Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-17 / 217. szám
2 *rELET-MA<TTARORSZÄä tí7?T &ze$7wmer~rrr Magyarország és Finnország kapcsolatairól A Közeli napokban Budapestre érkezik Kalevl Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, aki — mint jelentettük — Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. Merre tart Interjú Harilaosz Florakisszat Politikai kapcsolatok tekintetében huzamosabb ideje kölcsönösen kifejezett barátság és jóakarat s közvetlen szívélyesség jellemzi a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság viszonyát. Már szinte minden lehetséges szinten kialakultak a kapcsolatok, amelyek a folyamatosság jegyében fejlődnek. A magyar—finn kapcsolatok alakulásában a legjelentősebb állomás volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának finnországi látogatása 1973 szeptemberén. Államközi vonalon azóta élénkültek mindinkább kapcsolataink, hogy 1963-ban Urho Kekkonen köztársasági elnök nem hivatalos látogatáson járt Magyarországon, s a finn államfő 1969 szeptemberében hivatalos látogatást tett hazánkban. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 1971 augusztusában járt hivatalos látogatáson Finnországban. Kormányfői szinten kapcsolataink jelentős eseménye volt Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének hivatalos látogatása Finnországban 1971 januárjában. Ezeknek a találkozóknak a sorát folyatja most Kalevi Sorsa mi- íiszterelnök hivatalos látogassa Magyarországon. Magas színtű találkozók émjelzik a magyar és finn testvérpártok közötti kapcsolatokat. 1973 júniusában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével Finnországban megbeszéléseket folytatott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével. Létrejöttek a kapcsolatok az MSZMP és a Finn Szociáldemokrata Párt között: az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége Benke Valéria, a Politikai Ciprusi helyzetkép ATHÉN: Kétnapos athéni látogatásának befejeztével hétfőn Nicosiába utazott Le- onyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes. A szovjet politikus Mavrosz görög külügyminiszterrel tárgyalt a ciprusi helyzetről. A görög hírügynökségek szerint a megbeszélések konstruktív és baráti légkörben zajlottak le. NICOSIA: A ciprusi görögök és törökök hétfőn 245 beteg és sebesült foglyot cseréltek ki az úgynevezett „zöld vonal” mentén az ENSZ csapatok és a Vöröskereszt képviselőinek jelenlétében. A foglyok kicseréléséről Kleri- desz ügyvezető ciprusi elnök és Denktas, a ciprusi török közösség vezetőjének pénteki találkozóján született megállapodás Tíz napon belül sor kerül a diákok, tanárok, lelkészek, orvosok és a 18 éven aluli fiatalok kicserélésére is. LONDON: Makariosz ciprusi elnök a londoni Times-nek adott hétfői nyilatkozatában támogatásáról biztosította Kleridesz és Denktas hetenkénti megbeszéléseit Az érsek visszautasította a sziget- ország földrajzi felosztására vonatkozó elképzeléseket. Visszatérésével kapcsolatban azt mondta, csak akkor tér haza Ciprusra, ha fölváltották az összes görög tisztet (ak’k részt vettek az őt megdöntő puccsban) és ha a kormány ellenőrzése alá vonja az EOKA-2 elnevezésű ter- forszervezetet. Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője vezetésével 1973 januárjában tett látogatást Finnországba a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására s tanulmányozta a párt tevékenységét. Hatékony kapcsolatai vannak a Hazafias Népfrontnak a Finn Centrum Párttal. Sok szál fűzi össze társadalmi és tömegszervezeteinket. Sajátos forma a barátsági hét egyidejű megrendezése a két országban. Eddig három alkalommal — 1967- ben, 1970-ben és 1973-ban — rendeztünk Magyarországon finn—magyar, illetve Finnországban magyar—finn barátsági hetet, amelyek során magas színtű politikai delegációk mellett 300—300 tagú csoportok kölcsönös látogatására került sor. Élénk testvérvárosi kapcsolat alakult ki kilenc magyar, illetve finn város között. Rendszeresen együttműködnek a szakszervezetek. az ifjúsági, a sport- és a nőszervezetek is. 1950 óta eredményesen működik a finn—magyar társaság. Külkereskedelmi forgalmunkat az 1968-ban kötött és az idei év végéig hatályos hosszú lejáratú megállapodás szabályozza. Ezt a megállapodást váltja fel az idén májusban miniszteri szinten aláírt megállapodás a kereskedelmi akadályok megszüntetéséről. 1969 októberében kötöttük meg hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásunkat. Ezt az öt évre szóló megállapodást egy új, gazdagabb tartalmú és tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás váltja fel, aminek aláírása most szeptemberben történt meg Budapesten. Közös a törekvés arra, hogy a következő években még sokrétűbbé és hatékonyabbá tegyük gazdasági együttműködésünket. Kulturális egyezmény alapján formálódnak, fejlődnek kapcsolataink oktatási, tudományos, művészeti területen. Finnországgal 1959-ben kötöttünk államközi kulturális egyezményt, amelyet azóta két évenként rendszeresen megújítunk. Magyar—finn kulturális vegyes bizottság koordinálja az országaink közötti kulturális cserék sokféle formáját, akcióit —. A kulturális munkaterv jelentős személyi lehetőségeket biztosit kutatók és egyetemi hallgatók számára finnugor nyelvészeti és néprajzi témák tanulmányozásához. 55. A mecseki szénbányákban, főleg Zobákon, ahol a legjobb feketeszenet nyerik, a metán a legnagyobb ellenség. Itt, ahol Zo- báknái is mélyebben a legjobb hazai urántelepeket támadjuk, a váratlan omlás fenyeget bennünket. Az ércbányászat sajátossága, hogy nem kell mindenütt tám- maí biztosítani, de hogy hol nem kell, nem lehet mindig oontosan kiszámítani. Ilyenkor könnyen bekövetkezhet az omlás. — Az ércbánya, bár kisebb létszámmal dolgozik, mint a szénbánya, jelentősége nagyobb. — Ahogy vesszük. Az emberek hailnmosak a túlzásra. Mi nem vagyunk Kuwait. Egyrészt kevés az uránunk, másrészt nagyobb lélekszámú a lakosságunk. Akj azt Harilaosz Florakisz a Görög Kommunista Párt KB első titkára hétfőn interjút adott Sándor Istvánnak, az MTI kiküldött tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy miként értékeli Görögország jelenlegi belső helyzetét, a GKP vezetője a következőképpen vála. szolt: Az ország belső helyzete ma bizonytalan és ellentmondásos. Tanúi lehetünk a junta vereségének és annak a folyamatnak, amelynek során kiszorul az ország vezetéséből. Ugyanakkor sok helyütt továbbra is hivatalba maradtak a juntát támogató személyek és érvényben maradtak a jobboldali katonai rendszer által hozott népelnyomó és kizsákmányoló törvények. A Karamanlisz-kormány eddigi tevékenységéről Harilaosz Florakisz a következőket mondotta: Jóllehet a kabinettet a diktatúrából a demokráciába való átmenet kormányának nevezik, továbbra is az út közepén marad. Nem hajtja végre a belpolitikai élet igazi demokratizálását, nem szorgalmazza a nemzeti függetlenség megteremtését. Néhány pozitív intézkedést is hozott, ezek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy megnyíljék az út a demokrácia felé. A kormány Lenyűgöző, hatalmas munkásmegmozdulással zárult vasárnap Bolognában az Unitá 50. éves jubileuma alkalmából rendezett fesztiváL A kéthetes rendezvénysorozat utolsó napján gyűléssel végződött felvonulást rendeztek. A híres „vörös városban”, a kommunista közigazgatás alatt álló Emilia—Romagna tartomány fővárosában nem kevesebben, mint fél milliónyian vonultak fel, a város történelmi központjából elindulva, ki a külvárosban felépített fesztiválterületre. Olaszország valamennyi tartományából, városából autóbusszal, vonattal, gépkocsikkal érkeztek a küldöttségek, közöttük nagyon sok fiatal. Bolognát erre a napra valósággal elborította a vörös zászlók erdeje. A felvonulók végeláthatatlan sorokban meneteltek el a díszpáholy előtt, ahol Luigi Longo, az hiszi, hogy a nemzeti jövedelemben mi olyan szerepet játszunk, mint a Közel-Kele ten az olaj, vagy Chilében a salétrom, tévednek. Azok is tévednek, akik azt emlegetik, hogy miért nem használjuk ki néhány atombomba gyártására készülő állam uránéhségét, és miért nem adjuk el esetleg nekik a Mecsek érckincsét. Egyrészt azért, mert mi is úgy járhatnánk, mint a már említett baráti állam, másrészt a nemzeti jövedelmet nem módosítani olyan mértékben, mint azt a laikusok sejtik. Ezért maradunk a biztos partnernél. — A jövőt mégiscsak a világpolitikai helyzet és a gazdasági körülmények határozzák meg. — Hogy a mecseki uránra szükség lesz-e, és milyen mértékben, az attól függ, hogy mennyi atomerőmű irányvonalának legfőbb jellemzője, hogy a neki tetsző keretek között akarja tartani az események alakulását. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy milyen szerepet játszik a Görög Kommunista Párt az ország jövőjének alakításában Harilaosz Florakisz a következőképpen válaszolt: A párt arra törekszik, hogy elősegítse a demokrácia, a népi hatalom és a nemzeti függetlenség irányába való haladást. Reális 's konkrét követelésekkel lép fel az államapparátus megtisztítására, a hadsereg demokratizálására. El akarja érni, hogy visz- szavegyék a hadseregbe, a balbiztonsági erők kötelékébe és a közigazgatásba mindazokat, akik annak idején szembehelyezkedtek a juntával és ezért elvesztették állásukat. Követeli mindazoknak a szerződéseknek a felbontását, amelyek nem felelnek meg az ország, a nép érdekeinek, hanem az imperialisták céljait szolgálják. A párt akciói egy olyan népi mozgalom kibontakoztatását célozzák, amely az előbb említett követelések köré tömörül. A GKP nagy gondot fordít arra Is, hogy akcióegységet teremtsen a demokratikus és baloldali erők között. OKP elnöke, Enrico Berlin- guer, az OKP főtitkára és a Politikai Bizottság számos tagja üdvözölte őket, a fesztiválra érkezett külföldi küldöttségekkel együtt. A felvonulók a párt politikáját, valamint az Unitét éltették, jelszavaik között állandóan visszatért a bebörtönzött chilei hazafiak szabadon bocsátásának, a chilei terror megszüntetésének követelése. Az impozáns felvonulást, amely négy és fél órán keresztül tartott, végig óriási rendőri készültség biztosította, esetleges újfasiszta provokációktól, merénylettől tartva. A felvonulás útvonalán hatalmas közönség állt. A megmozdulás a féíévs.zá- zados évfordulóhoz méltóan tanúskodott az Olasz Kommunista Párt szervező képességéről, arról, hogy milyen tömegeket képes mozgósítani, politikája mellett felsorakoztatni. épül, és főleg mennyibe kerül az üzemelés. Mert maga az urán, bár nem olcsó dolog, nem játszik nagy szerepet a elhasználás költségeiben. Az erőművek építése viszi el a költségek felét, a további negyven százalékot pedig a működtetés. A maradék az urán értéke. Az atomerőművek építése az első Genfi Konferencia után kezdődött meg nagyobb ütemben. Addig a méréseredményeket szigorúan bizalmas adatokként kezelték a világon. A legtöbb atomerőmű Angliában épült. Több nagy teljesítményű működik a Szovjetunióban, legutóbb Sevcsenkóban olyat adtak át, amelynek gazdaságos- sági mutatói már elérték a szénhidrogén fűtésű erőművek színvonalát. A Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és Hollandia közösen épít egy atomerőművet, amely állítólag teljesen új technológiával dolgozik majd. Japánban 1930-ig harminc atomerőmű építését tervezik. Nálunk most indul meg egy aránylag nagy teljesítményű atomerőmű építése a Duna mellett, Paks- nál. (Folytatjuk) LÁSZLÓ LAJOS: tfránhányfozok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOl Hatalmas felvonulás az önitá-fesziiválon EUSl-közgyiiés, 1974 Hagyomány immár New Yorkban, hogy minden esztendő szeptemberének harmadik keddjén megnyitják az Egyesült Nemzetek Szervezetének soron következő ülésszakát. A közgyűlés idei, 29. ülésszakára száznál több napirendi javaslat gyűlt össze az ENSZ titkárságán a legutóbbi ülésszak berekesztése óta. A nemzetközi légkör javulásának körülményei között a világszervezet számára újabb módozatok kínálkoznak, hogy kedvező hatással legyen a világesemények alakulására. A haladáshoz minden lehetőség adott, bár köztudott, hogy vannak még feszültséggócok, neuralgikus pontok a világban; gondoljunk csak az ismét fellángolt ciprusi veszélyre, a rendezetlen közel-keleti helyzetre, a chilei tragédiára, az indokínai helyi háborúskodásra. Mégis a két világrendszer vezető hatalmának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az utóbbi években tapasztalt, a nemzetközi enyhülést és együttműködést szolgáló közeledése a legjobb példa — s nem utolsósorban biztosítéka annak, hogy a legforróbb helyzetekben is található megoldás a tárgyalóasztalok mellett. A Szovjetunió a maga részéről minden alkalmat felhasznál, hogy a politikai enyhüléssel egyidejűleg a katonai szembenállás veszélyeit is csökkentse. Ezt a célt szolgálja a többi között az ENSZ-közgyűlés elé terjesztendő újabb szovjet javaslat, hogy ne engedjék meg a környezet és az éghajlat rongálását katonai vagy más célokból. Mert ez is összeegyeztethetetlen a nemzetközi biztonsággal, az emberisé'? jólétével és egészségével. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapvetően fontos és meghatározó szerepet játszik a tartós béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában, illetve megszilárdításában. A Magyar Népköztársaság küldöttsége reméli, hogy az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszaka erélyesen elítéli a chilei fasiszta juntát, amely semmibe veszi a legalapvetőbb emberi jogokat, s a tagállamok egyöntetűen síkraszáll- nak a chilei terror megszüntetéséért. A közgl-keleti helyzetet csak egyféleképpen lehet megnyugtató módon rendezni: az Izrael által megszállt arab területek kiürítésével és a palesztin nép nemzeti jogainak helyreállításával. Támogatjuk tehát az Arab Liga Tanácsának azt a kérését, hogy a palesztin problémát önálló politikai kérdésként vegyék fel az ülésszak napirendjére. A magyar ENSZ-delegáció — a kormánytól kapott fölhatalmazás értelmében — ismét leszögezi, hogy népünk szolidáris a szabadságukért küzdő indokínai hős nemzetekkel. ezért a magyar diplomaták és katonák továbbra is a párizsi egyezmény szerint teljesítik küldetésüket a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban. Külügyminiszterünk is fölszólalt április elején az ENSZ-közgyűlés 6. rendkívüli ülésszakán, amely átfogóan megvitatta a világ nyersanyag- és energiaellátásával kapcsolatos teendőket. Most is és a jövőben is segítjük a fejlődő országok harcát a nemzetközi monopóliumok kizsákmányoló módszerei ellen. Végezetül emlékeztetni kívánunk arra, hogy közeledik a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló genfi jegyzőkönyv aláírásának ötvenedik évfordulója. Mivel e fontos okmányról még mindig hiányzik néhány jelentős ország képviselőjének az aláírása, most itt az alkalom, hogy a jubileum előestéjén — a közgyűlési ülésszak idején — ők is ratifikálják a genfi megállapodást. Hasznos hozzájárulás lenne ez a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez. Összetűzések DéMfietnamban HANOI: a DNFF erői Dél- Vietnam északi részén Thua l'hien tartományban szeptember 9—12 között több ízben visszaverték a saigoni rezsim csapatainak támadásait. Az ellenség 250 katonáját harcképtelenné tették, és megsemmisítettek 21 katonai járművet Saigontól délre, a Mekong folyó deltájában a felszabadító erők augusztus 20 — szeptember 6 között ártalmatlanná tették a Thieu-had- sereg 660 katonáját, és súlyosan megrongáltak négy, a felszabadító erők ellenőrzése alatt álló területen illegálisan felállított ellenséges katonai állást. A DNFF erői a harcok során jelentős mennyiségű fegyvert is zsákmányoltak. Groniiko befejezte bonni tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról) zolást nyert csakúgy a Szovjetunió és az NSZK érdekei, mint a béke és az európai együttműködés megszilárdítása szempontjából. Hangsúlyozták a két félnek azt a törekvését, hogy elmélyítik és kiszélesítik a kapcsolatokat különböző területeken, azoknak a megállapodásoknak megfelelően, amelyek Leonyid Brezsnvevnek, az SZKP Közoonti Bizottsága főtitkárának az NSZK- ban 1973. májusában tett látogatása ideién jöttek létre. Mindkét részről aláhúzták Helmut Schmidt kancellár ez (Folytatás az 1. oldalról) konferencia gyakorlati előkészítését szolgálják. Az ülésszak folytatja a munkát annak a szovjet javaslat alapján elfogadott határozatának a megvalósítása érdekében, amely szerint 10 százalékkal csökkenteni kell a Biztonsági Tanács állandó tagjainak katonai költségvetését, és az így megtakarított összegek egy részét fel kell használni a fejlődő országok megsegítésére. Ez a határozat összekapcsolja a leszerelést és a gazdasági fejlesztés problémáit. év őszére kitűzött szovjetunióbeli látogatásának fontosságát. A külügyminiszterek folytatták azoknak a kétoldalú kérdéseknek a megvitatását, amelyek összefüggenek az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodásnak a kétoldalú kapcsolatokat érintő részeivel. A Leonyid Brezs- nyev NSZK-ban tett látogatásáról kiadott közös közleményből kiindulva hangsúlyozták az említett megállapodás szigorú betartásának és teljes megvalósításának szükségességét. Megvitatták az időszerű nemzetközi problémákat is. ENSZ-körökben úgy vélik, hogy a nagy tekintélyű nemzetközi szervezet egyik igen fontos feladata: hatékony intézkedéseket foganatosítani a reakció, az agresszió és a háború erőinek megfékezésére. Végérvényesen meg kell oldani a délkelet-ázsiai politikai rendezést, biztosítani kel a Közel-Keleten a tartós és igazságos béke győzelmét, meg kell oldani a palesztinai arab nép problémáját, helyre kell állítani a Ciprusi Köz. társaság függetlenségét é* szuverenitását
