Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-03 / 205. szám

RÉLCT MÄffYÄÄÖRSZXC I9T4. szeptember fc Elektromotoros repülőgép A világméretekben folyó környezetszennyezés mindin­kább^ ösztönzően hat a tech­nikára, olyanformán, hogy a környezetet kevéssé, vagy egyáltalán nem szennyező mechanizmusokat, motorokat állítsanak elő a tervezők. Mint ismeretes, a környezet­szennyezésben élenjárnak az úgynevezett belsőégésű moto­rok, amelyekben az égés tö­kéletlen iil megy végbe, így az ' elégetett benzin, vagy diesel- olaj kipufogó égéstermékei­nek mérgező hatása a moto­rizációval együtt — és fan­tasztikus arányban növek­szik. A belsőégésű motorokat — kézenfekvő —. elektromoto­rokkal kellene helyettesíteni, mert azok zajtalan üzemük alatt egyáltalán nem szeny- nye/.ik a levegőt. Ott ahol az elektromos energia vezetéken 8 motorokhoz juttatható, semmi probléma. A közis­merten legnagyobb gond az autó és repülőgép típusú köz­lekedési eszközök energia el­látásában van. A gépkocsik elektromotoros meghajtására már évtizedekkel ezelőtt tör­téntek kísérletek. A felszaba­dulás utáni néhány esztendő­ben például még látni lehe­tett a Magyar Posta által használt elektromotoros autó­kat Azonban a telepek igen nagy súlya és korlátozott energiatárolási képességük miatt,, széles körű használa­túk nem terjedt el. A legnagyobb amerikai és európai cégek kísérleti üze­meiben. úgyszólván hetente rukkolnak ki nagyobb és még nagyobb teljesítményű akkumulátorokkal, jobban terhelhető, kisebb fogyasztá­sú elektromotorokkal. Tény­leges elfkelépés yezideig. nem történt. Jóllehet az elektro­mos gép.iárműha.itás céljaira milliókat '' fnrrHtnk. még csak a messzi jövőben látha­tók az elektromos gépiármű- hajtás ideális megvalósulá- nak alig derengő körvonalai. Mindezek ismeretében kel­tett a szokásosnál is nagyobb izgalmat az elmúlt év végén az a bejelentés, hogy egy bi­zonyos F. Militkynekf — aki egyébként az N K - ban mű­ködő GRAUPNER-cég kuta­tási osztályát vezeti — sike­rült elektromos meghajtású repülőgéppel mintegy 400 méter magasságban, valami­vel több mint 12 percig re­pülni ! \z esc meny szenzációját több nagyon érdekes tény méginkább alátámasztotta; nevezetesen az hogy MiJJtky elektromos meghajtású repü- , lögépe önerejéből szállt fel a betonról, másrészt, hogy ez a repülőgép, nem valamiféle különlegesen könnyű, erre a célra tervezett „kiéhezetetett” prototípus volt, hanem egy nagyobb sorozatban gyártott segédmotoros vitorlázógép, amelyből kiszerelték gz ere­deti 36 lóerős benzinmotort és helyébe egy voltaképp gyári targoncába építendő — Bosch elektromotor került, és természetesen az akkumulg- '■ torok (Varta), amelyeknek igen tekintélyes súlyuk (mintegy 125 kg) megnövel­tek a repülőgép felszálló sú, lyát. A motor külön 33 kilo­grammot nyomott és így az eredetileg 280 kg repülusűlyü gép 440 kilóra „hízqtt”, A számtalan, érthetően műszaki titokként kezelt megoldás mellett néhány technikai bra­vúrt maga a tervező is közölt. Azt például, hogy ez a bizo­nyos targoncamotor megfele­lő átalakítással, a megenge­dettnél több mint duplájával volt terhelhető. Vagy azt is elmondotta a tervező, hogy a felhasznált Varta akkumulá­torok fajlagos energiatároló képessége kisebb volt, mint például a normál gépkocsi akkumulátoroké, viszont ösz- szehasonlíthatatlanul jobban bírták a gyors kisütést, Érdekes röviden megismer­kedni azzal az úttal, amit a tervező az első eredményes elektromotorral meghajtott repülőgép startja előtt meg­tett. Militky először modell méretekben építette meg kí­sérleti gépeit. Ami egyben azt is bizonyítja, hogy a terv­szerű konstrukciós kutatás fontos segédeszköze a szerke­zetek lemodellezése és ezt nem lehet összekeverni az öncélú, csupán szórakozást, vagy a törpeméretű modellek teljesítmény rekordjait lekö­rözni igyekvő modellezéssel. Ezen az úton a tervező még 1942-ben indult el. Tizenhét évi sikertelen próbálkozás után, 1959-ben alkotta meg az első sikeres, miniatűr gépét. Ez a szerke­zet sorrendben a 241. volt! Mennyi év kitartása és szor­galma kellett, hogy ismétel­ten nekiszánja magát az újabb és újabb kísérletek­nek?! Ennél az első sikeres­nek mondott konstrukciónál még 50 kilopond jutott 1 ló­erőre! Csak összehasonlítá­sul ; hetvennégy évvel eze­lőtt 1903-ban a Wright test­vérek első benzinmotoros re­pülőgépét egy olyan motor emelte mindössze 3 méter magasba, amelynek súly—tel- jesítmény viszonya „csak" 25,5 kilopond/LE volt! Militky megfigyelte, hogy a mind nagyobb repülőgéptes­tek (sárkányok) kedvezőbbek a tnotorteljesítmény repürlés- hasznosítására, mint a mo­dellméretek. 1972-ben két elektromotort felhasználva épített mintegy 2 kg súlyú rádiótávirányítású gépével 500 méteres magasságot ért el és félórás repülést produkált. Ebben az élethű kis repülő­gépben az átszámított mo­tor-, akkumuiátofsúly már 20 kp, LE volt. Ezek után próbálkozott meg az igazi gép megépítésé­vel, r- illetve átszerelésével. Ehhez megszerezte a Bosoh és Varta eé :ek támogatását, va­lamint Jf. Brdicka repülő­gépgyáros segítségét, aki ■ a rendelkezésére bocsáj tóttá a HB—3 típusú segédmotoros vitorlázógépet. A start a Linz melletti Weis repülőteréről történt. Az első 9, illetve 12 perces repü­lés mérföldkőnek bizonyult a motoros repülés történetében. Hiszen mind ez ideig elektro­mos motorral, akkumuláto­rokban tárolt energiával még nem történt felszállás és re­pülés. Azóta a hírek szerint, a technikai lehetőségek reálissá tehetik, hogy a közeli jövő­ben, elektromos motorral fel­szerelt repülőgépek, valami­vel több, mint egy órát tölt­hessenek a levegőben. B, K. i Az egervári vár évszázados falai közt vert „tanyát” tizenöt külföldi és hazai alkotóművész. A Zalaegerszegi Városi Ta­nács meghívására töltenek ott egy hónapot a környék nép­művészeti örökségét ápolva. A táj jellegének megfelelően valamennyien fából készítik alkotásaikat. A jugoszláv, len­gyel, román, svéd és szovjet szobrászok a táborban készült alkotásaikat Zalaegerszeg városának ajándékozzák, Képün- pünkön: Sz. Takács Agnes, a tábor lakója, a vár tevében alkot. (MTI foto - Jászai Csaba felvétele) Iflit eszünk holnap? Enni mindenki tud — táp­lálkozni kevesen. Az aforiz­maszerű mondat dr. Tarján Róbert professzortól, az Or­szágos Élelmezés^ és Táplál­kozástudományi Intézet igaz­gatójától ^származik. A mezőgazdaság fokozott kemizálása újabb feladatokat ad az intézetnek: megvédeni az ember egészségét az élel­miszerbe jutó vegyszerektől. Szoptatós anyáknak különbö­ző diétás étrendeket javasol­tak, s megfigyelték, milyen ételekből jut a legtöbb táp­anyag az anyatejbe. Kutatók egv kis csoportja szűrővizs­gálatokat végez annak kimu­tatására, mi van az országos táplálkozási átlagok mögött. — Meggyőződésem, hogy Földünk 20 milliárd ember részére is egészséges táplálé­kot tud biztosítani — mond­ja Tarján professzor. — Eh­hez nemzetközi összefogással A Szőlészeti. Borászati Kutató Intézet lakúéi “ki telepén megkezdték o csab-igyöngye szü­retelését. A ga^-’óságban 135 hektáron termelnek szőlőt, melynek fele borszőlő. (MTI fotó — Féhérvary Ferenc) kell megteremteni a feltéte­leket, hiszen rengeteg tarta­lék van még, elsősorban a fejlődő országokban, de ezek feltárásához tapasztalatokra és anyagi eszközökre egyaránt szükségük van. így az ezred­fordulóra elértiető a jelenlegi terméshozam három-négy­szerese. — És mi Magyarországon mit eszünk 2000-ben? — Alapjában véve ugyan­azt, amit manapság, csak egy kicsit más formában. Táplál­kozásunkban főszereplő ma­rad a hús. Az első helyen, azt hiszem az ezredfordulón is a sertés áll majd, de a faj­tanemesítések eredményekép­pen főleg húst ad, s csak má­sodsorban zsírt. A nemzetkö­zi kereskedelem bővülése nyomán asztalunkon bizo­nyára egyformán megszokott hétköznapi fogás lesz a folya­mi mellett a tengeri hal is. A főzelékek, gyümölcsök egyre nagyobb szerephez jutnak, akárcsak a tej. — Mindezeket azonban mai szemmel nézve még kissé szo­katlan, liofilizált állapotban látjuk viszont. A liofilizálás porítási eljárást jelent, amelynek során az élelmi­szerből alacsony hőfokon pá­rologtatják el a vizet, s ezért az megőrzi vitamintartalmát, eredeti aromáját. Tubusban, paszta vagy por alakban vá­sárolhatjuk majd a gyü­mölcskivonatokat, a fekete­kávét. Ennek már ma sok kezdeti ielét tapasztalhatjuk: hagyományos módon sem tu­dunk jobb kakaót főzni, mint a boltokban kapható porok­ból. Kitűnőek a teioorok, a nescafék és a levessűrítmé­nyek is. Sok tejes italt fo­gyasztunk maid. de nem biz­tos. hogy kávát, kakaót, in­kább turmixokat, erjesztett tej féléket. —- Ezekkel kevesebb lesz a gond. tftnnrflSS 4K Icönriveb- ben kés-Ohetők él. mint n hagyományos é1“’mis-er“ka — A fogalmazás valóban úgy pontosabb. hősív nem ahpviea az ételek inkább p \ bé-fsr+és n°m főé b-^onlí+a. •Sf ál A, -r Hl '-l** órfí'-f ti t'+áíót ál «a wjy T-* n»1 OBÓf cé’vF äT H 'm-zócóF is \T -ló Cf7 j ej-7 irssir VoP V«i «ni­colni, zöldborsót fejteni. Ná­lunk egyelőre kétirányú fej­lődést figyélhetii'úk .-meg: bi- zonyos .háztartási munkákat -társadalmasítunk^^-ögyapak- 'kói* töké létesítjük á háztartá­si gépeket is. Pedig igen költ­séges dolog egyszerre fejlesz- teni például a Patyolat szol­gáltatásait és az automata mosógépek gyártását. De hoz­hatok példát a saját terüle­temről : tizenöt évvel ezelőtt a hazai háztartásoknak még csak 8 százalékban volt hű­tőszekrény, ma pedig 45 szá­zalékában, egyidejűleg kor­szerűsödik a hútőipar is. A háztartások technikai felsze­reltsége az ezredfordulóra to­vább növekszik. Ezért cseré­be azonban fel kell áldozni sok konzervatív szokásunkat. — Nem lesz tehát alga­szendvics és élesztőtabletta? — Nem, a fantasztikus re­gények utópiáival ellentét­pár-, a Hagyományos élelem - forrásainkat nem cseréljük fel radikálisan szintetikus élelmiszerekre. Helyette in­kább tejpaszta és gyümölcs­por lesz.. Kényelmesen, a fel­használási formában kapjuk kézhez az élelmiszereket. S egy felnőtt ember: naoi élel­miszeradagja sem változik — másfél kiló marad. Csak az ízek módosulása, legalább annyira, mint az elmúlt ne­gyedszázadban. — Megváltoztak volna az ízek? De hiszen nagyjából • ugyanazt esszük? — Egyáltalán nem. Leg­alább akkora változás ment végbe az élelmiszeriparban, mint amilyen naiv a házi és gyári kenyér közötti különb­ség. Nagvapáink rá sem is­mernének a mai kenyérre. Az ő idejükben otthon dagasz­tották. egv hétrevalót. sütöt­tek. Ma mindenki friss ke­nyeret eszik. Hasonlóképpen más áz elmúlt évtizedben el- teHedt gyári csirke és tészta, mint az otthon készült, más a búza, amiből a kénveret sijtiük. és más ízű a tej is. amit iszunk, mert a tehenek kom7‘»”űbb táVávrnáhvt kap­nak tfa megkérdeznénk egy mai gveréknt. mi az a maiá­f-q yö cfv f»* VÓt*Í Vr'vytS noiri fii/-) xrrí T A c.-rrST-n i . m(d-15 o qtiv óv­. úzo'Ae mindennapi reggelink vélt. V. Zs, Bélyeg­gyűjtőknek A FEGYVERES ERŐK NAPJA Szeptember 29-én a Ma­gyar Posta háromertekú so­rozattal köszönti a Fegyve­res erők napját, Föl­deák György terve alap­ján az (1 forint név­értékű bélyeg lövész-gyalo­gosok harckocsiról indított támadását ábrázolja. A má­sodik cimjeten felderítő lo­kátor látható, amely felett rakéta suhan el, alant egy rakétát szállítanak. A 3 fo­rintos záró címleten helikop­ter és modern repülőgép tű­nik fel, a kép előterében ej­tőernyős közeledik a Föld felé. A modern megoldású grafika bélyegre kicsinyítve, sajnos nem tükrözi a nap je­lentőségét. Fegyveres erőink ünnepét 1951-ben két. a kö­vetkező esztendőben hat bé­lyeg kibocsátásával tette ün­nepélyesebbé a Magyar Pos­ta. Az utóbbi alkalommal a nép ügyéért küzdő jeles had­vezérek : Hunyadi, Dózsa, Zrínyi, Vaj Bottyán, Strom­feld képmása került az al­bumokba. Az új sorozatot a Pénzjegynyomda készíti of­szetnyomással. SZAKÉRTELEM A berlini rendőrséget, egyt megdezsmált gyűjtemény ve­zette a tolvaj nyomára. Han« • Schwarz feljelentést tett, hogy féltve őrzött, teljes né­met és jugoszláv gyűjtemé-» nyéből több soroaat hiányzik^ A detektívek — más nyom hiányában — az albumokat! nézegették. Csodálkozva lát­ták, hogy tetszetős, de cse­kély értékű bélyegek tűntek! el, A filatelista elmondta) hogy a hézagos albumok ré­gen, talán két éve voltaki u tolj áfa, kezében. Lakásában csak megbízható személyek fordulnak meg. Azután, te magában beszélve, mor­molta: „a tolvajnak fogalmai sincs a bélyegről... talán há­rom éve a tatarozásnál.” A! hatodik kihallgatott, a taka­rító vállalat egyik embere is­merte be a lopást. A tettes a, helyszíni szemlén kesergett) mert a zsákmányért alig ka­pott pénzt. CIPRUS Törökország bélyeggel i* szeretné bizonyítani ciprusi katonai fellépésének jogossá­gát. Augusztus 26-án 250 ku­rus névértékű, új címletet bocsátottak ki a „békeof- fenzíva” alkalmából. Az új kiadványból 2 millió pél­dányt hoztak forgalomba, hogy minél több ember előtt igazolják ejárásukat. A filatélia történetében több­ször előfordult, hogy egyes nemzetek területi vitái bé- bélyegre kerültek. A dél-ame­rikai államok bélyegtérké­pein különösen gyakori volt a földfoglalás. Bolívia és Paraguay az 1920-as évek végén addig-adejig jelölte magáénak a Gran Chaco vi­dékét. amíg az ellensége' hé- lyegkiadások két évig tartó háború kirobbanásába tor­kolltak. ÚJDONSÁGOK Az NDK postája 4, színes bélyeget szentelt a Berlinben tartott lótenyésztési kong­resszusnak. — Finnország az évente szokásos vöröskereszt sorozatot hazai gombák (köz­tük a nálunk is ismert kucs­ma-, rókagomba) rajzával díszíti. — Az ifjúsági gyűjtés népszerűsítésére a belga pos­ta 3 frank névértékű bélyeget bocsát ki, amely egy kisgyer­mek bájos kénét, Cornelius de Vo? festményét ábrázolja. — Kanada a préri első tele­pesei hek emlékét örökíti még bélyegen. Az új 8 een- 'es érték egy régi vfzfest- ménv alapján az Európából érkezett bevándorlók gondte- U csoportját mutatja be. bunou Tamás 4

Next

/
Thumbnails
Contents