Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-01 / 204. szám

KSLBT-MAGTARÖRSZAG —VASARWAPT MBLLfKLlff WH. Megtalálták számításukat Agrárszakemberek a főiskola után Három arc a sok közüL 1. „Prófétává“ lett Gacsályi József jelenleg a tiszabecsi „Uj Élet” Tsz főagronómusa. A Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola gyümölcskertész szakán végzett 1970-ben. Szerényen, átgondoltan be­szél magáról és a munkájáról. — Itt születtem ebben a faluban, itt nő­sültem meg. A gyakornoki időmet is itt töl­töttem el. Hogy milyen volt hozzám az akko­ri vezetőség? Bizalmatlanok voltak, meglehe­tősen lebecsülték a fiatalokat. A régies szem­léletben, felfogásban benne volt feltétlenül az akkori főnökeim iskolázatlansága, meggyöke­resedett maradisága, de talán a pozícióféltés is. Igen nagy akarással kezdtem el dolgozni. Talán ennek köszönhető, hogy a következő év februárjában megválasztottak főkertésznek. Ez még nagyobb lendületet adott a munká­ban. Ebben a tsz-ben öten kezdtünk mi fia­talok. Csupa felsőfokú iskolát végzett ember. Hárman még 71-ben elmentek tőlünk. Spe­ciális helyzetet teremtett számomra a falu is. Ez a szülőföldem. Eleinte nehéz volt fegyel­met tartani, sajnos, korán érvényesült az az elv, hogy saját hazájában nem lehet próféta az ember. Úgy gondolom, sikerült az embe­reket magam mellé állítani, talán azért, mert tudtam velük bánni. 1972. áprilisában átszer­vezték a vezetőséget, engem főagronómusnak választottak meg. Változtatást hajtottunk vég­re a termelési struktúrában is. Fejlesztettük az állattenyésztést. 100 dayab tbc-mentes, tiszta negatív vemhesüszőt vásároltunk, a tejterme­lést tehenenként 5—600 literrel emeltük. Saj­nos, ez az évünk az ár- és belvizek miatt rosszul alakult. A borsó teljesen kipusztult, 66 hektár kukoricánkat a biztosító tönkrement­nek nyilvánította, 135 hektáron a napraforgó termésátlagát hektáronként 3 mázsára állapít tóttá meg. A gabonánk termésátlaga 16 má­zsa hektáronként. Ez mind-mind a problémák sokaságát és a nehézségeket hozza magával. — A jövő évben nagy fokú gépesítést szeretnénk végrehajtani, növeljük a hízómar­ha-állományt, és annak súlygyarapodását. Az elkövetkezendő években átallunk az állatte­nyésztés-profilú -gazdálkodásra — A vezetőségben most négyen vagyunk fiatalok. Jól megértjük egymást. Komolyan foglalkozunk a fiatal tsz-tagokkal is. Nemcsak társadalmi munkára szervezem őket. hanem a kulturálódásukra, szórakozásra is biztosí­tunk lehetőséget. Számíthatok rájuk. 2. Más az élet... Kristóf Bertalant hosszú keresés után a gyulaház] Béke Tsz határában találtam meg. Köröskörül hatalmas táblákban burgonya. Ép­pen most folyik a betakarítása. Látszik raj­ta. hogy szeretettel és odaadással végzi hi­vatását ) — Fő feladatom a tsz-ünkben a kerté­szet. Ilyen végzettségem is van. 1970-ben fe­jeztem be a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskolát. Emellett egy hathónapos növényvé­delmi továbbképzésen js részt vettem, ebből is szakképzettségem van. Nyugodtan kérdez­hetné, hogy milyen kapcsolatom” lehet ne­kem éppen a burgonyabetakarítással? Gyom­irtó szerrel leégetjük, elszárítiuk a burgonya még meglévő vegetáló szárrészeit, hogy ezzel elősegítsük a betakarító gép munkáját. Ezért vagyok itt. — Szeretem a munkámat. A munkaidő kötetlen, többször fordult már elő. hogy este a tévét se időm, se kedvem nem volt meg­nézni. Közben figyeljük a burgonyaszállító von­tatókat. Óriási méretű gumók vannak, nem ritka itt a 60—70 dekás burgonya sem. — Tavaly csak magyar burgonyát ter­mesztettünk, igen csekély termésátlagokkal. Az időjárás okozta rossz évet a most termelt holland burgonya valahogy ellensúlyozza. Több mint 100 hektár területen termesztünk Desireé és Ostara fajtákat, 240—260 mázsás termésátlaggal. — Meg tudta-e valósítani kitűzött cél­jait? Nem bánta-e meg, hogy éppen ebbe a tsz-be jött dolgozni? — Zavartalanul minden nehézségek nél­kül tudtunk itt elhelyezkedni és munkát kez­deni. A feleségem tanítónő. Idejövetelünk után közvetlenül kaptunk lakást. A tsz ve­zetőségével se szakmai, se generációs vitáink, ellentéteink nem voltak, sőt az államvizsga után a tsz vezetősége keresett meg állásügy­ben. Ha nem is mindent, de sok haladó vál­toztatást eszközöltünk a termelés szerkezeté­ben. Az idén tértünk át a havonkénti fizetés­re. Persze, az előbbi gondolathoz kapcsolód­va, — az iskolában elképzelt tervek valóra váltása itt kint a gyakorlatban a valós viszo­nyok között nehezen hajthatók végre. Más az iskola és más az élet. Mégsem bántam meg, hogy ehhez a tsz-hez kerültem. A problémák­kal együtt is kedvelem a munkámat. 3- Kanyargós pálya — Az én életem egy egész kálvária volt — válaszol kérdésemre Bodzás Árpád, a kisvár- dai Rákóczi Tsz agronómusa. Arca bőre amolyan ,,gazdászosan” félbar­nára sülve, haja nebulós, kisfiús, csibészség- gel a homlokába lóg. — A Gödöllői Agrártudományi Egyete­men végeztem 1965-ben Egy évet gyakor­nokként dolgoztam le a nyírmadai ,,Uj Élet” Tsz-ben. Most utólag, kiforrottabban, jóval nagyobb tapasztalattal szemlélve ottani tény­kedéseimet, felül kell, hogy bíráljam magam. Frissen élt bennem az egyetemen szerzett tu­dásanyag és úgy hittem, ezzel idő előtt „for­radalmat” csinálhatok a termelésben. Téved­tem. Előbb szakmai, később személyi ellentét­be kerültem gazdasági vezetőimmel. Mentsé­gemre legyen mondva, hogy tevékenységei­met nem személyi, hanem szakmai ambícióim diktálták. — Ezek után feleségem, aki tanítónő, Nyírkércsen helyezkedett el, én pedig Baktá­ra kerültem a járási hivatalhoz. Abban az időben kezdték átszervezni a járásokat, így az én állásom is bizonytalanná vált. — Első komoly ténykedésem a nyírjákói tsz-ben kezdődött. Rossz állapotban találtam a tsz-t. Letelepedési szerződést kötöttem, és megkaptam az azzal járó 30 ezer forintot is. A tsz állapota igen súlyos volt Kit találtam? Egy válságokkal küszködő, széthullóban lévő vezetői garnitúrát, a tsz-ben hanyagságokat, teljes csődöt előidéző munkaszellemet, és ter­mészetesen az ebből következő rossz kereseti lehetőségeket. Tökéletes munkafegyelmet kel­lett teremtenünk, de meg kellett nyernünk a tagság bizalmát is Kialakult egy új vezető­gárda, amelynek a főagronómusa én lettem. Ezekre az évekre tehető az új gazdasági mechanizmus kísérleti korszaka, amely rész­ben elősegítette, részben újszerűségével nehe­zítette munkánkat. Nyírjákón kaptam a leg­nagyobb gyakorlatot, úgy érzem öt év alatt „felnőttem” a mezőgazdasághoz. Aztán Aja- kon is dolgoztam, végül Kisvárdán kötöttem ki. — Nem forgácsolta szét a munkabírását a sok munkahelyváltozás? — Nem. Sőt. így lettem szakmailag fel­készültebb ember. Ahol most vagyok, ez lesz a végleges munkahelyem. A „kalandozást” kiváltó ok nemcsak én vagyok. A feleségemre is tekintettel kellett lenni a munkahelyválasz-' tásnál. Minden vonatkozásban megtaláltam számításomat. Ez a legnagyobb eredmény. Buzgó Ferenc Az új tanévben már az új, korszerű épületben kezdik meg a szakmák megismerését a jó­sé ipari dolgozói. Képünkön: a 107-es intézet. Elhangzott az ifjúsági parlamenten. Közös munka, egyéni siker Ifjú szakmunkások a modern gépek mellett Hosszú, huzatos csarnok, fülsiketítő zaj, gépzúgás, a hőmérő is közeledik a 40 fok­hoz. Itt 140 nő tűzi, ragasztja, varrja a cipő- felsőrészeket. A nyíregyházi cipőgyár tüzödé- jében vagyunk. Észre sem veszik a belépőket, mindenki nagyon elfoglalt — teljesítményre dolgoznak. A tüzödében sok a fiatal munkás. Két ifjúsági brigád végzi itt a napi munkát, kö­zülük majdnem mindenki KISZ-tag is. Jelen­tős erőpróbája volt a cipőgyár KlSZ-fiatal- jainak az április 10-én tartott ifjúsági parla­ment. . A jegyzőkönyvük arról tanúskodik, hogy érdekes termelési, kulturális, politikai éi szociális kérdésekkel fordultak a vállalat ve­zetőihez, jó ötleteket vetettek fel saját KISZ- munkájuk színvonalának emelésére. — Az első ízben megtartott ifjúsági par­lament sok szempontból hasznos volt nekünk — kezdi a beszélgetést Bakó Sándor techno­lógus. KISZ-titkár. — Legelőször az volt a feladat, hogy nyugodt légkörben, mindenki „szíve szerint” elmondja a problémáját. Ez persze nem „odamondást” jelentett, hisz a vezetőség is teljes jóindulattal és segítőkész­séggel hallgatott bennünket. És nemcsak meghallgattak, hanem egyenlő felekként, vi­tapartnerként beszélgettünk. — Például amit én javasoltam, néhány napon belül megoldották — veszi át a szót Sztankó Ibolya cipőfelsőrész-készítő. — Sokan egyetértettünk azzal, hogy a szalagrendszer, amin mi dolgozunk, nagyon megerőltető. Ál­landó koncentrálást, megfeszített, sokszor gör­csös figyelést jelent. Reggel nagyon nehéz be­kapcsolódni a gyors szalagmunkába. Az if­júsági parlament után néhány nappal — a ja­vaslat hatására — új módszert vezettek be nálunk. A szalagot reggel és munkaidő be­fejezése előtt 1 órával lassabban indítják, hogy könnyebben tudjuk átvenni a munka­tempót. Ezenkívül tízperces pihenőidőt is kapunk délelőtt — ez természetesen munka­időnek számít. — A vállalat könnyen biztosítja a dol­gozóknak ezt a szünetet és a lassúbb szalag­indítást. Úgy látszik, az így végzett munka valamivel kevesebb az addiginál. Az azon­ban. hogy a dolgozók a munkaidő többi ré­szében intenzivebben dolgoznak, kevésbé fá­radnak el — többet jelent. Nemcsak az eset­leges nagyobb termelékenység, hanem a munkaerkölcs szempontjából. — Persze, Ibolyát nemcsak a termelő- munka érdekli — veti közbe Bakó Sándor. — A KISZ és a társadalmi munka legalább eny- nyire közel áll hozzá. — Tudjátok, hogy ha valamit csinálunk, ízt csak jól és hozzáértéssel érdemes. Ehhez pedig jóval tájékozottabbnak, jártasabbnak kell lennünk. Ezért is javasoltam, hogy a pártszervezet mintájához hasonlóan a KISZ- gyűléseken is tartsunk politikai előadásokat. A pártszervezet titkára azzal oldotta meg a javaslatot, hogy a politikai oktatások iránt ér­deklődő, jól dolgozó KISZ-fiatalok időnként vegyenek részt a párt által szervezett politi­kai vitakörökön. Tudjátok milyen érdekes volt kedden ez a vitakör? Sokan elmentünk. az egyik ifjúsági brigád teljes létszámmal. Az ifjúsági parlament másik jelentős problémaköre az volt, hogy a vállalat meny­Bolcó Són'W K!$7-titkár. (Fielt ümil felvét«» lei) nyivél járul hozzá a fiatalok lakásépítéséhez milyen kölcsönt és mennyi időre tud adni a fiataloknak. Az elbírálás szempontjainál ml kerül előtérbe. — Jelentős eredményt értünk el ezen a területen — mondja nem minden büszkeség nélkül Bakó Sándor. Az eddigi évi 60 ezer fo­rintot 100 ezerre emelte fel a vállalat. Ezt 10—15 ezres tételben azok az ifjú dolgozók kapják, akik lakást építenek. A kölcsönt 3—5 év. alatt fizetik vissza. A munkáslakás-akció keretén belül minden évben 8—10 lakáshoz ad támogatást a vállalat a jól dolgozó fiata­loknak. Eddig még nem volt ilyen lehetősé­günk. A lakások elosztásánál elsősorban a jó termelő munkát, emellett a KISZ-ben vég­zett társadalmi munkát vesszük alapuL Előny­ben részesítjük azokat a fiatalokat, akik itt házasodtak meg, s mindketten a gyárban dolgoznak. — Jövőre tervezzük azt is, hogy a taglét­szám felemelésével két alapszervezetet, és így csúcsszervezetet is alakítunk. A taglétszám növelését azonban nem úgy akarjuk elérni, hogy most új embereket veszünk fel. Nálunk a tagfelvételnek rangja van. Kell valamilyen munkát végezni ahhoz, hogy KISZ-tag legyen valaki. így már könnyebben megy a KISZ- munka is. Az ifjúsági parlament ójta eltelt jó há­rom hónap azt mutatja, a fiatalokra figyelnek a cipőgyárban. Kialakult egy olyan munka­helyi kollektíva, amelyben az egymásért, a közösségért végzett munka legalább olyan öröm, mint az egyéni sikerek. Sőt. Ahogy a tüzödei beszéljgetésnél sem az egyéni véle­mények, javaslatok kerülnek előtérbe, ugyan­úgy a KISZ-ben is az számít, mit tesz a kö­zös asztalra, mennyivel járul hozzá a közös ügyhöz. T6fh KoméCa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents