Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

!•Tf. augusztu« 9. JffOT-WJC^RORSSWS Fizikaiak startja SPOKTNYELVEN SZÖLVA egyáltalán nem mindegy az, hogy ki honnan startol. Nyilvánvaló, hogy azoknak a fiataloknak nagyobb a sanszuk, több az esélyük egy főis­kolai, egyetemi felvételin, akik jobb, nyugodtabb, kiegyen­súlyozottabb, anyagilag biztonságosabb körülmények hadállá­saiból indítanak „támadást”, ostromolják meg a tudomány várait. Egészen más a startja egy munkás családból szár­mazó fiatalembernek, aki olyan környezetből indult, ahol nem vagy alig tudták segíteni felkészülését. Es hogyne in­dulna előnnyel egy orvos, mérnök, pedagógus szülő gyer­meke, hiszen itt az anyagiak mellett olyan szellemi táplá­lékot is kap utravalóul, amely pontokat hozhat, ha arról van szó. És mégis nyilvánvaló, hogy csak ezeket nem lenne helyes figyelembe venni. Csak ezek alapján megítélni, el­bírálni és talán dönteni is. Mellőzni sem szabad. Nem, mert akkor súlyos politikai hibákat vétenének, s a legna­gyobb jóakarat, elvi tisztánlátás mellett és a párt politi. káját is követve, mégis kevés munkás és paraszt szárma­zású szülő gyermeke kerülne főiskolára, egyetemre. Nem a statisztikai szemlélet szempontjai vezetnek bennünket, amikor e kérdésről újra és újra szólunk, hanem a munkás- osztály ügye, érdeke, a munkáshatalom erősítése. Igen mert a jegyektől is függ az, milyen módon érvényesül a valóságban a munkásosztály vezető szerepe. Erről gondos­kodni viszont állandó feladat A termelés nagy részét a Az elkészült műanyag „sző- zsákszövés teszi ki, amelyet nyeget" Vas László textil- egyik gépen Ibrányi Ilona technikus ellenőrzi. végez. Nagyhalász gyára EZ IGÉNYI-KÖVETELI, hogy állandóan a figyelem központjában legyen a vezetők képzése a munkásosztály És a szövetkezeti parasztság, s a mindinkább szocialista jregyeket hordozó értelmiség soraiból. És még úgy is, hogy ha szükséges vissza-vissza nyúlánk a munkapadok mel­lett dolgozókhoz, hogy friss szemléletet, igazi munkás szem­léletet és látásmódot vigyenek az itt-ott konzerválódó, sok­szor álmos, s kezdeményezni már nem akaró vezetésbe. Sok példa bizonyítja, ha az esztergapad mellől, az öntő­kemence melegéből vezetésbe került munkások reálisabb értékrend kialakítására ösztönözték a vezetést. Helyes, hogy a párt ráirányította a figyelmet: fizikai munkásokból kerüljenek megfelelő előképzettséggel főisko. Iára, egyetemre. És ezekkel számoljanak úgy, mint a jövő vezető kádereivel. Nem akkor gondolkodtam el ennek fon­tosságán először, amikor Budapestről hazafelé utazva a Lillafüred expresszen egy vidám, fiatal munkástársaságba keveredtem. Csupa izgalommal teli fiatalember ült abban a fülkében, ahová a helyjegyem szólt. A délelőtti felvételi izgalmait idézték. Űjra totózták a tesztkérdéseket. Később kiderült, — ha jól emlékszem öten voltak — valamennyien a Volán 5-ös számú Vállalat munkásai: esztergályosok, szerelők, kovács stb. Néhány közülük fiatal házas, vidék­ről járnak be dolgozni Nyíregyházára, s mégis vállalták, hogy tanuljanak. Egyetemi felvételi előkészítőn vettek részt. Amolyan alkalmassági vizsgán. MEGÁLLAPODTUNK ABBAN, ha sikerül, ha nem, ér­tesítenek. Nem tudom, mi az eredmény, tudnak-e már va­lamit. És bár dűljön el a kérdés javukra vagy „ellenükre” én mégis becsülni tudom őket az akaratukért, problémáju­kért, egyáltalán azért, mert nem ijedtek meg. S merem azt is remélni, amelyikükben van kitartás, azt az első, eset­leg sikertelen próbálkozás nem keseríti el, s újra próbál­kozik,^ míg sikerül. Ezek a fiatalok kétségtelen más start­helyről indultak, indulnak, mint azok, akik egyenes úton az iskolarendszer lépcsőfokait megjárva jutnak el az egyetemre. Azoknak könnyebb, ezeknek nehezebb. Csak elismeréssel illik szólni azoknak a vállalatoknak 8 gazdasági és pártvezetőiről, a mérnökökről, tanárokról, akik szabad idejüket is feláldozva segítették és segítik ezt a mozgalmat. Örömmel újságolták a minap Mátészalkán az ISG-ben, hogy az ősszel szervezett egyetemi előkészítő eredményes volt. Hat fizikai munkásukat vették fel a Miskolci Műszaki Egyetemre. Nem csekély kiadást, áldo­zatot jelent a dolgozók taníttatása. Mégis vállalni kell. Itt nem szabad szűkmarkúnak, s főleg szűklátókörűnek len­ni. Meglehet, hogy — mint az egyik munkás a HAFE-ban pmlítette — nem marad meg a gyárban, mert olyan szak­mát. tanul. De hasznosíthatja tudását Szabolcs másik üze­mében, vagy az ország egyéb más fontos vállalatánál. HA A VOLÁNNÁL DOLGOZÖ kovács szakmunkás mérnöki diplomát szerez, biztosan tudják ott is alkalmaz­ni. Ha az ISG esztergályosa diplomával érkezik vissza, találnak neki munkát is, beosztást is. ök nem tartanak ettől. De a gyár, a vállalat vezetői sem. Persze, hogy hosz- szú az út az avatásig, a diploma megszerzéséig. Sok min. dennel számolni keM. Segíteni, támogatni őket, mert né­hány évig megsokszorozott energia szükséges ahhoz, hogy otthon is, az egyetemen is, a gyárban is helytálljanak. Le­gyen gondja ezekre a tanuló, egyetemre készülő fizikai munkásokra a pártszervezetnek, a KISZ-nek, a szakszer­vezeti bizottságnak is. S bár meglehet korai most, már előre szólni erről: a tanuló fizikai munkások pedig legyenek hálásak. Ne fe­lejtsék el, honnan startoltak, kik segítették az úton őket. És ha értelmiségiekké válnak, tudják, a munkásosztály soraiból emelkedtek idáig, s hűségesen szolgálják azt az ügyet, amelynek legkövetkezetesebb képviselője a munkás- osztály. Teljes energiájukkal segítsék a szocializmus ügyét. Farkas Kálmán A rezgőnyár Jellegfa. Több mint negyven évet kellett megérnem, hogy ezt a szép sok mindent kifejező magyar szót halljam. A jel­legfa névvel az Ófehértói Liget-tanyai rezgőnyárt il­lették. Azt a fát, amely 200 évet megért és a táj jellegét adta. Gyűjtötte maga köré az embereket és formálta éle­tüket, jellemüket. Hogyan? A fa a tanyai élet köz­pontja volt. Oda jártak estén­ként a fiatalok citera és „flótás” bált rendezni. Több mint négy generáción át fo- nódhadtak a szerelmek, ba­rátságok. Gyerekek ott a fa tövénél tanultak járni, öre­gek ott mondták meséiket, történeteiket, sokszor utol- |ir«. Oda jártak jó vízért az asszonyok. A kút ma is meg­van, ami fölé az ötvenméte- res nyár magasodott. A kút vize oltotta az emberek szomját, táplálta a fát a gyökereken keresztül. Hír­forrás helye is volt a kút, és a fa. mert ott cserélték ki értesüléseiket az emberek, sokszor a postás is ott ad­ta át a levelet. Delelön a fa árnyékában a gulya pihent. Hires virtus- kodó ember volt a pásztor Radványszki János. Virtus­ból, fogadásból megmászta a fát, fel egészen a koroná­ig. Utána senki másnak nem sikerült. Fülesbaglyak tanyája volt a fa. Ott költöttek, ott ne­velték fiókáikat, másutt a környékben nem lehetett rá­juk akadni. De fészkelt az ágak között gerle, szarka, madarak serege. A fülesbag­lyuknak nincs már tanyájuk. A Liget-tanyai rezgőnyár minden térképen szerepelt. Régtől magassági pont volt. Minden bizonnyal szerepe volt a felszabadító harcokban is úgy, hogy a katonák menete hozzáigazodott. A nyárfát „földre döntöt­ték”, így mondta Pacza Mi­hály, aki — mint annyi so­kan — szintén a tövénél ser­dült ifjúvá és emberré. Nem kivágták, hanem döntötték. Szépen, óvatosan, ahogy egy sokak által tisztelt elhunyt­tal bánni kell. A fa 200 év után kiszáradt. Két évvel ez­előtt történt, hogy az ágakon nem pattantak rügyek, de a Liget-tanyaiak vártak, hát­ha valamelyik ág újra éled. Mindhiába. Mikor a fát pár napja le­döntötték, sokan ott voltak. Megmérték a törzs szélessé­gét; három méter, lelépték hosszát ötven méter. A Liget­tanyaiak véleménye, hogy a törzséből egy szép darabot a nyíregyházi skanzenben kel­lene elhelyezni emlékként. Ha az a darab nyár a skanzenbe kerülhetne, nem lenne érdemtelen. (apres) A fonodában a legkorszerűbb olasz gyártmányú fonógépek dolgoznak. A vállalat üdülőié Munkások a Blaftia Lujza sétányon „A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot. Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fi­zetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésé­nek könnyítésével valósítja meg." (Alkotmány 56. §.) Sóstógyógyfürdő, Blaha Lujza sétány. Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat üdülője. A nyári hóna­pokban, két héten át ez a lakcíme a SZÁÉV 16—16 — gyakran több — dolgozójá­nak és családtagjaiknak. Jú­niustól szeptemberig telt ház van. Különb a balatoninál Tombol a kánikula. Már közvetlenül a reggeli utáni percekben elnéptelenedik a legkényesebb igényeknek is eleget tevő szép üdülő. A szemközti tóstrandon, vagy a „melegen” hűsítik magukat a beutaltak. Az üdülő parkjá­ban a kellemes árnyat adó tölgyfák alatt az egyik pád­ra telepedve várják az ugyan­csak a strandra készülődő családot Bukovenszki József munkásellátási csoportvezető és Pannuska Márton aszta­los. Arról beszélgettek — mondják —, hogy rengeteg pénz elmegy a balatoni bé­relt üdülőre. Volna benne fantázia, ha abból a pénzből ezt bővítenék. Kicsi már. — A főépületben 10 szoba van. Itt a hátsó traktusban, a bungalósorban három, két­szobás lakrész, összesen öt­ven személyt képes . befo­gadni egy-egy turnusban az üdülőnk. Igaz — pótágyak­kal —, voltunk már hatvan­hétén is. Sőt, néhány dolgo­zónk sátorral vonul ki ide — mutat a park egyik szög­letében felállított színes sát­rakra Bukovenszki József. — Szeretjük ezt az üdülőt. Min­den tekintetben különb a ba­latoninál. Magam is szívesen jövök ide a családdal. Pedig jártam már nemegyszer kül­földön is. Ha jól számolom, ez lesz a nyolcadik két he­tünk itt. Ötödik éve pedig mindig Pannuskáékkal — kapja vállon fiatalabb szak­társát. Tollaslabda és menü — Mert kifigyeled, mikor jövünk ide. S akkor gyorsan te is beutaltatod magad a szakszervezettel. — Pannus­ka Márton olyan ünnepélye­sen komoly arckifejezést erői­tat szavaihoz, hogy már azon nevetni kell. Hiszen nagyon is jól megvannak együtt. Jövőre lesz két évtizede, hogy egy vállalatnál dolgoz­nak. Bukovenszki József hoz­záfűzi, neki lassan már ak­tuálissá válik a negyedszá­zadért a jubileumi aranygyű­rű. Huszonnégy esztendeje ács átképzősként kezdte, s most már aligha lesz máso­dik munkahelye. Bővül a társaságunk. Át­ülünk a nyitott teraszra, ahol az asztalok fölé színes nap­ernyőket nyitottak. Körülöt­tünk üde zöld a pázsit. Tel­jes nyári pompájukkal nyíl­nak a virágok. Gyerekek hin­táznak. Övodás korú aprósá­gok döntögetik a lengő kug­lival a bábokat. Mindenki, felnőtt és gyerek a legutolsó sóstói divat diktálta öltözék­ben: fürdőruhában, sortban— A Vámos család is így érke­zik. Alig ül lé Vámos László, a villanyszerelő főépítésveze­tőség előkészítő csoportveze­tője, máris élcsalják tollas­labdázni. „Csak egy kicsit megmozgatjuk az izmainkat” — int vissza az ütővel meg­nyugtatásul a családnak, hogy azután indulhatnak a strandra. — Kényelmes és kellemes itt. Már harmadszor töl­tünk két hetet a vállalat üdü­lőjében — mondja Vámosné, Kati asszony. — Szép a kör­nyezet, jó a levegő, teljes a kiszolgálás, és igazán nem le­het semmi panaszunk az ét­kezésre sem. — Az étterem­ből kihozza az étlapot: két­féle menüből lehet választa­ni mindhárom étkezésnéL Csak példaként: a rántott­csirke ebéd, vagy a csütörtö­ki szilvásgombóc vacsora lát­tán őszintén bánom, hogy nem kaphatok SZÁÉV-be- utalót. — De mi gyerekek is fel­nőtt adagot kapunk — di­csekszik a 10 éves Vámos Ad­rienne. Nem is tudom meg­enni. — Majd a további kér­désre sorolja, hogy sokat strandol vagy játszik a gye­rekekkel, és szívesen sakkozik is az üdülés napjaiban. Tv és szalonnasütés A strandolás szerepel első­ként a felnőttek napi prog­ramjában is. (A beutalóval együtt jár az ingyenes, állan­dó strandbelépő.) Meg a kár­tyapartik, a társasjátékok, amelyekből bőven van mind az udvaron, mind a társal­góban. Az esti szalonnasüté­seknek, a közös tv-nézés- nek is sajátos, kikapcsolódást nyújtó hangulatuk van — ál­lapítják meg. A férfiak még azt is, hogy jó az üdülő bü­féje. Szóval kell és megy is itt a pénz, de üsse kő, ők dol­goznak meg érte. — Ez a kéthetes teljes ki- kapcsolódás szinte kicseréli az embert. Jó dolog ez, kü­lönösen az elején. Mert a vé­ge felé már vágyaink haza — szólal meg az asztalos, Pan­nuska Márton. (A többiek he­lyeselnek.) Valahogy akkor már a munka is hiányzik. A inunkásember már csak így van ezzel.» Kádár EdM Alig féléve, hogy megkezdte üzemszerű termelését a Kenderjuta nagyhalász! gyára. Hazánkban legnagyobb mennyiségben itt készítenek a mezőgazdaság, a vízügy és az ipar különböző területein nélkülözhetetlen zsákokat. A fiatal üzem dolgozóinak száma már meghaladja a 930 főt, amelynek hatvan százaléka nő. Elek Emil képriportja Szovjet gépeken készül a műanyag filc. Gégény Béláné a gép munkáját figyeli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents