Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

1 oMa! kelet-magyarorszáö Í9fí. awguszfas W. t Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Megyénk gyümölcsfaállománya A Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisz­tikai Főosztályának az ország gyümölcsfaállományáról ké­szült — 1974. februárában megjelent — kiadványa figyelem­re méltó adatokat tartalmaz megyénk gyümölcsfaállományá­ról is. Mivel Szabolcs-Szalmár megye az ország legjelentő­sebb gyümölcstermelő megyéje — ahol a mezőgazdasági ter­melés profiljának meghatározásában és a lakosság megélhe­tésében is jelentős szerepe van a gyümölcstermelésnek — ér­demes megismerni gyümölcsfaállományunk összetételét. Amíg az ország összes gyümölcsfaál lomónya 1959 és 1972 között 9,8 százalékkal csökkent, megyénkben — az ország­ban legnagyobb mértékben — 36,8 százalékkal növekedett. A gyümölcsfák száma 1972-ben csak Budapesten, Borsod- Abaúj-Zemplén, Fejér és Szabolcs-Szatmár megyében volt nagyobb mint az 1959. évi összeírás idején. GYUMöLCSFAALLOMáNYUNK GYÜMÖLCSFAJOK SZERINT: 1972-ben, 1972 évi állomány 10Ö0 db az 1959. évi %-ában Alma 5129 208,5 Körte 317 173,2 Birs 74 63,0 Cseresznye 125 87,0 Meggy 593 114,7 Szilva 1504 66,7 Kajszi 129 82,1 őszibarack 636 224,0 Mandula 1 253,7 Dió 340 95,1 összesen 8848 136,6 A táblázat azt mutatja, hogy megyénk almafaállománya az 1959. évi összeírás óla több mint kétszeresére nőtt. Az al­matermés eredménye is tükrözi ezt a növekedést, hiszen 1961—1965 között az ország almatermésének 31,5 százalékát, 1966—1970 között 42,7 százalékát, 1971—1972 között (a két évben) 44 százalékát megyénk adta. Az ország almaexportjá­nak 1970-ben 51,2 százalékát, 1971-ben 65,2 százalékát, 1972- ben pedig 58,3 százalékát megyénk teljesítette. Megyénk gyümölcsfaállományának üzemformák szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: 1972-ben 1972 az 1959. évi Üzemformák: 10OO db százalékában %-OS megoszlás Házikertben 3481 Szőlő között 431 Szórvány 339 Együtt 4251 Arugyümölcsösben 4597 39,4 4,8 « o 114,8 48,6 Crt J 0,0 50,4 43.0 52.0 244,0 Összesen 8848 100,0 136,6 Az árugyümölcsösök gyümölcsfaállománya hazánkban, Szabolcs-Szatmár megyében a legnagyobb. Az árugyümöl­csösök gyümölcsfaállományának 22,1 százaléka megyénkben van. A házikertekben levő gyümölcsfák száma tekintetében is csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg megyénket. Okos gazdálkodásra vall az, hogy a házikertekben is nő a gyümölcsfák száma. Előrelátó, korszerű gazdálkodást tükröz az, hogy az ország házikertjeiben levő intenzív alakú alma- fák 47,7 százaléka megyénk házikertjeiben van. Az ország almafáinak 27,8 százaléka megyénkben van. Az intenzív alakú almafák 30,4 százaléka, a hagyományos alakú fák 26,7 százaléka van megyénkben. Az ország gyümölcsfaállományának 1959-ben 7,4 száza­léka, 1972-ben már 11,1 százaléka volt megyénkben. A gyü­mölcsfák száma és aránya csak Bács-Kiskun megyében na­gyobb mint megyénkben. MEGYÉNK GYUMöLCSFAÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA GYÜMÖLCSFAJOK SZERINT: Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi őszibarack Dió 58.0 % 3.6 % 0,8 % 1.4 % 6.7 % 17.0 % 1.5 % 7,2 % 3.8 % összesen 100,0 % A megye gyümölcsfaállományán belül az almának van vezető szerepe. Ez nem is baj, hiszen jól jövedelmező gyü­mölcsünk s jó híre van nemcsak az országban, hanem kül­földön is. Megyénk jelentős gyümölcstermelése tudományos látó­kört igényel a gyümölcstermelést irányítóktól és a gyümölcs- termeléssel foglalkozóktól s e cikk is ezt kívánja szolgálni. Sípos Sándor, docens mezőgazdasági főiskola PÁLYÁZAT! Építésügyi előadói munkakör betöltésére­A Nyírbogáti Községi Tanács pályázatot hirdet építésügyi előadói munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés alapján. Az állás betöltésére pályázhatnak építőipari technikum, vagy szakközépiskolai végzettséggel rendel­kezők. Jelentkezés a községi tanács elnökénél. (1054) S szarvasmarhatartás gépesítésének egyes preliémái Kertbarátok tanácsadóig A szamóca telepítése A hazai szarvasmarha­tartás fejlesztéséhéi a nagy termelőképességű egészséges állomány és teljes értékű takarmányok biztosításán kí­vül azoknak a korszerű tar­tástechnológiáknak van meg­határozó szerepük, amelyék elsősorban önkiszolgálásos takarmányozással, időszakon­kénti trágyakitermeléssel és automatizált fejő-, ill. tejhű­tőberendezésekkel a mainál lényegesen nagyobb munka­termelékenység elérését te­szik lehetővé. Egy-egy megvalósított tar­tástechnológiai rendszer ál­tal meghatározott környezet lényegében építészeti, épület- gépészeti és technológiai gé­pesítési megoldások konkrét formáiban ölt testet. Ez a környezet jelentősen befolyá­solja az adóit tehén és adott takarmányok által már meg­határozott transzformációs hatásfokot. Arra kell tőre- kednünk, olyan műszaki megoldásokat alkalmazzunk, amelyek az alábbi szempon­tok szerint a választható megoldások közül a legked­vezőbbek: — elégítsék ki a termelő állat­nak a közvetlen környezetére vo­natkozó igényeit, azaz tegyék le­hetővé, hogy termelőképességé­nek maximumát nyújthassa. (istáilúkíJma, fekvőhely, bekü- tésmód stb.) — Elégítsék ki a tejtermelésben résztvevő dolgozóknak a mun­kakörülményekre vonatkozó igé­nyeit, hogy igényes, jólképzett szakemberek tartósan vállalja­nak munkát tehenészeti telepe­inken. (fizikai munka mennyisé­ge, munkaidöbeosztas, szoc. kö­rülmények stb.) — Legyenek viszonylag kevés ráfordítással elkészíthetők, s megvalósításukhoz túl nagy be­ruházásra ne legyen szükség. — Folyamatos és tartós üze­meltetésük viszonylag kis költ­séggel legyen megoldható a inunkaiermelekenyseg egyidejű növelésével. A felsorolt követelmények mindegyikének abszolút ér­telemben megfelelő műszaki megoldások természetesen gyeimét felhívni. Ezek — a teljességre való törekvés nél­kül — a következők: — Ma már minden, a szarvas- marha telepek létesítésével kap­csolatosan felmerülő műszaki igény kielégíthető, azaz műsza­kilag minden megoldható. A kérdés csupán az, hogy a szó- ban lévő műszaki megoldás egy annál egyszerűbb és olcsóbb megoldásnál arányosan növeli-e a termelés eredményességét vagy fordítva a beruházáskori olcsóbb megoldás nem jelent-e az üze­meltetésnél többszörös ráfize­tést. — Korszerűbb termeléshez kor­szerűbb termeléstechnológia tar­tozik. Nem az a jó gépesítés, amelyik a régi technológiát kí­vánja kevesebb és könnyebb éió'munkával megvalósítani (bár sokszor erre is szükség van), ha­nem az, amelyik az újabb és eredményesebb termeléstechno­lógiák megvalósítását segíti elő. Valamely telep korszerűségét nem a gépek száma határozza meg. — A szarvasmarhatelepeket, il­letve azok műszáki megoJ,öá- ; sait hosszú éveken át kell eted-4: ményesen és viszonv-irr ’ ^ rá­fordítással üzemeltetni, ezért a beruházási döntéseknél ez j hogy a döntő szempont legyen j Ha az érdekeitek ezt figyelmen \ kívül hagyják, akkor az üzem­be helyezési (avatási) ünnepséget kellemetlen üzemeltetési prob­lémák fogják a beruházásnál lé­nyegesen hosszabb ideig követni és a rendeltetésszerű termelést zavarni. (Kivitelezési minőség, üzembiztonság, alkatrészellátás stb.) — A meglévő szarvasmarhate­lepek korszerűbb üzemeltetése, illetve újabbak korszerű üze­meltetése az e termeléssel kap­csolatban lévő valamennyi szak­embertől — tehenésztől a főállat­tenyésztőig — többet, újabb is­mereteket kíván. Ezen újabb is­mereteknek a megszerzését a be­ruházó vagy korszerűsítő üze­meknek a megvalósításával egy- időben szervezni, biztosítani, de úgy, hogy a leendő vezető szak­emberek a megvalósításnak is ré­szesei legyenek. A felsorolt néhány kieme­lést nagyon sok példával le­hetne még. alátámasztani, de a szakemberek körében ezek általában ismertek. Dr. Patkós István igazgató Augusztus elejétől szeptem­ber végéig telepítsünk sza­mócát. Ha öntözőberendezés­sel rendelkezünk, már július hónapban is telepíthetünk és így már a telepítés utáni esz­tendőben teljes termésre szá­míthatunk. A nyár végi tele­pítést azért kell választani, mert ■ a sikeres telepítésnek a bőséges talajnedvesség az előfeltétele. Hazánkban álta­lában augusztus második fe­le, szeptember eleje csapa­dékos. Ha az időjárás úgy alakul, vagyis ha a nyár vé­ge nagyon száraz, a telepí­tést október első felében is végezhetjük és ha a telepí­tés után még három hét me­leg idő következik, a telepí­tés sikeres lesz. TJÁLA J-ELŐKÉSZITÉS A szántást megelőzően, mely 20—25 cm mély legyen, szórjuk meg a területet hek­táronként 600—800 q istálló­trágyával, 2—3 q szuperfosz­fáttal és 3 q 40%-os káli műtrágyával. A műtrágyá­zással egyidejűleg, sőt a mű­trágyába keverve ajánlatos a pajorkártétel ellen talajfertőt­lenítésről is gondoskodni. Erre a célra használjunk lindános szuperfoszfátot, vagy az ennél is hatéko­nyabb Basudint, amiből kh- ként 15—20 kg-ot kell adni. A szántás után a talajt mun­káljuk meg jól. Ne csak for­gassuk. porhanyítsuk, hanem tömörítsük is. A telenítéshez teljesen sima felületre van szükség. SOR- ÉS TŐTÁVOLSÁG A szamócát különböző sor­és tőtávolságra telepítsük. Ha kisebb területen, általá­ban a házikertekben, ame­lyek talaját kézi erővel mű­veljük, 40x40 cm-es sor- és tőtávolságra telepítsünk. Na­gyobb felületen, pl. a fiatal telepítésű gyümölcsös közte­seként lehet 80x20 cm-re is ültetni. Ebben az esetben a talaj nagy részét fogatos erő­vel vagy géppel munkálhat­juk. Hátránya viszont a kö­vesebb termés, ami arányban van a tőszám csökkenésével. ÜLTETÉS A nyár végi vagy kora őszi telepítésnek csak nedves ta­lajba szabad történni. Száraz időjárás esetén az egész te­rületet az ültetés előtt ala­posan öntözzük meg. Ha er­re nincs mód, várjuk meg a kiadós esőket. A telepítésre . lehetőleg... borús, szélcsendes időt válasszunk. Ültetés előtt közvetlenül a már előkészí­tett talajt simítózzuk le, majd a sortávolságnak meg­felelően vonalazzunk. To­vábbiakban kihordjuk a pa­lántát a területre és ültetésig nyirkos zsákkal gondosan ta­karjuk le. Ha a palántákat nem a helyszínen neveltük, hanem nagyobb távolságról vasúton, postán szállítottuk, akkor a gyökerek végét — melyek rendszerint a szállí­tás alatt elszáradnak — köz­vetlenül ültetés előtt éles késsel le kell vágni. A pa­lántákat ültetőfa segítségé­vel telepítsük. Ültetés befejezése után k fiatal növényeket alaposan meg kell öntözni. Száraz idő­járás esetén az öntözést szük­séghez képest többször is is­mételjük meg. 8—10 nappal telepítés után, ha az időjá­rás még meleg, megindul a gyökerek fejlődése és a le­vélképződés. Inántsy Ferenc Védekezzünk a pajzstetű és a szövőlepke ellen nincsenek. Viszont a már ma ismert számos építészeti, épü­letgépészeti és technológia, gépesítési megoldás közül összehasonlító vizsgálatok­kal a relatíve legmegfelelőb­bek kiválaszthatók. Ezeknek az összehasonlító vizsgála­toknak legmegfelelőbb for­mája ma már a szakosított szarvasmarhatelepek mű- szaki-okonómiai Vizsgálata, ahol a szóban lévő műszaki megoldások üzem közben vizsgálhatók és értékelhetők. Ma már bőven van válasz­ték mindhárom műszaki te­rületen és üzemeltetési mód­szerekben, s épp ez teszi szükségessé az építeni vagy korszerűsíteni szándékozó mg-i üzemek — üzleti érde­kektől mentes — informálá­sát, tájékoztatását. E cikk .veretében a ma ismert mű­szaki megoldások közül ter­mészetesen nincs mád a vi­szonylag legmegfelelőbbek bemutatására. Az a részletes vizsgálati szakanyagok és szakkönyvek feladata. Né­hány, a fenti vizsgálatokból leszűrt, általánosítható meg­állapításra azonban érdemes a tervezők és beruházók fi­A téli alma betakarítási idejének közeledtével egyik legfontosabb feladatunk az értékesítést közvetlen befo­lyásoló karantén károsítok, így a kaliforniai pajzstetű és amerikai fehér szövőlep­ke elleni védekezések vég­rehajtása. E rendkívül sok tápnövényű kártevő nagy­arányú fellépése miatt je­lentős tételek exportfeladása hiúsulhat meg és különösen a szövőlepke elleni védeke­zés elmulasztása járhat sú­lyos következményekkel a Szovjetunióba irányuló ex­portszállítások veszélyezteté­sével. A pajzstetű elleni védeke­zés eredményességének alapja, a lárvarajzás idejé­nek pontos ismeretében tör­ténő permetezések végrehaj­tás^, mely — vizsgálataink szerint — először augusztus 18—22 között esedékes. A rajzás elhúzódása miatt mintegy 10 nap múlva újabb kezelés szükséges, il­letve az általában augusztus végén, szeptember elején bekövetkező mérsékelten meleg, száraz idő miatt je­lentkező utórajzás újabb, rö­vid várakozási idejű készít­ményeken (pl.: Unifosz 50 EC) alapuló permetezéseket kíván meg. A házikertjeink­ben történő permetezésekre az alábbi szerek közül vá­laszthatunk: Bi 58 EC 0,1%, Foszfotion 0,25%, Satox 20 WSC 0,2%, továbbá Nexiqn 40 EC 0,2—0,3%, Safidon 40 WP 0,25%, illetve Safidon 30 EC 0,4%, valamint Uni­fosz 50 EC 0,1% tömény­ségben. Az amerikai fehér szövő­lepke elleni védekezés a hernyófészkek megsemmisí­tésén alapul. A hernyófész­kek — melynek első egye- deire augusztus 12—16 kö­zött számíthatunk — kez­detben csak 1—2 levél nagy­ságúak és főleg útszéli, il­letve már letermett és per­metezésben nem részesített gyümölcs — (kajszi, cse­resznye, meggy stb.) ha­szon- (eper, kőris, hárs stb.) és díszfákon (orgona stb.) ta­lálhatók meg. Megsemmisítésük legegy­szerűbb módja a még kis hernyófészkek leszedése és elégetése. Ha mechanikai úton nem tudunk kellő vé­delmet biztosítani. akkor Ditrifon 50 WP, Dipterex, Satox 20 WSC és Fiiból E 0,2%-os, illetve Unifosz 50 EC 0,1%-os töménységű per­medével permetezzünk a még együtt táplálkozó lár­vák ellen. A védekezés során — mi­vel mérgekkel dolgozunk — körültekintően kell eljárni. A közeli szüretre való te­kintettel, különösen fehér áru esetében a várakozási időket a legszigorúbban tartsuk be és a permetezések alatt az óvó rendszabályok betartására is külön felhív­juk a figyelmet! Csikai Csaba megyei növényvédő állomé* A nagykóllói Zöld Mező Tsz korszerű sertéstelepe. (Hammel József felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents