Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
BT4- augusztus 2?; «blET-MAGYARORSZÄÖ s HÉT VÉCÉN Kapcsolás Aligha akad ember jócskán mégnépesedett szűkébb pátriánkban, aki nem örült volna az eseménynek: végre felavatták és átadták azt az új telefonközpontot, amely summa-summárum százmillióba 1 került. Nemcsak azokon hatalmasodott el a féktelen öröm érzése, akik ettől az eseménytől remélhették, hogy több évi várakozás után végre telefonkészülékhez juthatnak. Azok is módfeletti vígságot éreztek, akik éveken át ki tudja hány millió percet töltöttek a már meglevő készülékük mellett, vonalra várva — az esetek többségében hiába. Mondom, kollektív boldogság ütött ki a városban, s már az első nap annyian elkezdtek csörögni, hogy a szegény központ majd megszakadt a nagy terhelés alatt. Igaz, a premiert követő napon némi technikai problémák akadtak, s néhány száz készüléken nem tudtak telefonálni. Ettől függetlenül sikeres volt á premier, s márcsak ez is felbátorít arra, hogy valamelyest méltatlankodjam egyesek méltatlankodásán. A hibák túlnyomó többsége lényegtelen, apró hiba volt, mivel a több tízezer vezeték bekötése során előfordult néhány szigetelési hiányosság. Ezt maguk a szakemberek ismerték be, miközben rakéta gyorsasággal igyekeztek kijavítani az elkötéseket. Hanem az első napi tapasztalatok egyike — amely közvetlenül kapcsolható néhány ember dühös hangulatához — ugyancsak megragadta a figyelmet. Az történt ugyanis, hogy sokan változatlanul négy számjegyét tárcsáztak, de ezzel az automata nem tudott mit kezdeni. A tárcsázók pedig tartották kezükben a hallgatót, s közben telt a drága idő, szaporodtak a megjegyzések, meg miegymás. Magyarul: nem is annyira a kapcsolással, mint inkább a hívással volt baj. Bár megjegyzem, hogy igen gyakran a kapcsolással is előadódik egy és más. Vannak, akik nehezen tudnak kapcsolni, telefonnyelven szólva, náluk jelentős késéssel esik le a tantusz, holott sürgős ügyben kellene nyilatkozniuk, igent, vagy nemet mondani, esetleg felvilágosítással szolgálni. Hallottam például, hogy az egyik illetőnek kerek két óra állt rendelkezésére, hogy jelentést tegyen arról, elkészült-e már ai. egy hónapja rábízott és egy óra alatt elvégezhető feladatával. Eltelt a nap és az illető még mindig nem jelentett, s majd amikor felelősségre vonták, á készülékre hivatkozott, arra akarta kenni a dolgot: hiába tárcsázott, az a fránya telefon nem kapcsolt. Persze, mint a legtöbb esetben, most sem a készülékben kellett keresni a hibát, mondjuk a szigetelési problémát. Mert ez a készülék csak akkor tölti be funkcióját, ha az őt működésbe hozó ember készüléke is tökéletesen működik. Nem tudom megfigyelték-e már, "hogy ennél az utóbbi készüléknél, — amely semmilyen vonatkozásban nem tartozik a posta hatáskörébe — is elég gyakran várni kell a vonalra, arra a kis búgó hangra. Mert akadnak, akik például nem szeretik a vonalas dolgokat, ök azok, akik a szembe babám, ha szeretsz elv alapján szeretik intézni a dolgaikat. Mások viszont éppen ennek az ellenkezőjét szeretik, és ha egyszer megragadják a készüléket, s közel férkőznek a vonalhoz, nincs az a pénz, amiért elszakadnának tőle. Es beszélnek, és mondják, és kérdeznek, és válaszolnak, és visszakérdeznek, amíg csak tart a munkaidő. (Vagy amíg az illetékes szerv — a telefon esetében a posta — meg nem elégeli ezt a kellemes csevegést, s véget nem vet a vonal szétkapcsolásával.) Akadnak olyanok is, — mint például most a