Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

TÜ74. október ie. KFLBT-MAGTAROnSZA» 3 Érdekek összhangja A népgazdasAüot a vállalatok al­kotják, a népgazdaság erősödésének, fejlődésének az az alapja, hogy a vállalatok a termelésben, a gaz­dálkodásban lépésről lépésre előrehaladnak. A fejlő­désnek ez az egybeesése koránt sem jelenti azt, hogy a gazdálkodás hétköznapjait, a tökéletes harmónia, a népgazdasági és a vállalati érdekek zavartalan ossz- hangja jellemzi. Ilyesmire törekedni reménytelen vállalkozás len­ne. Egyebek között azért is, mert a népgazdasági ér­dek ritkán fogalmazható meg „vegytiszta”, pontosan körülírt formában, ugyanakkor a vállalati érdek kö- vetelménj'ei konkrétek: az árbevétel, a nyereség, az érdekeltségi alapok, a személyi jövedelem növelése, fejlesztési lehetőség. Az sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a népgazdasági érdek, gyűjtőfogalom. Az érdekek — s ezek teljes sora: az egyéni, a vállalati, az ágazati és a népgazdasági érdekek — kö­zelítésében, összehangolásában a reális célunk, amit elérhetünk, csak az lehet, hogy azok külön-külön és együttesen jó irányba hassanak. Más kérdés, hogy az érdekek különbözősége, ütköztetése nem juthat a tartós szembeállás állapotába, helyzetébe, ennek közvetlen veszélyét a kormányzatnak idejében fel kell ismer­nie, ki kell küszöbölnie. Néhány évvel korábban a munkaerő-gazdálkodás kérdésében és gyakorlatában került szembe a népgaz­dasági és vállalati érdek s ez mindaddig kárt okozott — a munka termelékenysége stagnált, nőtt a fluktuáció és a munkaerőhiány —, amig a megfelelőbb bérsza­bályozás nem enyhítette az érdekek szembeállását. Az utóbbi egy—másfél esztendőben ismét létrejött a gazdasági életben egy olyan — nevezzük érdekszféra, amelynél a vállalat és a népgazdaság érdeke eltávo­lodott egymástól. CSAK A VITATHATATLAN TÉNYEKRE uta­lunk: az elmúlt évben és részben még az idei eszten­dő felében is az anyagok és energiahordozók tőkés piaci árai példátlan mértékben emelkedtek, a korábbi árarányok felborúltak, újak jöttek létre. Számos ok­ból a mindenekelőtt a belső árszínvonal védelme ér­dekében a tőkés piacokról felénk hömpölygő árhullá­mot — költségvetési támogatással — a határon meg­fékeztük. Csakhogy ennek következtében az érintett termékek — az ásványolaj, a nyersbőr, a gyapjú, a szintetikus szálak, a különféle vegyipari alapanyagok — hazai felhasználói szószoros értelemben elszigete­lődtek a külső piacoktól: gazdálkodási döntéseiket — az energia és az anyag felhasználását, értékesítési po­litikájukat — a vállalati — valójában irreális és torz — költségviszonyok, gazdaságossági szempontok sze­rint alakították. A költségvetési támogatással alacsony áron kapott importanyagok — s általában az alapanyagok stabil hazai árszintje — növelte a vállalatok export- képességét. Aligha véletlen, hogy az elmúlt évben tő­kés árucsere-forgalmunk is kiviteli többlettel zárult Eszerint sokan azt hihetnék, hogy a hazai árak el­térítése a világpiaci áraktól végeredményben — az export dinamikus fejlődése révén — egyértelműen népgazdasági érdeket szolgált. Sajnos, a kiviteli több­let miatti örömbe üröm is vegyült, mert áz a külke­reskedelmi cserearány romlása közepette jött létre, s ami jó volt a vállalatoknak — nyereségét, sőt gyak­ran többletnyereséget szereztek — az a népgazdaság­nak sok esetben veszteséget okozott, az állami költ­ségvetésben többletkiadással járt. A cserearány romlásából — ez a folyamat 1974 első felében is folytatódott — származó veszteség egyik összetevője az, hogy a tőkés piacokra kerülő termékeink árszínvonala korántsem emelkedett olyan mértékben, mint ugyanezen országokból importált termékek ára. De része van a veszteségben annak is, hogy a belső piaci árszintből adódó jobb versenyhely­zetben az exportáló vállalatok nem kényszerülnek áraik kívánatos és lehetséges mértékű emelésére, többnyire megelégednek a saját — torz — kalkulá­ciójuk szerint mutatkozó vállalati nyereséggel. ' A JELENLEGI ÄR- ÉS KÖLTSÉGVISZONYOK közepette a vállalati és napgazdasági érdek nemcsak a külkereskedelmi kivitel esetében távolodhat el egy­mástól, hanem a termelés és a gazdálkodás egészében is, és a szükséges intézkedések elmúlasztása esetén összhatásában konzerválva egy olyan termelési, fel­használási és fogyasztási struktúrát a népgazdaság­ban, amely további és még nagyobb veszteségeket okoz­na. így tehát a termelői árrendszerünk küszöbönálló részleges módosításának, a világpiaci árváltozások ér­vényesítésének a költségvetési terhek, ártámogatások csökkentése nem egyedüli indítéka, hanem — s ez az alapvető — a népgazdasági és vállalati érdek és né­zőpont újbóli egybehangolása, közelítése a gazdasági tevékenység hasznosságának megítélésében, mérésé­ben. S minthogy a részleges árrendezéshez egyéb — vállalati gazdálkodásra ható — változások is társul­nak, az új esztendőre való vállalati felkészülést ezút­tal nemcsak a megszokott módon — rendelésállomány, anyag és kapacitás, szállítóvevő-kapcsolatok stb — kell biztosítani; célszerű és indokolt előzetesen elemez­ni a költségek nagyságának és összetételének várható alakulását, azokat az ár- és egyéb feltételeket, ame­lyek közepette a jövőben boldogulniok, gazdálkodniok kell a vállalatoknak. Garamvölgyi István Vállalás és becsület Ahol serkentik a mozgalmat... Olyan egyszerű, szerény a meghívó, mint az a tanácsko­zás amelyre invitált, amelyet a Vetőmag Vállalat Nyírségi Területi Központja tartott a szocialistabrigád-vezetők és egységvezetők részére, e bri­gádok munkáját értékelve is, elismerve is, hogy velük együtt tanácskozzanak a to­vábbi feladatokról, a XI. kongresszusi és a felszabadu­lási munkaverseny sikeréről. Bebizonyosodott: ahol ser­kentik ezt a mozgalmat, ott életerős, vonzó. Olyan ötle­tek. tartalékok feltárására képes, amelyekre az ember nem is gondolna. Emberek képzeletét serkenti, s olyan dolgokban is felfedez valami jót, amit korábban nem is reméltek. Lehet, hogy furcsá­nak tűnik, ha az mondom, itt tanultam meg, mi a csira­törés, s hogy a nyírbátori Báthori szocialista brigád hogyan mentett meg td tud­ja hány tonna vetőmagot. A holnap kenyere Tudták korábban is, — i ez igy van most is —, hogy bizonyos körülmények között megrepednek például a bab, vagy a borsó szemek, ponto- sabbban a hajszálerek, s ezáltal csiraképtelenné vá­lik a mag. Többségben azért, mert a vetőmagvak szárazon érkeznek, így kerülnek fel­dolgozásra. Mit lehet ellene tenni? Hogyan lehet leküz­deni? Fontos, mert a minő­ségi, fémzárolt vetőmag a holnap kenyere, takarmánya, s kemény valuta, ha expor­táljuk. Ezt a csiratörést szüntette meg a Báthori szocialista brigád. Kiiktatták a gépekből a csiratörést okozó fenvonó rendszert, újítást alkalmaz - tak, s még a teljesítményt is növelték. Megtudtuk, hogy ezek a komplex szocialista brigádok az idén — éppen az időjárás okozta gondok miatt — sokszor szabadszombatot és vasárnapot is feláldozták, hogy magas csiraképességű, megfelelő szárazságú, kiváló vetőmagok kerüljenek táro­lásra, a szövetkezetekbe, s a külföldi piacokra. Hazai szükségletre a nyír­ségi területi központ csaknem 70 fajta vetőmagot termeltet. Ezek mennyisége meghaladja évente a 700—800 vagont. Ex­portra kb 28—35 milliós ér­tékben szállítanak minőségi vetőmagvakat. Gondoljuk csak meg, mi következne ab­ból, ha nem kísérné olyan figyelem ezek minőségét, esi- raképességét? Szinte egyik esztendőről a másikra csök­kennének a termésátlagok, nem jutna megfelelő mennyi- ségben, s minőségben takar­mány az állatoknak. Órák és milliók Három éve, amikor meg­alakultak az első brigádok, amelyek célül tűzték a szo­cialista cím elnyerését, kö- vetkezetesebb, céltudatosabb a munka, több anyagi és szellemi energiát fordítanak rá az emberek. Ma már nyolc szocialista brigád van a vál­lalatnál csaknem 100 dolgozó­val, s ami külön örvendetes, 42 nő is részt vesz a mozga­lomban. Milliókban lehetne kifejezni vállalásaik teljesíté­sét. Még a nehéz körűimé- nyék, a rossz időjárás ellené­re is szép sikereket értek el. Egyetlen számot említünk csapán. Nyíregyházán és Nyírbátorban a brigádok 1500 társadalmi munkaórát aján­lottak fel. Száznegyven dol­gozó készül kommunista mű­szakra. Munkájukkal a me­gyeszékhelyen a bölcsődei helyek bővítését szolgálják, Nyírbátorban a város szépí­tését. Talán a legtöbb mégis az, amit a termelésben és az emberformálásban mutatnak. Nagy István ezt mondta: „Jó érzés, amikor már a bri- gádtagok kérik, adjunk mun­kát, hogy a kongresszusi fel­ajánlásainkat teljesíteni tud­juk”. Ecsetelte azt a küzdel­met, amelyet a vetőmagvak „megmentéséért” végeztek, mert amikor beérkezett a sok vetőmag azonnal 3 műszak­ban dolgoztak, s hogy a csi­ratöréstől megmentsék az „életet” mindent elkövettek. íme a módszer, ami terjed. Nem mellékes talán, hogyan segíti rendszeresen 3—5 em­ber a brigádból társuk lakás­építését, s a nyugdíjasokról sem feledkeznek meg. Ari Erzsébet, a Váci szocialista brigád vezetője arról beszélt, milyen eredmények születtek a kommunista szombaton s itt hívta meg a társait a na­pokban felavatásra kerülő if­júsági klubba, amely Váci Mihály nevét veszi fel. Opre J ózsef Nyírbátorból nemcsak arról szólt, hogy a csiraképes­ség javítása érdekében mi­lyen áldozatos munkát vég­zet a brigád, hanem arról is, hogy most állnak a tisztító­gépek, nincs munka, lazább a fegyelem, bajok vannak a gépkihasználással. És figyel­meztetett: „Ebben sürgősen intézkedjék a vezetőség”. Megfelelni a követel­ményeknek Medve Antal a nyírtétiek szocialistabrigád-vezetője is a szabadszombatokon, vasár­napokon végzett munkáról szólt, mellyel sikerült a ma­gas víztartalommal beérke­zett vetőmagvakat olyanná tenni, hogy megfeleljenek a követelményeknek, előírások­nak. Elismerésre méltó mun­kát végzett a szocialista bri­gád. És egy aktualitás. A kong­resszus tiszteletére alakult XI- kongresszus néven a nyír­egyházi üzemben szocialista címért munkálkodó brigád. Dicsérte őket Bardócz Sán- dór üzemvezető. „Olyan, lehe­tetlennek ítélt munkákat vé­geztek el, amire a vezetés nem is számított. Ilyen lelkesedésssel láttak hoz­zá a vetőmagvak meg­mentéséhez is”. Ez a bri­gád fiatal, s népszerű lett munkája révén. Itt minden arra alkalmas fiatal jelentke­zett szakmunkástanulónalc Ezzel feladták a leckét a ve­zetőknek, mert a beiskolá­zást helyben nem tudják meg­oldani. Valamilyen módot csak találni kell. ök tanulni akarnak, ez a szocialista cím elérésének is feltétele. Ne­hogy a vezetésen múljon, hogy a vállalásokat nem tud­ják teljesíteni. Értékelni, de segíteni is kell munkájukat, hogy válla­lásaikat becsülettel teljesít­hessék. Farkas Kálmán Kemény másfél hónap előtt Hetyenmilliós útépítés sorsa Nemcsak a mezőgazdaság­ban dolgozók, az útépítők munkáját is akadályozta az elmúlt hetek esős időjárása. Pedig a Közúti Építő Válla­lat egy hónappal előre járt az időarányos tervteljesítés­sel. Ügy számolták, november 7-re készre, elvégzettre jelent­hetik a 20 millió forinttal túlteljesített ez évi 220 millió forintos termelési tervüket. Abból már nem lesz semmi — mondták. Kemény másfél hónap vár az útépítőkre. 70 millió forint értékű különbö­ző útmunka áll 50 százalékos készenlétben a megyében, amit be kell fejezniük. S, szá­mukra gyakorlatilag decem­ber elején befejeződik az esz­tendő. A nagyobb útkorszerűsítési munkáikat már befejezték. Csupán a Mátészalka—Tisza- becs között épülő új út Son­kád—Kölese átkelési szaka­szain dolgoznak még a hónap végéig. Október végén azután zöld jelzést kap a forgalom végig ezen az országúton, Fe­hérgyarmattól Tiszabecsig. Több állami bekötő úton van még tennivaló az erre az esz­tendőre tervezett 'tizenegyből, így az rbrány—Nagytanya, Nagycserkesz—Puposhalom, és a Tyúkod—Zsirostanya te­lepülésekre vezető utakon ott vannak még a gépek, embe­rek. Egyenként is nagy; 4 és fél — 7 és fél milliós beruhá­zások ezek. 59 millió forin- tért 22 mezőgazdasági üzemi és bekötő út készült, illetve készül az idén. Ezek közül — hogy csak a nagyobbakat, a 2—5 milliósokat említsük — a Fehérgyarmati Állami Gaz­daságnak, valamint a tisza- vasvári Zöld Mező, az ibrá- nyi Rákóczi, a nagydobosi Petőfi, a tiszadadai Kossuth, a porcsalmai Dózsa tsz-eknek csak ezután adják át. A ta­nácsok megrendelésére egy sor belterületi út, illetve ut­ca készült például Nyírkárá­szon, Fehérgyarmaton, Kis­várdán, Mátészalkán. Ez utóbbi két városban 3—3 mil­liós munkán még dolgoznak. Nyíregyházán nagyobb épít­kezést végeztek a Jósaváros- ban, ahol 4 utca készült el járdával együtt. Viszont a Nagy körút egy szakasza, a Mező utca, amely immár 3. éve „épül”, úgy marad to­vábbra is feltúrt állapotban az elhúzódó közművesítések miatt. A fiatalember bátortalan volt a lányokkal. A fia­talember szerelmes volt. A bátortalan szerelmes nem. ti­pikus napjainkban, annál kellemetlenebb annak, aki­vel megtörténik. Az utca sarkán várt a lányra és eszébe jutott, hogy elfelejtett virágot venni, márpedig virág nélkül — az ő illemkódexe szerint — le­ánnyal találkozni illetlenség. Üzletel keresni már nem volt ideje, virág nélkül pe­dig ... És 6, aki Oroszlászívű Richard hadseregében még szakács sem lehetett volna, érezte amint láng gyúl erei­ben és olyat tett, amivel fel­Nagyváros írta nevét a Hősök táblájára. Az előtte levő betonszarko­fágból letépett három szál bíborpirosat és két szál hófe­hérei ... — Vegyen még hozzá egy kis zöldet és akkor a bírság pontosan száz forint lesz __ — mondotta a háta mögött álló, észrevétlenül megjelent rendőr. A bátortalanul szerelmes fiatalember remegő kezekkel fizetett, gondosan eltette a nyugtát és bánatosan gondolt arra, hogy ha maszektól szerzi be a virágszükségletét, most jutna még kávéra is... A rendőr besétált a mel­lékutcába és megállt a Biszt­rónak gúnyolt lebúj előtt, hogy megvárja a mára ese­dékes emberét. Már jött is az utcán. Nem imbolygóit, csak éppen rükvercben jött. mint egy elátkozott tanulóvezető, aki képtelen egyesbe kap­csolni. Egyik kezében, sza­kadt újságpapírban másfél- kiló marhafelsál pihegett emlékeztetőül azokra a bol­dog időkre, amikor embe­rünk még gondolt a család­jára. Most a kocsmabejárót kereste, de azt eldugták elő­le. — Hova-hova földit?... — Se- e-mmm-i köze hoz­zá... — No-no földi, ideje ha­zamenni . .. — Anyád .........1!1 Kis csend. A kocsmaajtó­ban összegyűltek a szesztest­vérek, röhögni. A rendőr kivette az ember igazolványát és tárcáját, majd füttyevtett egy — esodák- csodaja ■— üresen arra hala­dó taxinak. Megszámolta az ember pénzét, hogy a taxiso­főr is lássa, megnézte az iga­zolványában a címét és ki­adta az utasítást: — Vigye haza, itt van száz forint, vonjon majd le öt fo­rint borravalót, aztán ezt az egészet (rámutatott az em­berre) adja oda a feleségé­nek. A marhahússal talán még lehet valamit kezdeni... Csendes nap van ma, gon­dolta a rendőr és arra is gondolt, vajon sikerül-e a fi­ának diplomata pályára men­nie7 Nagyon nehéz lesz, hiszen nem volt a családban senki, akitől ilyen készséget örökölt volna. Deák Gusztáv Az 1974. évi terv tel­jesítésének gondjai köz­ben megkezdték a kö­vetkező tervidőszak fel­adatainak számbavételét, elő­készítését. A nagyobb beru­házókkal történt megbeszélés alapján a jelenleginél mint­egy 40 százalékkal — évi 3 százalékkal — nagyobb ter­melési érték előállítására ké­szülnek feL Ennek megfele­lően már jövőre meg kell kezdeniük termelőerőik fej­lesztését intenzív módszerrel, amelyben a technika, a gépe­sítettség fokozása kap „fősze­repet”. Oros térségében 1978 áprilisában helyezik üzembe a napi 1500 tonna kapacitású Teltomat—5 típusú aszfaltke­verő telepet. A jelenlegit, Nyíregyháza-Külső állomá­son környezetvédelmi szem­pontból megszüntetik. Ez, valamint a fehérgyarmati ke­verőtelep látja majd el az útépítkezéseket aszfalttal, amelyből évi 350 ezer tonnát gyártanak a jelenlegi 180 ezer tonnával szemben. Követ is­mét a Szovjetunióból és Ro­mániából szereznek be. Egyidőben korszerűsítik a bedolgozó gépláncokat, az aszfaltterítő gépsorokat, va­lamint a technológiai folya­matokat. Nálunk is alkalmaz­zák majd a mocsaras vidéke­ken jól bevált francia Bidin útépítőrendszert, amelynek lényege: az utat tartó töltés alá különleges műanyag „sző­nyeget” terítenek. Ez lénye­gesen i meggyorsítja a töltés- építési munkát. A nagy telje­sítményű, drága gépekkel csak úgy lehet gazdaságosan dolgozni, ha jól kihasználják azok teljesítőképességét. En­nek érdekében a vállalatnál már az idén bevezették a két- műszakos termelést. A tech­nikai eszközök fejlesztésével szükségszerűen megváltozik a munkásállomány összetétele: több képzett szakemberre, szakmunkásra, technikusra és mérnökre lesz szükség Ezzel is számolnak. A képzést kü­lönböző formában és szinten már megkezdték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents