Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-08 / 210. szám
Wti. szeptember §. fiüLET-MAGYARORSZÄG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 1 Fegyelem Az egyik szabolcsi pártmunkás mondta el a minap, hogy kint járt egy ipari üzemünknél, amely messze elmaradt első féléves tervének teljesítésétől. Az okokat kutatva tette fel kérdéseit az igazgatónak, aki anyagellátási zavarokra, szállítási nehézségekre, egyszóval csupa külső, objektív indokokra vezette vissza a gyenge vállalati munkát. És addig amíg a mások, a rajtuk kívül állók hibáit ecsetelte a gazdasági vezető, addig szinte kifogyhatatlan volt a szóból. Abban a pillanatban azonban, amikor a pártmunkás megkérdezte, hogy a terv nem teljesítése mennyiben múlott rajtuk, a vállalaton, abban a pillanatban szűkszavú lett az igazgató. Minden áron el akarta hitetni, hogy rajtuk semmi nem múlott, ők megtettek mindent. A beszélgetést követő vizsgálat azonban világosan kiderítette, hogy bár valóban voltak problémák az anyagellátással, a szállítással, ezek nem utolsósorban éppen abból adódtak hogy a vállalat vezetői késtek az anyagrendeléssel, munkájukat a kapkodás, a pillanatnyi elhatározások és nem a gondos tervszerűség, az előrelátás vezette. , Sajnos, több hasonló példát tudnánk még felsorakoztatni és nem csupán az ipar területéről. Itt van a legutóbbi aratás, amely valóban nehéz volt, elsősorban az időjárás miatt. El kell fogadnunk, hogy sok üzem tényleg nem tudott megbirkózni a rajta kívül alio gondokkal. Nem kevés azonban az olyan termelőszövetkezet sem a megyében, amelynek vezetői nem készültek fel erre a fontos munkára, annak ellenére, hogy Időben figyelmeztették őket az illetékes szervek. Tudjuk, hogy nehezen lehetett volna ezen a nyáron szemveszteség nélkül betakarítani a gabonát. Ám az, hogy egy sor termelőszövetkezeti vezető éppen aratás idején ment el külföldi kirándulásra, vagy belföldi üdülésre, azt is mutatja, hogy tapasztalható nálunk az utóbbi időben bizonyos nemtörődömség, fegyelmezetlenség, szervezetlenség. Teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a lazaságok ellen keményeb- | ben kell fellépni. Nincs arról szó, hogy visz- szahozzuk az ötvenes évek elejének irányítási módszereit, de arról igen, hogy a helyenként tapasztalható, károkat okozó felelőtlen magatartással meg kell tudni birkózni. A fegyelmezett munka már nem önállóság és demokratizmus kérdése. Tudomásul kell vennie mindenkinek — de elsősorban annak. aki vezet — hogy a lazaság a kispolgári ideológia terméke, amellyel a szocialista állampolgári és munkafegyelmet kell szembeállítanunk. Vannak vezetők, akik azt hiszik, hogy akkor vezetnek demokratikusan és humánusan ha nem lépnek fel a fegyelmezetlenség ellen. Vannak, akik azt mondják azért nem lépnek fel a hibák elkövetői ellen, mert nem az emberek, hanem a hibák ellen kell küzdeni- j Alhumanizmus ez és nem egyszer vezetői tehetetlenség amit nem lehet elnézni. Már csak azért sem. mert az egyik hiba szüli a következőt, s végül is nem egy ember, hanem egy egész vállalati kollektíva, sőt egy egész társadalom fizet érte. Az ilyen vezetői típus nem biztos a dolgában, nincsenek meg benne a vezetőtől megkövetelt képességek és a gyengeségeit takarja a legkülönbözőbb kibúvókkal. A demokrácia — mondta Kádár elvtárs — nem zsibvásár, hanem kétkapus játék. Jogaink abból fakadnak, hogy kötelességünket teljesítsük. Nekünk nem az úgynevezett abszolút szabadságra van szükségünk, amely anarchiába torkollik, hanem olyan demokráciára, amely lehetőséget ad a dolgozóknak a munkahely, a lakóhely ügyeibe való beleszó- i lásra, s megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Azon lehet és kell vitatkozni, ahhoz szükséges