Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-14 / 215. szám
s áRORSZÁÖ *® PDL6ÄM ÍÍP?Í. 'SE@j|Ä0W <Ser Ti Módszertani bemutató Csengerben A polgári védelmi szak- szolgálatok elsődleges feladata háború esetén az ellenség csapása után és békében katasztrófa, elemi csapás esetén a mentő, mentesítő és ideiglenes helyreállítási munkák végrehajtása. Ezekben az esetekben a polgári védelmi erők alkalmazása a kívülről történő mentés elveinek alapján valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a nukleáris, illetve elemi csapások közvetlen hatásaitól nem érintett területekről biztosítják a polgári védelmi mentő, mentesítő munkák végrehajtásához szükséges erőket, eszközöket. A kárterületen folyó mentési és mentesítési munkák megszervezése és végrehajtása alaposan megfontolt intézkedéseket, és ezek nyomán szakszerűen végrehajtott tevékenységet igényel. A szak- szolgálatok parancsnokainak, hogy az adott helyzetben feltalálhassák magukat, gyakorlatokat kell végezni. Ilyen gyakorlat céljával rendezték meg Csengerben a mátészalkai járás és város egészség- ügyi alegységparancsnokainak módszertani bemutató foglalkozását. Jó választás Cél volt még az is, hogy megismertessék a parancsnokokkal az egyes polgári védelmi munkálatokat, hogy ezzel is előkészítsék őket a védelemben való tevékeny részvételre katasztrófahelyzetben. illetve háborús körülmények között. Helyesen választották Csengert a módszertani bemutató színhelyének. Az 1970-es, majd az idei árvíz olyan tapasztalatokkal szolgált, melyet egy oolgári védelmi szakszolgálati, módszertani foglalkozáson jól lehetett hasznosítani; az al- eeységnarancsnokok. és az alegységek tagjai a gyakorlatéhoz hasonló katasztrófahelyzetekben már a valóságban is ténykedtek. Ilyen előzmények után került sor augusztus 30-án az egészségügyi alegységparancsnokok módszertani bemutató foglalkozására. Csengerben a művelődési központban gyülekeztek Mátészalka város és a mátészalkai járás egészségügyi alegységeinek a parancsnokai és a körzeti orvosok. Csengert a polgári védelmi parancsnokság és több egészségügyi alegység képviselte. Ők hajtották végre a bemutató foglalkozást. Megfigyelőként a szomszédos fehérgyarmati járás képviselői Is megtekintették a gyakorlatot. A vendégeket Jenei Lajos, a nagyközségi közös tanács elnöke, a nagyközség polgári védelmi parancsnoka és dr. Hagymási József körzeti orvos. a községi egészségügyi szakszolgálat parancsnoka üdvözölték. A résztvevők előadásokat hallgattak meg az egészségügyi alegységek készenlétbe helyezéséről, menetének megszervezéséről, a kárterület felderítéséről, a sebesült gyűitő és ellátó helyek felderítéséről és berendezéséről, a sérültek felderítéséről. elsősegélyben részesítéséről, a sebesültek gvűitö- helvekre történő szállításáról, laikus osztályozásáról, to- váhhszállításuji megszervezéséről. Az előadások szüneteiben a résztvevők és az érdeklődők megszemlélték a művelődési ház eRvik termében rendezett polgári védelmi kiállítást. Az alanvédeimet biztosító védőruhák mellett ki állítottak a voffvi-harci anvagoktól. xa gőztől, a cseoohatástói. a biológiai harcán végoktól védő ruhákat. A technikai eszközök között lectöhben p SÍIRár- SZÍntrnérőt a Cgárszennve7ottsé<Z-rnéfőmTteTert\ a. ve^nd felderítő készüléket csodálták. -Tói hatottak a kiállított g7öVVönvvoV <£<3 tnKTplc. A köznont parr\rff»v-mó'hpir) m^S? mvábar* ■fölTV* O'T ol^O^-So Óc atfv szpV fiit* amikor a rta£V' községi közös tanács elnökének az irodájában elhangzik a parancs az alegységek riasztására, készenlétbe helyezésire, gyülekeztetésére, felszerelésére, illetve a feladatok végrehajtására Való felkészülésre. Az alegységek parancsnokai tizenkét óra ötvenhárom perckor a kárterület kijelölt részén jelentik a községi parancsnoknak az alkalmazási készenlétet. Ettől a pillanattól az események gyorsan követik egymást. A községi parancsnok ismerteti az általános helyzetképet: „tömegpusztító és hagyományos fegyveres csapás ért egy jelentős kiterjedésű területet, melyen a csapás következtében árvízveszély is fellépett.” Az egészségügyi alegységeknek meghatározza az elvégzendő feladatok sorrendjét. Mint egy olajozott gépezetben a fogaskerekek, az alegységek tagjai úgy indulnak feladatuk végrehajtására. Amíg a felderítő alegység végzi a feladatát, addig a vendégek megszemlélik a mentesítési technikai eszközöket. A résztvevők elsőnek a fertőtlenítő kocsit és a vele együtt alkalmazott sátrat tekintik meg. A kocsi az emberek, a ruhák és más anyagok biológiai és sugármentesítésére alkalmas. A fürdetéshez óránként hatezer liter meleg vizet képes szolgáltatni, melvet a \ fürdetősátorba továbbít. Két kamrájában gőzzel fertőtlenít. Ha szükség van rá. 98 fokos gőzt a mfi- «zálasok fertőtlenítéséhez <59 fokra csökkenti. Vízutánpót- lását kútból, folvóból. tartálykocsiból kell biztosítani. A sebesültek kórházba szállítására két mentő állt rendelkezésre. A talaj és a növényzet fertőtlenítését egy permetezőgéppel végezték. Míg a résztvevők szemlélődnek Nagy István az egyik a'eevség tagia beszél polgári védelmi tevékenységéről; — Három éve járok rendszeresen a foglalkozásokra. Az 1970-es árvízkor tapasztaltam, hogy milyen sokat tud segíteni az ember bajba jutott társán, ha megkapja a polgári védelmi kiképzést. Ezért is szeretem ezt a munkát. A termelőszövetkezetben dolgozom, foglalkozásom gépkocsivezető. i felderítők A harminc fokos melegben a fürdetősátor „szolgáltatását'’ sokan igénybe vették volna, de erre nem volt idő, mert mire a résztvevők végeztek a nézelődéssel, a felderítő alegység tagjai jelentéstételre visszaérkeztek. Az előbb azt írtam, hogy a civil- ruhás vendégek a 30 fokos melegben szívesen hűsítették volna magukat a fürdetősátorban. Akkor most képzeljék el a nyári kánikulát össz- fegyvernemi védőöltözetben, s gázálarcban! — erőltetett menetben. És az alegység tagjai fegyelmezetten jelentenek : — Parancsnok elvtárs, a Szamos utca 22-ben lábsérült beteget találtam... A felderítés megtörtént. Elhangzik a parancs a mentés megkezdésére. A mentésre induló alegységeket a résztvevők és a vendégek követik. És követi a Nap is. Az első kilométerek után mindenkiről csurog a víz. A Szamos utca 4-ből elsősegélyben részesítettet hoznak elő. Jóval távolabb, a Szamos utca 22-ben „törött lábat” tesznek sínbe az alegység tagjai és már indulnak is a sérülttel a gyűjtőhelyre. Közben Bodnár Istvánná, Vizler An- talné és Krasznai Béláné alegységparancsnokok egybe- J hangzóan a módszertani be- j mutatót dicsérik: adott esetben eddig is el tudták volna látni feladatukat, de ezután még könnyebben birkóznak meg teendőikkel. A Szamos árterületén vagyunk. A kiöntött víz még j ott van a mélyebb fekvésű I hajlatokban. A betegszállítók • Nftgv István és Szilágyi Bé- . ’áné a Bécsi kertben sárten- cor°n keresztül iutnak be az ■mitátor szerepét betöltő al- ,7vségtaghoz. A környezet adta eszközök segítségével el- ! sősegélyben részesítik, rá fektetik a hordágyra és késlekedés nélkül indulnak „betegükkel” a kötözőhelyre. A nézőknek jócskán szedni kell a lábukat, hogy a gid- res-gödrös kárterületen lépést tudjanak tartani a mentőkkel. A Szamos túlpartjáról segélykiáltások hangzanak. A mentők, Morvái György és Osváth Ignác összenéznek. Leereszkednek a folyó meredek partján. Fatörzsekből tutajt ácsolnak. Előkerül két gumimatrac. Azt aláerősítik és már indulnak is a „bajba jutottakért”, az imitátorok- ért. Ring a tutaj. Pár perccel később már látjuk, hogv a vízből „kimentett” személyből „kiöntik” a vizet, mesterséges légzésben részesül, elsősegélyben részesítenek egy másik sérültet, pokrócba teszik őket és ráemelik a tutajra. Néhány erőteljes evezőhúzás és már ezen a parton rakják az imitátorokat a hordágyra. A betegszállítók indulnak velük. A legközelebbi kötözőhely négy kilométer. Míg a tufáit syótszere- lik, Morvái és Osváth elmondják: Helyismeret — Nem véletlen, hogy mi vállalkoztunk a mentősre. Jól úszunk. Van vízi jártasságunk. A vízi elsősegétvnvúi- tásban is van gyakorlatunk. A tutajon állva evezni: abhoz is kell gye körtet. A sodrással is meg kell birkózni . . . Mire a tapasztalatcsere utolsó emberei is meeériceznek az indulást ponthoz, a parancsnokok már éf+ékeiik a bemutató foglalkozást. Eredmény: a gyakorlat vé*- rehaitása példamutatóan iól sikerült. A végrehajtókat dicséret illeti. A váarehajtás során a narancs lelkiismeretes és maradéktalan, végre- hajtásá.ért. Kerezsi Miklós al- egv.ségparanrsnokot Na^v István, Felföldi József és Csontos Aranka beosztottakat az elöljáró parancsnok külön dicséretben részesíti. Míg a résztvevő alegységek fertőtlenítése és a gyakorlat résztvevőinek tájékoztatása folyik, dr. Bakos'Krnö mátészalkai körzeti orvostól megkérdezzük. milyen tapasztalatokkal tér haza: — Nagyon kedvező tapasztalatokra tettem szert. Régen végzek polgári védelmi munkát. A gyakorlat szervezését tartom mintaszerűnek. Az a leleményesség. amellyel az elsősegélynyújtók a tutaj készítői „megleptek bennünket”, szinte bámulatos. S. I. K i s I e x katonai műveletkutatás: olyan tudományos módszerek összessége, amelynek segítségével elemezhetők a katonai műveletek, és kidolgozhatok azok a mennyiségi alapok és ajánlások, amelyek egy adott katonai tevékenység optimális szervezéséhez és végrehajtásához támpontokat nyújtanak. katonai pedagógia: a szocialista pedagógia egyik alkalmazott területe, a katonák kommunista nevelésével, katonává képzésével, harcra való felkészítésével foglalkozó tudomány. Tárgya; a csapatok harci és politikai kiképzésének ; katonai nevelésének, oktatásának elmélete és története. Kutatja és feltárja a hadseregben folvó ne- velés-oktatás-képzés * lényegét. céliát. tartalmát, feladatait, folyamatát; szervezeti formáit, módszereit, legfontosabb törvényszerűségeit, általánosított tapasztalatait, a katonai kiképzés sajátosságait. katonai potenciál■ az államnak a fegyveres erők fenntartására és fejlesztésére, ütőképességének fokozására. kiképzett állománnyal való feltöltésére. korszerű harceszközökkel és minden nemű anvagiakkal való ellátására való maximális lehetősége békében. de főképpen a háború időszakában. A katonai potenciál a rendelkezésre álló fegyveres erők a'Sím-, tűz- és ütőerején kiMinden családot érint Az állampolgárok polgári Yédelmi kötelezettsége (1.) A Magyar Népköztársaság alkotmányának — az 1972. évi I. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénynek — 70. § (1) bekezdése szerint: „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek — amely lényegében az állampolgárok általános védkötelezettségét jelenti — részletes törvényi meghatározását a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény tartalmazza. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségekre tagozódik, amelyek a következők: hadkötelezettség; polgári védelmi kötelezettség; honvédelmi munka kötelezettség; anyagi jellegű honvédelmi szolgáltatás kötelezettsége. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül egy- egy állampolgárra egyes esetekben több is kiterjedhet: pl.: a honvédelmi munkára kötelezhető, vagy a hadköteles — feltéve, hogy nem teljesít fegyveres erők állományában szolgálatot — a polgári védelmi kötelezettség, illetőleg a honvédelmi munka kötelezettség teljesítésére is kötelezhető, illetőleg igénybe vehető. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül a polgári védelmi kötelezettség a törvény rendelkezése szerint kiterjed: a férfiakra a 14. életévük betöltésétől a 65. életévük betöltéséig: a nőkre a 14. életévük betöltésétől a 60. életévük betöltéséig. A polgári védelmi kötelezettség az állampolgárok rendkívül széles körét érinti. IS 'Korszőru' Védelemre való felkészülés érdekében ennek a szükségességét nagyon sok szempont jndókolja. Ä nukle-- áris fegyverek alkalmazása esetén egyrészt a közvetlen csapás helyén nagy kiterjedésű kárterület keletkezik, ahol a lakosság tömegeinek mentésére, mentesítésére kerülhet sor; másrészt a csapás másodlagos következményeként hatalmas kiterjedésű területek válhatnak radioaktív szennyezetté, ahol ugyancsak ikon vül az állam (koalíció) katonai mozgósítási lehetőségeit is magában foglalja. katonai rendszer: 1. a fegyveres erők létrehozásának, kiegészítésének és fenntartásának formája. Megkülönböztetnek keretrendszert, mi- lic-rendszert és vegyes rendszert; 2. a katonai szervezetek összessége és e szervezetek dinamikus egysége; — 3. a katonai élet bármely területén folyó meghatározott tevékenység szabályozott rendje. katonai szállítórepülők: a légierők repülőneme; rendeltetése, légideszantok s más csapatok, valamint különböző terhek szállítása. Állományába szállító repülőgépek és helikopterek tartoznak. katonai szolgálati kötelezettség: — a hadkötelezettség része, amelynek a hadköteles a fegvveres erőknél tesz eleget. Időtartamát a honvédelmi törvény szabályozza. A katonai szoleálati kötelezettség lehet: sorkatonai, tartalékos és különleges. katonai tereptan: a hadi- technikai tudományok része, a csapatok kiképzésének tárgya. Foglalkozik a terepnek a harctevékenvségre gyakorolt befolyásával, a tereotanul- mánvozás a tereptáiókozódás és célmeghatározás módszereivel. a térkén és légi fénykép olvasásának és értékeiégónTTlfÁr^frr»o+r>diká'ávab és a térképellátás kérdéseivel. biztosítani kell a lakosság, az élőlények és anyagi javak védelmét, illetőleg mentését, mentesítését. Az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése egybe esik a személyes életvédelmi érdekeikkel. A törvény — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján a kötelezettség alól mentességeket is állapít meg. Mentes a kötelezettség alól: a) a terhes nő, a terhesség 4. hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás 6. hónapjának végéig (a mentesség alapjáról szóló tény fennállását a lakóhely szerint illetékes terhes tanácsadói orvosi vagy szakorvosi bizonyítvánnyal igazolni kell): b) az az anya. aki 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza (az anya gondozása alatt állónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akire nap közben — míg az anya munkáját végzi — közeli hozzátartozó, nagyszülő, testvér vagv szomszéd stb. vigyáz, illetőleg felügyel, továbbá, aki gyermekét óvodában, napközi otthonban, bölcsődében helyezi el); c) az. akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent. A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok (szakfeladatok) ellátására alkalmasak. A kötelezettek közül szakszolgálatra nem jelölhetők ki: az 55 évén felüli nők, a 60 éven felüli férfiak, azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák, azok, akiket a fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű, szerv vezetője! — a-honvé- ■ _____________V'- ___delmí miniszterrel egyetértésben — a szakszolgálat alól mentesít. A polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére a község, illetőleg a város területén állandó lakhellyel rendelkező vagy az ezek területén levő állami szervekkel (vállalat, intézmény, hivatal stb.), társadalmi szervezetekkel és szövetkezetekkel munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani. A beosztás felől a polgári védelem illetékes államigazgatási vezetője- (tanácselnök, járási stb. hivatal elnöke), illetőleg az üzem vezetője (vezérigazgató, igazgató, termelőszövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) határoz, akinek határozata ellen 15 napon belül a felettes polgári védelmi vezetőhöz fellebbezésnek van helye. A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre, így a néphadsereg, a határőrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a Belügyminisztérium tűzrendészed szervei, a vám- és pénzügyőrség, továbbá a * ipari őrség (polgári fegyveres őrség) tagjaira, valamint a munkásőrség hivatásos állományára. Ha azonban az említett szervek állományába tartozó személynek szolgálati viszonya megszűnt (pl.: a sorkatona, hivatásos tiszt stb. leszerelt) a polgári védelmi kötelezettség reá is kiterjed. A polgári védelmi kötelezettséget egyébként önként írásban azok Is elvállalhatják, akik a törvény értelmében a kötelezettség alól mentesek. (Az október havi melléklet* ben folytatás következik.) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Megf. 13. Ellenszegül, szembeszáll. 14. Nem szabad. 15. M- et követi. 17. BSM. 18. Gyorsan. 19. Igeképző. 20. Rövid nyúl. 22. Hamis. 23. Fenvégek. 24. Hiányos ecet. 25. önkénteseket gyűjt 27. Vissza: csak azt eszik, amit szeret. 29. Értékesítésre szánt. 30. Vissza: fekhely rugózata. 31. Nitrogén, szén. 32. Ragadozó madár. 33. Kisdarab szikla. 35. Kevert aki. 39. Ékhib. földművelő eszköz. 41. Névelős kivágott fatuskó. 43. Döf. 45. Vincent. .. tragikus sorsú francia festő. 47. Vetélkedő. 49. Hibás lent. 50. LY. 52. Lázszélek. 53. Kadét páratlan betűi. 54. GK. 55. Kevert satu. 57. Szalagtár. 59. ÖJ. 60. Növendék fenyő. 61. Anyagi javak felügyelője. FÜGGŐLEGES: 2. Egyik-másik vidéken juttat 3. Hüvelyes növény. 4. Becsmé rel. 5. Nem ál] el sokáig. Ékezettel helyet foglal. 7. Ab szolut nyomás. 8. Egy alsóbb rendű istennő. 9. Dologtalanui kószál. 10. OOR. 11; Kosvégek. 12. Megf. 16. Számnév. 18. Téli csapadék. 19. Névelős vízi ragadozó. 21. Hibás suba. 24. Ki van fenve. 26. Vissza: szolmizációs hang. n. Wúm m elöztfí SS, Medrét túllépi. 3G. Névelős harci jármű. 37. Vissza: látszat kép: 38. Ékezettel egy néptörzs vezetője. 39. Ritka férfi név. 40. Női ruha, kellék. 42. Nagy mássalhangzók. 44. Kálium és kén. 46. tűzszer- szám. 48. Fogával darabol. 55. Rí. 56. Rendszerbe illeszkedő elmélet. 57. Vissza: ételízesítő. 58. ÖAK. 60. Kicsinyítő képző. 62. Segít a függ. 55-nek. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE 5 A helyes megfejtést a V. 1. és a F. 12. adja. Beküldhető nyílt levelezőlapon a Polgári Védelem Megyei Parancsnoksága 4401 Nyíregyháza, megyei tanács. Beküldési határidő: a megjelenéstől számított 10 nap. Az 1974. augusztus 31-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: „Vegyi hatóanyagok az állatokra épp úgy hatnak, mint az emberekre.” Nyertesek: Perényi Andrásné, Téglási Mária, Tóth H. mréné nyíregyházi, Brutóczkl Sándor újfehértói. Benicsák Júlia tiszavasvári, Fejes Gáborné vásárosnaményi, Kiss Sándorné tákosi, Kukucska Zsuzsa nyírteleki, Snekszer Julianna raka- mazi és Tarpay Gézáné nyírbátori olvasóink. A jutalomkönyvet a parancsnokság postán küldi meg.
