Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-11 / 212. szám

' KELET.ÄÄGYA'RORSZAÖ sizepTemfter !E v Fogyasztók lázadása A% ENSZ-köagyülés elé kerül a ciprusi kérdés Hozzászólások H a meg akarjuk érteni az elmúlt évtized lá­badó, tiltakozó, a mindennel való szembeszegülés, a kon- tesztálás legváltozatosabb megjelenési formáit megte­remtő és alkalmazó; hol a társadalom intézményei el­len vakmerő „végső” nagy rohamra induló, hol a tár­sadalomból csendesen vagy zajosan kivonuló ifjú gene­rációjának pályáját, a pá­lya fellendülését és ellapo­sodhat, fel kell vázolnunk :-i „fogyasztói társadalom” és a manipuláció társadal­mi-gazdasági gépezetét. Hi­szen a fogyasztási manipu­láció gépezete által termelt ideológia az a start és az a . finis, amely a középréteg lázadásának pályavonalát mindkét végén elhatárolja. A lázadók többsége a fo­gyasztói társadalomtól meg- , csömörülve (Budi Dutschke nyugatnémet diákvezér sza­vaival „az egzisztenciális undor által összetartva”) került szembe a tőkés rend­del. Kispolgári, a munkás- mozgalomtól elszigetelt ' mozgalmuk tendenciá­ja ugyanide — a magán­életbe való begubózás kon­formizmusába, megalkuvá­sába vezet vissza. Mindez a mai viszonyokra is igazolja Lenin megállapításait a kis­polgári anarchizmus és a kispolgári opportunizmus rokonságáról, elválasztha- tatlanságáról. Az 1968-as párizsi diák­lázadás óta vált közismert­té mint az anarchizmus sa­játos elméleti elekticizmu- sának (össze nem illő néze­tek keveredésének) kifeje­zése a „három M”. „Marx, Mao, Marcuse”. Az azonban már jóval kevésbé ismert, hogy az 50-es évek olasz fiataljainak, illetve ezek egy rétegének a jellemzésére is alkalmazták a három M-et. Csakhogy ez a három betű a párizsi ultraradikálisok­kal ellentétben az uralkodó viszonyok előtti behódolás, a passzív konformizmus ki­fejezője volt, s azoknak az olasz szavaknak a kezdő­betűi? jätete, 'ám^lyek'lzó- szeririti jelentése: nő. gép­kocsi. hivatás, átvitt jelen­tése pedig: a közélet, a po­litika. a társadalom ügyei­től való elfordulás, begtibó- . zás a szűk magánélet, a szákbarbúrsag és a fogyasz­tás szférájába. Ez az a „szkeptikus” vagy „jól tem­perált” generáció, amely­nek passzivitását oly sok szociológus regisztrálta és kárhoztatta. Pérszé itt nemcsak az >lasz fiatalok egy rétegének a jellemzéséről van szó, ha­nem általábári a nyugat- európai tőkés országok — elsősorban a gazdaságitag fejlett országok — általá- 'nos tendenciájáról: arról, hogy a magánfogyasztás nö­vekedése széles társadalmi csoportoknál egyfajta pri­vatizálódáshoz (magánélet­be meneküléshez) vezetett. . \z állammonopolista kapi­talizmus viszonylag új vo­nása az életmód és az ideo­lógia szféráinak összefonó­dása. Míg korábban az élet­mód és, a fogyasztás a bur­zsoázia szempontjából poli­tikailag semleges vagy mel­lékes területnek számított -és az uralkodó osztály esz­méinek terjesztése közvet­lenül az ideológiai befolyá­solás eszközeivel történt, addig napjainkra a tőkés- osztály stratégiája módosu­lásokon ment keresztül. Nemcsak annyiban történt változás, hogy a fogyasztás területét is közvetlenebbül vonták be az értéktöbblet­termelés, tehát a kizsákmá­nyolás mechanizmusába, (ami egyébként azzal is összefügg, hogy a tőkés egyre nagyobb mértékben — Engels szavaival — mint „eszmei össztőkés”, a bur­zsoázia "kollektív érdekkép­viseletében kerül szembe a munkássággal), hanem ab­ból a szempontból is, hogy az ideológiai ráhatás egyik legfőbb eszközének a fo­gyasztáson, a szükséglete­ken, a szabad idő felhasz­nálásának módián keresztül történő befolyásolást, kon­dicionálást tekintik. Az a közismert marxi tétel, hogy minden fogyasztás egyben termelés is (és fordítva), most abban a burzsoá tö­rekvésben is megnyilvá­nul, hogy a munkás fo­gyasztásán keresztül a pol­gári értékek hegemóniáját, a fennálló viszonyokat illú­ziók, ideologikus látszatok elfogadása révén megerő­sítve — konzerválva újra­termelje. A munkásosztály és a középrétegek megha­tározott beállítottságú fo­gyasztói mentalitásának ösztönzése egyáltalán nem a lényegi társadalmi egyen­lőtlenségek, az alávetettség, a hierarchia megszüntetésé­re vagy csökkentésére irá­nyul, hanem arra, hogy egyrészt a piac bővítésével, pótlólagos vásárlóerő meg­teremtésével az értéktöhb- let-termelés zavartalanságát biztosítsa, másrészt, hogy a munkásság osztálylétét és ••egvyiástol.; és é-tzénármun- Kasság forráSaíma'íádását megakadályozza. A fentiekhez hozzá kell tenni azt is, hogy a munkás életszínvonalának emelése és munkaidejének lerövidí­tése (mindkettő feltétele annak, hogy az életmódon keresztül egyáltalán meg lehessen kísérelni a mun­kásság fort adalmasodásá­nak leszerelését) korántsem következett be a burzsoázia valamely önkéntes gesztu­saként, hanem amilyen mértékben és ahol bekövet­kezett, ott a proletariátus szervezett harcának ered­ményeként történt. Ugyan­akkor jelentős munkásréte­gek generációról generá­cióra újratermelődő fizikai nyomorát még a leggazda­gabb tőkés országokban sem sikerült felszámolni. (Folytat fnk) Mavrosz Bonnban tárgyal Helmut Schmidt szövetségi kancellár kedden délelőtt ■másfél órás politikai megbe­szélésen fogadta Georgiósz Mavrosz görög külügymi­nisztert. Az eszmecserén a görög—nyugatnémet kapcso­latokról, Athén és Nyugat- Európa viszonyáról, valamint ■ Görögország esetleges közös ■ piáéi tagságáról volt szó. Kedd délben megtartott né­met nyelvű sajtóértekezletén ívtaVrosz görög külügyminisz­ter megerősítette többek kö- • zött, hogy hazájának a NATO katonai szervezetéből törté­nő kilépése egyáltalán nem jelent külpolitikai irányvál­tozást. Görögország — mon­dotta —. „politikailag része­se marad az Atlanti Szövet­ségnek és tagja kíván lenrti „ nyugat,-európai gazdasági kö­zösségnek. A katonai szervezetből való kilépés azonban megmásít hatatlan, hiszen e szövetség­nek nincsen hitele, ha nem tud megakadályozrii egy ka­tonai konfliktust kéltagálla ma közptt. A külügyminiszter bőveb­ben foglalkozott a ciprusi problémával is és ismét hangsúlyozta, hogy a sziget- ország kettéosztása szóba sem jöhet. Elképzelhetetlen egy szövetségi állam létrehozása is, hiszen a törökök által igé­nyelt terület lakosságának (184 000 ember) nyolcvan százaléka görög, a lakosság- csere megvalósíthatatlan. A ciprusi kérdést a két nép­csoport képviselőinek kell megoldaniuk külső beavatko­zás nélkül. A külügyminiszter elvben egyetértett egy ciprusi nem­zetközi értekezlet összehívá­sával, amelyet a Szovjetunió javasolt. Am egy ilyen érte­kezletnek az a feltétele, hogy eleve eredményes legyen, le­hetővé tegye a korábbi biz­tonsági tanácsi határozatok érvényesítését. az idegen fegyveres erők kivonását és az alkotmányos rend helyre­állítását. . Megjegyezte ugyanakkor, hogy a ciprusi válsággal fog­lalkoznia kellene az ENSÜ közgyűlésének, mert szerin­te ez biztosítaná a legna­gyobb nyilvánosságot. Kleridesz sajtóértekezlete Glavkosz Kleridesz, Cip­rus ügyvezető elnöke hétfő este tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a ciprusi kér­dést megvitatják az ENSZ közgyűlés következő üléssza­kán. A ciprusi török közösség és az ankarai kormány ama nyilatkozataira utalva, amely szerint Törökország esetleg kikiáltja az önálló Ciprusi Török Köztársaságot, Kleri­desz hangoztatta: „ha a törö- kök végrehajtják fenyegeté­süket, ez a kétségbeesés dik­tálta lépés lenne” az ügyve­zető elnök kétségbevonta az ilyen köztársaság gazdasági életképességét, s hozzáfűzte, hogy véleménye szerint csak nagyon kevés ország lenne hajlandó e köztársaság elis­merésére. Kleridesz megerősítette, hogy szerdán, a tervezett idő­pontnál két nappal korábban találkozik Denktassal, a cip­rusi törökök vezetőjével, a fogolycserével kapcsolatos kérdések megvitatására. Brezsnyev fogadta Szvaran Szingh indiai külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, , az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden fogad­ta Szvaran Szingh indiai külügyminisztert, aki hiva­talos látogatáson van a Szovjetunióban. A teljes kölcsönös megér­tés szellemében folytatott szívélyes baráti beszélgetés során megvizsgálták a szov­jet—indiai kapcsolatok hely­zetét és fejlesztésük távla­tait, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is. Az indiai külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya sokra értékeli a szovjet ve­zetők hozzájárulását a Szov­jetunió és az Indiai Köztár­saság közötti baráti viszony és kölcsönösen előnyös együttműködés erősítéséhez. Tájékoztatta Leonyid Brezs- nyevet az ázsiai és a világ- béke megszilárdítására irá­nyuló indjai külpolitika meg­valósításáról, valamint azok­ról a problémákról, amelyek India előtt állnak a társa­dalmi es gazdasági fejlesztés területein. Szingh köszönetét fejezte ki azért a vendég­szeretetért, amelyben Moszk­vában részesül. Leonyid Brezsnyev kije­lentette, hogy a Szovjetunió szilárdan és következetesen támogatja Indiának az ázsiai és a világhelyzet megjavítá­sára irányuló politikáját, és az indiai népnek és az Indi­ra Gandhi vezette kormány­nak sikereket kívánt a béke és a haladás útján való to­vábbi fejlődésben. jelentÍs mózAMbikból Megadták magukat a fehér telepesek Lourenco Marquesben ked­den délután megadták magu­kat a rendőrhatóságoknak a lázadó fehér telepesek, mi­után helyzetük fokozatosan tarthatatlanná vált az elfog­lalt rádióépületben. Portugál katonai egységek megszállták és egyelőre lezárták a forga­lom elől a mozambiki fővá­ros repülőterét. A délelőtt folyamán Lou­renco Marques afrikai ne­gyedeiben fokozódott a fe­szültség, a fekete lakosság egyre türelmetlenebbül kö­vetelte a zendülés felszámolá­sát. A portugál hadsereg több városrészt lezárt és ez­zel gyakorlatilag elszigetelte a lázadókat, a reakciósok dél­előtt már azt jelentették az elfoglalt rádión, hogy tárgya­lásban állnak egy „Frelimo- küldöttséggel”. Néhány óra múlva pedig bejelentették, hogy átadják a rádiót a rend­őrségnek. A zendülés fel­számolása ezután nyugodt körülmények között zajlott le, a főváros más részeiben teljesen zavartalanul folyt az élet. Az üzletek legalább fe­le kinyitott már. Nyomban a lázadók kivo­nulása után a rendőrfőnök fel­szólította az épület körül cso- portosulókat, hogy térjenek haza otthonukba és működje­nek együtt a rendfenntartók­kal. A lázadók sorsáról egye­lőre nem érkezett hír. Nguyen Huu Tho sajtóértekezlete „Mostani látogatásunk to­vább erősítette és fejlesztet­te az NDK és a Dél-vietna­mi Köztársaság kapcsolatait” — hangsúlyozta Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemze­ti Felszabadítási Front KB elnökségének elnöke, a DIFK mellett működő tanácsadó testület elnöke, a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes kormánya konzultatív taná­csának elnöke, a dél-vietna- mi küldöttség vezetője ked­den a berlini Palais Linden - ben tartott nemzetközi saj­tóértekezletén. A nemzeti front elnöke visszautasította azokat az el­lenséges rágalmakat, ame­lyek szerint Dél-Vietnam nem igazi állam, mert sem lakossága, gém fővárosa nin­csen. Tho hangsúlyozta, hogy kormánya Dél-Vietnam te­rületének háromnegyed ré­szét igazgatja, s itt igazi né­pi hatalmat teremtett meg. Ez az egységes, összefüggő terület, amelynek tekintélyes lakossága is van, Laosszal, Kambodzsával és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal határos. Igaz, hogy a sűfűbb lakosú városok általában a fasiszta Thieu rezsim igazga­tása alatt álló területen fek­szenek, de a lakosság — még a társadalom felső osztályai­nak tekintélyes része is a Dél-vietnami Köztársasággal szimpatizál, s Thieu csakis az amerikai imperializmus gazdasági és másfajta támo­gatásával képes magát fel­színen tartani. Az MTI tudósítójának kér­désére Nguyen Huu Tho el­mondotta, hogy Dél-Viet- namban a központi újságon kívül mindenütt vidéki lapok is megjelennek. Van egy fo­lyóiratuk a külföldi propa­ganda céljaira, ennek Dél- Vietnam Harcban a címe. Ezenkívül rendszei-esen mű­ködik a dél-vietnami hír- ügynökség és rádióállomás. (Folytatás az 1. oldalról) A szóbeli kiegészítés el­hangzása után hozzászólá­sokra került sor. Ancsán Lászlóné a kisvár- dai járási tanácstagi cso­port nevében elmondta, hogy az utóbbi években sokat fej­lődött a marxista gondolko­dás. Jelentős előrelépés tör­tént az olvasómozgalom fej­lesztésében. Amikor a mun­kások műveltségének gyara­pításáról esik szó, az ingázás miatt sok helyen vita kelet­kezik, hogy az üzemben vagy a községben vonják be a munkásokat a közművelődés­be. A felszólaló véleménye szerint a nagyobb feladat az üzemre hárul, mivel ott szer­vezettebben végezhető ez a tevékenység, másrészt anya­gi alappal is rendelkeznek. Ez nem jelenti azt, hogy a községekben ne fejlesszék a művelődési otthonokat. A fehérgyarmati járásból dr. Sándor Erzsébet a falusi értelmiség szerepéről szólt. .^Kevés a népművelő szakem­ber, ezért a községekben a pedagógusoknak, mezőgazda- sági és egészségügyi értel­miségnek az eddiginél jobb összefogására van szükség. Segíteni kell az embereket, az őket érő információdöm- pingben való eligazodásban. Nagyobb gondot kell fordí­tani a nyugdíjas értelmiség bevonására is. Ugyancsak a fehérgyar­mati járásból Varga Zoltán­ná tanácstag, a legtávolabbi járás gondjairól szólt. Az egész járásban egy népmű­velési szakember dolgozik a művelődési házak élén. Kér­te az illetékeseket, hogy a közművelődési feladatokról égj' Összefoglaló kiadványt? jelentessenek meg. Javasol- ta; a nyíregyházi tanárkép­ző főiskolán minél előbb lé­tesítsenek népművelési sza­kot. Gönyey Antal minisztéri­umi főosztályvezető, a Kul­turális Minisztérium illeté­keseinek véleményét tolmá­csolva, az előterjesztés hely­zetértékelését dicsérte, és elmondta; a tanácsülésre jól választották és súlyozták a teendőket, azok a gyakorlati élettel egybeesnék. Többek között elmondta, hogy a megye kulturális értékei je­lentősebbek, mint ahogy ezt eddig az országban ismertek. A szentendrei skanzen szat­mári részlegének megnyitá­sa óta sok tízezren fordultak meg a falumúzeumban, és egyre többen kérnek újabb információkat erről a tájról. Felszólalásában hangsúlyoz­ta a több célú intézmények létesítésének fontosságát. Ekler György, a megyei partbizottság titkára felszó­lalásában többek között hangsúlyozta, hogy az elő­terjesztés tartalmazza a Köz­pont; Bizottság és a megyei Partbizottság közművelődés­politikai határozatainak leg­fontosabb céljait. Majd szólt arról, hogy a megyei pártbi- zotcság feladattér véfc>en meg- határozta: a járási, városi pártbizottságok ismertessék meg a párttagsággal a köz- muvelodéspolitikai célokat es ez év október 31-ig alap­szer cezeti taggyűléseken vi- tassák meg saját közműve­lődési tennivalóikat. A járási, városi pártbizott­ságok többsége már napi­rendre tűzte a határozatot es elkezdődtek e témában az alapszervezeti taggyűlések. A megyei tanács intézkedési tervének ismertetésében és végrehajtásában már szá­molni lehet azzal, hogy a megye párttagsága az ' elvj, politikai célkitűzéseket is­merni fogja, és számíthat­nak a pártalapszervezetekre a konkrét célok megvalósí­tásában. A továbbiakban elmondta: a végrehajtásban alapvetőnek tekintik a tanácsi irányító, ellenőrző, segítő munka fo­kozását minden szinten. Eb­ben a munkában megvan a • politikai felelőssége a taná­csi testületeknek, a városok, nagyközségek vezetőinek. Ezt azért is fontos hangsúlyozni mert a közművelődés nem­csak a közművelődési intéz­mények és egyes szakembe­rek ügye. A Központi Bi­zottság határozata szerint a tanács egységes, ellenőrzést, felügyeletet gyakorol nem­csak a maga intézményéi, hanem a területén működő gazdasági egységek intézmé­nyek kulturális nevelő mun­kája felett is. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a tanácsülés eie ter­jesztett feladatterv minden illetékes szerv összefogását, egységes cselekvését igényli. Berki József tanácstag a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál lévő példákat említve, többek között el­mondta, hogy az utóbbi tíz évben a munkások száma megháromszorozódott, a ter­melés pedig hatszorosára nőtt. Ilyen nagy létszámfel­futás mellett ezt a szép ered­ményt csak úgy érhették el, hogy állandóan szem előtt tartotta az üzem vezetősége a munkások politikai, - szak­mai, kulturális továbbkép­zését Dr. Margócsy József, a nyíregyházi tanárképző fő­iskola főigazgatója szólt ar­ról, hogy a végzett hallga­tók közül igen sokan dol­goznak a közművelődés te­rületén. A főiskolán megala­kult „Szabolcsi klubnak" nagy szerepet szánnak ab­ban. hogy összhangot teremt­sen a hallgatók és a .mun­kahelyek között. Elmondta, hogy egyetért azokkal á fel­szólalókkal, akik sürgették a főiskolán való népművelő szak létesítését. A korábbi feladatterv szerint 1976-ban kerülne sor népművelő és könyvtár szak létesítésére, de a főiskola vezetősége azon dolgozik, hogy már 1975 szeptemberében kezdődhes­sen az ilyen irányú oktatás. Gulyás Emilné dr. a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára többek között elmond­ta,'; mozgalmuk eddig is so­kat tett a .-közművelődés se­gítésében, de még sok a tar­talék. A művelődési igény felkeltésére szorgalmazzák az azonos érdeklődésű emberek munkaközösségekbe tömörí­tését, akik együtt énekelnek, zenét hallgatnak, egyszóval együtt művelődnek. Többek között hangsúlyozta felszó­lalásában, hogy felszabadulá­sunk 30. évfordulójának ün­nepségei jó alkalmat nyújta­nak a szocialista hazafiság, az internacionalizmus elmé­lyítésére. Az eredmények számbavételénél ne csak a járdák méreteit, a kutak szá­mét emlegessék, ismertessék az emberekben végbement tudati és kulturális változást is. Gál József tiszavasvári ta­nácstag kérte a Kulturális Minisztériumot, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyét anya­gilag is kiemelten támogas­sák, sajátos helyzetünk rríi- att. Javasolta, hogy a me­gyei tanács járási hivatalait erősítsék meg közművelődés­ben jártas szakkáderekkel. A vitában elhangzottakra Gyúró Imre válaszolt, majd az előterjesztésben megfo­galmazott határozatét né­hány, a vitában elhangzott kiegészítéssel együtt- á ta­nácsülés elfogadta. A tanácsülés továbbiakban előterjesztést fogadott el a megyehatárt nem érintő te­rületrészek átcsatolására. Kü­lönböző oktatási intézmények profil- és névváltoztatásáról döntöttek. Személyi ügyeket tárgyalva a tanácsülés Koznia Miklós­nak, a megyei tanács vb titkársága gazdasági osztálya volt vezetőjének fegyelmi úton való elbocsátását jóvá­hagyta, az osztály új vezető­jévé Mezősi Tibornét nevez­te ki. A napirendek ... után beje-i lentések, interpellációk köa vetkeztek. i

Next

/
Thumbnails
Contents