javasolni, hogyan dolgozhatunk jobban, s nem azon. hogy kell-e dolgozni. A szocialista demokratizmus fegyelmezett munkát tételez fel. A demokrácia a mi számunkra nem jelenthet csupán számokat, például azt hogy egy-egv döntést hánvan hoztak, szavazlak meg. A demokrácia lényege nálunk az, hogy kiknek az érdekében döntenek és hog’- a döntés miiven eredményekkel jár. senki ne higgye, hogy olyan jól állunk már a demokratizmussal, mintha visszafelé kellene fordítani a kereket. -Arra, hogy az emberek jobban beleszóljanak a körülöttük folyó dolgokba, most és a jövőben is nagyon nagy a szükség. A fenti gondolatsor csupán azt célozza, hogy lássuk: a fegyelem, a következetes, szervezett és határozott munka nem lehet vita tárgya. Kopfca János Az építőipar teljesítőképességétől, műszaki színvonalától, szervezettségétől, a szervezeten belül dolgozók munkájának minőségétől nagymértékben függ népgazdaságunk termelőerőinek fejlődése; a termelő ágazatok növekedési dinamikája, az egészségügy, a művelődés, a kultúra, a szociális, kommunális ellátás, lakásépítés ütemének, színvonalának alakulása, végső soron dolgozó népünk élet- és munka- körülménye. Ezek is bizonyítják, hogy az építőipar munkája, tevékenysége ezer szállal kapcsolódik jelenünkhöz, határozza meg jövőnk alakulását. Indulás mélyről Különösen nagy szerepe van az építőipari ágazatnak megyénkben, gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában, viszonylagos elmaradottságunk mérséklésében, felszámolásában. Éppen ebből fakadóan eddigi céljaink között mint egyik kiemelt feladat fogalmazódott meg az ágazat fejlesztése, teljesítő képességének növelése. Erre igen nagy szükség volt, hiszen megyénk építőipara a többi ágazathoz hasonlóan a felszabadulás előtt és az azt követő években alacsony szinten állt. Jelentősebb építőipari vállalkozás a megyében nem volt, az építkezéseket kisiparosok és más megyei vállalkozók végezték, illetve végeztették az itt lévő nagy számú és olcsó munkaerő igénybevételével. A felszabadulást követő években a lehetőségek hiányában az építőipar lassan fejlődött. Fordulatot az államosítás és a tervgazdálkodás bevezetése hozott, ekkor alakultak ki részben a mai építőipari szervezetek elődei. 1953 évben öt építőipari vállalat és öt szövetkezet működött, melyek összesen 4900 dolgozót foglalkoztattak. A termelés lassú ütemben, 1953—58 között mindössze 10 százalékkal növekedett, az éves termelés alig haladta meg a 200 millió forintot Az 1950 és 1958 közötti időszakban, tehát nyolc év alatt, az egész megyében végrehajtott beruházások értéke alig haladta meg a 2 milliárd forintot. A megye építőiparának termelési értéke, az ágazatban foglalkoztatott létszám növekedése tulajdonképpen a III. ötéves terv időszakáig — 1965-ig — lényegesen alatta maradt az országos átlagnak. A termelés döntő hányadát a minisztériumi és a tanácsi ipar' adta, a kisipari szövetkezetek részesedése mé& a 10 százalékot sem érte el. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését követő években a korszerűbb mezőgazdaság termelő alapjainak megteremtése, azok szükségessége fokozódó igényt támasztott megyénk építőiparával szemben. 1963-tól kezdve az építőipar fejlesztése, termelése a korábbi évekhez képest erőteljesebb volt. Üj építőipari szervezetek jöttek létre a szövetkezeti szektoron belül. Megalakultak a mezőgazdasági termelőszövetkézetek közös vállalkozásai, nőtt az építőipari profillal rendelkező kisipari termelőszövetkezetek száma. Az új szervezetek már az első évben, 1973-ban — több mint 100 millió forint összegű építési munkát készítettek el, melyből a mezőgazda- sági szövetkezetek részesedése meghaladta a 70 százalékot. A III. ötéves terv kezdetére a szocialista építőipar 7500 fővel, közel 800 millió forintot termelt A fellendülés korszaka A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1965. augusztus 31-i határozata, s az azt követő kormányintézkedések — amelyek megyénk gyorsabb ütemű fejlesztését segítették — valamennyi terület gyorsabb ütemű fejlesztési lehetőségeit teremtették meg. Nagy szerep jutott a lehetőségek kihasználásában, céljaink megvalósításában megyénk építőiparának. Arról volt szó, hogy új ipari bázisokat, korszerű mezőgazdasági épületeket, üzleteket, a megye vérkeringését javító utakat, iskolákat, kulturális, sport-, egészségügyi létesítményeket, stb. kellett gyorsan, jó minőségben, elfogadható költségráfordításokkal építeni. Szükségszerűen jelentkezett a kapacitásnövelés, a műszaki színvonal javítása. Erre a célra a III. ötéves terv időszakában 145 millió forint összeget használtak fel. Ennek eredményeképpen részben megteremtődött a lehetőség a termelés gépesítésére, korszerűbb technológiák alkalmazására, mely döntően az állami építőiparban valósult meg. A megye szocialista építőipara 1966—1970 között évente 7—8 százalékos kapacitásnövekedést irányzott elő, mellyel szemben ténylegesen 12 százalékot teljesített. Öt év során így 6 milliárd forint értékű munkát végeztek a szabolcsi építők. Ezzel a teljesítménynövekedéssel jóval meghaladták az országos fejlődési ütemet. Az ágazat fejlődése elsősorban extenzív, azaz évről évre növekvő létszám-foglalkoztatás mellett valósult meg. A tervidőszakban 4000 főt meghaladó új munkaerő került az ágazathoz és számuk 1965 végén megközelítette a 12 ezer főt. A termelékenység évi átlagos üteme a ITT. ötéves terv időszakában 4,2 százalék volt. A termelékenység alakulásában már tükröződtek a gépesítés fokozására, a műszaki színvonal javítására irányuló törekvések, az időközben megtett intézkedések. A rendelkezésre álló eszközök felhasználása eredményeként öt év alatt a fontosabb építőipari gépek száma közel megkétszereződött. Jelentős mértékű gépesítés valósult meg a nehéz fizikai igény- bevételt jelentő területeken. Az építőipar az elért gyors fejlődés mellett sem tudta a jelentkező igényeket kielégíteni. Az országoshoz hasonlóan, sőt ettől még erőteljesebben jelentkezett megyénkben az igények és kapacitások közötti egyensúlyprobléma. Ebben az időszakban kapacitáshiány miatt évenként több mint 100 milliót meghaladó nagyságrendű volt az elutasított megrendelések értéke. Az állami építőipar elsősorban Nyírbátorban 500 vagonos hűtőtárolőt épített a MÉH. Az előregyártón elemeket helybeit készítették el. A beemelést „Kirov" daruval végezték. (Hammel József felvétele) Jelentősebb űj beruházásokra koncentrálta erejét, így a kisebb munkák, főleg a szükséges fenntartásjellegüek, háttérbe szorultak. Részben e feszültség feloldása miatt új építőipart szervezetek — társulások, költségvetési üzemek — jöttek létre. Technológiai váltás A IV. ötéves terv időszakában megyénk továbbra is jelentős központi támogatásban részesült. A tervidőszak alatt megvalósítandó beruházások értéke meghaladja a 20 milliárd forintot. Ezek figyelembe vételével készült építőiparunk a feladatok megoldására. Ebben a tervperiódusban főként az állami építőiparban, kisebb mértékben a szövetkezeti szektor egységeinél is megkezdődött, illetve megtörtént a technológiai váltás. Ez a hagyományos eszközök felváltását eredményezte korszerű termelő berendezésekkel és felszerelésekkel, Az alagútzr#lus technológia bevezetése és alkalmazása, a könnyűszerkezetes építési mód megkezdése — mind az újat jelentette. A technológiai váltás elsősorban a lakásépítések területén hozott számottevő eredményt A korszerűbb anyagok, szerkezetek és építési technológiák fokozottabb alkalmazásának eredményeként — a kapacitás növekedése mellett — javult a munkák minősége, nőtt az épületek, építmények felszereltsége, használati értéke. Kedvező irányban változott az építőipar erőinek és eszközeinek koncentrációja. Csökkent a kivitelezésre fordított idő. Jelentős tényező megyénk építőiparának életében az előző években jelentkező mélyépítési igény és kapacitás közötti feszültség feloldására létrehozott KEMÉV új vállalat. Amellett, hogy ezzel az intézkedéssel növekedett a megye építőiparának teljésítőképessége, egyéb szempontból is nagy jelentőségű. A_ megye építőipari kapacitásának a tervidőszak alatt 65—68 százaléka magasépítési és 32—35 százalék mélyépítési. A mélyépítési kapacitás a KEMÉV termelésének fokozatos — tervezettől gyorsabb ütemű — felfutása eredményeként elegendő a jelentkező igények kielégítésére. A műszaki színvonal, elsősorban a gépesítés javítása érdekében a megyei tanács a tervidőszakban 171 millió forinttal támogatja az építőipari szervezeteket. A saját fejlesztési alapokból, azt kiegészítő tanácsi támogatásokból több új, korszerű gép és berendezés álltba termelés szolgálatába. A legfontosabb építőipari gépek száma a IV. ötéves terv időszakában több mint ezerrel, a gépek hajtóereje 50 százalékot meghaladóan növekedett. A korszerű technológiák, a gépek mind nagyobb arányú alkalmazása szinte forradalmi változást hozott az építőiparban. A megváltozott körülményed Igényként vetették fel a munka jobb megszervezését, a folyamatos termelés feltételeinek megteremtését. Ezen a területen is jelentős az előrelépés. Elsősorban a vállalatok az igényeknek megfelelően javították a személyi feltételeket. A műszakiak jszáma az utóbbi három évben több mint 200 fővel nőtt Egyre több mérnök, technikus áll rendelkezésre. A jövőt jelentő számítógépek általános meghonosodásáról meg korai beszélni, de az első kezdeményezések itt is megtörténtek. Jobb körülmények között A termelőeszközöknél bekövetkezett rohamos fejlődés, az új technika, technológia térhódítása szükségszerűen magával hozta a létszámösszetétel megváltozását Lényegesen módosult az építőipari munka jellege, kiszélesedett a belső és külső munkamegosztás. Az egyes részfolyamatok végzése magas fokú szervezettséget, az új technikához értő, ^ azt hatékonyan alkalmazni tudó embereket kíván. Az építőipari munkások összetételében bekövetkezett változás részben tükrözi a szakmai színvonal javulását. 1965-ben a szak- és betanított munkások 45 százalékot képviseltek. 1973-ban arányuk elérte a 65 százalékot. A vállalatok továbbra is kiemelten foglalkoznak a dolgozók képzésével, továbbképzésével, törekednek biztosítani ehhez a szükséges feltételeket Az anyagi lehetőségek függvényében számottevően javultak a dolgozók munkakörülményei, a szociális, egészségügyi ellátottság. Az évről évre eredményesebb gazdálkodás le- hetőséget teremtett a dolgozók bérének növeléséhez. A megye építőipara teljesíti a IV. ötéves terv időszakára kitűzött feladatait. Az elmúlt három év alatt a "termelés értéke 31,9 százalékkal emelkedett. Az ez év teljesítése lénye- gesen meghaladja a bázisidőszak szintjét. ágazat dolgozói a párt XI. kongresszusa es hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére új munkafelajánlásokkal csatlakoztak. A felajánlások között szerepel a kivitelezési idő rövidítése, az anyaggal, a munkaidővel való takarékosabb gazdálkodás, a minőség javítása, a gépek jobb kihasználása. Az építőipar dolgozóinak lelkes, szorgalmas munkája biztosíték arra, hogy a tervidőszak végéig sikerül mindazokat a beruházásokat teljesíteni, amelyek egész megyénk további fejlődését segítik. Fétenári Jésraef VÁLTOZÓ VILÁGUNK Építőiparunk fejlődése