szárú- változás esetében is történt — akik elég gyakran mellétárcsáznak. Ennek különböző okai lehetnek. Közrejátszhat például hogy valaki nagyon siet, és ezért nyúl mellé. Megtörténhet, hogy a tárcsázó ideges, mert vagy az élete párjának kell beadni egy soha, sehol meg nem tartandó értekezletet, ahonnan ő el nem maradhat, vagy a központot kell hívni a népi ellenőrzés vizsgálata ügyében. Ilyenkor valóban könnyen összekeverheti az ember azokat á kis parányi számokat. Méltánytalan ezekben az esetekben dühödten földhöz csapni a készüléket, már csak azért is, mert az ember jobban elárulná, hogy ideges, s különben is a készüléknek ára van. Arról már szólni sem merek, hogy például X. lelki zavarokkal küzdve, vagy érzelmei háborúja közepette a titkon imádott, drága hölgy száma helyett a felesége számát kéri. Azt azért tárgyilagosan szögezzük le: szűkebb pátriánk új központja a javunkra van. Most már 1300 emberrel többen kapcsolhatnak a városban és ez nagy dolog ám. A kapcsolás — némi szójátékkal élve — a jó kapcsolat alapja. Kapcsolatokról lehet, eddig is hallottunk szeretve tisztelt szép városunkban, — igaz ezeknek a kapcsolatoknak nem mindig volt köze a kapcsoláshoz, a Crossbarhoz. Némely kapcsolat jól megvan és virágzik kagyló nélkül is, s megesik, hogy néha áldásosabb is az effajta kapcsolat a „vonal” két végén levőnek, mint a szürke telefonösszeköttetés. Legfeljebb annyi azonosságot fedezhetünk fel, a kétfajta kapcsolat között, hogy néha a jelszó ugyanaz. A telefonnál: „Halló”. A telefon nélküli kapcsolatnál: „Helló”. A magam részéről bízvást remélem, hogy mielőbb elhárulnak azok a kis hibácskák, a postai telefonközpontban és lesz gyors kapcsolás, s tisztán búgó hanggal őszinte, recsegés és mellékzörej nélküli kapcsolatokat építhetünk ki embertársainkkal. Angyal Sándor Jubilál a TÜZÉP Az állami TÜZÉP vállalatok ez évben ünnepük fennállásuk negyedszázados jubileumát. Az évfordulót méltóképpen ünnepli meg a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat is. Ez alkalommal a termelő vállalatokkal közösen rendeznek be árubemutató termeket Debrecenben és Nyíregyházán. Itt a vállalat dolgozói rendszeresen találkoznak majd a vásárlókkal és tájékoztatják a közönséget a korszerű építési anyagokról, a tüzelők gazdaságos felhasználásáról és beszerzési lehetőségeiről. Szakmai napokon találkoznak majd a termelő és szállító vállalatok képviselőivel közük a vásárlók igényeit. A 25 év emlékeit nyugdíjas találkozókon is felelevenítik, kultúr- és sportműsorokkal, szakmai vetélkedőkkel ünnepük a jubileumot. A rendezvénysorozat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségeivel zárul. Épül a mátészalkai húsüzem A kormány húsprogramja jegyében Mátészalka és környékének jobb húseüátása, valamint a termelő üzemek szállítási útjainak megrövidítése céljából tizenhét gazdasági egység társult egy húsfeldolgozó nagyüzem megépítésére a járási székhelyen. Közülük tíz ÁFÉSZ és öt termelőszövetkezet. Részt vesz a társulásban a megyei húsipari vállalat, valamint a Mátészalkai Állami Tangazdaság, mely az egész beruhá- zás gesztora is egyben. A terveket az KLGÉP időben elkészítette a fő kivitelező CZÁÉV ellenőrzése melleit. Az ötvennégy milliós beruházáshoz 22 milliós állami támogatást nyújt az élelmiszergazdasági ágazat, segít iparfejlesztési alapjából a megye és a SZÖVOSZ is hozzájárul a költségekhez. Az épületeket a SZÁÉV már alapozza. Készül a vízszennyvíz és hűtőtechnológiai szerelő munkára alvállalkozóként a KEMÉV és az ELEKTERFÉM szövetkezet. A húsfeldolgozó berendezéseket az ÉLGÉP szereli majd be. A tereprendezés már befejeződött. Az odavezető szennyvízcsatorna kész, nyomáspróbája is megvolt, most a terepen belüli részt készítik. Az üzemi épületet, a kazánházat, az állatszállást és a garázst jelenleg alapozzák. Úgy tervezik; télre minden épület tető alá kerül, hogy a szerelők nyugodtan tudjanak dolgozni a falakon belül és a tervezett jövő évi indulásig minden készen álljon. (gnz) A kereskedelemben is Csökkentik a nehéz fizikai munkát Konténeres szállítás, tárolás nagyobb boltokban A vásárlók ma már nemcsak fényképekről és egyéb beszámolókból ismerik a konténert, hanem' egyre gyakrabban találkoznak velük a nagyobb ABC-boltok- ban, amikor a megszokott álló polcok helyett négy lábon guruló, alumínium szekrényekből emelik ki a lisztet, a cukrot, a rizst. Nyíregyházán ez év júliusában jelentek meg először a déli, az északi lakótelepek és a Stadion úti ABC-k vásárlótereiben. Ugyanis ekkor tért át a konténeres szállításra — kezdetben a tömegáruknál — a Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi és a Szabolcs megyei Kiskereskedelmi Vállalat 'Tömegáruk szállítása A szállítást, a nehéz fizikai munkát könnyítő vállalati konténerpark kialakításához a belkereskedelmi minisztérium ötven százalékos anyagi támogatást nyújtott, ehhez tették hozzá a vállalatok a maguk ötven százalékát. Az indulásnál 100—100 darab konténerrel rendelkeztek, ami elég ahhoz, hogy pár évre megoldja a tömegáruk szállítását még akkor is, ha közbén bővítik a termékskálát és több boltot kapcsolnak be a konténeres forgalomba. A beszerzésekkel egyidő- ben a nagykereskedelem raktárában mérlegeket állítottak be, 4—5 fővel növelték a létszámot és összevonták a revíziót, hogy a helyi munkát meggvorsítsák, valamint tárgyalásokat kezdtek az ipari vállalatokkal és kérték, hogy az áru ezután már tőlük konténerben érkezzen, hiszen ha a nagykereskedelem lerakatában kell megpakolni a konténereket, azzal még nem sokat könnyítettek az ott dolgozók munkáján. — Néhány partnerünk igyekezett minden segítséget megadni — mondta Kiss Elemér a nyíregyházi lerakat vezetője. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat fogadóteret alakított ki és a szalagról érkező lisztescsomagokat egyenesen a konténerekbe pakolják. Hasonlóan a MÉK-nél is megoldották a cukor csomagolását. A rizst és a sót viszont már mi csomagoljuk. A vegyesáruk — a csokoládé, a cukorka, a fűszerfélék és a vegyi, kozmetikai cikkek — a hagyományos gyűjtőcsomagolásban érkeznek hozzánk, melyeket aztán a konténerekbe rakjuk. Most fogunk áttérni a cso- magos módszerek átpakolá- sára is. A nagyobb fokú árumegóvást mindenképoen elértük, de plusz munkát ad a helyi átrakás. Gond: a küszöb A láncolat tehát még az elején megszakad néhány árucikknél, hiszen az ipar főleg a hagyományos utón szállít még a nagykereskedelemnek. Aki valójában jól jár, akinek a legtöbbet segít a konténer, az a kiskereske- demli vállalat. A megrakott konténerek szinte emberi kéz érintése nélkül kerülnek a vásárlókhoz. Emelővel veszik ki a konténert a teherautóból és betolják az eladótér' ' ( Az AFFSZ-ek segítsége Uj bölcsödéi*, ajánalél* JáÉelcoI* a legkisebbeknek Másfél millió forinttal segítették a gyermekintézmények építését és fenntartását 1970-től, napjainkig Sza- bolcs-Szatmár megye ÁFÉSZ- ei. Jelentős összegeket adtak az új bölcsődék és óvodák építésének megkezdéséhez, a a régiek átalakításához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez. Több esetben vásároltak szemléltető eszközöket, játékokat az intézményeknek. A 45 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet 381 szocialista brigádja emellett rendszeresen végzett társadalmi munkát az „oviknál”, „bölcsiknél” és iskoláknál: festettek, tataroztak, játékudvarokat alakítottak ki, parkosítottak, valamint megjavították a meghibásodott víz- és villanyvezetékeket, játékokat. Hát szövetkezet a rendszeres együttműködésre szocialista szerződést is kötött a gyermekintézményekkel. Legutóbb a Nyírbátori ÁFÉSZ és a hely 4-es számú óvoda között jött létre ilyen megállapodás. A szövetkezet szocialista brigádjai és dolgozói vállalták, hogy rendszeresen feltöltik a homokozót, elvégzik a tavaszi parkosítást, fásítást, a dekorációs részleg pedig szemléltető eszközöket készít az óvodai foglalkozásokra. A megállapodásban szerepel még, hogy a teljesen leértékelt, de még felhasználható füzeteket, íróeszközöket, rajzeszközöket átadják az ovodásknak, valamint a boltokban meghibásodott játékokat — javítás után — szintén a kicsinyeknek ajándékozzák. Az asztalos- és lakatosműhely dolgozói az óvodai ünnepségek kellékeit készítik el, s megjavítják majd a megrongált bútorokat, játékokat, víz- és villanyvezetékeket, konyhai gépeket. Az óvoda kicsinyei ezekért a társadalmi munkákért műsort adnak a szövetkezet által megrendézésre kerülő névadóünenpségeken, nőbizottsági üléseken és részt vesznek mint manökenek a gyermekruha-bemutatókon. Az óvoda vezetői a lehetőségekhez képest segítik az ÁFÉSZ-nél dolgozókat gyermekeik óvodai elhelyezésében, túlórázások esetén pedig évi hat alkalommal vállalják a* gyermekek felügyeletét. (bd) A nyírcsászári „Uj Élet” Tsz-ben megbecsülésnek örvendett a Gyenes-család. Gyenes Mihályra bízták a tsz terményraktárait, fia — a 25 éves Gyenes Miklós — miután méregkezelői vizsgát tett, rábízták a tsz méregraktárának, növényvédő szereinek kezelését. Sajnos, Nyírcsászáriban is szokás még, hogy a magántulajdonban lévő házikertek permetezéséhez a szükséges szereket a „legolcsóbb forrás”-ból, a közületi készletekből próbálják beszerezni. Csakhamar megkörnyékezték ilyen célból a fiatal méregraktárost is. Mivel Gyenes Miklós tudta, hogy a tsz főagronómusa a közösben felhasznált anyagok tényleges mennyiségének ellenőrzését elmulasztja, így a leleplezés veszélye nélkül vállalkozott Is a házikertek permetezéséhez szükséges anyagok megszerzésére. Gyenes Miklós méregraktár kezelő megismerkedett a községbe nősült Schwarzkopf József műszerésszel, aki apósa — Papp János — gyümölcsöskertjének permetezéséhez kért kéntartalmú szert. Gyenes Miklós, barátja kérelmét teljesítette és a rábízott raktárból kiadott neki 20 kg sárga mérget. A raktáros az elsikkasztott értékes permetező szerért pénzt nem kért, megelégedett ellenszolgáltatásul azzal, hogy őt esetenként borral, pálinkával kínálták meg. Az orgazda e számára „gyümölcsöző” kapcsolatot felhasználva, újabb és újabb igényekkel lépett fel Gyenes Miklóssal szemben, aki egv esetben sem tudott nemet mondani. Kisebb-nagyobb tételekben a leleplezésükig 68 kg kb. 4000 Ft értékű anyagot adott ki a raktárból. Gyenes Miklóst 1974. június 14-én tettenérték, amikor az utolsó tételt próbálta átadni borbarátjának. A büntető eljárás során a rendőrség házkutatást tartott, Schwarzkopf József lakásán és előkerültek az eltulajdonított vegyszerek, amelyekkel az orgazda apósának gyümölcsösét több éven keresztül be lehetett volna permetezni. A Nyírbátori Járásbíróság az egyébként büntetlen előéletű Gyenes Miklóst 4000, Schwarzkopf József orgazdát 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bűnjelként lefoglalt vegyszereket a sértett tsz-nek kiadta, így a közösség kára megtérült. A büntetés kiszabásánál a Járás- bíróság Gyenes Miklós esetében súlyosbító körülményként érfékelte. hogy becsületét néhány pohár borért hajlandó volt áruba bocsátani. Az ítélet jogerős. Dr. Pálfy Ferenc városi-járási vezető ügyész be, vagy a raktárba. Az ajtót leveszik róluk és már jöhetnek a vevők. Ha kiürül, újat állítanak a helyére. Mindez minimális fizikai erőt igényel, s így összehasonlíthatatlanul könnyebb lett az ott dolgozó nők munkája, mint korábban volt, a gyorsabb áruátvételről nem is beszélve. — Jelenleg azonban nem minden egységünk alkalmas a konténerek fogadására — mondta Kiss János, a kiskereskedelmi vállalat igazgatója. — A legtöbb problémát — bármilyen furcsán hangzik is — a küszöb okozza, melyen nem lehet áttolni a 3—4 mázsás konténert. A kisebb boltokban nem férnek el. s ott sem alkalmazhatjuk, ahol kicsi a raktár. A konténereket hetente cseréljük, de többször is, ha a bolti rendelés úgy kívánja. Az eddigi tapasztalatok szerint a dolgozók hamar megkedvelték a konténereket, igyekeznek javítani az esztétikai hatásán is. A jövőben deko- ritlemezek közé állítjuk be az alumínium-szekrényeket. Szélesíti ük a konténeres rendszert Roly-kocsikkal is (dróthálós konténerek) melyekbe konzervek kerülnek majd, s még az idén tíz boltban valósítjuk meg a konténeres szállítást.. Tervezzük, hogy a megyeszékhelyen kívül másutt is bevezetjük ezt a fajta szállítási rendszert. Nem olcsó A konténer nem olcsó dolog, alkalmazása mégis gazdaságos, kezelése egyszerű és gyors. A vállalatok megtakarítják vele a rakodási idő jelentős részét, ami a kiskereskedelem előzetes számítása szerint 14 boltban évi 1159 órát jelent. Legalább öt évig használhatók, míg a régi „gondolák” — az állópolcob — a nagy megterhelés miatt két évet bírtak ki. Az áru- megóvást mindenképpen biztosítja, a kevesebb átrakodás miatt. A legnagyobb haszna azonban a nehéz fizikai munka megszüntetése. Balogh Júlia Kgrrézsóvád&mi kiállítás és pályázat A hazai korrózióvédelmi anyagok, termékek, eljárások, a korrózióvédelem területén használt eszközök, berendezések, továbbá műszerek és korszerű vizsgálati módszerek bevezetésének, illetve gyártásának elősegítése és a műszaki színvonal emelése céljából az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1976 évben ismét megrendezi a hagyományos HUNGAROKORR nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást és ezenkívül korrózióvédelmi pályázat kiírására kerül sor az alábbi kategóriákban: I. TERMÉKEK — szerkezeti anyagok; — bevonóanyagok (műanyag, fém, festék); — segédanyagok (pl. inhibitor). H. BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK. III. ELJÁRÁSOK IV. MŰSZEREK, VIZSGALATI MÓDSZEREK. A pályázaton részt vehet vállalat, intézet és magán- személy bármely kategóriában olyan műszaki újdonsággal, amely 1973. január 1-e és 1975. december 3I-e között Magyarországon üzemszerű bevezetésre, realizálásra került. A benyújtott pályázatok minősítését az OMFB által kijelölt bírálóbizottság fogja végezni. A kiemelkedő pályázatok díjazásban részesülnek. A HUNGAROKORR ’76 korrózióvédelmi pályázat kiírására 1976 év elején kerül sor. Bizalom — borért
