Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

ttl/G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK l

XXXI. Évfolyam, 195. szám

ARA: 80 FILLÉR

1974. AUGUSZTUS 22. CSÜTÖRTÖK.

Alkotmányunkat ünnepelte az ország

Föd leni Szófiáéi

Focik Tend, a Magyar Nép-' köztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todo- rovnak, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra delegáció élén Bulgáriába utazott. A küldöttség tagjai: dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes.

A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Marjai József külügyi államtitkár és dr, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke.

Olt TtSIt SztraStmlr 7g

Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségé^ nek ideiglenes ügyvivője.

A magyar küldöttség kfl- löngépe szerdán délelőtt érkezett meg Szófiába. A magyar kormányfőt és kíséretét a szófiai repülőtéren Sztanko Todorov, a bolgár minisztertanács elnöke, Ivan Iliev miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, Petr Mladenov külügyminiszter, Andon Traj- kov, a külügyminiszter első helyettese, Konsztantin Koz- mov külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet fogadta. Fock Jénő üdvözlésére megjelentek a magyar nagykövetség diplomatái, élükön

(Folytatás a 2. oldalon)

Hétfőn, augusztus 19-én, három országos találkozó volt. Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára Debrecenben, Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke Székesfehérvárott; Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter Körmenden beszélt. Augusztus 20-án, Mezőkövesden dr. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott ünnepi beszédet.

Debrecen

Gáspár Sándor a párthatározatokról

Debrecenben a város üze-' meinek és hivatalainak dolgozói, valamint a megye termelőszövetkezeteinek küldöttségei előtt Gáspár Sándor tartott beszédet.

Bevezetőjében hangsúlyozta : tisztelettel emlékezünk gazdag történelmi hagyományainkra, az államalapító István királyra, az ezeréves történelmi harcra, amelynek legjobb hagyományait folytatjuk ma a szocializmus építésével. Elmondotta: tavaly jó gazdasági évet zártunk, biztatóak az idei első fél év eredményei is.

Az MSZMP Központi Bizottsága határozatai, amelyek a munkásosztály helyzetének megjavítására, a fogyasztás, az egészségügyi ellátás, a lakásépítés, a művelődés javítására, a nőkről, a fiatalokról való gondoskodásra, az anyaSzékestekérvár

ság és gyerekek védelmére, a

nyugdíjasok és nagy családosok életkörülményeinek javítására irányulnak, kedvező fogadtatásra találtak és a megvalósulás útján vannak.

A szép célok eléréséhez társadalmunk minden alkotó erejére, a hazáját szerető valamennyi állampolgár szoros összefogására szükség van. A dolgozók ezt érzik, mindenütt felajánlásokat tesznek a jövő évi pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulója tiszteletére.

Befejezésül a SZOT főtitkára arról szólt, hogy életünk gazdagításának legfőbb eszköze a munka, amellyel olyan országot építünk tovább, ahol mindenki boldogul és közös felelősséggel dolgozik a társadalom valamennyi rétege, minden tagja.

Kállai Gyula a nemzeti egységről

ünnepi beszédének bevezetőjében Kállai Gyula arról szólt, hogy alkotmányunk születésnapja a szocialista nemzeti egység ünnepnapjává is vált. A munkásosztály, amelyben volt erő és képesség ahhoz, hogy soraiba fogadja és történelmi feladatokhoz méltóvá formálja az újonnan érkezőket, szilárdan kezében tartja a hatalmat.

A parasztság az elmúlt negyedszázad alatt meggyőződött róla, hogy a munkás- osztállyal kötött szövetség egész életformájának átalakulását hozta magával. A két nagy osztállyal szoros szövetségben alkot és dolgozik értelmiségünk, amely kimagasló eredményeket ért el a tudomány, a kultúra, az oktatás és a népművelés területén.

Az egységessé váló nemzet közös munkája, eddigi eredményei: az ország átalakulása, megújuló falvai, hatalmas ipari létesítmények, korszerű mezőgazdasági üzemek, szociális, kulturális, kereskedelmi centrumok hirdetik népünk alkotó erejét.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke befejezésül hangsúlyozta: következetesen és magabiztosan haladunk a szocializmus teljes felépítésének útján, az alkotmányban megfogalmazott eszmék megvalósításáért.

(Folytatás a 2. oldalon)

Gazdag, változatos és színes programmal köszöntötte megyénk dolgozó népe augusztus 20-át, alkotmányunk törvénybe iktatásának 25. évfordulóját. Megyeszerte nagygyűléseken, közös tanács és népfrontbizottsági üléseken, ünnepi gyűléseken méltatták alkotmányunk jelentőségét.

Kiemelkedő ünnepség színhelye volt augusztus 19-én megyénk legfiatalabb városa, Nyírbátor, ahol dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottágának első titkára volt a nagygyűlés szónoka.

Az elnökségben foglalt helyet Baracsi János nyírbátori tsz elnök, Bányász Lajos, a Hazafias Népfront nyírbátori járási elnöke, Bihari Albert járási KISZ-titkár, Boros Er- nöné, a TÖVÁLL dolgozója, Dévai Béláné, a dohánybeváltó dolgozója, Diczkó László, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára, Gulyás István járási rendőr kapitány, Gyarmati Péterné tsz-tag, Hegedűs Pál, a MEZŐGÉP dolgozója, Kapu József, a Nyírbátori Városi Tanács elnöke, Kovács Ferenc, a járási pártbizottság első titkára. Kovács Lajos,

a Csepel Motorkerékpárgyár dolgozója, országgyűlési képviselő, Kákái István, az ÁFÉS? elnöke, dr. Kőrössy Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, Nagy Sándor veterán, Papp Mihály, a járási hivatal elnökhelyettese, Palóczi Lajos- né nyírbogán tsz-tag, országgyűlési képviselő, Piskolti Ilona, a Csepel Motorkerékpárgyár dolgozója, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Szabó Józsefné nyírgyulaji tsz- tag, Szimuly Sándor, a Növényolajipari Vállalat dolgozója, Tabi József járási-városi munkásőr parancsnok, Tóth Lajos határőr főtiszt, Valent Zoltán, a városi KISZ végrehajtó bizottság tagja, és Vincze Józsefné, az Auróra Cipőgyár munkásnője.

A Himnusz hangjai után dr. Dani Miklós, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet

Dr. Tar Imre ünnepi beszéde

— Augusztus 20-a nagy múltú, hagyományos ünnepe népünknek. E napon emlékezünk az államalapításra és örvendünk az új kenyérnek. Ennek az ünnepnek tartalma akkor teljesedett ki, s vált valóban hazánk lakosságának igaz ünnepévé, amikor 1949. augusztus 20-án a szocialista építés útjára lépett dolgozó nép küldöttei törvénybe iktatták at alkotmányt. Azóta augusztus 20-a az alkotmány ünnepe, amelyen tisztelettel adózunk az államalapító István király emlékének és örömmel köszöntjük az életet jelképező új kenyeret A történelmi múltnak és jövőnek jelképeit ötvözi egységbe augusztus 20-án az alkotmány ünnepe.

— Ma, amikor alkotmányunk születésének 25. évfordulóját ünnepeljük, tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik évszázadokon keresztül küzdöttek nemzetünk önállóságáért, függetlenségéért, népünk felemelkedéséért. Amikor a múltról ejtünk szót, eszünkbe jut az is. hogy Magyarország uralkodói több évszázadon át előszeretettel beszéltek az ezeréves alkotmányról, valójában azonban az első írott alkotmányt, amely életbe is lépett, a Tanácsköztársaság alkotta meg 1919. június 28- án. A Tanácsköztársaság által megalkotott alkotmány szocialista alkotmány volt, amely kinyilvánította a munkáshatalmat, s célul tűzte a kizsákmányolás megszüntetését, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételét.

— Néhány héttel az alkotmány életbe lépése után bekövetkezett az ellenforradalmi rendszer uralma és csak kerek három évtizeddel később, 1949 augusztusában alkotott népünk alaptörSzabolcs-Szatmár megyei küldöttség utazott Romániába

A Román Kommunista Párt Szatmár megyei bizottsága és a Szatmár megyei Néptanács meghívására szerdán háromtagú küldöttség utazott Szatmárnémetibe

Szabolcs-Szatmár megyéből. A delegáció vezetője dr. Tar

Imre, az MSZMP SzabolcsSzatmár megyei Bizottságának első titkára, tagjai: dr.

Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Bernáth Erzsébet, a KISZ nagykállói járási bizottságának titkára. A delegáció tagjai részt veszDr. Tar Imre Bníiepl beszédét mondja.

vényt, szocialista alkotmányt.

— Negyedszázad múlt él azóta, hogy törvénybe iktatták az alkotmányt, amely szentesítette a nép hatalmát, törvénybe foglalta — a nemzet programjaként — a kizsákmányolástól mentes társadalom építését. Az 1949. évi alkotmány egy új korszak eredményeit összegezte. A Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól és megnyitotta a magyar nép előtt a népi demokratikus fejlődés útját. A magyar nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot, s a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. Az 1949. évi 20-as törvény megfogalmazta mindazokat a vívmányokat, amelyek ezer év álmait váltották valóra: a földreformot, az államosítást, a kulturális forradalmat. a szebb, emberibb élet lehetőségeit. Az alkotmány meghatározta az új társadalom államszerkezetének felépítését és alapvető intézményeit, kinyilvánította az állampolgárok jogait és kötelességeit; kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama.

— Negyedszázad tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt a rendeltetésének. Az azóta eltelt 25 esztendő alatt nemcsak megszilárdult hazánkban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, hanem jelentős társadalmi, gazdasági, kulturális eredményeket értünk el. Leraktuk a

szocializmus alapjait, hozzáfogtunk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. A nép hatalma, a Magyar Nép- köztársaság szilárd, törvényes rend és fegyelem uralkodik hazánkban. E nagy társadalmi átalakulást á* demokratikus fejlődést biztosító alaptörvény az alkotmány, amelyet 1972. április

19-én az országgyűlés abban az értelemben fejlesztett tovább, hogy két évtized nagy jelentőségű változásait is rögzítette.

— Az országgyűlés vitájában felszólaló Kádár János elvtárs a következőket mondotta; „Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet biztosítson, hanem a jogokkal arányos részt kér és vállal a felelősségből is.”

Szólt a megyei pártbizottság első titkára a munkás- osztály veze.t ö szerepéről, a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről, a megyében végbement fejlődésről: az

iparosítás, a szocialistává vált mezőgazdaság megerősödéséről, a közművelődésben, az egészségügyi ellátásban, az életkörülmények javításában elért eredményekről, majd így folytatta:

— Jelentős fejlődés tapasztalható Nyírbátor városban is. Jelenleg több mint 12 ezer, ember lehet tanúja annak, hogy fejlődik szinte napról napra hazánk és megyénk egyik legfiatalabb városa. A hajdani mezővárosnak, majd nagyközségnek most ötezer ipari munkása van. De nemcsak a lélekszám gyarapodott a városi rangra emelés óta, hanem az utcák, a terek is megváltoztak. A fiatal város a lehetőségekhez mérten megkapja • a segítséget. Állami támogatással jelentős építkezések kezdődtek el és fejeződtek be a közelmúltban. Július végén adták át a ruhaipari szövetkezet új üzemcsarnokát, amelyben több helybeli és környékbeli lány és asszony talál biztos megélhetést. Alkotmányunk

(Folytatás a 2. oldalon)

nek a Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. A Romániába utazó küldöttséget a határon Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára búcsúztatta.

Az ünnepség közönségei