Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

BrH. aogoszSos 55. á 9 Ki a partner? i mim A KÉRDÉSRE ÍGY LEHETNE VÁLASZOLNI: partner az, akit ennek elfogad a másik. A HAFE igazgatója mondta egyik tájékoztatójában, ő >a legtöbb javaslatot mindig a termelési tanácskozásokon kapja. Sok munkás szól hozzá a gyár előtt álló feladatokhoz, gondokhoz, s ebből mindig van tíz-húsz olyan kezdeményezés, javaslat, amelyet a vezetés hasznosít. Ez már elvi-gyakorlati partneri viszony vezetők és munkások között. Van ennek értelme, célja? Van: a közös érdek, az egyéni érdeke. Ha ezt felismerik a kétoldalon álló „felek”, akkor a partneri kapcsolat létrejöhet, kifejlődhet, gyümölcsözővé válhat. Valaki mondta a napokban: Ott kezdődik a partnerség vezetők és vezetettek, munkások—igazgatók, tsz-elnök—tsz- tag stb. között, ha a beosztottakat jól, az igazságnak megfele­lően tájékoztatják az üzem, vállalat, tsz előtt álló feladatok­ról, gondokról, teendőkről. Megvan-e ez? Sajnos még sok he­lyen hiányzik. Nem vált a vezetési gyakorlat részévé. Nem olyan régen a Kemecsei Állami Gazdaság párt és gazdasági vezetői többszáz kérdőíven megfogalmazott kérdésekkel for- dúltak a gazdaság dolgozóihoz. Kíváncsiak voltak, mi a véle­ményük a vezetésről, a munkafegyelemről, a beruházásokról, a szociális juttatásokról, az élet-és- munkakörülményekről stb. Az volt a cél, hogy a munkások észrevételeit, javaslatait felhasználják a holnapi tervek, programok elkészítéséhez, a hibákat kijavítsák, s a javaslatok alapján esetleg más sorrendet alakítsanak ki a beruházások rendjében, az élet- és munka- körülményeket javító szociális s egyéb beruházások megvaló­sításában. Itt ez sikerrel járt. Persze ehhez a szemléletnek is olyannak, reálisnak, ha úgy tetszik munkáscentrikusnak kell lenni. Nem véletlen, hogy párttaggyűlésen bírálták azokat a gazdasági vezetőket több helyeiy, így például Tyúkodon a tsz-ben is, akik saját magukat túlértékelik, a dolgozók vélemé­nyét lebecsülik. És még furcsább: csak azokat tekintik part­nernek, akik legalább hasonló végzettséggel, képzettséggel rendelkeznek. NÉHÁNY PARTTAG GAZDASÁGI VEZETŐT azért ma­rasztaltak el pártszervek, mert egyszerűen nehezükre esett részt venni saját pártszervezetük rendezvényén, taggyűlésén. Ez a pártfegyelem megsértése, de egyben az ott dolgozó párt­tagság lebecsülése is. Ha úgy tetszik az ilyen vezető: nem te­kinti partnernek a helyi kommunistákat. Nála az ember csak a járásiakkal, megyeiekkel kezdődül. Szükségszerű, hogy az emberek — vezetők és beosztottak S— egy üzemben, vállalatnál, a pártszervezetben együtt dolgoz­nak, tevékenykednek. Ebből következik, a munkamegosztásból ered, hogy partnereknek kell lenniük. De még jobb, eredmé­nyesebb, ha ennek szükségességét is felismerik és kamatoz­tatják. A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban Kisvárdán mondták el, mennyi gond-baj származott korábban abból, hogy nem volt jó partneri kapcsolat a műszakiak és a fizi­kaiak között. Ha nem volt alapanyag, szerszám, ennek kárát egyaránt érezte a műszaki is, a munkás is. A boríték is véko­nyabb volt. S mennyire megváltozott a helyzet, amikor meg­javult a viszony a mérnökök, technikusok és az esztergályo­sok lakatosok stb. között Több lett a kereset jobb a megér­tés, megbecsülik egymást. És az az idegfeszültség, amely ko­rábban volt feloldódott, megszűnt. Valójában a jó partner- kapcsolat kialakítása a jó munkahelyi légkör megteremté­sét eredményezheti. AHOL A FIZIKAI MUNKÁST, a szövetkezeti tagot, a kis- Ilivatalnokot az alkalmazottat nem tekinti egyenrangú és egyenjogú partnerének a vezetés, a szemlélettel van baj első­sorban. Ilyen helyen eleve nem lehet jó a munkahelyi klíma, onnan elkívánkoznak az emberek. Ott, ahol a vezető csalha­tatlannak érzi magát, mert azt gondolja, hogy csak ő tudhat mindent, ott a munkások nem szívesen nyitják ki a szájukat, ott nem kezdeményeznek, ott nem javasolnak. Partnernek azért kell, szükséges elfogadni a munkást, a beosztottat, mert ez szükségszerű és törvényszerű. Ez hatalmi kérdés is. Azért is el kell fogadni partnernek a beosztottat, mert ez a népgazdasági érdek mellett vállalati és egyéni érdek is. Csak úgy boldogulhat igazán a vállalat, ha számíthat va­lamennyi dolgozójának munkájára. S ez a partnerség való­ban ott kezdődik, amikor a vezetés beavatja minden titkába a munkást, alkalmazottat, ha minden lényeges kérdés megoldá­sában kéri, igényli a véleményüket, ha az ő energiájukra-tu- dásukra számítva tervezi a vállalat holnapját Ezért is szük­séges a partnerség. Ezért is kell törekedni arra, hogy ez a szemlélet érvényesüljön társadalmi-gazdasági-politikal éle­tünkben. Parkas Kálmán CSAK KÉT EZRELÉK­Az pórias” étlapja Két ezrelékkel csökkentik az egy kalória hőmennyiség előállításához felhasználható tüzelőanyagot a TITÁSZ nyíregyházi hőerőművében. A XI. pártkongresszus tisz­teletére vállalta ezt az első hallásra kicsinek tűnő hét­köznapi tettet az erőmű kol­lektívája. Jelentősége akkor kap igazi értelmet, ha hozzá­tesszük: az elmúlt évben ez a tekintélyes étvágyú, de órán­ként száznegyven tonna gőz előállítására képes óriás több, mint harmincezer tonna fű­tőolajat és közei egymillió köbméter földgázt emésztett meg. Ennyi energiát égetett el, hogy kielégítse — gőzzel, illetve forró vízzel — a város ipari üzemeit, ellássa a táv­fűtést. Az erőmű által érté­kesített gőz mennyisége év- ről-évre növekszik, tavaly meghaladta a négyszázezer tonnát Lehet 680 tonná­val kevesebb ? Ilyen nagy mennyiségben történő tüzelőanyag felhasz­nálással nagy jelentőségű egy ilyen kicsinek tűnő vállalás teljesítése is. A nyíregyházi hőerőműben jelenleg kilenc, különböző hatásfokkal ter­melő kazán van. A régiek még csak 73 százalékos hatásfok­kal dolgoznak, de a legújabb GIB-típusúnál már csak egy- tized rész vész el az elégetett hőből. Az egységesen meghatáro­zott norma szerint a nyíregy­házi hőerőműben egy kiloka­lória hő ellátásához 1,3 szá­zalék hőértékű energiahordo­zót lehet elégetni. A cél, azaz a vállalás pedig az, hogy két ezrelék csökke­nést érjenek el. Pontosabban egy év alatt 680 tonna fűtő­olajnak megfelelő energiát kell megspórolni az óriás ét­lapjáról. De hogyan? Elvenni egyszerűen nem lehet. Ám a termelés alapos megszervezé­sével és ésszerű növelésével a hatásfok is feltétlenül ja­vulhat. A terv már elkészült. Az „étlap” egész évre szók A különböző recepturák három fő feladatkörben csoportosul­nak. Az elsőben a meglevő berendezések helyes és cél­szerű, gazdaságos üzemelteté­se, a másodikban a javítás és korszerűsítés, a harmadikban pedig jó hatásfokú új létesít­mények üzembehelyezése. A „diétás menü” egyik leg­fontosabb tartozéka az az ütemterv, amely azt rögzíti, hogy mikor, melyik kazán üzemeljen. Természetesen úgy, hogy a Jobb hatásfoknak Nem titok a nyitja A gáz 1 olcsóbb, de.~ Energia­takarékosság állásideje legyen a legkeve­sebb. Mivel ezek a kazánok modernebbek is, a megfelelő szakembereket is biztosítani kell. Éppen ezért ez évben folyamatosan öt tanfolyamot szerveznek. Ezeken újabb 130—150 embert képeznek. A személyzet továbbképzése a biztosíték arra, hogy a mo­dernebb, nagyobb hozzáértést igénylő berendezések is még gazdaságosabban működnek. Csökkenthető például a bel­ső, az üzemeltetéshez hasz­nált energiafogyasztás. Legalkalmasabb a nyár Éves program készült a szükséges nagyjavítások el­végzésére is. A nagy teljesít­ményű, korszerűbb kazánok javítása például arra az idő­re esik, amikor a legkevesebb a hőenergia-igény. Legalkal­masabb erre a nyár eleje, amikor még a konzervgyár sem igényel nagyobb meny- nyiségű hőt. Ez évben — ép­pen a beütemezett javítások során — két kazánt szereltek fel korszerű, automatikus tü­zelőberendezéssel. Többet el­lenőrzik, szükség szerint nö­velik a mérési köröket, na­gyobb figyelmet fordítanak a sérült szigetelések javítására. A távhőellátás javítását elősegítve már tavaly elké­szült egy nagy teljesítményű, korszerű, GIB-típusú kazán. A közeljövőben egy újabb kezdi meg az üzempróbákat. A két kazán együttes teljesít­ménye óránként 120 tonna gőz. A hőenergia-termelést tehát már zömmel korszerű berendezések biztosítják. A fejlesztés egyik jelentős állo­mása lesz a téli csúcsidőszak­ra már üzemelő új, ellen nyo­másos turblnagenerátor gép­csoport átadása is. Teljesít­ménye egyenlő Nyíregyháza csúcsidei fogyasztásával. Ér­dekessége, hogy a kazánok által termelt nagy nyomású gőzt működteti, mielőtt a távhőszolgáltatásba kerülne. Az így hasznosított energia révén — mintegy lefölözve annak feleslegét — az orszá­gos átlag egyharmada árán termelnek villanyáramot. Bár ez közvetlen energiahordozók megtakarítását nem eredmé­nyezi az erőmű számára, a vállalati termelési költségek »■ csökkentésénél jelehtos sze­repet játszik. Kedvezőbb feltételekkel A megtakarításból szárma­zó fűtőanyaggal a nyíregyhá­zi hőerőmű újabb 6 millió 650 gzer kilokalória hőértéket tud előállítani. Ennyi fűtőolaj szállításához tizennégy va­gonra lenne szükség. Távla- tokban még kedvezőbb felté­telek alakulhatnak ki a ha­tásfok növelésére. Egyrészt a városi távhőszolgálta- tás fejlődése, másrészt az ipari fogyasztás mértékének növekedése további korsze­rűsítéseket, hőerőmű fejlesz­tést igényel. Ugyanakkor a Testvériség gázvezeték elké­szültével számítanak a gát nagyobb mérvű felhasználá­sának lehetőségével is. A gáz­tüzelés ugyanis nemcsak kor­szerűbb, hanem olcsóbb, gaz­daságosabb is. Ennek előnye­it most még úgy igyekeznek biztosítani, hogy lehetőleg teljesen elhasználják az en­gedélyezett kontingenst A hőerőmű a termelt hőt továbbadja a felhasználók­nak. Ezért fizetnek. Nem mindegy azonban, hogy az átadott hővel ki, hogyan gaz­dálkodik. Számítások szerint — de a gyakorlat is igazolja — tetemes mennyiségű ener­gia megy veszendőbe a nyír­egyházi távfűtéses lakások hőközpontjainak korszerűt­lensége következtében. A kö­vetkező lépés tehát, hogy az előállító, átalakító takarékos­ságra való törekvései a fel­használóknál folytatódjon. Ne kelljen ablakot nyitni a fe­leslegessé vált melegnek, az a bizonyos két ezrelék meg­takarítás ne menjen másutt veszendőbe. Még akkor sem, ha van aki kifizeti. Tóth Árpád A pám kovácsot akart csinálni belőlem. Nyolcán voltunk testvérek, így aztán már iskoláskorban elkezdődött a napszámos munka — kezdi a beszélge­tést Göncz Miklós, az öntö­dei Vállalat 4-es számú kis- várdai gyáregységének a tmk lakatosa. — Én is a vasas szakmához húztam. Amint elvégeztem a hat ál­talánost, mester után pró­báltunk nézni. De nem akadt, aki szerződtetett volna. Én aztán látva az otthoni nél­külözést, szinte a szüleim tudta nélkül jöttem el a Vul­kánba. Tirpák Mihály, ak­kori tmk-főnök vett fel ta­nulónak. Szigorú ember volt, de megtanította velem a szakmát... Középtermetű izmos em­ber Gönczi Miklós. A laka­tos szerszámok mintha a ke­zébe termettek volna. Ä szakmáját valóban jól meg­tanulta. erről tanúskodik az is. hogy húsz éve tanítja a lakatos szakmára ifjú pálya­társait. Minden évben van beosztva hozzá néhány ipari / Ha mennek a gépek. tanuló. Büszke rá, hogy ke­ze alól KISZ-titkárok, kivá­ló dolgozók, ipari tanuló in­tézeti igazgatóhelyettes, kö­zépiskolát, főiskolát végzet­tek kerültek ki. — Munka közben tanítjuk meg tanulóinkat a szakma szeretetére, meg ezer fogá­sára — folytatja. — Azért munka közben, mert termé­szetes a termelés az elsőd­leges. Az öntöde ma is je­lentős népgazdasági tervet teljesít. Én a hideg üzem munkáira tanítom meg a hozzám beosztott fiúkat. El­sajátítják az általános laka­tos karbantartást a maró, a fúró- és más célgépeken, esz- tergapadokon. És nemcsak a javítást kell elsajátítani. Ha kijavította a gépet, akkor odaállítom mellé, és megké­rem, hogy munkadarabbal a kezében ellenőrizze a javí­tást. Ha így sem mondja fel a masina a szolgálatot, ak­kor állhat mellé a melós, és a termelésben nem lesz ki­esés. Ezerkilencszáznegyvenöt- ben állt először a munka­pad mellé Göncz Miklós. Három év múlva már szak­munkás-bizonyítvány van a kezében. Az öntödét azóta sem hagyta el. Tanítványait nemcsak azért oktatja a szakmára, mert a bizottság előtt helyt kell állni, hanem azért, mert az életben, a munkapadnál, és ami még ettől is fontosabb, a munka­társai előtt kell emberségből vizsgát tenni. És ez a nehe­zebb. Erre személyes példa- mutatásával neveli tanítvá­nyait. Hogy ezt hogyan csinálja? Az sem titok. Nagyon pontos ember. Szavát. ígéretét min­denkor megtartja. Járja a gépeket, figyeli működésü­ket Ha valamelyiknél vala­mi rendellenességet észlel, azonnal kijavítja, nem várja meg, míg nagyobb baj, ron­gálódás következik be. Ha kell a javítást munkaidő után végzi, hogy a termelés­ben kiesés ne legyen. Nem ismer könnyű és kellemetlen munkát. „Ha a gépek men­nek, akkor nyakkendősen is lehet köztük sétálni. Ha pe­dig meghibásodtak, és „or­vos” kell, akkor akár nyakig olajosán is meg kell őket ja­vítani” — vallja. Ezzel a példamutatással szorgoskodik a műhelyben, meg a Kilián brigádban, ahol brigádvezető-helyettes. Példamutatásával nemcsak tanulóit serkenti becsületes munkára, de munkatársaira is hatással van. Társadalmi munkáját is elismerik. Mint szakszervezeti műhelybizal- mihox a társai is szama* problémával fordultait. Sa­ját politikai továbbképzését a szakszervezeti oktatáson biztosítja. — Az örömeim? A gyere­keim. Az egyik már autó­motorszerelő, a másik ke­reskedő tanuló. A két kisebb még iskolába jár. A felesé­gem nem dolgozik. Négy gyerekhez az egyik szülő mindig kellett. Meg ott van a kertem. Igaz mindössze kétszáz négyszögöl, de van benne munka mindig. Hol az almafáimnak a gondozá­sa, hol a szőlő, hol a rózsá­im kötik le a szabad időm egy részét. Szórakozásnak ott van a televízió, otthoni po­litizálásnak meg az újságok. Keresetem háromezer forint. Apró, mindennapi dolgok­ból tevődik össze a dolgozó ember élete. Úgy tűnhet nincs benne romantika. Pe­dig van. Jelen van ez Göncz Miklós vallomásában is. Ez­zel formálja tanulói életét, szaktudását; alakítja a saját és családja életét. Sfgér Imre relepSléseink Az őrs ia a megyei lapok augusztus 11-én tették közzé a Min sztcrtanács Ta­nácsi Hivatalának a felhí­vását: „Építsük-szépítsük városainkat, falvainkat”. A buzdítás — ha úgy tetszik mozgósítás — utáni harma­dik naiu'n lapunk Fórum ro­vatában „Újkenézt virágok” cípmel írás jelent meg, amely arról tudósított, hogy a kezdeményezéshez Újke­néz is csatlakozott: „A felhí­vásra a házak előtt egyre több hegyen van virágágy, amelyet nagy szorgalommal gondoznak, ápolnak.” Ugyan­csak szerdai lapunk utolsó oldalán olvashattunk egy hírt ^Faiuszépüés” címmel, amely így kezdődött: „Au­gusztus 14-én Zsurkon a HNF bizottsági ül ékén meg­tárgyalják a község szépíté­sének feladatait”. A felhívás nem most hang­zott el először. Szabolcs- Szatmár megyében a taná­csok és a HNF aktivistái már több éve folyamatai­nak tekintik a városszépf- tési és a faluszépítési akció­kat. A mostani felhívás, a legújabb akciók sokasága azonban különös figyelmet érdemel, mert kapcsolódik a XL kongresszusra való fel­készüléshez, felszabadul^» sunk 30. évfordulójának mél­tó megünnepléséhez. A tár­sadalmi őr, ' —-v>k ered­mény (V méltó környezet­ben ünnepelhetünk Újkenéz­től Csengeni;;, Tiszabecstől Timárig. A most és a közel­jövőben elültetett fák és vi­rágok április 4-én már virí­tani fognak, utcákat, közsé­geket testnek szebbé és von­zóbbá. Beké ; utak, járdák, játszóterek, : rtpályák, ap­róbb közintézmények építé­sére is mpz - ártanak. Bizo­nyára nem hiába, hiszen a nehezebb társadalmi mun­káról is számtalan esetben hírt ad túré:. Például a mérkvállnii és a kocsordl sportpálya építéséről, a vá~ mosoroszi bekötő űt átadá­sáról— Sajnos, néhány községben nem terve:::!! vagy nem re­álisan tervez:',, előre a tár­sadalmi munkát, nem veszik figyelembe az összefogásban rejlő lehetőségeket. Például a Porcsalma-Tyukoöhoz tar­tozó Szalmav Iroson négyszá­zan laknak, s az itteniek hi­ába kémek n ahány zsák ce­mentet és sóder, hiába ígé­rik a sokat érő társadalmi munkát, járda nem épül, ősszel ismét sárban' kell jár­ni a tanya lakainak. Több ta­nácsházán hallottuk, hogy a lakosság nem elég aktív, ezeken a helyeken csupán a tanács kasszájára akarnak támaszkodni. „Befizettük a községfejlesztési adót. gaz­dálkodjon belőle okosan a tanács” — mondják többen is. Néhány óra szabad idő feláldozásával — valameny- nyiünk hasznára — sokmin- dent meg lehet valósítani azokból a feladatokból, amelyeket a tanács anyagi fedezet hiánya miatt nem tud megvalósítani. Szerencsére kevés rossz példa akad, a kő vetésre méltó példákból többet tud­nánk felsoról ni. A máté­szalkai vasutasok például a sinek mentét gyakran tisz­títják, virágokat is ültettek a vágányok mellé. Mert a vonzóbb környezetben job­ban megy a mpnka, tiszta és szép k> .régben (város­ban) szívei' heh lakik min­denki. «teábrádO

Next

/
Thumbnails
Contents