Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
toli. augusztus W. JOBLET-MAGrARORSZÄS HÉT VÉCÉN Kilátás Nem tudok elfogadható magyarázatot adni rá, hogy eddig miért is nem fejtettem ki álláspontomat a lakáskultúrával kapcsolatban. Pedig annyian elmondták már véleményükéit a mostani gyufaskatulya nagyságú szobákról, a ,.hazáig bírja ki” bútorokról. Érdekes módon, a legritkább esetben fordul elő két egyforma, azonoj értékű állásfoglalás e témával kapcsolatban. Itt nem dívik a vélemények társbérlete, mindenki igyekszik főbérlői szöveget kivágni, ami lehetőleg különbejáratú... Azután meg se szeri, se száma a magas röptű publikációknak, a sok jobbnál jobb tanácsnak, hogy például a szőnyeget ne a plafonra ragasszuk, vagy hogy az éjjeli- szekrény nem előnyös a fürdőszobába. Meglehetősen színesek is ezek a szaktanácsok — mert színes lapokban találhatóak —, csak éppen akkor sötétül el a világ az ember szeme előtt, amikor megpróbálja kiszámolni, hogy vajha mennyibe is kerülne mindez képében. Mindeddig mélyen hallgattam ebben az ügyben, talán kényelmi szempontok miatt. Egyrészt még kiderülne, hogy van némi .fogalmam a lakás tartozékainak rendeltetéséről, s akkor az isten sem ment meg otthon a takarítástól. Másfelől pedig nincs annál fárasztóbb, mint okosabbnak tűnni az okosnál. Hanem a ködös Albionból hír érkezett a minap, s ez nem hagy nyugodni. Megtudtam ugyanis, hogy „Az én házam — az én váram” elve nem akadályozta meg az angolokat abban, hogy lakásukra átlátszó bejárati ajtót szereltessenek. Ámde! Ez az ajtó csak belülről átlátszó és akárcsak a fekete szemüveg, lehetővé teszi, hogy belülről jól lássák azt, aki az ajtó előtt áll, míg a küszöbön toporgó nem láthat be a lakásba. Annyi átlátszó dologról hallottam már eddigi életemben, hogy először fel sem tűnt nekem ez a különleges ajtó. Átlátszó fogás volt például a konfekcióboltban, amikor az eladó azt állította, mintha csak rámön- tötték volna, olyan jól áll rajtam a zakó. (Ha*eíől néztem, ő hátul fogta össze a lengő kelmét, ha pedig a hátamat mutatta a tükdC. elölről művelte ugyanezt.) Két okból is átlátszó volt aztán az a kis korsó bor, amit távoli rokonomtól kaptam, lehet vagy két éve. Erőskö- dött: nem tudott volna elmenni a lakásom előtt, hogy meg ne lepjen egy kis sajáttermésűvel, ami olyan áttetsző, akár a tiszta víz. (Az volt.) Mert ő engem rendkívüli módon szeret, barátjának is érez. Csak a kézfogásnál kérte mellesleg: nézzem már meg, mi van a kislánya kollégiumi felvételijével. No, mondom most magamnak: nekem sem ártana egy olyan átlátszó ajtó, amelyen csak belülről látni ki, de kívülről be nem. Szavamra mondom, még egyszer nem lépné át a küszöbömet az ilyen kiskorsós vendég. Hallgatnánk odabenn, mintha mi sohasem jártunk volna a saját lakásunkban. Más alkalmakkor is hasznára lehetne az embernek az ilyen angol mintájú ajtó. Meg lehetne előzni a kínos perceket, amikor jön a gázos, vagy a villanyszámlás s az ember már nagyon a hónap sokadikán jár. Megóvhatjuk magunkat az örökké szomszédoló, jólértesült hölgyismerőstől, aki éppen most tudta meg, hogy ki, kivel, hol, mikor... Hivatalokban sem haszontalan az ilyen átlátszó alkalmatosság. Könnyen felfedezhetőek rajta keresztül az örökös előszobázók, a krónikus kilincselési betegségben szenvedők, vagy azok, akik a főnökhöz akarnak ugyan közelférkőzni, de rehdszéresen friss virággal kedveskednek a titkárnőnek. Bár nem tudom, tervezik-e az angolok, hogy a párnázott ajtókat is ilyen rejtett figyelőállássá alakítsák át — nyilván, ez újabb technikai problémát jelent. Mert — hivatalokról lévén szó — ilyenre lenne szükség, mivel a főnököknek dukál a párna. Hasznos aztán az Ilyen egyoldalúan átlátszó hivatali ajtó azért is, mert a kívül lévők nem láthatnak be így már a titkárnő is nyugodtan libbenhet a főnök ölé.„ bocsánat, elébe, mosolyoghat rá, megsimogathatja azt az édes kis buksiját — az égvilágon senki sem láthatja kívülről. Sőt! Attól sem kell tartani, hogy valaki váratlanul benyit, mert ahogy a küszöb elé érne, oda- bentről máris látják, s nyomban komoly munkapózba vághatják magukat. Arra persze gondolni sem merek, hogy az építők fordítva rakják fel az ilyen ajtót (annyi mindennel előfordult már ilyesmi), mert abból aztán rengeteg kellemetlenség támadna. Kiderülne például, hogy az a főnök, aki örökké kedélyesen mosolyog a beosztottjaira az ajtaján kívül — odabenn gyakran kesereg. Vagy azért, mert felülről nem éppen dicsérő szavakat közölnek vele, vagy amiatt, mert félóránként hívja otthonról unatkozó felesége, s Olyan fontos dolgokat kérdez tőle: tegyen-e ecetet a savanyúságra, bevette-e már az idegcsillapítót. Esetleg megkéri, ha megy haza ebédelni, vegyen már a boltban egy pohár tejfölt a töltöttkáposztára. Persze, ilyen fonákhelyzet ma már azért sem adódhat, mert javul az építőipar munkájának minősége. Sok haszna között az ilyen belülről átlátszó ajtó legnagyobb előnye mégis a biztonság. Mármint a besurranó tolvajok ellen, akik puszta megjelenésükkel premier plánba kerülhetnek, s míg megtalálják a zárba illő álkulcsot, százszor lehet értesíteni a rendőrséget. Nem is olyan haszontalan, átlátszó trükk tehát ez az átlátszó ajtó. Javul általa — a kilátásunk. Angyal Sándor Az Országos Borminősítő Intézet az elmúlt hónapokban 14 ezer bor-, borpárlat-, sűrített must-, és pezsgőmintát vizsgált meg. A szakemberek mintegy kétezerrel több italmintáról mondtak szakvéleményt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az intézet összesítő jelentése szerint a forgalomba hozott borok minősége az egy évvel korábbihoz képest javult, s a kifogásolt borok aránya csökkent. Különösen azt tartják jelentősnek, hogy a forgalomban egyre nagyobb arányt képviselő- palackozott borok ellen volt kevesebb kifogás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség további minőségjavításra, a javulás aránya ugyanis eléggé kicsi, és még mindig eléggé sok borminta nem felelt meg a szabványoknak. Több száz liter hamisított italt is találtak az ellenőrök a vizsgálat során. Különösen a termelői borkimérésekben vizezik az italokat nagyobb arányban. Az ellenőrök szerint jellemző az is, hogy az ellenőrzések után kevesebb bor „átdolgozásra” — tisztításra, szűrésre, stb. — kellett engedélyt adni, az italok ugyanis a legtöbbször kiállták a minőségellenőrök próbáit. Új kereskedelmi létesítmények városainkban ^ Ki svár da: ABC-áruház ^ Mátészalka: Vendéglátó kombinát 3K Nyírbátor: Étterem, szálloda A következő években több, új szövetkezeti kereskedelmi egység építését kezdik meg megyénk három vidéki városában — Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban. A tervek szerint 1980 végéig ABC-Áruházakat, éttermeket, presszókat, szállodákat és konyhákat adnak majd át az említett településeken. A Kisvárdai ÁFÉSZ a jövő év februárjában új ABC- Áruház alapozását kezdi meg a városban. A több, mint négyszáz négyzetméter alap- területű üzlet az Árpád utca mentén épül, a Déli ipari település új lakónegyedében. Az előregyártott elemekből készülő ÁBC közel hatmillió forintba kerül. A Kisvárdai Városi Tanács 500 ezer forint értékű közművesített területet ad a szövetkezetnek — támogatásként. Jelentős segítséget nyújt a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ is. Az új ABC-Äruhäz épületében helyet kap egy presz- szó is, melynek 120 négyzet- méter lesz az alapterülete. Az üzleteket 1975 novemberében nyitják majd meg. Az Árpád utcán jelenleg nyitva tartó Fűszer-Csemege üzletet, a vendéglátóipari egységet, valamint a cukrászdát az új áruház megnyitása után átalakítja a szövetkezet. A Fűszer-Csemege boltból és a falatozóból a tervek szerint bisztrót alakítanak ki. A cukrászda helyén pedig zöldség-, vagy húsboltot nyitnak — a lakosság igénye szerint. Ezeknek az üzleteknek a megnyitására 1976 első felében kerül sor. A következő ötéves tervben, 1980-ig vendéglátóipari kombinátot is szeretne építeni a Kisvárdai ÁFÉSZ. A városközpontban elkezdődő nagy építkezések során ugyanis a Lenin utcán több régi épület szanálásra kerül, így a szövetkezet ott lévő cukrászdája, Halász Étterme, cukrásztermelő üzeme és büféje is. Ezek helyett kerül megépítésre a kombinát, melyben egy 600 adagos konyhát, egy másod és egy negyedosztályú éttermet, valamint egy másodosztályú presszót rendeznek be. A kombinát egyébként kétszintes épület lesz. A földszinten az említett egységek kapnak helyet, az első emeleten pedig szállodát alakítanak ki. A 16,5 millió forintért készülő létesítmény a Lenin utca mentén kialakításra kerülő téren épül — közel a jelenlegi Szabolcs Áruházhoz. A Mátészalkai ÁFÉSZ három ÁBC-Áruházat épít a Szatmári rész „fővárosában”, melyből kettőt az épülő új lakónegyedekben készítenek el. Az egyik az iparnegyedben épül, az „Uj telepen”. Ez 250—300 négyzetméter nagyságú lesz. Hasonló alap- területű készül majd a „Keleti” lakónegyedben, valamint a Dózsa György utcán is. A három új szövetkezeti létesítmény 1980 végére készül eL Az „Újtelepen” a gyárak és vállalatok mellett tervbe vettek még egy vendéglátóipari kombinát építését. Ebben segítenek az illetékes üzemek Is, így a MOM, a KÖSZÖV és a bútorgyár. A tervek szerint a létesítményben étterem, presszó és egy konyha kap helyet. Onnan látják majd el a társuló vállalatok üzemi étkeztetését is. Az új konyha átadása nagyban segíti majd az előfizetéses étkezést. A gyorsan iparosodó városban ugyanis a szövetkezetre nagy feladat hárul e téren. Elég csak egy adatot említeni: az első félév során 125 ezer adag ebédet adtak el a gyárak, vállalatok, üzemek és intézmények dolgozóinak. Mégegy- szer annyit, mint egy évvel korábban. A Nyírbátori ÁFÉSZ ötödik ötéves tervében szintén vendéglátóipari kombinát építése szerepel. A városközpontban átadásra kerülő létesítményben 360 személyes éttermet, 180 személyes presszót, kétezer adagos konyhát, évi nyolcmillió forintot forgalmazó cukrásztermelő üzemet, valamint 20 kétágyas szobákból álló szállodai részt rendeznek be. A Vásártér mellett ÁBC- áruház, bisztró és presszó épül. a Zrínyi utcában és a víztorony mellett pedig ABC- áruház és bisztró — egy épülettömbben. Átadásukra a tervidőszak utolsó évében kerül sor. (b d.) A TETŐ FÖLÖTT. (Elek Emil felvétele) Nyitva tartás, szervezés szabad idő A munkaidő-csökkentés első tapasztalatai a kereskedelemben Tizenötezer embert érintett megyénkben a kormány 1973. decemberi határozata alapján megjelent miniszteri rendelet, amely szerint 1974. július elsejétől a belkereskedelem területén is bevezették a 44 órás munkahetet. Az eltelt egy hónap tapasztalata kedvező, de sok olyan gond megoldása vált szükségessé, amikkel évek óta küzd a kereskedelem. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatoknál és az ÁFÉSZ- eknél már tavasszal előzetes számításokat végeztek a szabad idő pótlására, illetve a szabad idő kiadásának módjaira. A több mint kétezer kiskereskedelmi egységből a legtöbben (858) létszám- emelést terveztek, de sokan (726) a munka- és üzemszervezés lehetőségeinek jobb kihasználásával kívánták megoldani az átállást. 683 kiskereskedelmi egvség a nyitvatartási idő szűkítését választotta. Ezeknek a boltoknak nyolcvan százaléka egyszemélyes, így más lehetőség nem kívánkozott a megoldásra. A többlet szabadidőt a legtöbb dolgozónak a hétvégi pihenőnapokhoz kapcsolják. A nagykereskedelmi vállalatok tekintettel ara, hogy eddig is öt napot dolgoztak —i változatlan üzemelés mellet^ munka- és üzemszervezéssel és a gépesítés fejlesztésével oldják meg a szabad nap pótlását. A termelőszövetkezetek által üzemeltetett boltokban a kereskedelemhez hasonlóan, a termelőszövetkezeti tagok körülményeihez igazodva történt a 44 órás munkahét bevezetése. Az eredmények ellenére egyértelműen nem lehet kedvezőnek ítélni a változást. A kereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkentése nem olyan egyszerű mint más ágazatban. A jelenlegi legnagyobb probléma az, hogy a létszámnöveléssel tervezett munkaidőcsökkentést nem lehet megoldani, mert kevés a szakember. Éppen ezért kénytelenek növelni a túlórát, viszont a túlóra díjazásban nem részesíthetők esetében semmi olyan intézkedés nincs, ami számukra is biztosítaná a rendelet előnyeit. A szakember gondhoz elavult technikai felszereltség párosul, és az sem utolsó szempont, hogy a rövidebb munkahét bevezetése többletköltséggel jár. Több bér, nagy túlóraköltség — csökkenti az eredményt, és ez végsősoron a személyi jövedelem alakulására is kihatJ * i HA CSIP A SZÚNYOG Irtják a strandon, táborban Az emberek legkellemetlenebb nyári ellenségei a szúnyogok, melyek csípéseikkel még a legjobb nyaralást is megkeseríthetik. A különféle munkahelyek szúnyogirtásáról az Egészség- ügyi Minisztérium által kiadott rendelkezések alapján a létesítmények fenntartói kötelesek gondoskodni. A vállalatok és az üzemek költségvetésében külön ösz- szeget tartanak fenn az irtás lebonyolításására. A munkát végezhetik házilag saját eszközeikkel és saját embereikkel, illetve végeztethetik a városi, járási közegészség- ügyi szervekkel is. A KÖJÁL feladata a különféle nyilvános helyek szúnyogirtásáról való gondoskodás; fürdők, táborok, üdülők, stb. Nyíregyházán legutóbb a Sóstón a strand területén, az egészségügyi intézményekben és az úttörőtáborokban végezték a munkát. Természetesen nem mindegy, hogy milyen anyagokat alkalmaznak. Figyelembe kell venni ugyanis a vizek védelmét, s azt, hogy az alkalmazott szerek ne pusztítsanak más hasznos élőlényeket. Ugyanakkor érvényesülni kell az anyagtakarékosság elvének. Mindezek figyelembevételével alkalmazzák a rendelkezésre álló anyagot. Porozásra és permetezésre főleg a Diasinont és Fiibolt használják, meleg ködösítésre pedig a Nuvan 100 SC-t (h. ml
