Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

* WT4. augusztus 15. KBI^-MÄG^ARORSZÄÖ 8. (*M T * * r Következetesebb árpolitikát! A nyíregyházi piac kérdőjelei Bizonyára sok háziasz-. szony örömmel nyugtázta, hogy a korábbi napok elég magas árai mellett, az el­múlt szombaton már egy- hetvenért is lehetett venni a nyíregyházi piacon egy ki­ló paradicsomot. Az öröm azonban csak néhány óráig tartott, mert az olcsó KIS- KER-áru délelőtt kilencre elfogyott. Aki ezután érke­zett, kénytelen volt a kettő­ötvenes 'MÉK, vagy az ennél is drágább maszek paradi­csomból vinni. Ez az ár „tartotta” magát egész nap a többi MÉK-boItban is, a Kossuth téri ABC-ben, sőt a Csemegében a háromöt- ven. Némi vigasz, hogy keddtől már a MÉK is két forintra csökkentette az árat és a továbbiakban — a kí­nálat növekedésével — to­vábbi mérséklődés várható. ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉG Köztudott, hogy a Nyír­egyházi Konzervgyár — a város jobb zöldség- és gyü- mölcsellátása érdekében — szerződéses kötelezettséget vállalt,, hogy a kiskereske­delmet korlátlan mennyiség­ben ellátja áruval. Mégpe­dig olcsón, a termelői ár­színvonalon, csupán har­minc százalékos árrés hoz­záadásával. Ezzel a lehető­séggel élve például már augusztus elejétől lehetne egyhetvenes paradicsomot vásárolni Nyíregyházán. Ilyen megállapodása van a konzervgyárnak az Élelmi­szer KISKER-rel és a két Kossuth téri bolttal, de — ha kért volna —, a MÉK is élhetett volna ezzel a lehe­tőséggel. A lehetőséget azonban ki­ki a maga módján — vagy talán érdekében — értelme­zi. A konzervgyár ad,., de . nem szállít, viszont megen­gedi a válogatást. Tér mér szetesen ládaszámra. A kon­zervgyár kimutatása szerint augusztus 2-től 10-ig vajmi keveset éltek ezzel a lehető­séggel. Az ABC mindössze száz kiló" őszibarackot vitt el ötödikén, a Cemege csupán uborkából vitt néhány má­zsát, s szombaton jelentke­zett először paradicsomért- Az élelmiszer KISKER számláján inkább az uborka képez nagy tételt, paradi­csomból ők is csak 9jp ki­lót vittek. A MÉK egy esetben, augusztus elején vitt el a konzervgyártól öt­ven mázsa paradicsomot az általa kialkudott kettőhú­szért, a nem az ajánlott egy- harmincért. Ézt a paradicso­mot viszont a holtokban 4 forint 50 fillérért kapta meg a vásárló. a mék álláspontja Ennek az ötven mázsás té­telnek az átvétele és az ak­kor éppen kialakult íogyasz- tói áron való továbbadása, hiba volt — mondják a MÉK-nél. A MÉK ugyanis nem áll ilyenértelmű kap­csolatban a konzervgyárral. A termelőkkel kötött szer­ződés alapján a MÉK a pa­radicsomnál például egész éven át garantálja az egy- nyolcvanas felvásárlási árat. Ezt akkor is ki kell fizetni, ha az ár a piacon egyötven- re, vagy még ennél is ala­csonyabbra csökken. Amíg ettől jóval magasabbak az árak, addig a termelőket is megillet}, jogosan követelhe­tik a kilónkénti kettőötve- net, vagy háromhuszat. Augusztus 2-gn például a paradicsomot a termelőktől 3 forint 20 fillérért vették át. így alakult ki a négyöt­venes fogyasztói ár. MIT MOND A CSEMEGE? Hiába az olcsó áru, ha ér­te kell menni. Az ABC-nek lényegében ez a legnagyobb problémája. Hiszen ehhez sem járművök, sem embe­rük nincs. Hétfőn például taxin hozott el a boltvezető egy tétel paradicsomot. Még egy ilyen mennyiségnél is el­viszi az árrést a szállítás és az egyéb utánjárás, időtöl­tés, Á MÉK és a maszek helybe hozza. Sajnos, a MÉK a reggel