Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-12 / 213. szám

' tffi. szeptember fS: •o~---------------------------­A lanyavilág ma (1.) Csökkennek a távolságok A TANTAKÉRÜÉS A r%~ MAGVAK TÁRSADA­LOM több évtizedes problé­mája. A múlt század végére kialakult magyar tanyavilág felett az egész kapitalista fejlődés csaknem nyomtala­nul vonult el. Az utóbbi két-három évtizedben vi­szont lényeges változások történtek ezen a területen is. A szocializmus építésének útjára éppen csak rálépő társadalmunk igen hamar be­hatóan foglalkozott a jelen­tős számú és meglehetősen elmaradott körülmények kö­zött élő tanyai lakosság problémáival; 1949. január 22-én a kormány létrehívta a Tanyai Tanácsot, amely fennállása alatt sokat tett a tanyavilág sajátos földraj­zi, települési, gazdasági és kulturális helyzetéből adódó elmaradottság felszámolásá­ért Azonban még az 1970. évi népszámlálás is 860 ezer fő külterületi (vagyis nem a község, város belterületén élő) népességet írt össze, amelyből 500 ezerre tehető a tanyán élők száma. A tanya világ helyzetét és a tanyai településekkel kap­csolatos problémákat és fel­adatokat jobban érzékeljük, ha röviden összegezzük a településekkel szembeni kö­vetelményeket. A településeknek a föld­rajzi, a gazdasági és az esz­tétikai követelmények mel­lett lehetővé kell tenniük az ott lakók bekapcsolódását a társadalmi munkamegosztás­ba: részesíteniük kell őket a társadalom által igényelt és általánossá vált egészségügyi, kulturális, szociális, kereske­delmi, stb. szolgáltatásokból; biztosítaniuk kell számukra a kötelező ismeretszint elsa­játítását és annak fejleszté­sét (iskola, tanfolyam, rádió, televízió, folyóiratok);' meg kell oldaniuk a kapcsolattar­tást a társadalom többi tag­jával, más települések gyors megközelítését (telefon, utak, közlekedési eszközök közel­sége, stb). A külterületi és a tanyai településmód általában ezek­nek a követelményeknek a kielégítését gátolja. A külterületi-tanyai né­pesség zömmel a mezőgaz­dasághoz kötődik: 1970-ben a keresők kétharmada (66 szá­zaléka) dolgozott a mező- gazdaságban és csak harma­da (34 százaléka) a népgaz­daság többi ágazatában. Ha azonban ezeket az adatokat a korábbi egy vagy két év­tized adataival hasonlítjuk össze, akkor itt is dinamikus változásnak lehetünk tanúi. 1949-ben a külterületi-tanyai népesség keresőinek ugyanis még 82 százaléka (még 1960- ban is 73 százaléka) dolgo­zott a mezőgazdaságban. Mindez a tanyai életforma változását jelzi: a csupán mezőgazdasági tevékenység­ből élő családok mellett megjelent és mind több a kettős (mezőgazdasági és ipari vagy egyéb) jövedelmű család. A tanyáról eljáró dolgozók nemcsak tevékeny­ségükben, hanem szokásaik­ban. szemléletmódjukban és fogyasztásukban is hordozói a tanyasi életmód változásá­nak. 4 FOGLALKOZTATÄS1 ^ STRUKTÚRÁBAN be­következett változást azon­ban minden jelentősége el­lenére sem lenne helyes túl­becsülni. Ezek az arányok egvrészt még messze állanak például a községek foglalko­zási struktúrájától (ahol 40 százalék a mezőgazdasági ke­resők aránya), másrészt az egyéb népgazdasági ágakba való beiH.^szkedés is több­ségében még csak a szakkép­zetlen munkások szintjén történik Csak a követkézé évtizedekben számíthatunk nagvobb arányú változások ra ■> foglalkozási strukturá bar A külterületi-tanyai né pesséa helyzetét és a külön böző szoleáPqfásokkal valé ellátottságát kedverőtlenül befolyásolja a külterület tá­volsága a központtól. Az ••etek túlnyomó többségében ugyanis a közigazgatási, az egészségügyi, a kulturális, a kereskedelmi és a tanulási­művelődési intézmények is a faluban vagy a városban találhatók, és távolságuk, megközelíthetőségük egyben' igénybevételük gyakoriságát is meghatározza. A távolságok viszonylago­sak és önmagukban véve nem szükségszerűen jelentenek hátrányos helyzetet. Ha a központtal vagy annak in­tézményeivel a gyors kap­csolat jó közlekedéssel, tele­fonnal vagy egyéb formában megvalósítható, akkor bizo­nyos esetekben a hátrányok úgyszólván eltűnnek. Ehhez azonban jó utak. kiépített közlekedési és telefonháló­zat, esetleg rádió adó-vevő állomások kellenek. Külte­rületi lakott helyeink túl­nyomó többsége azonban nem rendelkezik ezekkel az esz­közökkel, a távolságok idő­ben nagyok és az év egyes szakaszaiban (ősszel-télen) csak nagy nehézségek árán küzdhetők le. így a külterü­leti-tanyai népesség zöme alapvető szolgáltatásokat kénytelen nélkülözni. 1968-ban az alföldi tanyá­kon végzett felmérés adatai szerint a tanyák 92 százalé­kában volt kerékpár (egyne­gyedében kettő-három is) és 40 százalékában motorkerék­pár. A tanyai népességnek ma már ezek a legfontosabb közlekedési eszközei. A mo­torkerékpárok mellett meg­jelentek a gépkocsik is. (A tanyák 6 százalékában.) A legtávolabb élő és a legne­hezebben megközelíthető la­kóknak viszont továbbra is a lovaskocsi a fő közlekedési eszköze. A megfigyelt tanyák 15 százaléka használta közle­kedési eszközként a lovas­kocsit, A KÖZLEKEDÉSI ESZKÖ- ZÖKBEN tehát keveredik az új a régivel. Éz azonban nem ugyanannál a családnál jelentkezik. A tanyai csalá­dok egy részének igényei és lehetőségei is nagyobbak a technika kínálta eszközök igénybevételére, a másik ré­szének viszont sem igénye, sem lehetősége nincs azok használatára. A keveredést ez a szóródás teszi proble­matikussá. Hogy ezt jobban érzékeltessük, és a tanyai népesség helyzetét több ol­dalról is bemutassuk, a tá­volságokká! kapcsolatban még további két problémát kell megemlítenünk. Az egyik a tanyák villa­mosítása, amely a hivatko­zott felmérés szerint a ta­nyáknak csak 11 százaléká­ban tekinthető megoldott­nak. A tanyai népesség csaknem 90 százaléka még ma is villamosítás nélküli házakban, telepeken él. Ahogy írni és olvasni tudás nélkül nem lehet megismer­ni és megérteni a kultúra és a tudomány legalapvetőbb ismereteit sem, ugyanúgy a villamosság hiánya a korsze­rűbb, civilizáltabb életforma megismerésének es eszközei­nek használatát teszi lehe­tetlenné (televízió, mosógép, hűtőgép, stb ). És valóban, az említett felmérés szerint a tanyáknak csak 5,3 százalé­kában találtak televíziót és 8.4 százalékában háztartási gépeket. Enyhíti a helyzetet a tranzisztorizfelás megjele­nése, mert ennek következ­tében a tanyák 78,4 százalé­kában mégis használhatták a rádiót. (A tranzisztorizálás a televíziókészülékeket is gyor­san elterjesztené.) Palackos gázzal minden ötödik tanya volt ellátva. Mindez annak a ele, hogy a tanyasi lakosság 'lalső — anyagi, jövedelmi — ' eliizetének javulása gyor­sabb volt. mint a külső, inf­rastrukturális — utak, tele- on, közlekedés — körülmé­nyeké. A „távolság” csökkentésé­nek vagy közelebb hozásá­lak második fontos eszköze > telefon- vagy a rádió-össze- ittetés megvalósítása volna. (Falyt. köv.) Dr. Takács Jézsef Tsz-ek aratás után Pótolni a kiesést Ifjúmunkás-gyűlések A jövő héten kezdődnek megyénk KlSZ-alapszer- vezeteiben az akcióprogramokat tárgyaló taggyűlések, amelyeken a jövő év áprilisáig az ifjú kommunisták­ra váró főbb tennivalókat határozzák meg. Eseményekben gazdag fél év programját készítik; az ifjúság is tevékeny részese a kongresszusi munka­versenynek, amely ebben az időszakban is zajlik; ha­zánk felszabadulása 30. évfordulója ünnepségeinek előkészítésében az ifjú kommunisták is részt vesznek. A szervezeti élet jelentős eseményei ugyancsak sok programot jelentenek a KISZ-fiataloknak. A téma vál­tozatlanul a KISZ Központi Bizottságának .áprilisi ha­tározata, amely az ifjúsági szövetség időszerű feladatai­ról foglalt állást, s amelynek valóra váltása éppen a következő hónapok feladata lesz. A KB-határozatot korábban széles körben feldol­gozták az ifjú kommunisták, most az elemzés, a gya­korlati végrehajtás, a helyi tervekbe való beépítés kö­vetkezik. Ebben a munkában élen járnak az üzemek­ben dolgozó KISZ-fiatalok. A hét elején az ifjúmunkás KISZ-vezetők politikai akadémiáján elemezték a sajá­tos feladatokat, a hét második felében pedig a megye húsz nagy ipari üzemében ifjúmunkás gyűléseken szól­nak a KB-határozatról. Ezekre a fórumokra a KISZ-en kívüli fiatalokat és az idősebb munkások képviselőit is meghívják, hogy minél szélesebb körben Ismertet­hessék az ifjúsági szövetség időszerű feladatait. Ilyen előkészítő munka után kezdődik a jövő héten a konk­rét tervezés, amelyen kötetlen formában, részletesen megbeszélhetik a tennivalókat és mindazokat a kér­déseket, amelyekre a vezetőképzéseij, a korábbi tag­gyűlésen vagy az ifjúmunkás gyűléseken még nem kaptak választ. Máris sok jó kezdeményezés látott napvilágot, amelyekről érdemes beszélni a taggyűléseken. Az al­kotó ifjúság pályázat, a patronáló mozgalom, a nyolc általános iskolai osztályt el nem végzett fiatalok se­gítése — mind mind olyan téma, amely jó lehetőséget nyújt az egyéni feladatvállalások megtételéhez, s amely sarkalatos pontja lesz az ifjúsági szövetség to­vábbi munkájának. Nagy és általános feladatok he­lyett konkrét, az egyes emberekre szabható és külön- külön is vállalható feladatokat kell adni, amelyeknek megoldásához a KISZ előre megteremti a feltételeket, hogy a végén az elszámoláshoz is legyen elegendő alap. Ebben fejeződhet ki igazán, hogy az ifjúsági szö­vetséghez tartoznak tagjai. Friss, rugalmas és következetes ifjúsági munkával léphetnek előbbre KISZ-szervezeteink, s ennek meg­alapozása a soron következő taggyűlések feladata. M. S. Készülnek a záhonyi szak­munkásképző iskola tervei Megyénk tsz-einél, állami gazdaságainál a kedvezőtlen időjárás miatt nagy nehézsé­gek, több százezer, vagy millió forintos kiesések ta­pasztalhatók. Bőven akadt munkája az Állami Biztosító­nak. A biztosító által kifize­tett kártérítések sem egyenlí­tik ki a mérleget. A nehéz aratás után most minden tsz és állami gazdaság az őszi munkákra és betakarításra koncentrál. Kétmilliós kiesés A csegöld-császlói Bajcsy- Zsilinszky Tsz-t az egész kör­nyéken jól működő, jól fizető tsz-nek ismerik. Az aratást mégis csak igen nehéz körül­mények között, augusztus 28- án tudták befejezni. A'túl- zottan esős nyár miatt mint­egy 2 millió forintos kiesés mutatkozik. Eddig 130 hektár terület talajelőkészítését fe­jezték be: 60 hektárt ősziek, 70 hektárt tavasziak alá. Je- lenleg a szalmabálázás fo­lyik. Az eső kedvezőtlen hatása mind a szántóföldi, mind a kertészeti növénykultúrákban érezteti hatását. A 235 hektá­ron termelt napraforgó ter­méskilátásai 4—6 mázsával maradnak el a tervtől, a ku­korica vegetációs időszaka a nagy esőzések miatt valószí­nűleg kitolódik. A betakarí­tást mindkét növénynél ma­ximális gépesítettséggel tud­ják megoldani. Jóknak mond­hatók a 117 hektár alma ter­méskilátásai. A napokban szállítottak 10 vagon Vilmos­körtét szovjet exportra. Fo­lyik a paradicsom betakarítá­sa, amelynek a munkálatai­ba a fehérgyarmati szakmun­kásképző iskola tanulói is bekapcsolódtak. Export az NSZK-ba A nyirbogdányi Kossuth Tsz-ben augusztus 26-án vé­geztek az aratással. Erőteljes ütemben folyik a talajelőké­szítés az őszi kalászosok alá. Az üzem a búzával hasonló nagyságú területen rozs ter­mesztésével is foglalkozik. Az őszi munkák' során 110 hektár rozs vetését fejezték be, de a végleges rozsterület 290 hektárral bővül. A tsz 230 hektáros területen vé­gezte el a tarlóhántást és 150 hektáron talajelőkészítést hajtott végre, amelybe szin­tén rozs kerül. A búza terve­zett vetési területe kevesebb lesz a múlt évinél (220 hek­tár), mert a jövő évben 60 hektár őszi árpát szándékoz­nak bevonni a termelési struktúrába. A takarmánytermő terület erősen károsult, mintegy 80 hektárnyi lucerna ment tönk­re az első kaszálás után. A napokban szüreteltek 31 va­gon fehér almát. A fehér al­mából a húsvéti rozmaring legnagyobb felvevője a Szov­jetunió. A piros alma terüle- térol várhatóan 160 vagon termést takarítanak be. A tsz nagy súlyt fektet a 10 hektár paradicsom és 38 hektár paprika betakarításá­ra. A keszthelyi és cecei faj­tákon kívül paradicsom ala­kú, pritamin paprikát ex­portálnak nagy mennyiség­ben az NSZK-ba. Fő érték: az alma A záhonyi Lenin Tsz 3020 hektár összterületéből 1400 hektár károsult a belvizek miatt. Ennek tudható be a gabonaneműek igen alacsony termésátlaga. A lucernaterü­letek nagy része az első ka­szálás maximumát nem tudta produkálni. A második és a harmadik kaszálás viszont jobban sikerült a múlt évi­nél. Augusztus 24-én kezdték el 130 hektáron a búr gon va betakarítását. Telies mérték­ben magvar fáitokat termesz­tettek. Eddig az összterület 50 százalékán takarították be a termést. 150 mázsás átlagok­kal. A jövő évben térnek rá az inarszerű burgonyater- m^^tésre. Az almatermesztés igen fontos bevételi forrása a tsz- nek. Már a napokban meg­kezdték a húsvéti rozmaring, batul, és a sóvári fehér alma szállítását a Szovjetunióba. A jonatán alma szürete szeptem­ber 15-én kezdődik, ebből a fajtából mintegy 240—260 va­gon termést várnak. Az őszi talajéi ökészítési munkák so- -án 170 hektár terülten ha­marosan megkezdhetik a ve­tést. A jövő héten keriil sor 40—50 hektárnyi terület őszi ároával történő bevetésére. Közben, ahogv a burgonyate­rületek felszabadulnak, úgv végzik folyamatosan a talai- munkákat. a tál ^előkészítést a búza és árpa alá. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága az elmúlt év­ben megszavazta a záhonyi szakmunkásképző iskola épí­tését. A szükséges pénz ren­delkezésre áll, az építkezés előkészítése mégsem a kí­vánt ütemben halad. Az eredeti elképzelésekhez ké­pest elmaradás tapasztalha­tó. Miért? — kérdeztük az illetékesektől. A NYIRTERV a záhonyi iskola teljes tervdokumentá­ciójának elkészítését erre az évre nem tudta vállalni, vi­szont október 10-ig elkészül a tanulmányterv. A komplett kivitelezési tervekkel a jövő év elejére elkészülnek. Az iskola mellett kollégium is lesz, a két létesítmény ter­vezését és, kivitelezését egy­szerre végzik. A záhonyi vasutasok vál­lalták, hogy ez év végére a kijelölt területen végeznek az előkészítő munkákkal. Meghosszabbítják a József Attila utcát, hat méter szé­les utat építenek. Hogy az építőanyagokat a helyszínre tudják szállítani. A terepen lévő patakra hidat építenek, az utcában lévő közműveket meghosszabbítják. Az iskola, a kollégium és a tanműhely építése a terv szerint 35 mil­lió forintba kerül. Az épít­kezéshez a MÁV 27 millió forinttal járul hozzá. A ter­vezők és a lebonyolítók azt akarják, hogy az új létesít­ményt a mostani csekély késések ellenére időben, 1976 szeptemberére átadják ren­deltetésének. Papírgyáriak „Ha kedvemre dolgozhatok...“ A Papíripari Vállalat nyír­egyházi hullámtíoboz és zsák­gyára megyénk egyik legfia­talabb üzeme, ahol a dolgo­zók 80 százaléka fiatal. Kinek könnyebb itt gyakorolni az üzemi demokráciát: informá­lással a vezetőknek, vagy ja­vaslatokkal a dolgozóknak, illetve informálódással a dol­gozóknak és beleszólással a vezetőknek? — Úgy tűnik, a kérdések nagyon bonyolultak — mond­ja Szimler Károly, a KISZ- csúcsvezetőség termelési fe­lelőse. — De itt, lent az üzem­ben, konkrétan r. technológiai üzemben mindezek már egy­szerűbbek. Az a legfontosabb, hogy a munkás tudja ponto­san, mi a teendője és legyen állandó munkája. Akkor a termelést nem kell félteni. Én nyolc általánost vé­geztem. Itt vagyok a gyár megalakulása óta. Brigádunk, a Kossuth Lajos szocialista brigád, a bronz fo­kozatot szeretné elnyerni. Ne­kem az üzemi demokrácia egyet jelent az életemmel. Hogy mennyire vagyok infor­mált a vállalat ügveiben Előnyös helyzetben vagyok. Nem azért, mert megbízatá­somnál. választott funkcióm­nál fogva a számokat ismer­nem kell, hanem azért, mert érdekelnek a körülöttem tör­ténő események. Nem csak azt tudja, hogy a gyári létszám a hajdúdorogi teleppel együtt 1100, hanem azt is, hogy éves termelési tervük 1 milliárd 165 millió forint. Azt meg már ezután könnyű kiszámítani, hogy ez dolgozónként csaknem 1 mil­lió forintos termelési értéket jelent. Ha egyenként megter­melik a millió forintot, akkor már sokat tesznek. Ha meg ötleteikkel, javaslataikkal mások munkáját is könnyítik, az már plusz. Örömet, siker­élményt hoz. Ha pedig valaki azért szól, hogy jobban kell differenciálni a bérezésnél a szakaszt» és a folyamatos munkánál, akkor az üzemi demokráciát oda és vissza is gyakorolja. Van-e erre mindenkinek ereje és ideje? A Nyírmadá- ról naponta bejáró, 21 éves Bálint Ilona tényekkel vála­szol: — Vonattal utazom. Nem is mindig a legkényelmesebben. A műszak alatt apránként, összesen 200 mázsa papírt mozgatok meg. Másnap rég­iéi 10 órakor vagyok otthon. Igaz. a keresetem 2800 forint. De arányban áll-e mindez a fáradtsággal? Meddig bírom? Nyolc általánost végeztem Betanított munkás vagyok. Tanulnom kellene. A KISZ- ből is kimaradtam. Most va­lahogy könnyebben mondtam el, mintha mindezzel terme­lési tanácskozáson, vagy bri­gádgyűlésen, nyilvánosság előtt kellett volna előhoza­kodnom. Vidéki Papp Júlia is. A szülei Érpatakon laknak. Nem vállalta a bejárást. Al­bérletben lakik. A Ságvári Endre szocialista brigád ve­zetőjének helyettese. Huszon­egy éves. — Termelési tanácskozáson eddig még én sem mertem szólásra emelkedni. Pedig de el kellett volna mondani, hogy nagyon meleg van a gőzzel szárító gép mellett és a jobb légmozgatás ma már nem megoldhatatlan techni­kai probléma. Ha tehetem arról is szót fogok ejteni hogy teremtsük meg a szak­munkássá válás lehetőségét. Az én nyolc általánosom se jó mindenre, éppen ezérl most KISZ-javaslatra mar­xista középiskolába fogok járni. A brigádban a szellem jó. Egy óra alatt ötrétegű pa­pírból 3300 méter megy át a kezem között. Oda kell fi­gyelni. — Ha kedvemre dolgozha­tok, az üzemi demokrácia — vallja Bende Árpád alapszer­vezeti KISZ-titkár. — Úgy érzem, hogy a kedvemre: le­gyen mindig munka. Ha pe­dig munka közben nehézsé­geim támadnak, vagy mások­nál látom azt, mindig szólok az illetékeseknek. Nem tu­dok olyan szépen, folyamato­san beszélni, mint a szak­mámban dolgozni, targoncát vezetni, de a lényeget azért mindig elmondom. Most például azért izgulok, hogy társadalmi munkával épített sportpályánkat el ne vegyék. Félő, hogy később valakinek mondjuk egy terjeszkedni akaró üzemvezetőnek he! y kell, és az általunk megépí­tett sportpályákat fogja kér­ni. Valaki pedig, aki nem iz­zadt meg érte, esetleg oda is adja. De ne fessük az ördögöt a falra. Az informáltságnak része az is, hogy minden papírgyári fiatal ismeri — hiszen ők tették — a felszabadulási és kongresszusi felajánlás szám­adatait. Egymás szavába vág­va sorolták: az 1 milliárd 165 milliós termelési tervet év ve­sére 20 millió forinttal telje­sítik túl. Ez természetesen azzal jár együtt, hogy csök­kentik az önköltséget és ja­vítják a minőséget. Az „Egy izem, egy iskola” mozgalom keretében patronálják a bor- öányai általános iskolát. Egészségük érdekében pedig a gyár udvarán ez év ászén mind az 1100 dolgozó saját kezével ültet el egy facseme­tét. sígér im

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents