Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-03 / 205. szám
f9?4. seepiemis«* S.' KELÉT VTÉ,STMT**«iVÄG » /Í pszichológus írja (1.) Utazás a pohár körül Az alkalmi ivás ve§zélyei — Nem sliiuuláug — depresszáns Piaci pillanatkép. (Gaál Béla felvétele) Az iskolák helyiségklímája Iskola-egészségügyi tapaszíalatok megyénkben Az ittasan okozott közlekedési baleketek száma 1974 első negyedeben jelentős mértékben növekedett. BÚ? hasonló növekecjég tapasztalható a forgalomban is (evem te 30—40 ezer “’gépkocsival több közlekedik az közutakon). rpcgsem lehet azt állítani, hogy a két jelenség kozott összefüggés lenne. hét jelenség konfliktusa Az ittas balhetek növekedésének okait elsősorban ab* ban kell keresni, hogy miközben megnőtt a torgalmi sűrűség, és a gyors jármüvek szama is, a korapbi italozási szokások megmaradtak. Ez a két jelenség együtt már ősz* szefevhetetlen a közlekedés- biztonsággal. A közhiedelemmel ellentétben az ittasan karambolozó gépjárművezetők Zöme üem megrögzött alkoholista. hanem „alkalmi ivó”. Közlekedési szempontból ez a tény nemcsak, hogy nem kedvező, hanem fokozottan súlyosbító körülmény. A kismértékű alkoholfogyasztás is károsan befolyásolja a vezetési teljesítő képességet. A többség úgy véli, hogy vállalati összejövetelekről, esküvőkről, vagy hétvégi kirándulásokról hazatérőben — egy-két pohár sör-, vagy borfogyasztás után — még biztonságosan vezethet, mert körültekintőbb, figyelmesebb, óvatosabb. Súlyos tévedés... Ilyen esetekben csak azért nem történik baleset — ha nem történik —. mert ut közben nem adódott olyan váratlan akadály, forgalmi szituáció, melynek elhárítása a vezetési képesség maximumát követelte volna- Ha ugyanis adódott volna — a baleset elkerülhetetlenül bekövetkezik, mert már enyhe alkoholos befolyásoltságban sem képes a járművezető akkor és úgy cselekedni, amikor és ahogyan józan állapotban cselekszik. K»v korsó sör — öt óra Jó lenne, ha a következő néhány adatot minden gépjárművezető legalább olyan jól ismerné, mint a jobbkéz- szabályt, vagy az előzési manőver feltételeit... Egy pahár sör 7,2 gramm alkoholt tartalmaz, és véralkohol koncentrációja 0,14 ezrelék. Fél deci konyak 20 gramm alkoholt, két deci bor 24 grammot. De ilyen kis merinyiség is elegendő ahhoz, hogy a szervezetbe került alkohol — a gyomorból felszívódva, a vérkeringésen át a szervekbe jusson, így az agyállo— Az ideihez hasonlóan jövőre is 367 200-an kaphatnak beutalót a szakszervezeti üdülőkbe — határozta el hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az üdültetésben részt Vevők arányai azonban bizo nyos mértékig változnál mert á SZOT jövőre az idei nél négyezerrel több dolgozó nak biztosít helyet a gyógy üdülőkben, s a családos üdü tetés bővítésével mintegy ezerre} több gyerek nyara! hgt mint 1974rben, összese 34'lÓ0-en. ötvenhat külföld hajóidat is szerveznek, 10 50' dolgozó részvételével. A külföldi csereüdültetésben 2100- &n a külföldi turistaüdültemányha is, és gátolja a központi idegrendszer működését. Más szóval: a járművezető itélöjcépességét önmaga és környezete állapotára vonatkozóan. Az alkoholhatás egyénenként változik és az egyénen belül is eltérő hatást vált Ki különböző időszakokban. A tökéletes felszívódás csak fél, egy óra múlva következik be, majd a felszívódott alkohol fokozatosait leporolik, és eltávozik a szervezetből. De nagyon lassan... Az alkohol koncentrációja óránként egy ezrelékkel csökken, ami annyit I jelent, hogy egy korsó sör I felszívódása és lebomlása öt órát vesz igénybe. Bár az értékek —, a szervezet alkoholtűrő képessége, a táplálkozás ideje és mennyisége, a testsúly szerint — egyénenként változnak, mégis azt kell mondani, hogy sokan még akkor sem nyerik vissza józan ítélőképességüket, amikor az alkohol már távozott a szervezetükből. Ezt az állapotot nevezik posztalkoholos állapotnak, a köznyelv másnaposságnak... Vezetni, ebben az állapotban is veszélyes. Támadás az agykéreg ellen Miért veszélyes az alkohol ? Qyengíti a }átóképessé- get, a mozgásszervek összerendezett működését, megnyújtja a reakcióidőt, korlátozza a vezetési képességeket, csökkenti az idegi és izombe- -,li .működések ellenőrzését. Hasznos aztüs tudni, hogy az alkohol nem élénkítő — stimuláns — szer, mint általában hiszik, hanem tompító depresszáns — hatású ital. Minderről többet-keveset a gépjárművezetők is tudnak, csak éppen nem veszik komolyan. Nem veszik figyelembe, hogy az alkohol kezueli hatásai magukon észrevétlenek, esak másokon láthatók... Az alkoho} első „támadáspontja” az agykéreg — a gondolkodás és ítéletalkotás központja; a melyebben fekvő agyrészeket, az agytörzset eleinte nem érinti. Aztán már annál in- kább... Józan állapotban a két agyrész közötti kölcsönhatás állandó ós kölcsönös. Az első pohár ital után ez a kapcsolat megzavarodik, az agykéreg gondolkodási központjából eredő gátlások megszűnnek magatartásszabályozó műveleteiket elvégezni, és a viselkedés ellenőrizhetetlen lesz... Ezek megdönthetetlen bio- i }ógiai — lélektani folyamatok. Akkor is hatnak, ha a gépjárművezető azzal nyugtatja magát: nem történhet baj... hiszen csak egy kortyot ittam... Dr. Réti László tésben pedig 4730-an vehetnek részt. Az üdülőépületek felújítására jövőre 124,5 millió forin- ! tot költenek. A többi között megkezdődik a lillafüredi üdülő rekonstrukciója, ? be- ejezjk a galyatetői üdülő felújítását, továbbá a hévízi 30 személyes gyógyüdülő ütését. Az elő- és utószezonban ísérletképpen néhány erre a álra kijelölt üdülőbe be-1 talót kapnak a gyermekgon- lozási segélyben részesülő anyák gyermekeikkel együtt. Néhány üdülőben fiatal házasok nyaralásáról is külön gondoskodnak. Harmadik éve jelenik meg és ad segítséget az egéséseg- neveiéshez a megyei tanács egészségügyi osztályának tájékoztatója. Az egészségnevelési csoport tájékoztatójának legírisseb száma az iskola-egészségüggyel foglalkozik Az > Iskola-egészségügy szakemberéi szerint megyénkben is általában az országosan tapasztalható eredmények és gondok a jellpm*. zőek. Fokozatosan javulnak az iskola-egészségügy tárgy} teltételei, egyre több tante- rém, kollégium, tanműhely, tornaterem, játszóudvar, pihenőhelyiség épül, az iskolák .tisztasága, rendje fejlő* dik, a pedagógusok többsége fontosnak tartjá az egészséges életmódra nevelést, mint a nevelés egyik alkotóelemét. Az általános iskolák köz- . egészségügyi helyzete lényegesen mostohább, mint a felső- és középfokú intézményeké, és nagy az eltérés a városi és a- községi, a régi, és a közelmúltban épült iskolák között. A tömeges tanteremépí- tésgk ellenőre ina még országosán a tantermekben 26,1 százalékban vallott — délelőtt és délutáni —- tanítás tolyt, megyénkben ez az arany 48,8 százalék. A délutáni tanítás hatásfoka köztudottan alacsonyabb a dél- előttinél, jobban {árasztja a gyermekeket. A napközis helyiségek száma még az űj iskolákban is kevés, a csoportokat általában a tantermekben helyezik el — sokszor testméretüknek nem éppen megfelelő padokban Ülnek délelőtt, délután, egész nap. Ez külön fárasztó tényező. Ezenkívül a napközis csoportok száma túl magas, országosan 32, Ezabolcs- Szatmár megyében 36 gyermek alkot egy napközis csoportot. Ez kedvezőtlen a tanulás és a szabad idő eltöltése szempontjából egyáránt: zömében nem is érzik jói magukat a tanulói? á napköziben. Pedagógiailag bizonyára korszerű és hasznos az úgynevezett szakrendszerű—ka- jinetrendszerű — oktatás mind az általános és mind a középiskolában. A tanulók az egyes tantárgyakat jól felszerelt szaktantermekben sajátíthatják el. azonban az áráról áfára történő „vándorlás” a tízperces szünetet veszi el tőlük. Az általános iskóla alsó tagozatában gyakűaq 3 oipőváltás teszi lehetetlenné, nogy a gyermekek a szünetben lejussanak az udvarra. Sajnos az udvarok is károsan befolyásolják az egészségre nevelést, az érvényben levő előírások szerinti egy tanulóra jutó 5 négyzetméteres szünetudvar sehol sincs meg. A gyermekek természetes mozgásigénye így nem elégíthető ki, leszoknak a mozgásról. Mindez később mozgásszervi, keringési és egyéb betegségek előidézőjeként szerepelhet. Az iskola-egészségügy szakemberei az utóbbi időben tanulmányozzák a könnyűszerkezetes óvodák, iskolák, gyermekintézmények helyiségklímáját. Gond a fűtés, a hangszigetelés rossz, nagyobb zajártalom éri a gyermekeket és a nevelőt az ilyen típusú épületekben. Országos vizsgálat folyik a könnyű- szerkezetes és kontroll hagyományos óvodákban a nyári és a téli helyiségklíma tanulmányozására. Megyénkben ebben az évben a városmajori könnyűszerkezetes építésű óvodában végez mikroklímás vizsgálatot a megyei KÖJÁL gyermek- és ifjúság-egészségügyi osztálya. Az új iskolák építésénél | 'minden tanteremben kötelező előírás a mosdókagyló, a jobb mesterséges megvilágítás, az általános iskolákban a napköziseknek játékszobát is biztosítani kell, a korrekciós osztályok részére pedig kisebb méretű csoport- szobát ír elő az új ágazati szabvány. Az iskola-egészségügy szakemberei felhívják az iskolák vezetőinek figyelmét a tanév, a tanítási nap helyes megszervezésére. A tapasztalatok szerint a tanulók teljesítőképessége a tanév elején kisebb, a „be- lelendülés” fokozatos. A hét napjain a keddi átlagos teljesítést Véve a hétfőn, szerdán, csütörtökön nyújtott teljesítmény kisebb, míg pénteken és szombaton magasabb. A kisebb gyermekek a második, a nagyobbak a második és harmadik órán tudnak a legtöbbet nyújtani. A délutáni tanítás mindenképpen megterhelőbb, mint a délelőtti. Hangsúlyozzák az iskolaorvosok, hogy nincs értelme, sőt Káros a? órák felesleges megnyújtása, a? óraközi szünetek -élja és rendeltetése, hogV a tanulók friss levegőn legyenek, mozogjanak, testileg és szellemileg felfrissüljenek. (p.) Maxim Gorkij 1932-ben bemutatott „Jegor Buíicsev és a többiek” című, nagyhatású színművéből 1972-ben készített művészi szovjet filmet láthattunk a múlt kedden. Szergej Szolovjev, a forgatókönyv írója és a film rendezője jól a sok közelképpel szinte televízióra is szántán teremtette meg az 1917 februárjában a halálos »betegségével viaskodó Jegor Bulicsov gazdag nagypolgár békétlen családi atmoszféráját, s a saját ellentmondásaitól éppen szertefeszülő polgári világ agóniájának mélyen árnyalt gorkiji képét, juttatta érvényre a nagy fró mondanivalóját. A Bulicsov betegsége miatt várható dús örökség körüli intrikus, er? kölcstelen családi harc föltárta a hanyatló polgárság tökéletes megérettségét a forradalom ítéletére. Ez a forradalom, s a napi politika feltartóztathatatlan eseményei festették meg a hátteret az oly valóságosan feszülő drámához, amelynek filmbeli tempóját néhol kissé lassúnak érzékeltük. De kárpótolhatott minket érte az egykori jellegzetesen orosz polgári világ hiteles rajza, misztikus, néha komédiába hajló elemeivel együtt. (A Trombitás betétje.) Jegor Bulicsov megformálójában Mihail Uljanovot (Mádi Szabó Gábor méltó szinkron- hangjával) és-Sura szerepében Jekatyerina Vasziljevnát (magyar hangja Beneze Ilona volt) kitűnő színészként ismertük meg. De a többi szereplőtől sem tagadhatjuk meg az elismerést. A múlt hét további műsorai közül a szerdai „Nyitott Köpyv”, Szerb Antal „Utas és holdvilág” e. regényének televízióra adaptált részletei bizonyos hangulati elemeken és az intellektuális érzékenység felvillanásain kívül meglehetősen avultnak, a nász- utazó főhős problémái ma már erősen mondvacsiná}tAz Ifjúsági Rádió műsora a Munkásélet a Duna mentén című több réézes szociográfiai dakumentumjáték, azonban a múlt héten el* hangzott harmadik és negyedik részből is -* éppúgy, mint az első kettőből — kiderül : ez a fiataloknak szánt műsor igen tanulságos a felnőtteknek is. Az emberek a történelmet személyes élményeikről megmaradt emlékeikben őrzik, olyannak elsősorban, amilyennek átélték. A ma élő idősebbeknek, kör zépkorúaknak személyesen átélt történelem az, ami e műsort hallgató fiataloknak csak tananyag marad, ha nem hallhatnak visszaemlékezéseket a korszak még élő tanúitól. Pölöskei Ferenc és Takács Ferenc ipari munkásokról szóló szociográfiai dokumentumjátéka igen érdekes és élvezetes műsor. Nemcsak az élmények, a visszaemlékezések teszik azzá, hanem a munkások mai életéről, munkájáról készült riportok, me-, lyek alkalmat adnak a két, sőt három korszak közötti összehasonlításra. A műsor, a visszaemlékezések hitelességét nagv költők tanúságtétele erősíti. Ha valaki az előbb említett műsoron kívül Tahi László szatirikus párbeszédeit is meghallgatta, amelyben Ketten beszélnek — egy vállalat dolgairól, az akaratlanul is esztétikai leckét kapott a valóság megközelítésének, ábrázolásának különböző módjairól. Az ipari munkásokról szóló doku- mentumjátéfe riportjaiban is esik szó a gondokról, azok* ról a dolgokról, .amelyen még javítani kell Komáromban, nak tűntek! A kimagaslóan kulturált Szerb Antal olvasmány^ és gondolati élményeinek a'történetbe burkolt párlata a könyvben persze nagyobb hatású, mert szövegének költői szárnyalása rabul ejt, — de a képernyőre ez önmagában kevésnek bizonyult. A mű egy emberöltővel korábbi korszakot idézése persze nem értékmérő. Szerencsére erre jó ellenpélda is akadt. Marcel Pagnol Giono*novellábél készített 1939-es filmje az egykor világsikert aratott „A pék felesége” most is élvezetesen hatott, (Nem úgy, mint a Qarbo-sorozat legtöbb darabja.) A tulajdonképpen egy anekdotán yi, a lírai tragédia és a komédia határán mozgó történet jellegzetes környe- zetrajzáva} pompás figuráival, a részletek frappírozott kidolgozásával, s nem utolsósorban Raimu (Páger Antal remek szinkronizálásában) alakításával igen kellemes két órút jelentett, A fasizmus igazi arcát mutatta meg a Cyrzia Malapar- te világsikerű, dokumentum- regényéből készített „Kaputt” c. tévéfilm. Esztergályos Károly szerencsésen választotta ki a feldolgozáshoz Otto Frank a megszállt Lengyel- ország náci kormányzójának díszvacsoráján történteket, s a Malapartében párhuzamosan felidéződő szörnyű emlékképeket a kulturáltság látszatába és nem egyszer ál- érzelmességbe burkolózó fasiszták szadista embertelenségének ábrázolására. A téves megvalósítás is teljesség* gél meggyőző volt, igényes művészi munka. A részletek idézése helyett csak két, egészen kiváló színészi alakítást kell még megemlítenünk, mert szerep és színész ritka tökéletességű találkozása volt mindkettő: Mensáros László Malanartéje és Latinevits Zoltán Otto Frankja. Almásfüzitőn vagy máshol az országban. Tabi László a szatíra, a felnagyítás, a túlzás eszközeivel tárja az életünket keserítő — a szocialista- építést is gátló — emberi hibákból válogatott „dokumentumait” a hallgató éjé. E „dokumentumok” — bár felnagyítottak — mégsem kevésbé Intelt érdemlőéi?, mint a szociográfiai műsorban megemlített hibák. Tabi mint író azért is él a sűrítés, a művészi túlzás eszközével, mert azok a hibák, amelyekről beszél, bennünk vannak, és a saját szemünkben a gerendát is nehezen látjuk meg. A vállalat igazgatója szerepében Latinovits Zoltán számos színészkollégájával mint beosztottjával játszott szimultán mérkőzést. Remélem, nem értik félre, ha azt mondom, a szerzőnek talán könnyebb volt megírnia ezt a szimultán játékot, mint Latinovitsnak eljátszania ezt a sokszínű és mégis egvkarakterű igazgatói arcot a látvány kiegészítő segítsége nélkül. Számos kiváló partnere játékos segítsége nélkül nem is sikerülhetett volna. Kár hogv nevük felsorolására nincs hely e recenzióban. Ha már szatíráról volt szó, megemlítek még egy ide sorolható művet. A Kossuth adón ismétlésben hallhattuk Jaroslav Hasek világhírű re- génvének Bod-nci Gvutá színművészünk által gzínn-dra írt változatát Aldobolyi Naay Gvörev zenéiével ‘-zenes Tván verseivel. Az átdolgozás a Sveik a hátországban eírn<=t kanta. A si ír e—el látszott d«. mh rádiós teiúií+ása, esti főidőben, jó ötlet Volt. Seregi István Jövőre is 367 200 beutaló a szakszervezeti üdülőkbe Merkovsrky Pál MELLETT