rendelt áru­val csak délután öt órakor jelentkezik. S ha ráadásul még szebb árut is hoz a magántermelő? Mit tehet ilyenkor a kereskedő? Más lenne a helyzet — mondják — ha reggelenként maga a konzervgyár szállí­taná az árut. MARAD A KISKER? Az élelmiszer kiskereske­delmi yállalat nincs beren­dezkedve zöldség- és gyü­mölcs árusításra. Erre a cél­ra a jelenlegi bolthálózata, de raktárai sem alkalmasak. Megvan viszont az az előny, hogy van szállítóeszköze, saját maguk elhozhatják az olcsóbb, konzervgyári nyers­termékeket- Ezt a lehe­tőséget eddig, teljesen ők sem használtak ki, Tenni viszont akarnak, lapunk keddi számában már olvasható is ezzel" Kap­csolatosan — talán egy kis­sé szokatlan szövegű — hir­detés is. Egy kisvárdai, egy záhonyi és két nyíregyházi boltjuk megkezdi a kisgru- termelők és háztáji gazdasá­gok felesleges zöldség- és gyümölcskészleteinek fel­vásárlását. Természetesen azon az áron, ahogy a kon­zervgyártól is kapják. Beve­zetik ugyanakkor a vásárlási előjegyzéseket is, amellyel már a háziasszonyoknak se­gítenek a befőzésben, tar­tósításban. A konzervgyár segítségével így — termelői alapárképzéssel — ölesén, nagyobb mennyiségben is tudnak majd árut biztosíta­ni a háztartásoknak. Ter­mészetesen nem csak para­dicsomot, hanem a többi szezonárut: uborkát és zöld­babot is. A konzervgyárral egyezsé­get kötöttek, hogy az álta­luk kijelölt hat gazdaságból is vásárolhatnak árut, ame­lyet a termeltető — a szer­ződéses kötelezettség figye­lembevételével jóváír. Ez egyben nem csak olcsóbb, hanem minőségileg is jobb árut biztosít a KISKER-bol- tok vevőinek. Kétségtelen, hogy a zöld­ség- és gyümölcsszezon kö­zepén, az Idő javulása is azt eredményezi, hogy csökken­nek a piaci árak. Nem von­juk kétségbe, hogy a maga módján ezt akarja, eFre tö­rekszik a MÉK, a KISKER, a Csemege Vállalat. A maga nemében páratlan gesztus, hogy egy feldolgozó üzem, a konzervgyár is segít ebben. S ez az, amit jobban hasz­nosítani kellene. Kinek-kinek a maga mód­ján, jobban együttműköd­ve, a vásárlók érdekében. Tóth Árpád A mérkvgllaiiak vendégeként r— | 1 m ■ ■ ■■ ■ v Megyénkben az MRT világhírű gyermekkórusa Mérkvállajra szombaton érkezett rpeg a Magyar Rá­dió és Televízió Gyermek- kórusa, hogy egy hétig a község vendége legyen, s mint egy támaszpontról: in­nen induljon nap mint nap hangversenyezni a megye különböző helységeibe. Érdemes néhány mondatot erre a pen) mindennapi kez­deményezésre „vesztegetni”, még akkor is, ha rendhagyó módon kevesebb idő jut a koncertek méltatására, mert olyan tanulsággal szolgálhat más községeknek, városok­nak, amit azok is bőséggel kamatoztathatnak. Két lelkes mérkvállaji pe­dagógusnak: Temesvári Ju­lianna iskolaigazgatónak és Fodor József énektanárnak támadt még a tavasszal az az ötlete, hogy meghívják vendégszereplésre a gyer­mekkórust. cserébe gondos­kodnak a gyermekek ellátá­sáról. Felkeresték a helyi tanács és pártszervezet, va­lamint a termelőszövetkezet vezetőit, és kérték tőlük, hogy nyújtsanak segítséget e szép terv kivitelezéséhez. A gondolatot a helyi vezetőség (Máté András, Fenyvesi Fe­renc. Tar István és Székely Kálmán) örömmel fogadta, támogatta, és így került sor áprilisban — Havas Sán­dornak, a Filharmónia me­gyei vezetőjének a közvetí­tésével — az első találkozó­ra, amikor a gyerekeket sze­retettel fogadták, megven­dégelték, s a kórus nagy si­kerű koncertet adott a köz­ség lakóinak. Akkor a fel­oldódott, baráti hangulatban ismételten elhangzott egy meghívás — most már hosz- szabb időre — s epnek ered­ményeként szombaton dél­után Máté András, a mérk­vállaji pártszervezet csúcs­titkára már kedves ismerős­ként üdvözölhette a kórus vezetőit, tagjait, és jé pihe­nést, jó munkát kívánt ne­kik. * A nyitókoncertre vasárnap délelőtt került spr Nyíregy­házán, a városi művelődési központ ebből a szempont­ból nem éppen ideális ol­vasótermében. Botka Valéria és Csányi László vezetésé­vel a kórus ritka élmény­ben részesítette a hallgató­ságot. Ezek a gyerekek mél­tán világhírű reprezentánsai ennek a műfajnak: a fegye­lem, az összefogottság, a pontosság, a kristálytiszta vokális hangzás, a hajlé­konyság, könnyedség, a rit­mikai változatosság, az ér­zelmek. hangulatok gazdag­sága és mindenek előtt a maga nernében páratlan re­pertoár mind összetevői a sikernek. Az előadás után a siker fő részeseit, a magas mű­vészi színvonal létrehozóit: a kórusvezető Botka Valériát és Csányi Lászlót faggattam a kórus életéről, további terveikről. Botka Valérig így válaszolt: „Az idén lesz 20 éves a kórus. A jubileumra négy földrész népdalaival, illetve zeneszerzőinek mű­veivel készülünk, és a fői própát éppen a szabolcsi turné jelenti. Az elmúlt 20 évben majd kétezren éne­keltek a kórusban, néhány közülük énekesnő, színésznő lett, de nem ez a célunk, hanem a zene, az éneklés iránti szeretet elmélyítése, igazi közösségi érzés kialakí­tása, s egy tartalmasabb életre való nevelés. „Figyelmesek, érzékenyek, gyors felfogásúak — vette át a szót Csányi László. — Több ezer gyerek közül évente 15—20 nyer felvételt és mindannyian tanulnak vala­milyen hangszeren játszani az éneklés mellett. Fegyel­mezettek: amikor Japánban jártunk. egy ízben hajóval mentünk át Yokohamából egy távolabbi szigetre. ' A több órás, viharos tengeri út nagyon megviselte a gyere- keket, többen rosszul let­tek, de a kikötés után 20 perccel már pódiumon áll­tunk és énekeltünk. Ilyen kitújnő emberanyaggal jól lehet dolgozni, ezért js olyan kiválóak az eredmények. Jö­vő tavasszal Olaszországba megyünk turnéra.” Horváth Tamás Francia filmesek Jean-Christian Barbó (jobbról) TECHNISO- NOR cég vezérigazgatója Jean Pierre De» court filmrendezővel beszeiger Sztrogof Mihály megszemélyesítője Raimond Harmstorf NSZK beli színművész. Hildebrand István, a film magyar operatő­re egy jelenet beállítása közben Három orosz katona a postaállomás ajtajá­ból tüzel a tatárokra, középen Zentay Fe­renc Puskaropogások zaja, kardpengék psattogása veri fel a csendet Tiszavasvári határában, a Polgári út mel- lett. A kis nádfedeles ház cs környéke Kolivany postaál­lomását az orosz és tatár csapatok összecsapását, Sztrogof menekülését jelení­ti meg. Jean Pierre Decourt fran­cia filmrendező irányításá­val készül a Sztrogof Mi­hály című fj}m Verne Gyu­la ismert regénye alapján. A hatszor egy órás színes tévéfilm operatőrmunkáját Hildebrand István végzi mintegy száz fős magyar és negyven fős francia techni­kai stábbal. A nemzetközi szereplőgárda között a fő szerepet olasz, Illetve NSZK-beli színész alakítja, a magyarok közül a szabol­csi felvételen részt vesz Osz- ter Sándor, Zentay Ferenc, akik orosz katonát alakíta­nak, valamint Jenei István, aki postamester szerepében látható A Tiszavasvári mellett levő kis postaállomás épülete. Elek Emil képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents