-bihariak közül Fekete Borbála, Papp Antónia, Major Béla és Pálfi Dénes munkáira hívjuk fel i figyelmet. A tíz szabolcS-szatmári ajzpedagógus közül egyébként heten az őszi tárlaton is szerepeinek: ez a tény már önmagában is szemlélteti a rajztanári stúdió és a nyír- mihálydi telep hasznosságát. (á. sz. j.) A Szabolcs-Szatmár megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a megyei rendőr-főkapitányság közös rendezésében, az 1974. évi megyei autóvezetés!, ügyességi és KRESZ versenyre vasárnap délelőtt került sor Nyíregyházán. A versenyzőket Sz. Nagy János rendőr alezredes, a KBT megyei titkára üdvözölte, ezután a mintegy ötszáz főnyi érdeklődő előtt elkezdődött a verseny. Az Északi körúti osztott pályás úttesten jól összeállított pályán: slalommenet, tolatás) feladatok, kapubejárókb beállás, pallómenet, nyomkö vetés, és több. egyéb akadálv teljesítése szerepelt. A versenyzőknek ezenkívül KRESZ elméleti kérdésekre ls választ kellett adniok. A közel ötven főnyi versenyző küzdelméből egyéniben a Zsigulival induló nyíregyházi Nagy János, míg csapatban Nyíregyháza város és Mátészalka versenyzői szerepeltek legeredményesebben. Eredmények, összevont géposztály: 1. Nagy János Zsiguli, 670 pont, 2. Szép Ferenc Skoda, 660 pont, 3. Zempléni Tibor Trabant, 655, 4. Deli Lukács Zaporozsec, 5. Juhász Ferenc NSU, 6. Tar- cza Mihály Zsiguli, 1. Mihályi György Zsiguli, 8. Péter János Polski Fiat, 9. Tóth Gyula Trabant, 10. Tárkányi Attila Fiat 500-as. Műszaki könyvbómn 74 Ro'and—Siebert: öúlor^yártás (Műszaki könyvkiadó) Ki gondolta volna akár csak néhány évvel ezelőtt, hogy egy ilyen témájú könyv Szabolcs-Szatmárban , az egyik legfrekventáltabb műszaki olvasmány lesz. A Mátészalkán létesült nagy és jelentős bútorgyár, a megye fejlődő faipara azonban ma már érthetővé teszi Roland- Siebert könyvének jelentősegét. A szerzőpár könyvének ez a második, javított kiadása. A lipcsei mérnökökön kívül a 6. fejezet szerzői között két magyart is köszönthetunk, Posch Paula es Kovács Zsolt okleveles mérnököket. A mű a bútorok tervezésével kezdődik. Szaovány, forma, funkció, anyag egymás meilettiségét taglalja, ezzel felhívja a figyelmet arra a fontos körülményre, amely egyes országok közötti — elsősorban a KGST-relációban jelentkező — azonosságokra és különbségekre vonatkozik. Ebből eredeztetve ad igen jó gyakorlati tanácsokat a bútorgyártás alapelveiről. Természetesen feltételezi — és milyen jó, hogy megyénk bútoriparának nem kell szégyenkeznie — a jó és korszerű gépeket, a műszerezettség magas fokát. Ezek után fejtik ki a szerzők részletesen az alapanyag, a lemez megmunkálásának, az elemek és alkatrészek szerelésének gyártását, a felületkezelést, a bútorok végszerelését. A Bútorgyártás cimű munka szakkönyv, elsősorban mérnököknek szól, de egyik nagy erénye, hogy azt a középvezetők, technikusok, sőt, jól kvalifikált szakmunkások is értik, így egy magasabb munkásműveltség megteremtésének eszközévé is válik. A másik amiért különösen ajánlani lehet: olyan lakás- körülményeket tételez fel a szerzőpár, amely a ml építészetünk sajátja is, így nem elvont és megvalósíthatatlan ötleteket vonultat fel. Cs?k reklám ? Kezdődött a rádióakció első napjaiban, amikor a vásárló a blokkolásnál ébredt rá, őt bizony félrevezették! Mert nem mindenütt volíak olcsóbbak még a reklámozott ...akciós” készülékek sem. Megyénkben csupán az iparcikk kiskereskedelmi vállalat vállalkozott valameny- nyi hazai és nem tőkés importból származó rádió 20 százalékos kedvezménnyel való értékesítésére. Igaz, nem volt kötelező... Csak megyei akcióról volt szó... És folytatódik ezekben a napokban, amikor a vásárlók érdeklődése a tv-akcló felé fordul. Segített ebben a VASVILL hirdetése is: „Az október 31-lg vásárolt ívhez ajándékba a vételhez alkalmas antennát adunk!” De hol? Ez hiányzott a hirdetésből. Mart nem mindenütt, s ahol nem, ott újtént így érzi a vásárló, hogy becsapták. Az októberben vásárolt tv-hez legfeljebb magyarázatot kap. S ez még a jobbik eset, ha megmagyarázzák: „kérem, ml nem kötöttünk Szerződést a VAS- VILL-cl. így nem kapjuk meg az ajándékantennához a nagyker 50 százalékos árkedvezményét. Nem vállaltuk a másik 50 százalékot. Nem vállaltuk a tv-akciót 'em.” A szövetkezeti boltokban az esetek többségében zonban úgy tesznek, mintha emmiről sem tud '' ok. Kurta-furcsa J mag'- Óvókat” adnak, érthető, ha a ásárló becsapottnak érzi oagát. De ez kinek jó?! (kádár)
