Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
íö IfELWT-ffÁGYÁRÖRSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉRLBP *m. éSmm % Lakás és munkakör A mérnök ideálja Alföldi fiatalok A falu közéletében A nagyközségi KISZ-bizottságok megszervezését évekkel ezelőtt több tényező tette szükségessé. Változott, változik napjainkban is a falu képe, üzemek telepedtek le a városokból, szövetkezetek szerveződtek, középiskolák kezdték meg működésüket. A tanácsok átszervezésével végképp indokolttá vált egy olyan szerv megteremtése, amely irányítja, szervezi, érdekeit képviseli ennek a heterog én összetételű közösség fiatalságának. Munkájukról, a nagyközségi KISZ-bizottságok helyzetéről tanácskoztak az Alföld nagyközségi titkárai október első napjaiban Békéscsabán. Szarka Endrétől, a KISZ megyei bizottságának munkatársától, Enyedi Sándortól, a nagy kallói nagyközségi KISZ-bizottság titkárától a tanácskozás tapasztalatairól, a megye nagyközségi bizottságainak gondjairól érdeklődtem. — Az Alföld nagyközségi titkárai hívták meg tanácskozásra. Mennyiben jelent mozgalmi közösséget a . tájegység közössége? Szarka Endre: — Az Alföld valamennyi megyéjében a mezőgazdaság dominál. Jellemző az iparosodás, és még valami —. a nagy ingázás. Sok a nagyközség — és a másik véglet is, a lús tanyák. Közös feladatok jelentkeznek a termelésben, a szociális viszonyokban, így a mozgalmi életben is. Ezért találjuk meg könnyebben a közös hangot, mint egy fejlett borsodi nagyközséggel. Békés megye külön is rászolgált a tanácskozás megrendezésére. Hagyományai vannak náluk ennek » munkának, így valamennyien hasznos tapasztalatokat szerezhettünk. — A tanácskozák alapján melyek azok a kérdések, amik a nagyközségi mozgalmi munka aktuális kérdéseit jelentik? Szarka Endre: — Különleges helyzetben vannak ezek a bizottságok De ezt egyáltalán nem nevezném kiváltságos helyzetnek. Tartozik hozzájuk üzemi, termelőszövetkezeti, középiskolai alapszervezet. Ismerni kell a települések sajátosságait, termelési terveit, a fiatalok gondjait, ügy kell szervezni a különféle munkahelyeken dolgozó fiatalokat, hogy mégis egy közösséget alkossanak, ugyanakkor differenciált programokkal is segítsék a munkát. Nagy ez a követelmény és az a legnagyobb probléma, hogy ennek a komoly munkának nincsenek meg a személyi feltételei. Kevés a képzett, munkájához értő KIS2- vezető. Enyedi Sándor: — Saját tapasztalatból tudom, hogy nagyon sok helyen hónapokig, néha évekig arra megy el az idő, hogy egyáltalán elfogadtassuk a munkahelyek vezetőivel, fiataljaival a községi KISZ-bizottságot Különösen nehéz a helyzet ott, ahol járási székhely is a nagyközség. Mi Nagy kálióban is éreztük ezt a kettősséget. Mert elméletben hiába határolódnak el a feladatok, hogy a járási bizottság az elméleti, irányító, értékelő munkát végezze, a nagyközségi bizottság pedig az alaps -vezetek közvetlen segítését tekintse feladatának. A gyakorlatban ez nem minden esetben van így. Egyszerűen megszokták azt, hogy mindig a járáshoz jártak, nem volt könnyű feladat „eltéríteni” őket a ml bizottságunkra. — Melyek voltak a tanácskozás leg-' nagyobb érdeklődést keltő kérdései? Szarka Endre: — Nem volt olyan hozzászóló, aki ne említette volna valamilyen formában a vezetőképzést. Szinte követelték, hogy olyan színvonalú legyen a kádermunka, mint a követelmények. Tapasztalattal, mozgalmi iskolai végzettséggel rendelkező felkészüli fiatalok kerüljenek a bizottság élére, és a különböző megbízatásokra. Legalább ilyen fontos a munkamódszer, munkastílus kialakítása, továbbfejlesztése. Meg kell találni azokat s lehetőségeket, megoldásokat, amivel ezt a magas követelményt egyáltalán közelíteni lehet. Újra vitatott téma volt a középiskolák hovatartozása. A járási bizottságok ugyani« a legtöbb esetben ezzel az indokkal „tartják magúknál” az iskolai alapszervezeteket, mer úgy érzik, a nagyközségi bizottság még nem nőtt fel agy speciális feladatokon dolgozó iskolai szervezet irányítására Ezzel kapcsolatban is az volt a vélemény, hogy fel kell nőni ehhez a feladathoz is, mert a diákok elsősorban a községi közösségben élnek, teásatok. Nem választhatjuk annyira külön a diákságot meg a dolgozókat. Abból csak problémák voltak és vannak ma is. —■ A Békés megyei tapasztalatokhoz mérten, milyen szinten dolgozik például a nagykállói nagyközségi bizottság? Enyedi Sándor: Kovádén annyit mondanék, hogy van még tanulni valónk. De ez egyelőre nem jelent óriási elmaradást, ha figyelembe vesszük a körülményeket. A mi nagyközségi bizottságunk, a mai formájában tulajdonképpen 1971 őszén alakult. 16 alapszervezet tartozik hozzánk. Csak végig kell gondolni, hogy mire volt ;dő ez alatt a pár év alatt. Arra, hogy megismerkedjünk a sokféle munkahellyel, a fiatalokkal — és egyáltalán elfogadtattuk magunkat. Megtaláltuk helyünket a falu közéletében. A munkamódszer, munkastílus alakítása, javítása még a következő évek feladata. Csak úgy lehet előbbre jutni, ilyen „egyszemélyes apparátusoknál”, hogy jól felkészített társadalmi aktivaháló- zat szervezi és irányítja a fiatalokat. A bizottság titkárának pedig minden alkalmat meg kell ragadni általános műveltségének és mozgalmi ismereteinek gyarapítására. Koüdth Adrienne Fiatal műszakiak Kísvárdán — A beilleszkedés, a gyökéreresztés két dologtól függ — mondja Gaál Antal, a Kis- várdai Vulkán fejlesztési és szervezési osztályvezetője. — Az egyik a lakás, a másik legalább ilyen fontos, a munkakör. E tekintet, ben nálunk felemás a helyzet. A fiatal mérnökök nagyon nehezen jutnak lakáshoz, viszont szakmai szempontból ideális munkahelyet tatainak a Vulkánban. Nvolcan mentek ei Három év alatt nyolc mérnök hagyta ei a vállalatot, egy, mástél éves munkaidő után. Elmentek a lVIÁV-hoz, vagy tanítani, egy házaspár Miskolcra, a másik Nyíregyházára került. A vándorlást egyetlen dolog okozza — nincs lakás. E tekintetben az öntödei Vállalat műszaki dolgozói állnak a legrosszabbul a városban. Az ide költöző pedagógusok, orvosok, jogászok rövid időn belül kapnak lakást, sőt a legtöbb vállalat dolgozói is, ott ahol a gyárnak vevőkijelölési joga van és anyagilag is tudják segíteni a fiatalokat. Itt erre nem volt lehetőség a mai napig, mert nem dolgoztak nyereségesen. Kaptak ugyan pénzt a központi „nagykalapból”, de azt az amúgy is időszerűvé vált fejlesztésre költötték. — Aki már nem bírta a drága és kényelmetlen albérleteket, s vállalati támogatás hiányában kilincselt a tanácsnál, az állást változtatott sokat ígérő hirdetések útján — mondja Sípos László fejlesztőmérnök. Újabbak jöttek ugyan, de nem sokáig maradtak, ezért terjedt el az a nézet, hogy itt képezik ki a környező üzemek részére a kezdő mérnököket. A helyzetük az idén valamit változik, mivel hosszú idő után ebben az évben nyereségesen termeltek. így tudott a vállalat 200 ezer forintos lakásépítési alapot képezni. Ezt az összeget viszont tizennyolc felé osztják, azaz egy-egy dolgozónak 8—12 ezer forint jut. Nem lenne célszerűbb, ha évente kevesebb embernek, de nagyobb összeget adnának? Hiszen ez a pénz még a „beugróra” is kevés, hát még egy családi ház építéséhez. Vajon meddig jut el a házépítés 12 ezer forintból ? — Ha viszont a munkakört nézzük, ideális hely a Vulkán, főleg a kezdők számára — mondja Gaál Antal. — Elsősorban azokra gondolok, akik magukkal hoztak egy jó adag idealizmust az egyetemről, s a többség ilyen. Ezek a fiatalok gyorsan kész eredményeket akarnak felmutatni. A vállalat jelentős fejlesztés előtt áll, de a mostani műszaki színvonal nagyon alacsony. Elképzeléseinket meg tudjuk valósítani, fejlesztési ötleteinket kivitelezhetjük. Ha bírnánk, hatszáz témával is foglalkozhatnánk, ezért inkább arra kell vigyáznunk, nehogy mindegyikbe csak bele- jelekapjunk. A beilleszkedés A Villamosszigetelő és Műanyaggyár fiatal műszaki dolgozóinak nincs lakásgondja. Uj és letelepült gyáregység lévén a beruházásokat már úgy indították, hogy az összeg egy részét a dolgozók lakásgondjainak megoldására fordítják. Az idén májusban négyen kaptak rövid időn belül lakást, azote, aJrfkaí a vállalat jelölt ki. Ami viszont a beilleszkedésüket illeti, nehezebben találnak magukra egy-egy munkakörben. — A VSZM műszaki fejlettség tekintetében a Vulkán ellentéte jelenleg — mondja Almási József, a gyárfenntartási osztály vezetője. — Üzemünk modern, automatizált, a , technológiát a pesti központ dolgozza ki. A mi feladatunk annak végrehajtása, s emellett több-kevesebb olyan dolog, amit nem lehet mérnöki munkának nevezni. Kevesebb az alkotási lehetőség és ezért, aki több önállóságra vágyik, munkahelyet változtat, kísérleteket, kutatásokat végző vállalatokhoz megy, vagy tanítani. Az automatizálás és az adott technológia kevésbé' kíván önálló, gondolkodó fejet. Egy fejlett műszaki színvonalat megvalósító vállalatnál leegyszerűsödne, önállóságát vesztené a mérnöki munka? Több éves gyakorlattal rendelkező mérnökök cáfolják ezt. Az adott technológia nem sokat ér munkájukat értő dolgozók nélkül. A munkások egy-egy részfeladatot végeznek, míg a mérnök elveszett ember, ha nem látja az egészet, s ennek nem lehet az akadálya, hogy nem ő dolgozta ki a technológiát. Nehéz és felelősségteljes mérnöki munkának számít a dolgozókkal való foglalkozás, s azí is célszerű megvizsgálni, ki-ki milyen művelet elvégzésére alkalmas a legjobban, melyik gépen tud a legtöbbet termelni. Segítenünk kell abban is, hogy meggyorsuljon a mezőgazdaságot az iparral felcserélő emberek munkássá válása, aminek része — a mérnökök megfogalmazása szerint — a műszaki kultúra szintjének emelése. Ez nem jelenít mást a gépek tisztántartásánál, a berendezések megóvásánál, a gépek teljesítőképességének ismeretén. Kétlakiak Nem lehet egyszerűen megelégedni azzal, hogy csak mondjuk: a VSZM dolgozóinak! nagy része kétlaki — alig várják, hogy « nyolc órát ledolgozzák és otthon kezdhessék a háztáji kapálását. Ez a helyzet önmagától nem változik meg, s talán éppen ezek azok: a gondok, amelyeket a korszerű termelési hozza magával. A mérnöki munka nem lett egyszerűbb, de a gyakorlat legtöbbször olya» teljesítéseket is kíván, amit az egyetemi oktatás nem tudott a tananyagba venni A két gyár fiatal mérnökeinek beíBesa- kedési problémái eltérőek. Egymás között már nemegyszer beszélgettek mindezekről, st úgy látszik minden alkalomkor újabb go*»- dók merülnek fel. A megoldás azonban csafe rájuk marad, de eredményesebb lesz, feai őszintébben vitatkoznak, nemcsak egymás között, hanem a vállalatok vezetőivel is, «alogti JúftiB Siolnoki András? Örök szülők sjosag. A gyetek tábnM stette néha id&hallszik lélegzete Mintha falon át jönne szíven dörömbölne távol zene. Eel-felkapjuk fejünket szél fúja az inget odanézünk. És megindul lassúdon mint vízcsöpp kisurran a beszédünk. Én azt mondom: „Te nézd meg. és 6 óva lépked az ágyáig. Visszatér, halkan mondja? „nézd meg te is nyomba, hogy lármázik S állunk fölötte ketten a csöndbe dermedtem figyeljük őt. S látjuk majd minhalálig £ túl, ha testünk málük —: örök szülők, S így áll majd ö is egyszer szűkülő erekkel nézi fiát. A gyerek meg ernte áttette kívM mér pitywmMk Ü 3#é feááüa —...
