Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-25 / 224. szám

tPi.' Wi'BlsiijS» W *«e^MHB>yjfSo»SZA« Az őszi munkák sikeréért írfa: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára A s őszi mezőgazdasági munka jő ehrég­** zésében most lelkiismeretesebb felké­szülésre van szükség, mint a korábbi évek­ben. Nem csak azért, mert nagy mennyiségű terményt kell betakarítani, hanem mert az idő is kevesebb, hiszen a termények későb­ben érnek és az időjárás is kedvezőtlenebb. A kővetkező hetekben mintegy 150 ezer hektáron kapás és egyéb őszi érésű szántó­földi növény termésének betakarítását, 110 ezer hektáron őszi vetésű növény talajelőké­szítését és vetését, 120 ezer hektáron őszi mélyszántást kell elvégezni. Ezzel egyidőben 87 ezer hektáron kell a gyümölcsöt leszedni, feldolgozni és elszállítani. Megyénkben az aratás, a nyári betakarí­ts! munkák tapasztalatai arra intenek, hogy a szervezettség, az alapos felkészültség a magasfokú felelősségérzet sorsdöntő. A mostani őszön tehát a korábbi évek­ből is magasabb fokú szervezettségre, tuda­tosabb, tervszerűbb, koordináltabb munkára, nagyobb összefogásra van szükség. Vizsgálataink és a feltételek mérlegeié­in alapján tapasztaljuk, hogy a mezőgazda- sági üzemeink vezetőinek egy része nem te­szi meg a szükséges és a lehetséges intézke­déseket. Ezt mutatja az is, hogy szeptember 16-ig csak mintegy 39 százalékos a szántás az őszi vetések alá, a rozsvetés csak 21 szá­zalékos, az őszi árpának pedig csak tíz szá­zalékát vetettéji el, holott a rozsot és az őszi árpát szeptember végéig el kellene vetni. El­maradás tapasztalható a, jburgonyaszedésnél Is, amelynek csak 35 százalékát takarították be. A helyzet javítása érdekében gyorsítani kell a munkákat. A szállítás megszervezése is jelentős feladatot ad. Ennek fontos fel­tétele az emberekről való fokozottabb mér­tékű gondoskodás. Hogy csak egyet említ­sek: megfelelő munkaruha, meleg étel, védő­ital legyen a traktorosoknak, gépkezelőknek. Az őszi mezőgazdasági munkákhoz az fcnyagi, műszaki ellátás feltételei minden te­kintetben kedvezőbbek az előző évinél. Több nagy teljesítményű kombájnnal növekedett a betakarító gépek száma. Elegendő kukorica­betakarító adapter áll rendelkezésre és a ku­koricaszár betakarításához szükséges szárzú- *ó gépektől is igény szerinti ellátással szá­mol a kerekedelem. Jobb ellátást várhatunk a gépalkatrészekből is. Van elegendő üzem­anyag és jó minőségű vetőmag. Műtrágyából •— a kálium kivételével — teljesen ki tudjuk elégíteni a megnövekedett igényeket. fc. C zükségszerű a szántásnál a több mű- szak, a nyújtott műszak szervezése. Olyan nagy teljesítményű traktoraink is van­nak, amelyek tízórás műszakban 25—30 hek­tárt is képesek felszántani. De a kisebb tel­jesítményű szántótraktorok is üzemeltethetők két műszakban. Dolgozzanak a gépek éjjel­nappal és vasárnap is, hogy az elmaradást behozzuk. Az AGROKER és a MEZŐGÉP vállalatok szervezett ügyeletet tartanak, és állandóan az üzemek rendelkezésére állnak. Szélesíteni kell az üzemek között az együtt­működést, egymás megségítését: a jobban gépesített állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek szántsanak a lemaradottaknak. Az ilyen összefogásnak az aratás idején szép pél­dáit láthattuk. f A betakarításnál nagyon fontos a pon­tos munkaerőmérleg készítése, a szükségle­tek felmérése. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban az állandó dolgozókim kívül a családtagokat, nyugdíjasokat is be kell vonni a munkába. Szervezetten vonják be elsősorban az al­maszedésbe az általános iskolák felső tago­zatos és ,a középiskolák tanulóit Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy erre nagy szükség van. A veszteségmentes betakarítás legyen a cél minden mezőgazdasági üzemi vezető, e munkában résztvevő előtt. A betakarítással egyidőben kell gondoskodni a megfelelő tá­rolásról is. Működjenek a szárítók is a nap huszonnégy órájában. A szárítókapacitás kér­dése a kukoricánál, napraforgónál egyik alap­vető tényezője a termés megóvásának. A tá­rolásnál, szállításnál is számos olyan jó meg­oldási példa mutatkozik, amely lehetővé te­szi a megtermelt értékek megmentését W ok a tennivalójuk a felvásárló válla­^ latoknak is a szervezettség megjaví­tásában. Pontosabb ütemezésre van szükség az átvételnél, hogy a szállító járművek állás­ideje a minimumra csökkenjen. Emellett nö­velni kell az átvevők és az átvevőhelyek szá­mát, gyorsítani szükséges az adminisztrációs munkát. Tökéletesíteni kell a két szocialista vállalat partneri kapcsolatát A megyei pártbizottság az őszi mezőgaz­dasági munkák sikeres végrehajtásában szá­mol a szocialista munkaversenyben rejlő le­hetőségekkel. Helyesnek tartjuk, ha a terme­lőszövetkezetek, állami gazdasági dolgozók az őszi betakarítást összekapcsolják a párt XI. kongresszusa tiszteletére és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára tett munkafel­ajánlásokkal és azok sikeres teljesítésével. Az őszi mezőgazdasági munkák szerve­zésében nagy szerepük van a területi szövet­ségeknek, állami és' társadalmi szerveknek is. Mindenki a maga sajátos eszközeivel segítse, hogy időben és jó minőségben elvessük az őszi kalászosokat és veszteségmentesen be­takarítsunk. Nagy a szerepük az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésében a termelőszö­vetkezeti pártszervezeteknek. A mezőgazda- sági üzemi pártszervezeteink főként politikai módszerekkel, a politikai munka eszközeit felhasználva segítsék az időbeni munka vég­zését. Nevelő, felvilágosító munkával moz­gósítsák a kommunistákat, az üzem dolgozóit a feladatok elvégzésére. Ám a kommunisták személyes példamutatása is nagyon foptos a munkában. Ugyanakkor kérjék számon a gaz­daságvezetőktől a felkészülést, menet közben ellenőrizzék az ütemezett munkák elvégzé­sét, a lemaradásra, a hiányosságokra időben hívják fel a figyelmüket. TT gy kell dolgozni, hogy időben/ mi­nőségben a lehető legkisebb veszte­séggel végezzük el az összes őszi mezőgazda- sági munkát. A mezőgazdaságban dolgozó emberek már számtalanszor bebizonyították, hogy a helyesen kitűzött célokért tudnak és akarnak dolgozni, a feladatokhoz már minden posz­ton felnőttek. Értik és tudják, mi múlik a munkájukon. Az üzemek vezetőinek és dol­gozóinak szervezett együttműködése, össze­fogása szükségszerű ehhez. AZ ÚJÍTÓ BRIGÁD Arany fokozatért: kétszáz pont A TAGÉP központi gyár­telepének udvarán szembe­tűnő helyen egy verseny­tábla álL A sorrendben a hatodik, a Váci Mihály szo­cialista brigád. A szocialista munkaversenyben eddig 2U5 pontot gyűjtöttek. Az 1971- es évben először jutalmaz­ták őket oklevéllel, 1972- ben bronz, 1973-ban ezüst fokozatot értek el. Ahhoz, hogy az arany fokozatot megkapják, egesz évben 200 pontot kellett volna teljesí­teniük. A brigádvezető Kiss Sándor szavai szerint a kol­lektíva minden tekintetben jogot formálhat arra, hogy az utolsó akadályon átjutva aranyérmes legyen. Brigádvezető és újító A gyár lakatosműhelyében mindentudó szerszámgépek, fúrók, vágók és fűrészelőgé­pek zaja fogad. Délelőtt és délután falváltva három-há­rom brigád dolgozik itt. Kint az udvaron már kész, benn a műhelyben félig, vagy majdnem kész vasszerkezeti elemek sorakoznak. A leg­szembetűnőbb talán az, hogy sok a fiatal. Az egyik egy vashenger átmérőjét méri nagy szakértelemmel, a má­sik egy durván körben ki­vágott hatalmas vaslemez szélét reszeli, a harmadik hegeszt A brigádvezető a maga 32 évével már öregnek számít a brigádban. A csarnok kö­zepén lázas vitatkozásban egy óriás méretű tervrajzot tanulmányoz a brigád. — Milyen feladatokon dol­goznak? — Transzformátorszek­rényeket gyártunk. Ezek itt különböző típusúak és tel­jesítményűek. Ebben az év­ben ezeknek az egyedi ter­mékeknek a gyártásával fog­lalkozunk. Jut belőlük bőven a KGST, a közel-keleti és a dél-ame­rikai országokba is, Eszmei díj: 300 forint Kiss Sándor 1968 fenwár óta dolgozik a VAGÉP-nél, mint lakatos szakmunkás. F elépült Nyíregyházán a Mü. M. 110-es -Iparita­nuló Intézet 300 fős kollé­giuma. Felépült még 25 éve városszerte és mindenütt a megyében rengeteg lakóház, közintézmény. A Sza­bolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat jubilál. Né­hány embernek az ujjára, azok akik 25 éve a vállalat­nál dolgoznak, e jeles alka­lomból gyűrűt húznak. Köz­tük van Tomasovszky Zsu­zsanna is. ★ ** : A kollégium űj épűletébén Visszhangzott a folyosó, amir kor nevét kiáltva hívták: „Zsuzsika néni!” Már a megszólításból, de a 25 éves munkaviszonyból is követ­keztetni lehetett, aki jön, idősebb nő. Igazolódott ez fejkendője alól előbukkanó hajának ősz szálaival. Egyébként mozgása, beszéde fiatalos. Emlékeit a Széche­nyi utcával kezdte. Az ép­pen. hogy megalakult épí­tőipari vállalat egy irodahá­zat épített. — Maltert kevertem, tég­lát hordtam, saroglyáslány, Toltam. Ilyen volt akkor az Gyűrű a malteroslánynak élet a lányok számára a kő­művesek mellett. Nyíregyhá­zán abban az időben nem igen lehetett válogatni a munkahelyekben. Nekem vi­szont dolgozni kellett, ki­lenc testvérem volt otthon, kellett a kenyér. Egyébként is, a munka nem szégyen, csak dolgozhasson az ember. A malterosláda mellé kel­lett állni, de azóta sokat változott a világ Nyíregyhá­zán is. Sok az asszonyoknak, lányoknak való munkahely, olyan, amely könnyebb, tisz­tább. Vajon miért maradt Tomasovszky Zsuzsanna? — A lányok, asszonyok mind elmentek. Legalábbis azok, akikkel korábban dol­goztam. De közben az én munkám is változott. 1952- ben Budapestre küldtek gépkezelőnek, s azóta épí­tőipari kisgépeket kezelek, így könnyebb, de azt hi­szem, hogy még ez sem asszonyoknak való. Én meg­szoktam, megszerettem és elég erős vagyok. Felveszem a férfiakkal a versenyt. Tomasovszky Zsuzsanna az eltelt 25 évből leginkább ar­ra emlékezik, hogy sokat és keményen kellett dolgoz­ni. A jó kollektívában azon­ban csak kevésbé érezte a munka fáradtságát. Ilyen jó kollektíva volt Ledner Jós­ka brigádja, Nagy István brigádja, de ahogy Zsuzsika néni mondja, a Mü. M. 110- es építéséhez is, belevaló emberek kerültek össze. Huszonöt, munkában el­töltött év hosszú idő. Külö­nösen akkor, ha a munkás naponta nemcsak a megmoz­gatott több mázsa anyag súlyát érzi izmaiban, de ki van téve az időjárás vi­szontagságainak is. — Az időjárás engem so­ha nem zavart. Dolgoztam én esőben, fagyban, erős napsütésben. Az eltelt 25 évvel kapcsolatban nincs mit felpanaszolnom. Ha lehetne, újból régig tudnám csinál­ni. A munka gyarapodást je­lent. Gyarapodott a város, a megye, az ország, de a munka után vajon mi jutott Tomasovszky Zsuzsannának? — Mit is említsek? Azt, hogy megbecsültek? Három­szor kaptam meg a kiváló dolgozó kitüntetést, legutóbb az Építőipar kiváló dolgozó­ja kitüntetést adták. Hogy a keresetemből mit vettem? Eltartottam az özvegy édes­anyámat, becsülettel felne­veltem a két gyermekemet. Ezért dolgoztam. Most már az unokáimnak élek. Min­den fizetésből jut számukra valami. Huszonöt év eltelt. A mal- teroslány ujjára most jubi­leumi aranygyűrűt húztak. Kérges a tenyér, nem finom, nem nőies az ujj, de talán fgy méginkább megilleti az aranygyűrű. Seres Ernő Amikor a vállalattól a Haj­tómű és Festőberendezé­sek Gyára különvált, brigád­jával a déli ipartelep egyik gyáregységében folytatta to­vább a munkát. Nem volt megelégedve az ottani kö­rülményekkel, visszavágyó­dott eredeti munkahelyére. Amikor a VAGÉP-hez 1970 májusában visszakerült, örömmel fogadták. Akik ré­gebben ismerik őt, lelkiis­meretes, tenni akaró, és mindig az újat keresőnek tarják. Szereti a munkát és magabiztos, ami a szakmai fogásokat jól ismerő szakem­berekre jellemző. Nemrégi­ben egy újítását fogadták eL Ezért 300 forint eszmei díjat kapott. — A maga módján a kol­lektíva minden tagja újító. Sok jó ötlet, újítás el sem jut a felső fórumokig. Hogy miért nem? Ennek főleg a bürokrácia az oka. Szá­munkra anyagi hátrányai is vannak. Sajnos több ötlet, javaslat marad meg itt csu­pán a munkaasztalok között, ami gazdaságosabbá tehetné a termelést. Az illetékesek­nek kellene megoldást talál­ni az újítók gondjaira. — Mi az újításának a lé­nyege? — Szakmai néven a Peva- tér csúszózsalunál módosí­tottuk öt alkatrész működé- dését. Kint a gyárudvaron há­rom szabályosan egymás mellé tolt, Illesztett vasszer» kezet-mostrum áll. Ember­magasságot meghaladó mé­retei vannak. ,S A megtakarítás —• A házgyári elemek* jobban mondva komplex la­kóterek készítésére alkal­mas ez a termek. Újításom­mal egy-egy ilyen gyárt­mánynál évi 18 ezer forintos megtakarítást érünk el. Ezek után jobb anyagtakarékos­sággal és rövidebb idő alatt tudják gyártani ezeket. Kiss Sándor az újítását 1973-ban adta be, és az idén fogadták eL — Egy évig vártam, mfg végül elfogadták. Először a* illető gyártmány tervezőjé­nek kell elfogadni az új öt­letet, és csak azok után ér­vényesítheti, és érdemesít­heti az alvállalkozó, ese­tünkben a VAGÉP a bead­ványt. A Váci brigád szorosa«» vett munkája mellett a tár­sadalmi munkákból is kive­szi részét. Óvodáknak ké­szítenek játékokat, a Bor­bányán létesítendő óvoda építéséből is részt vállaltak. A brigád nagy része tovább­tanul és politikai oktatáson is részt vesz. — A továbbképzésre, egye­lőre én nem tudok időt szo­rítani. Nagy lakásépítkezés­ben vagyok, sok a ház kö­rüli teendő. Lefoglalja min­den percemet. Remélem ké­sőbb lesz alkalmam es icton* a továbbképzésre. És talán további újításra is a „ház­táji” gondok mellett. , Buzgó Tere»«* A XI. kongresszusra A Szabolcs megyei Építő-és Szerelő Vállalat szocialista brigádjainak 1128 tagja versenyez a szocialista cím meg­védéséért, a magasabb fokozat elnyeréséért. Ezért külön felajánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére, ezeket összesítve a vállalat 4,5 millió forinttal növeli idei termelé­sét A verseny eredményeképpen az eddigi értékelés alapJ ján, 1,8 millió forinttal nőtt a vállalati nyereség. A nehéz fizikai munkák gépesítésére 3,5 millió forintot fordítottaki Képünk: Kurtz István fűtésszerelő szakmunkásról ké­szült, jó munkáját azzal is elismerik, hogy a napokban ka-* pott a munkáslakás-akció keretében új lakást.

Next

/
Thumbnails
Contents