Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

9. oMa! ‘fWf. attguséfiS ft Közlemény Arafat moszkvai útjáról Baczoiii Jenő államtitkár nyilatkozata a Közös Piac importtiialmáró! Augusztusi mementó Néhány esztendeje, éppen egy augusztusi napon talál­kozott magyar újságírókkal Budapesten Hirano Yoshita- ro japán jogászprofesszor, a Japán Béketanács elnöke. Évforduló volt: negyedszáza­dos évfordulója annak, hogy 1945. augusztus 6-án kora reggel Hirosima fölött egy amerikai repülőgépről ledob­ták az atombombát. „A tá­madás következtében, ha hoz­zászámítjuk a három nappal későbbi, Nagaszaki fölött le­dobott bomba hatását is, 360 ezer ember pusztult el és 350 ezren kaptak radioaktív fer­tőzést. Történelmileg bebizo­nyosodott, hogy a már vesz­tes Japánnal szemben értel­metlen volt ennek az iszonyú tömegpusztító fegyvernek az alkalmazása” — mondotta a többi között Yoshitaro pro­fesszor és azt is elmondotta, hogy a nemzetközi jog értel­mében súlyos bűntettnek te­kintendő a hirosimai táma­dás. Most is évforduló van: 29 esztendeje bomlott ki a ha­lálraítélt japán város fölött a gombaalakú felhő. Az idei évfordulót még külön is nyo­matékosan emlékezetünkbe idézi, hogy ausztráliait meg új-zélandi politikusok)** köz­életi emberek, békeharcosok hangos és haragos szava szól Párizs felé: a francia „ön­álló atomerőmű” még min­dig elszánt hívei-hirdetői ép­pen a hirosimai évfordulóhoz oly közeli napokat találták alkalmasnak arra, hogy új bombakísérletet folytassanak le a Mururoa koralzátony fö­lött, veszélyeztetve ezzel messzi földrészek és apró óceáni szigetecskék népének életét, egészségét. Ha valaki a történelem- könyvet lapozgatva a hiro­simai támadás okait gondol­ja végig, tudnia kell; az atombomba ledobását azért, határozták el a washingtoni stratégák, hogy ezzel próbál­ják megakadályozni, hogy a Szovjetunió is ott szerepel­hessen a militarista Japánt legyőző amerikaiak oldalán. Más szóval: az atomtámadás nemcsak a második világhá­ború befejezését, hanem egy új történelmi szakasz, a hi­degháború kezdetét is jelen­tette. Napjainkban gyakran és alappal mondjuk: a hideg­háború évei már mögöttünk vannak és lassan-lassan el­indul a világ a békés egymás mellett élés hosszú korszaká­nak évtizedei felé. A békés egymás mellett élés idején sem feledkezhetünk meg azonban olyan bűntettekről, mint a hirosimai atom­támadás volt. Július elején, amikor Moszkvában a csúcstalálkozó után nyilvánosságra hozták a szovjet—amerikai köz­leményt, abban — a ha­dászati fegyverek továb­bi korlátozásával kap­csolatos eredményes megbe­széléseken túl — szó volt más leszerelési kérdésekről, hi­vatkozva az atomcsend és az atomsorompó-szerződésre és a többi között olyan megálla­podást kötöttek, amely 1976. március 31-től kezdődően je­lentősen korlátozza a föld­alatti nukleáris kísérleteket. Amikor a csúcstalálkozó alkalmából rendezett egyik vacsorán Leonyid Brezsny e ezekről a kérdésekről be­szélt, megjegyezte, hogy az ilyen megegyezések jelentő­sen szolgálják a nemzetközi enyhülés ügyét. A szovjet po­litika mindig is kiállt azért, hogy minél előbb teljesen szüntessék be a nukleáris f égy v“”kísérleteket és he­lyezzék törvényen kívül a nukleáris fegyvereket. Hirosima gyásznapja az egész világ számára figyel­meztető évforduló. Mementó, amely egy elpusztult város iszonyú képével figyelmezte­ti az emberiség lelkiismere­tét: a tudománynak, a tech­nika haladásának mindig az életet, az embert kell szolgál­nia, sohasem a halált, a pusz­tulást Moszkvában vasárnap köz­leményt hoztak nyilvános­ságra Jasszer Arafatnak, a Palesztinái felszabadítási szervezet végrehajtó bizott­sága elnökének és az általa vezetett delegációnak a szov­jet fővárosban tartott meg­beszéléseiről. A közlemény szerint a de­legáció találkozott Borisz Po- nomarjovval, az SZKP PB póttagjával, a KB titká­rával és Rosztyiszlav Ulja- novszkij-val, az SZKP KB nemzetközi osztályának he­lyettes vezetőjével, továbbá Arafatot fogadta Vaszilij Kuznyecov szovjet külügy­miniszter első helyettese. A találkozókat és a megbeszé­léseket a barátság és a köl­csönös megértés légköre jel­lemezte. S a PFSZ delegációja — hangzik továbbiakban a közlemény — üdvözölte a Szovjetuniónak a béke meg­szilárdítására és a nemzetkö­zi feszültség enyhülés to­vábbi biztosítására irányuló erőfeszítését. Nagyra értékel­te az SZKP és a szovjet kor­mány által a szabadságukért, a függetlenségért és törvé­Lisszabon: Hírügynökségi értesülések szerint a portu­gál kormány előreláthatólag ezen a héten, de legkésőbb augusztus 15-ig jogilag is elismeri Bissau-Guinea Köz­társaságot független állam­nak. „Bissau-Guinea Köztársa­ság , íüggetlpn állami létének elismerése tulajdonképpen mg? .eldöntött,<M0S.” — Álla­pítja meg az AFP francia hírügynökség lisszaboni tu­dósítója. — Már csak a hi­vatalos okmányt kell aláír­ni. Ez az elismerés egyben azt jelenti, hogy megkondul- nak a vészharangok a legő­sibb gyarmatbirodalom fe­lett és véget ér egy olyan anakronisztikus állapot, amely Portugáliát a nemzet­közi közösség perifériájára juttatta”. Moszkva: Bissau-Guinea népének nagy győzelme, hogy a portugál kormány el­Hétfőn reggel Czinege La­jos vezérezredes honvédelmi miniszter Finnországba uta­zott baráti látogatásra, Kris­tian Gestrin, a Finn Köztár­saság honvédelmi miniszte­rének meghívására. A dele­gációt a finn honvédelmi mi­niszter múlt évi novemberi látogatását viszonozza. A Ferihegyi repülőtéri bű­27. — Bizonyára azért vezet­ték hozzám, mert szerintük én vagyok az egyedüli pap a bányában. Rosszul tudják, én nem vagyok pap- Teoló­gián végeztem másfél évet, de abbahagytam,, mert... — Nősülni akart? — Nem — mosolyodik el. — Református vagyok. Meg­halt az apám, az anyám is beteges, úgy éreztem, kö­telességet teljesítek a többi nyes nemzeti jogaikért küz­dő, segítség kérdésében foly­tatott elvi politikát. A PFSZ küldöttsége mélységes elis­merését fejezte ki az arab nemzeti-felszabadító moz­galom és az ehhez tartozó, Palesztinái ellenállási moz­galom számára változatlanul nyújtott szovjet segítségért és támogatásért. A PFSZ delegációja síkra szállt, azért, hogy tovább erősítsék a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való barátságot és együttmű­ködést. A szovjet fél megerősítet­te: a Szovjetunió álláspontja nem változott abban, hogy támogatja az arab népeknek az 1967-ben megszállt terüle­teik maradéktalan felszaba­dításáért folytatott harcát. A szovjet fél kijelentette, hogy támogatja a PFSZ-nak a genfi békeértekezleten va­ló egyenjogú részvételét. A szovjet fél a PFSZ vég­rehajtó bizottságának kéré­sére beleegyezését adta ah­hoz, hogy Moszkvában meg­nyissák a PFSZ képviseletét — jelenti be végül a közle­mény. ismerte az afrikai köztársa­ság függetlenségét — írja a Pravda hétfői számában. Bissau-Guinea a zöldfoki- szigetek afrikai függetlenségi pártja (PAIGC) Bissau- Guinea függetlenségének el­ismerése után most azért küzd, hogy a zöldfoki-szige- tek is teljes függetlenséget nyerjenek. '„A pőrtügál kor­mány elismerte a zöldfoki- szigetek' függetlenségéhez való jogát is, de bizonyos lisszaboni körökben elter­jedt az a nézet, amely sze­rint Bissau-Guinea és a zöldfoki-szigetek helyzetét kíi_ lön-külön kell rendezni —tér. mészetesen sem a PAIGC, sem pedig Bissau-Guinea, illetve a zöldfoki-szigetek népe nem mond le eszméiről és követe, léseiről, amelyeket a párt programja és Bissau-Guinea alkotmánya tartalmazná” — állapítja meg a Pravda cikk­írója. csúztatásnál jelen volt Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari fő. nőké, miniszterhelyettes, a HM katonai tanácsának és a tábornoki karnak több tagja, Ott volt Tapani Lekti­nen, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. testvérem és anyám irányá­ban, ha abbahagyom. — És véglegesen? Gondolkodik, töpreng. A fejét rázza. — Nehezebbet nem kér­dezhetett volna. De azt hi­szem még megpróbálom, mert hivatásomnak érzem az ige­hirdetést. Bár megnősültem, van egy kisfiam is, meg az­tán így is lehet igét hirdet­ni. A magatartásommal. Az életemmel... Ez utóbbira gondoltam akkor is, amikor a bányába jelentkeztem. A Közös Piac bizottsá­ga — mint ismeretes — július közepén import ti­lalmat vezetett be az élő vágómarhára és a mar­hahúsra. Baczoni Jenő külkereskedelmi állam­titkár ezzel kapcsolat­ban nyilatkozott az MTI munkatársának: A Közös Piac tagországai­val folytatott kereskedel­münkben hagyományosan fontos helyet foglal el élő vágómarha- és marhahús- exportunk. így az import­tilalom hazánk exportérde­keit és a közös piaci tagor­szágokkal fennálló kétoldalú gazdasági kapcsolatainkat súlyosan sérti. Természete­sen a rendelkezés számos más, a Közös Piacon kívül álló ország gazdasági érde­keit is érinti. — Hazánk képviselője a GATT július 19-én tartott ta­nácsülésén kifejtette: mély­séges aggodalommal figyel­jük a világkereskedelem nagy problémáinak megoldá. sát célzó körtárgyalások megindulása során azt, hogy egy olyan or. szágcsoport, amely a világ kereskedelmének majdnem 6ű százalékában részesedik, milyen módon jár el, semmi, be veszi a GATT célkitűzé­seit, a nemzetközi kereske­delmi szabályokat és partne. rei érdekeit. — A tanácsülésen az érin­tett országokkal együtt kö. veteltük a kérdésnek a GATT keretében való megbeszélé­sét. A Közös Piac felajánlót, ta a konzultációt az érde­kelt országoknak. A GATT keretében a konzultáción — mint teljes jogú GATT ta­gok — természetesen részt fogunk venni. Elvárjuk azon­ban, hogy a konzultációk eredményeképpen, a kölcsö­nös érdekek figyelembe vé­telével megfelelő intézkedé­sek . történjenek. Semmi ér­telme nem volna a konzultá­ciónak, ha diplomáciai for­mulákkal közölnék velünk, hogy az egyoldalú intézkedő, sekét továbbra is fenntart­ják. Olaszországban mélységes megdöbbenés és felháboro­dás lett úrrá a Firenze— Bologna vasútvonalon vasár­nap hajnalban elkövetett vé­res terrorcselekmény kap­csán. Az áldozatok azonosítása nehezen megy, mivel a holttestek a felismerhetet- ienségig összeroncsolódtak. Eddig három személyt tud­tak azonosítani. A halottak és sebesültek között több kül­földi turista is akad. A sze­relvény zsúfolva volt az NSZK-ba visszatérő olasz vendégmunkásokkal és nya­ralásra igyekvőkkel. A sebe­sültek közül kettőnek az állapota életveszélyes, töb­Szükség van itt ilyen ember­re. Nem azt mondom, hogy a bányászok durvábbak, ke­ményebb beszédűek, mint akár a parasztok, de én azt tartom: jó, hogy itt vagyok. Kezdetben, mikor a munka nehézsége, a megtört életpá­lya tudata gyötört, úgy éreztem, nem birom. De tudja, mennyi erő van az emberben? És ha egy kis biztatást kap belülről is? Mert kívülről, másoktól kaptam. Nagyon rendes em­berek a vezetők. Állítom, hogy kedélyes itt a hangu­lat. Én például pertu va­gyok mindenkivel, kivéve az aknászt, akivel jött, mert azt nemrég helyezték ide egy másik körletből- De azzal is megiszom a családi esten. — A nehéz fizikai munka idővel érzéketlenné teszi az embert a szellemiek Iránt. — Többszörös tévedésben van. Először is, nem egy­— A Közös Piac szervei rendkívül nehéz húshelyzet­re hivatkoznak ennél az in­tézkedésnél. Ebben az össze­függésben hogyan ítélhető meg a Közös Piac lépése, il­letve lehetett-e ezt az intéz­kedést előre látni? — Megítélésem szerint az intézkedést formailag ugyan a Közös Piac bizottsága hoz­ta, de az intézkedésért né­hány közös piaci ország fe­lelős. Ezt azért szükséges megjegyezni, mert a Közös Piac tagországai a saját ne­vükben jelennek meg a ma­gyar piacon, el akarnak ad­ni, piaci lehetőségeiket növel­ni szeretnék; ugyanakkor Brüsszelre utalnak, amikor olyan intézkedéseket hoz­nak, amelyek a mi eladásainkat nehezí. tik, és kifejtik, hogy ez nem az ő intézkedésük, ha­nem a közösségé, — A Közös Piacon belüli rendkívül nehéz hús-helyze­tért nem a kívülálló orszá. gok szállítói a felelősek. A nyugati országokban gaz­dasági viták is igazolják ezt a megállapításomat, valamint azt is, hogy erősen kétségbe vonható a megtett lépés in­dokoltsága és célszerűsége. A nemzetközi kereskedelmi szo­kásnak, a közös piaci or­szágokkal fennálló kétoldalú szerződéseinkben vállalt kö­telezettségeinknek az felelt volna meg, hogy velünk pia. ci problémák esetén konzul­táljanak és gazdasági kon­zultáció keretében kölcsönös érdekek figyelembe vételével keressék a megoldási mó­dokat. — Mint ismeretes az I. félév folyamán a Közös Piac már hátrányos korlá­tozó intézkedéseket lép. tettek életbe; intézkedéseit többször változtatta. Kapko­dó, a kereskedelempolitikai szokásoknak ellentmondó intézkedésiül nagyon ne­hezen Iahet előre számolni. — Több érintett országban foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy megtorló rend­szabályokat léptetnek, életbe. Mi a véleménye erről állam. titkár elvtársnak? ben elvesztették szemük vi­lágát. Politikai ködökben és a közvéleményben sem két­séges senki előtt, hogy újfa­siszta eredetű politikai me­rényletről van szó. 1969-től máig Olaszországban szél­sőjobboldali körök több tu­cat merényletet követtek el vasútvonalak vagy vona­tok ellen. Ezeknél számos esetben csak a véletlenen vagy a vasutasok éberségén múlott a mostanihoz hason­ló tragédia megakadályozá­sa. A nyomozás szálai min­den esetben jobboldali kö­rökhöz, csoportokhoz vezet­tek. formán nehéz itt valameny- nyi munkahelyen. Nem mon­dom, ahol kezdtem, feltörte a tenyeremet a kaparó, a la­pát, a kalapács, de utána olyan helyre kerültünk, ahol szinte minden szállítást gép­pel végeztünk. Fent is csak így van: egyszer nehezebb, máskor könnyebb. Nem? Aztán, akinek elmélyült bel­ső élete van, és áldoz arra, hogy ezt megtartsa, ápolja, annak nem szűnik meg az érzékenysége a szellemiek iránt. Nekem kétezer kö­tetes könyvtáram van, az apámtól maradt, aki szintén lelkipásztor volt. És ebben a könyvtárban nemcsak Tes­tamentum van, s nem is csak lexikonok, lelki írók művei, hanem ott van például So- lohov, Dosztojevszkij, Pab­lo Neruda, Dürrenmbatt, Bertolt Brecht valamennyi magyarra fordított alkotá­sa. Ha éjjeli műszakról té­rek haza, én nem tudok alud­— Mi magunk az említett konzultáció eredményeitől tesszük függővé azt, hogy mi. lyen módon érvényesítsük GATT-beli szerződésen ala­puló jogainkat, amelyek ilyen esetekben ellenintézkedésekre jogosítanak fel bennünket. Említettem, hogy egy sor or. szág érdekelt a kérdésben. Elvileg a „kereskedelmi há­ború” ellen vagyunk, de természetes, ha egyes érin­tett országok önvédelemből ellenintézkedéseket tesznek. — Milyen tanulságokat le­het levonni az esetből a jö­vőre nézve? — A kereskedelmi partnere, inket nem asszerint kell meg. ítélni, amit mondanak, ha­nem ámit tesznek. Sajnálatos tanulság, hogy az elmúlt egy. éves időszakban a Közös Piac tagországaival folyta, tott igen gyümölcsöző gaz­dasági tárgyalások; az együttműködés fejlesztését célzó megállapodások betű­jével és szellemével szemben a tagországok olyan intézke­déseket hoznak, amelyek ré­vén gazdasági kapcsolataink egészséges fejlesztése várat­lan akadályokba ütközik. — Egyik legfontosabb ta­nulság, hogy tovább kell mé_ lyíteni együttműködésünket a szocialista országokkal, ahol a kölcsönös segítség elve és gyakorlata érvényesül, nem pedig az elzárkózás és az önkényes döntés. — Tovább kell folytatnunk piaci kapcsolataink szélesíté. sét, erősítését a nem szocia­lista világban is olyan or­szágokkal, ahol ilyen fajta meglepetésektől nem kell tar_ tani. Különösen olyan na­gyobb beruházásokhoz kap­csolódó vásárlási szándékok­ra vonatkozik, amelyek hosz. szú évekre kötnek le jelen­tős eszközöket. — Támaszkodva a szocia­lista országokká! folytatott együttműködésünkre, külke­reskedelmünk biztosítani tudja, hogy a Közös Piac mostani intézkedéseit is ki. védjük, és így ezek az in. tézkedések a hazai tervszerű termelési programot ne za­varják. (MTI) A jobboldali felforgatás, a feszültségszító terrorizmus alig két hónappal ezelőtt Bresciában tömegvérengzés­hez vezetet. Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívásában rámutat: „az újfasiszták bűnös akciói folytatódnak azzal a céllal, hogy megbénítsák az ország életét, demokratikus intéz­ményeit ... most betelt a po­hár. Egységes fellépésre, erőteljes mozgósításra szó­lítjuk fel a dolgozókat, az antifasiszta erőket. A töme­gek határozottságára és éberségére van szükség a fa­siszta veszéllyel szemben.” ni, tudja mennyit olvasok? — Utána fáradtan kezdi az új műszakot. — Nem akar kigyógyulni ebből a rögeszméből? Az ember harminc körül na­gyon fogékony. És sokat ki­bír. A teljesítmény nem rosszabb, mint másoké. Gon­dolja, hogy a többi bányász átalussza a pihenőidejét? — Nem... nem, van, akd kocsmába jár, mulatni.-. — Most megint olyat mondott, ami nekem kife­jezetten fáj. Az mese, hogy fizetéskor velük telik meg az Olimpia. Több ott a pénzes maszek, a külföldi, mint a bányász, ök, ha men­nek, leginkább távol men­nek a lakásuktól. És kevés közöttük a lumpenelem. Még itt is, ahol az ország min­den vidékéről találhat em­bert. Igaz, sorsüldözötteket talál közöttük, de ez baj ? (Folytatjuk) Függetlenné válnak a gyarmatok fi Pravda cikke a portugál kormány döntéséről Finnországba utazott Czinege Lajos LÁSZLÓ LAJOSs Í4t’á?tbámjé$Zűk RÉSZIETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENI RIPORTKÜNYVBÖL Felháborodás Olaszországban az újabb terrorista merénylet miatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents