Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

tfwww- vmzm v«wblhb i"s f?. 8uBuS2TOTrOT8 Fenyegetés a légtérből Az imperialista haderőfejlesztés irányzatai A FŐORVOS Az eskü szellemében A NEMZETKÖZI HELY­SET ALAKULÁSÁNAK je­lenlegi szakaszában a fe­szültség enyhülésének irány­zata az uralkodó — állapít­ják meg az utóbbi években a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülé­séről kiadott közlemények. A szocialista testvérországok párt- és állami vezetői — az európai és az Európán kívüli fejleményeket sokoldalúan elemezve — arra is felhív­ták azonban a figyelmet, hogy az imperializmus és a reakció erői nem tették le a fegyvert, megkísérlik aktivi­zálni a NATO-t és fokozni a fegyverkezési hajszát, a ka­tonai költségvetések növelé­sét. A NATO-ban már egy idő óta különösen szembeszökően megmutatkozik az a törek­vés, hogy — függetlenül az európai biztonsági konferen­cia kiemenetelétől és a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások­tól — jelentős mértékben korszerűsítsék a haderőket, növeljék tűzerejűket és moz­gékonyságukat. A nukleáris fegyverekkel rendelkező nyugati hatalmak ugyanak­kor jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében hogy továbbfejlesszék a ha­dászati rakéta-atomeszközö- ket és a légierőt. Úgyszólván valamennyi NATO-állam lecserélte már az elavult géptípusokat, vagy — a légi támadó eszközök régebbi típusait fokozatosan felváltva — a közeljövőben tervezi végrehajtani a teljes átfegyverzési. Az új konst­rukciójú gépektől azt várjuk, hogy a légierő képes legyen végrehajtani a legkülönbö- zóbb feladatokat, akár nap­pal, akár éjszaka, bármilyen időjárási viszonyok között. AMI A HADÁSZATI LÉ­GIERŐT ILLETI e téren az elmúlt években alig történt lényeges változás. Az Egye­sült Államok stratégiai légi­erőinek alapvető típusa je­lenleg is az ismert B—52-es, amelynek maximális repülési sebessége 2,2 Mach, legna­gyobb bevetési hatósugara pedig 9800 kilométer. Az amerikai katonai ter­vezők azonban már évekkel ezelőtt úgy találták, hogy a B—52-esek többé nem felel­nek meg a korszerű háború megnövekedett követelmé­nyeinek, ezért állományuk csökkentését javasolják. Egy- részüket valóban ki is von­ták, de az 1955-ben rend­szeresített géptípusból kb 400 darabot egyelőre meghagy­tak. Ezeket az elmúlt évek­ben többször korszerűsítet­ték és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni barbár^ tömegtámadások vég­rehajtásában is felhasznál­ták. Miután az észak-vietna­mi légvédelem az emlékeze­tes 1972 decemberi USA-lé- gitámadások során súlyos veszteségeket okozott a B— 52-es gépállományában, al­kalmazhatóságát a Penta­gonban erőteljesen megkér­dőjelezték. Az évekkel ezelőtt kipró­bált B—58-asból csak mint­egy 80 darabot állítottak szolgálatba, de miután ez sem felelt meg a követelmé­nyeknek, kivonták a hadá­szati légierő állományából. Az Egyesült Államok stratégiai légierőinél jelenleg a követ­kező géptípusok találhatók meg: B—52-es, FB— 111-es, SR—71-es (felderítőgép) és provokációs kémrepülésekre szánt U—2-esek. AZ 1974—75-ÖS AMERI­KAI HADIKÖLTSÉGVETÉS­BÖL — mint az US News and World Report megírta — előreláthatóan 1,8 milliárd dollárt költenek majd a lé­gierő korszerűsítésénél első­sorban számbajövő F—15-ös és F—14-es gépek kifejlesz­tésére (ezek állítólag harcá­szati rendelietésűek lenné nek de már feljesztés alati ál! a régóta beb ?*»•*■> TN I B—l-e= típusiéizésű új ha­dászati bombázó is. Első kí- Déldánvának megépí­tésére mintegy 500 millió dollárt fordítanak; széria­gyártását előreláthatóan a 70-es évek végén kezdik majd meg. A fentebb idő­seit US News a B—1-e? technikai-műszaki lehetősé­geit úgy jellemezte, hogy az állítólag „képes lesz átsik­lani a szovjet és más kom­munista légvédelmi ernyő felett, s mélyen behatolhat a hátországba.” A francia és az angol lé­gierőnél jelenleg nem ter­veznek új konstrukciójú gé­peket a részben már korsze­rűsítésre szoruló atomfegy­ver-hordozásra is alkalmas „Vulcan”, illetve a „Mira- , ge—IV” helyett. A brit „Vul- can”-on — akárcsak az ame­rikai B—52-esen — az el­múlt években tökéletesített berendezéseket helyeztek el. A jelenlegi elgondolások sze­rint ezt a típust nemcsak hadászati, hanem operatív­harcászati célokra is be le­het vetni. A többi NATO-tagállam is folytatja a repülőtechnika, a légitámadó eszközök korsze­rűsítését, így például a dá­nok a hollandok és a bel­gák. Nem kevésbé elgondolkoz­tató az is hogy az Egyesült Államok a SALT-megálla- podással nem korlátozott szférában igen intenzív erő­feszítéseket tesz a hadászati és hax-cászatinak mondott ra­kéta-atomfegyverek állandó tökéletesítésére. A száraz­földi településű Titan II., va­lamint a Minuteman I. és II. mintájú hadászati rendel­tetésű rakétákat jórészt már a Minuteman III. típusokkal cserélték le, amelyek több nukleáris robbanófejjel is felszerelhetők. Az új katonai költségvetésben körülbelül 750 millió dollárt tartalékol­nak a Minuteman-ek fej­lesztésére, a nagyobb célzási pontosság és a robbanóerő biztosítására. AZ USA EZZEL EGYIDE­JŰLEG nagyarányú flotta­építési program végrehajtá­sába kezdett. A program összhangban van azzal az amerikai doktrinális tétellel, hogy a hadászatban a súly­pontot a kevésbé sebezhető­nek tartott atomtengeralatt­járó flottára helyezik át. E tengeralattjárók eddig a ki­sebb hatótávolságú Poseidon- rakétával voltak ellátva, újabban azonban 1,3 milliárd dollárt irányoztak elő — csu­pán az 1974—75-ös költség- vetési évben — a Trident mintájú atom-tengeralattjá­rók rendszerbe állítására, az ezzel kapcsolatos kutatások meggyorsítására. A haditen­gerészet 1980-ig 10 darab, egyenként egymilliárd dol­lárba kerülő Tridentet szán­dékozik megépíteni. A prog­ram azért is érdemel külö­nös figyelmet, mert a szó­ban forgó úszó egységeken el­helyezhető rakéták száma több mint kétszerese lenne a Poseidonokénak, s elérné a 8—10 ezer kilométert. Az amerikai flottának ez a cso­portosítása kizárólag támadó jellegű és a Pentagon leg- harciasabb tábornokai sze­rint az „első csapás haté­kony eszköze lenne”. Mivel az USA-nak a vi­lág számos térségében van­nak katonai támaszpontjai, a tengeralattjárók e bázi­sokról — vagy akár a nyílt tengerekről is — fenyeget­hetnék a szocialista orszá­gok biztonságát. Hogy a ha­dászati fegyverek és fegy­verrendszerek további „vá­lasztékának” kibővítésére tett amerikai erőfeszítések milyen nagyok, azt a követ­kező adat is jól érzékelteti: erre a célra 1972-ben 7.7 és 1973-ban már 8,8 milliárd dollárt költöttek! Az imperialista államok lé­gierőinek fejlesztésére visz- szatérve, nemcsak azt kell hangsúlyoznunk, hogy egyre növekszik a több célú gépek típusainak száma, hanem azt is. hogy fedélzeti fegy­vereik — mindenekelőtt ra­kéta-harceszközeik — állan­dóan tökéletesednek. Erre különösképpen a hatékony földi védelem kiépítésének szükségessége miatt célszerű felhívni a figyelmet. Az amerikaiak például Vietnam­ban egész sor „ievegő-föld” mintájú rakétát próbáltak ki harci viszonyok között a „Bullpup”-ot spéciéi ;s ren­deltetéssel (földi lokátorok ellen) a „Shrike”-t és az AGM „Standard”-et. A NATO-HATALMAK LÉ­GIERŐINEK jelenlegi fel­szereltségének szintjéből, fej­lesztési tendenciáiból leg­alábbis három lényeges kö­vetkeztetés adódhat: 1. Az új repülőgépekkel és rakétatechnikával jelentősen növekszik az imperialista haderők harcértéke, agresz- sziós felkészültsége. 2. Valamennyi atlanti tag­állam modern harcászati gé­pekkel szerelte fel légiere­jét, vagy tervezi az átfegy- verzés 4—5 év alatti befeje­zését. Ha ez utóbbi megtör­ténik, a gépállomány túl­nyomórészt kétszeres hang­sebességű repülőgépekből te­vődik majd össze. 3. Az imperialista államok — főleg az Egyesült Álla­mok — rakétafegyverzetét az új műszaki paraméterekkel minőségileg magasabb szint­re emelték és alkalmazható­ságuk hatékonyságát a kor­szerű irányító rendszerek feltételezhetően megnövelhe­tik. Végezetül leszögezhetjük: kívánatos lenne ugyan, hogy a nemzetközi politikai eny­hülést a katonai enyhülés is kövesse, mindaddig azonban, amíg az államok nem tesz­nek konkrét leszerelési in­tézkedéseket és amíg a NATO-ban folytatódik a fegyverkezési hajsza, illúzió lenne a lehetőségeket Össze­téveszteni a tényekkel, a va­lósággal. Életvidám, szinte örökké moslygós arcú. kedélyes be­szédű, gyorsan barátkozó em­ber. Valahogy így jellemez­ném már a találkozás első perceiben dr. Veress Endrét, a vásrosnaményi járás főor­vosát. Azt az embert, aki el­sősorban felelős negyvenhat­ezer ember jó egészségügyi ellátásáért, a járás polgári védelmi egészségügyi szak- szolgálatának irányításáért. Orvos, aki élethivatásként vá­lasztotta ezt a munkát, s mindig érzi az embertársai iránti felelősséget. Eldőlt ez már akkor, ami­kor az érettségi után erre a pályára jelentkezett. Mást el sem tudott képzelni, mint embereket gyógyítani, a hal­doklót is visszaadni az élet­nek. Élni és dolgozni, tenni, amire az ember hivatott,, se­gíteni a bajba jutottat. Gyer­mek volt még, amikor édes­anyja meghalt rákban. Az­tán a bátyja tbc-ben. Akkor még nem volt orvos, nem tu­dott segíteni. Régen volt, ami­kor vajmi keveset fordítot­tak az egészségügyre. Talán még most is élnének. Azért lett orvos, hogy gyó­gyítson. Szárazkék, Mezőkö­vesd, Debrecen Klinika. Itt szerezte meg az orvosi diplo­mát a tanító fia, s vállalt körorvosi állást Gacsályban. Örök élménye az első siker. Egy húsz éves fiatalember­hez hívták ki Zaj tára. Súlyos tetanuszmérgezése volt. Si­került megmenteni. Ma is él. Majdnem tíz évig járta a körzetet. Nyolc község, de hívták tizenkettőbe is. Mell- hártyagyulladással lett beteg. Akkor szerezte meg a tüdő- szakorvosi képesítést. A já­rási tüdőgondozó vezetője ma is. Alattomos betegség a tbc. A beteg nem érzi, de az orvos már tudja, hogy beteg a tüdő, s ezért kell sokszor rábeszél­ni, hogy menjen intézetbe. Ott döbben rá a beteg, hogy milyen a veszély, de tudja, jó helyen van. S milyen jó érzés a gyógyulás után újra találkozni velük a munkahe­lyen, otthon, vagy ellenőrzé- sen a gondozóban. Belenézni a vidám szemekbe, elhárítani a hálálkodó szavakat, mert... Az orvos végzi a kötelessé- gét. Nemcsak azért, mert es­küvel fogadta, hanem ember­barátságból is. Mint megannyi dolgát, amit azon felül vál­lalt, hogy járási főorvos 1960- tól, és a polgári vé­delmi egészségügyi szak- szolgálat parancsnoka is. Tagja még ezen kívül a járá­si pártbizottságnak, elnöke a járási Vöröskeresztnek, s tíz évig volt munkásőr is. Népszerű ember. „A Já­rásban mindenki tiszteli és szereti.” Ezt mondja róla röviden Hernádi András, a polgári véde­lem járási törzsparancsnoka. „A polgári védelmi egészség- ügyi feladatokat ezért is tel­jesítik maximálisan a járás területén. Pedig két év alatt egyetlen felelősségre vonást sem kellett alkalmazni.” A megfelelő előkészítés, a propaganda, az emberismeret. Tudni azt, hogy mit, miért. Azt, hogy a szakszerű első­segélynyújtás békében és há­borúban egyaránt szükséges. S nem árt, ha a esaládi kö­zösségben is van ilyen ember. Márpedig ez a kiképzés azért folyik, hogy a résztvevők szakszerűen sajátítsák el eze­ket az ismereteket. Mert egy rosszul alkalmazott elsősegély több bajt okozhat. mintha semmit sem csináltak volna. VÍZSZINTES: 1. Megf. 13. Falóról híres ókori város. 14. Nem tekint idegennek. 15. Postafiók. 17. LGD. 18. Kevert kapca. 19. Sajátkezűleg. 20. Ekhibás fér­finév. 22. Feltételes szócska. 23. Bánat. 24. EZA 25. Lándzsás könnyű lovast. 27. Fa nyüvesz- szőtok. 29. Ékhibás férfinév. 30. Illatos hal olaj. 31. YT. 32. Véghibás leül. 33. Mint vízsz. 31. 35. Levegő. 39. Éke­zettel helyhatározó. 41. Áram- átalakító. 43. Vonalszerű kis bemélyedés. 45. Egyenáram egyik sarka. 47. Tilosban va­dászó. 49. Fényérzékenység jelző. 50; TM. 52. Állóvíz. 53. Hiányos fázik. 54. KZ. 55. Gabonakereszt. 57. Csöbör mássalhangzói. 59. TR. 60. Nem őrá. 61. Kurta. FÜGGŐLEGES: 2. ET. 3. Görl mássalhang­zói. 4. Aludtej fajta, Y!. 5. Kevert díjas. 6. Mint vízsz. 22. 7. Itt, ott a tyúk. 8. Visz- sza: habcsók közepe. 9. Cson­kít. 10. Antena páros betűi. 11. YR. 12. Megf. 16. Egy ha­rapás étel. 18. Mutató szó. 19. Az a terület, ahol a magot csépelik. *21. Végtag. 24. Ke­vert gebe. 26. Biztató szócska. 28. Fél ember! 33. Kevert ra­Negyedszázaddal ezelőtt Avatták a Magyar Néphadse­reg első — munkás- és pa­rasztfiatalokból képzett — tisztjeit. Ebből az alkalomból a Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskolán kiállítás nyílt a katonai híradás fej­lődéséről az I. világháború­tól napjainkig. A kiállításon S mi lehet egy Járási főor­vos munkájának legnagyobb elismerése? Ha önmaga is hiszi, érzi, hogy amivel meg­bízták, teljesíteni tudja, s amelynek alapjait közös aka­raton már lerakták, biztosí­tották hozzá a személyi és tárgyi feltételeket. Az orvo­sok, védőnők, asszisztenseit, adminisztrátorok, házibeteg- ápolók, vöröskeresztes aktí­vák, az egészségügyi szakszol- gálatósok lelkiismeretes mun­kája mellett ott van a párt- szervezetek és a tanácsok se­gítő szándéka. S a család is. Felesége, a védőnő, aki nap, mint nap autóbusszal jár ki Aranyosapátiba, s fia Endre, aki második éves orvostan­hallgatóként az apa nyom­dokaiba lépett. S amire legbüszkébb, hogy a járásban ma már egyetlen körzeti állás sincs betöltet­Eszközök, műszerek, technika Sugárszennyezettség-mérő műszer Lehetővé teszi emberek, talaj, ruházat, felszerelési tárgyak, jár­müvek, eszközök felületén, illet­ve víz, egyéb folyadékok és élelmiszerek radioaktív szennye­zettségének — nem laboratóriu­mi körülmények közötti — meg­határozását. A műszerrel gamma, béta és í alfa sugárzás is mérhető, i 3 utóbbi elsősorban élelmiszerek ; és ivóvíz esetén nagy jelentősé­gű. A segítségével megállapítha­tó, hogy az ember, felszerelés, jármű, objektum igényel-e men­tesítést, illetve a mentesítés ha­tásossága. Az egyes felületeken a megengedett szennyezettség- értekek alapján pl.: az emberi test felületén 0.75. ruházaton 3.00, építmény belső felületén 4,00, konyhafelszerelés, edényzet 0,1 mr/ó. A megengedettnél nagyobb szennyezettség mérése esetén mentesítés szükséges. A műsze­res mérés alapján eldönthető, hogy az élelmiszer, ivóvíz fo­gyasztható-e, illetve a fogyasztás mennyisége is. lenül. Tóth Árpái! Kereszt rejtvén tf A híradás fejlődése néphadseregünkben gya. 36. Esőfogó. 37. A ross« ellentétét cselekszi. 38. Két- részre bontott dobverő!. 39. Vissza: szülőtlen. 40. Töme­get izgat. 42. Növény. 44. O- k. 46. Részben impregnál. 48. Vissza: nagy szitaféle. 55. S-telen kása. 56. EAM. 57. Szén és Rénium. 58. Részben érik! 60. Minisztertanács. 62. Doktor. MEGFEJTŐINK FIGYEL^ MÉBE A helyes megfejtést a V. 1„' és F. 12. adja. Beküldhető nyílt levelezőlapon a Polgári Védelem Megyei Parancs­nokságára 4401. Nyíregyháza Megyei Tanács. Beküldési ha­táridő: a megjelenéstől szá­mított 10 nap. 1974. augusztus 10-én megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: „A jövő pusztító háborújának túlélés lehetősége a PV felkészülés mértéke”. Nyertesek: dr. Pásztor István, Berzeviczy Andorné, Gönczi Zsuzsa, Ko- lozsi Veronka nyíregyházi, Balogh Attila csengeri, Bar- tha István dabasi, Orbán Gé­za tiszaszentmártoni, Prámer Tiborné, Révész Bertalan zá­honyi, Simon Jánosné petne- házi olvasóink. A jutalom­könyvet a parancsnokság postán küldi meg. korabeli híradóeszközök, fényképek és érdekes doku­mentumok láthatók a katonai híradás történetéből, a hír­adócsapatok tevékenységének múltjáról, jelenéről. A kiállí­tási anyag nagy részéből ál­landó múzeum létesül, ame­lyet a jövőben rendszeresei* fejlesztenek, gazdagítanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents