Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

•nrr*. aniJüszfus 'fl. KELET-M A GV* RORSZ AO r «m Iskolakörzetesítés — gondokkal Hányféle az igazság Pátyodon ? FALUSI KISISKOLA, há­rom tanteremmel, öt tago­zattal, minimális szemlélte­tőeszközzel, hét tanárral, ösz- szevont első—harmadik, má­sodig—negyedik, sőt hato­dik—hetedik osztállyal, alig száz gyerekkel, s három ki­lométerre a szomszédos köz­ségben egy olyan iskolával, ahol az oktatás feltéte­lei összehasonlíthatatlanul jobbak. Évente szinte vala­mennyi nyolcadikos jelent­kezik továbbtanulni. Az ál­talános iskolák közötti szín­vonalkülönbségek ellensú­lyozására minden körül­mény a körzetesítés mellett szól. Mégis, mintha bomba robbant^ volna Pátyodon, ha valaki gyanútlanul kiejtette az iskolakörzetesítés szót. Ellentétek feszülnek, ez vib­rál az arcokon, ha tanárok­tól. szülőktől érdeklődünk, ezt a feszültséget érzik Por­osaimén, ahol sürgősen sze­retnének pontot tenni a kör­zetesítésre, hiszen nyakukon a szeptember, a tanévkez­dés. Sehol sem könnyű a kör­zetesítés, míg a gyerekek és a tanárok elhelyezéséről gondoskodnak, az utaztatást, étkeztetést megoldják, s míg a szülők előtt is világossá válnak a körzetesítés elő­nyei. Mert kezdetben inkább csak a hátrányait látni. A szülők nem szívesen engedik a gyerekeket. Hosszabb ideig maradnak el, naponta kell utazgatniuk, emelkednek a költségek a napközi, az ét­kezés, az utazás díjával. A hangadó szülők véleménye hamar követésre talál: ki segít majd délután a ház körül, ki megy el kenyérért, mert a bolt csak négyig van nyitva? A körzetesítés elle­nes hangulatból még a mi­nisztériumnak is született egy levél: állítsák meg ezt az nem változna, maradnék az alsó tagozatban, s talán el­mondhatom, hogy a szülők is örülnének, mert úgy ér­zem, meg voltak elégedve a munkámmal. Az az igazság, hogy még a férjemmel sem döntöttük el, mit is tegyünk. Mitró Károly viszont el­döntötte. Az ő helyzete lé­nyegesen változna. Tanítói képesítéssel volt igazgató — ezért az egyetlen lehetősé­get ajánlották, a testnevelés szakot a felsőben, amelyre jelenleg nincs szakképzett tanár. Amikor arról kérde­zem, miért nem fogadta el ezt az ajánlatot, az iskola pénzügyi vitáit említi, azt a személyi ellentétet, amely a gondnokság létrehozása óta kialakult. Sérelmesnek érzi az ellenőrzést, s ezt éppen elég indoknak találja, hogv ne fogadja el a porcsalmai állást. Tizenkét éve iskolaigazga­tó. Döntését vajon nem be­folyásolja-e az a tény, hogy nem vezetője, hanem be­osztott tanára lesz egy in­tézménynek? Erre a kérdés­re egyértelműen tiltakozik, képesítése sem indokolná ezt a beosztást, de mint mondja, nem ellenzi a körzetesítést, arról pedig senki sem tehet, hogy a szülőket nehéz meg­győzni. Csehi Lászlónak, a Por­csalmai Közös Községi Ta­nács elnökének napok óta nincs ideje más fontos teen­dőre, minden idejét a kör­zetesítésre fordítja. Egyik iskolából ki, a másikba be, aznap, amikor felkerestem éppen egy ilyen programot szervezett. A község pártve­zetőségét kérte meg, segít­senek, együtt járják végig a pátyodi szülőket, próbálják megmagyarázni a körzetesí­egészet. maradjon minden .a, ..tés előnyeit. Mib tu<T‘ a >>ta- régibent Más Talpban 'is _yöft nács segíteni ebben ázr ügy­— A FELTÉTELEK ADOT­TAK, jól felszerelt iskola várja a gyerekeket. Egy tan­termet arra jelölünk ki Pá­tyodon, hogy ott várakozza­nak reggel a buszra. A Vo­lánál elintéztük, hogy a Sza- mosangyalosról érkező busz egy kitérőt tesz, úgyis igen kevés az utas reggel Csen- gerbe. Délután három busz is indul, tehát a szakkörök után is haza tudnak menni. A kenyérvásárlás miatt ag­gódó szülőt azzal nyugtattam meg. lesz kenyér, még öt órakor is. A buszköltséget a tanács vállalía.- a napközi térítést a szülők, a keresetek szerint. Maid hozzáteszi: Somalia, hogy a pátyodi igazgató más­hasonló gond. a körzetesítést mégis megoldották, mert a magasabb szintű oktatás, a gyermekek nagyobb tudásá­nak ígérete győzött. Vajon Pátyodon mi akadályozza a fejlődés, a haladás útját, miért van szükség arra, hogy a porcsalmai pártvezetőség valamennyi pátyodi szülőt „testületileg” látogasson vé­gig, s győzzön meg ennek a döntésnek előnyeiről. A KÉT KÖZSÉG ISKO­LÁJA közötti rossz hangu­lat még két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a kisebb pátyodit a nagyobb porcsal­mai közös gondnoksága alá helyezték, s mint ilyen, a pátyodi iskola minden pénz­ügyét a porcsalmai gondnok­ság ellenőrizte. Egy-egv vá­sárlásnál, kifizetésnél a gondnokságé az aláírási jog. Linóleumpadló, függöny, festés, fuvar, takarítószerek vásárlása, az agronómus ét­keztetése az óvodában, s még egy sor kiadás, amiből kisebb vita támadt a két iskola között. A oátyodi is­kola Igazgatója, Mitró Ká- jToly méltatlannak érezte, hogv az egyébként jogos pénzügyi fegyelem miatt aoró-cseorő kiadásokkal is elszámoltatják, s ezek az anvagi természetű nézetelté­rések — amelyeket így, évek múltán nagvon nehéz igaz­ságosan megítélni — odáig vezettek, hogv M’'t,ró Károly :és felesége, aki alsó tagoza­tos nevelő, a körzetesítés első terve után Kántoriáno- siha adta be pályázatát. A szülők hizaima a porcsalmai iskola iránt akkor kezdet* megrendülni. Mit is gondol­hattak volna, hiszen az igazgató nem fogadta el a Porcsalmán kínált tanári ál­lást. Két nevelő marad a kl.s faluban, ha a felső tagozatot körzetesitik. Az egyik Mitró Károlyné lenne. — Nagyon nehéz dönte­nem, itt születtem Pátyo­don, ugyanezen az udvaron, egész eddigi életemet itt él­tem le. Az én helyzetem felé pályázott, hiszen dön­tésével nagymértékben befo­lyásolta a szülőket. Ha jön az igazgató, könnyebben en­gedik vele a gyerekeket. Ez a döntés talán még mindig nem ártott volna. A szülők is megérthették: ha képesí­tése szerint más szakot nem ajánlhattak, a testnevelést pedig nem vállalja, joga van másfelé elhelyezkedni az egyébként porcsalmai szüle­tésű igazgatónak. Sokkal többet ártott azonban egy másik döntés. A tanácselnök a lakásukon kereste fel Mit- róékat, s kérte meg a tanító­nőt, ha nem is maradnak, a szülök hallgatnak a szavuk­ra, legalább a pártvezetőség­nek segítsenek, amikor vé­gigjárják a szülőket, pró­bálják ők is magyarázni a körzetesítés előnyeit. Mitró Károlyné azzal érvelt, ő al­sóban tanított, a felsősök nem tartoznak hozzá, milyen jogon menne ő a felsős szü­lőkhöz? Mitró Károly pedig azért nem vállalkozik a szü­lőkkel való beszélgetésre, mert korábban egy — a kör­zetesítéssel kapcsolatos szü­lői értekezletre nem hívták meg. Furcsa gondolatok ka­varogtak bennem, a beszél getések után. Mindenki más­más oldalról igyekezett a számára vélt igazságot meg közelíteni. A TANÁCSELNÖK a két község jövőjéért, a gyere kékért érzett felelősség biz­tos támaszával a háta mö­gött — a pátyodi támogatás nélkül — csak „felülről” oldhatja meg a körzetesítést, sajnos az utolsó percben, a szünidő végén. A szülők — látva a két iskola széthúzá­sát — érthetően nehezen döntenek. A maga módján a Mitró házaspárnak is igaza van, de csak akkor, ha a magánügyeket nézzük. Arra azonban az igazgató sem adott magyarázatot; hogyan lehet, hogy meghívást várt egy ilyen fontos témájú szü­lői értekezletre. Máshol ép­pen az igazgatók hívják ösz- sze. Magánügyek és közügyek között békés egyensúlyt tar­tani nem mindig könnyű. Ebben az esetben azonban a pedagóguspálya szolgálatte­vő szerepe szenved csorbát, kelt bizalmatlanságot a szü­lőkben, s enged arra követ­keztetni, hogy fontosabbá vált a személyi, egyéni ér­dek az iskolák körzetesítésé­nek közügyénél, a gyerekek sorsánál. Pedig a sokféle igazságból ez az egyetlen az igazi. Baraksó Erzsébet Négyszáz űj lakás ; \ y í rbáterl® an Megnövekedett a lakásépítési kedv — Újabb parcellázásokat készí­tenek elő— Készül az V. ötéves terv terület-előkészítési programja Nyírbátor megyénk legfia­talabb városa. Meggyorsult a fejlődése, hónapról hónapra változik a városkép is. Eb­ben jelentős szerepet játszik a lakásépítés. Korábban fő­leg családi házak épültek, most megkezdték a városias településképet kialakító eme­letes lakóházak építését is, A negyedik ötéves terv időszakára 745 lakás építését tervezték, évente növekvő ütemben. Már felépült negy­ven tanácsi lakás, s meg­honosodott az OTP társas­lakásépítés és a szövetkezeti forma is. Bár ezek indítását nem tudták kellő időben megoldani, a szervezés nem állt le. Tavaly már átadták az első 36 OTP-társasházat, viszont a szövetkezeti laká­sokba még nem költözhettek be az első tulajdonosok. A tervezettnél sokkal több, 95 helyett 267 családi ház épült. Az .összesített mérleg tehát nem rossz: 413 lakásba köl­tözhettek be az új lakók Nyírbátorban az elmúlt há­rom évben, 128-cal több la­kásba, mint amennyit előze­tesen terveztek. Az összesített számok ked­vezőek, de a megoszlás már rámutat az alapvető gondok­ra is. Erről is tárgyalt leg­utóbbi ülésén a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, amikor a lehetőségeket vet­te sorra. A Fürst utcai lakó­telepen 19 OTP-lakás építé­sét megkezdték, és várható­an még az idén befejezik. Egy újabb szép lakónegyed alakul a Rózsa utca körzeté­ben, ahol kés-tömbbéra-66 la­kás építése kezdődött! meg, s itt a tervek szerint 268 la­kást tudnak elhelyezni. Ez már előnyösen befolyásolja a városképet is. A lakások többsége az idén és jövőre elkészül, mindössze hetven­nek az átadása szerepel a következő tervidőszak listá­ján. A szövetkezeti lakásoknál az újabb tagok szervezése az egyik legfontosabb feladat. 150 szövetkezeti lakást sze­retnének felépíteni a negye­dik ötéves tervben. Az első ütem lehetőségei kedvezők — de több jelentkezőt várnak. — 16 lakás építése megkez­dődött, s a jövő év végéig további 32 építése is befeje­ződhet. A lakásszövetkezet egyébként 64 lakás építésé­hez rendelkezik engedéllyel, ezek kisajátítást nem igé­Négy év, tíz hónap három elítéltnek A garázdák helyszíni tárgyaláson A megelőzés a nevelés céljainak hatékonyabb ér­vényesülése érdekében időn­ként helyszínen tart tárgya­lást a bíróság. így történt ez Szolnoki Menyhért és társai ügyében is a napokban. A vásárosnaményi járási ügyészség többek által elkö­vetett garázdaság bűntette miatt vádiratot adott ki Szolnoki Menyhért, Czuri Lajos és Máté István előze­tes letartóztatásban lévő ilki lakosok ellen. A tárgyalásra az ilki köz­ségi kultúrházban került sör. A kultúrház zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel. A vádirat szerint Szolnoki Menyhért, Czuri Lajos és Máté István 197^. május 25- én este az ilki italboltban italoztak. Záróra után indul­tak haza. Vittek maguknak 'útra valóként 4 üveg sört. Útközben, amikor az ilki templom közelében jártak, utolérte őket a békésen ke­rékpározó Gonda Lajos ilki lakos. Gonda igyekezett el­kerülni kerékpárral a duhaj­kodó vádlottakat, de ez, bár­mennyire is szerette volna, nem sikerült, mert Czuri Lajos egy nála lévő sörös­üveggel Gondát leütötte a kerékpárról, s amikor állt volna felfelé, Máté István segített abban ütlegeléssel, hogy Gonda továbbra is a földön maradjon. Néhány perccel később Váradi Sán­dor szerette volna kikerülni az utca rémeit, de neki sem sikerült, mert őt szin­tén sörösüveggel — minden ok nélkül — Szolnoki Meny­hért úgy fejen ütötte, hogy ájultan esett le a kerékpár­ról a földre. Mint aki jól végezte dolgát, Szolnokiék ezután hazamentek, de út­közben a dühöngő Czuri egy felesleges sörösüveget az út­testhez vágott. Még arra sem gondoltak, hogy rövid idő múlva a rendőrség vendégei lesznek. Attól viszont már féltek, hogy sorsukat nem kerül­hették el, a rendőrség le­tartóztatta Szolnokiékat. A verekedők érezték magukat bűnösnek a bíróság előtt, de a megbánásnak semmi jele nem mutatko­zott. Verekedtek már más­kor is. A vásárosnaményi járásbí­róság a helyszínen kihirde­tett ítéletével Szolnoki Menyhértet 2 évi és 6 hó­napi, Czuri Lajost 1 évi és 6 hónapi, Máté Istvánt 10 hónapi végrehajtha­tó szabadságvesztésre ítélte, s valamennyiüket hosszabb időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A szigorú ítélet találkozott a jelenlé­vő egyszerű emberek igaz­ságérzetével, s alkalmas le­het arra, hogy - a vádlotta­kat és másokat is visza le­hessen tartani hasonló cse­lekmények elkövetésétől. Az érdeklődők megnyugvással vették tudomásul, hogy a durva rendbontókkal szem­ben a bíróság határozott eréllyel lépett fel. Az ítélet ellen csak Szol­noki Menyhért jelentett be fellebbezést enyhítésért. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész nyelnek, -tehát olcsón juthat­nak a telkekhez. további 86 lakás építéséhez a telkek csak kisajátítás után állnak rendelkezésre, de így is ará­nyos, elfogadható áron. A családiház-építési kedv jelentős mértékben megnö­vekedett az elmúlt néhány esztendőben. A várossá nyil­vánítást követően a telkek iránti kereslet tovább nőtt. A tanács a tervezettnél két és félszer több építési telket alakított ki, de ez is kevés volt. Jelenleg nincs értéke­sítésre átadható telek, de a Debreceni Tervező Vállalat már készíti az újabb, 80 la­kás elhelyezésére alkalmas terület beépítési terveit. Nem jelentős szám, de a szűkös helyzetben számításba kell venni azt is. hogy a közel­jövőben 19' többlettelek érté­kesítésének elrendelésére is sor kerül. Nagyon kedvező beépítésre kínál telkeket ha­marosan a tanács. A Bajcsy- Zsilinszky, a Zrínyi, az Er­zsébet, a Malom utcák által határolt tömbben parcellázást végeznek, s itt hatvan la­kás építésére teremtenek le­hetőséget. A városrendezési terveknek megfelelően itt kétszintes családi házakat építhetnek. A tervek egyben azt jel­zik, hogy nemcsak az első három esztendőben, hanem az egész ötéves terv idősza­kában több lakás épül, mint ahányra a tervidőszak elején számítottak. Mivel az OTP és szövetkezeti lakásokból kevesebb épül meg, de e te­rületeket már előzetesen elő- készítikjür ígyiiszeknéü-a la­kásfaj Iáknál jól "szervezhető majd az- ötödik ötéves terv lakásépítési programjának kapcsolódása. A célcsopor­tos lakásépítkezésekhez az 1975-től kezdődően a Fürst utcai lakótelephez csatlako­zó terület a legalkalmasabb. A Hunyadi utca és az épülő ABC-áruház közötti terüle­ten 280 lakás építhető' — hét tömbben, kettő szanálás nél­kül. Ennek terület-előkészíté­sét már az idén megkezdik. A tanácsi lakások számára a Hunyadi és a Fürst utca környékén jelölik ki az újabb építési területet a kö­vetkező középtávú tervre. További terület a Zrínyi ut­ca déli oldala a Váci Mihály utcától egészen az új moziig — itt 140 lakás helyezhető el, s a Károlyi utca mentén a földszintes szolgáltatóhá­zak helyét jelölik ki. Az OTP-lakások építésére a jelenlegiek mellett tarta­lékolnak területet, újabb há­romszáz lakás elhelyezésére. Beépítési terve mér az idén, kisajátítási, víz, villany, szennyvíz és csapadékvíz el­vezetési terve jövőre készül el. Az OTP-lakótelep men­tén, az Árpád utca térségé­ben kb. 200—250 szövetkezeti lakás elhelyezésére keresik a lehetőséget a tanács szakem­berei. Mivel a szövetkezeti lakótelep beépítése elhúzódik (jelenleg is újabb jelentkező­ket szerveznek), ezért a kö­vetkező tervidőszakra szánt területek előkészítése nem késlelteti a lakásépítkezése­ket. A városi tanács vb érté­kelése jelzi: alaposan felké­szülnek a következő közép­távú terv lakásépítkezéseire. A mostani — szerényebb — tervet túlteljesítik, s a kö- yetkezö -.tei'Vidászaikban már kibontakozhat Nyírbátor új arca, amelyhez a lakásépít­kezések alapvetően járulnak hozzá. M. S. A tűz elleni védekezés új jogszabályozása Most jelent meg a belügymi­niszternek a tűz elleni védeke­zésről és a tűzoltóságról szóló rendelete, amely végrehajtási jogszabályként kapcsolódik e tárgykörben az Elnöki Tanács által tavaly alkotott törvény- erejű rendelethez és a Miniszter- tanácsnak szintén az elmúlt év­ben kiadott rendeletére. E há­rom — különböző szintű — jog­szabály tartalmáról és össze­függéséiről, a korábbi jogsza­bályozást korszerűsítő rendelke­zéseiről kért tájékoztatást a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságán az MTI tudósítója. A tűzveszélyek elhárítására, a tűz megelőzésére, és a tűzoltásra vonatkozó új jogszabályozásnál messzemenően figyelembe vették a megváltozott viszonyokat, a népgazdaság gyorsütemü fejlő­dését, a koncentrálódott ipari és mezőgazdasági nagyüzemek lét­rejöttét és azokat a változásokat, amelyek az energiahordozók összetételében mentek végbe. Ugyanakkor megfelelően rendez­ték a tűzvédelem érdekében dol­gozó valamennyi társadalmi munkás, hivatásos és önkéntes tűzoltó helyzetét. Elmondták, hogy a mostani végrehajtási rendelet értelmében a belügyminiszternek a. tűz elle­ni védekezés ágazati, valamint a tűzoltóság tevékenységének köz* ponti irányító jogkörében to­vábbra is a BM Tűzoltóság or­szágos parancsnoka jár el. A tűzvédelmi feladatok a tűzoltó­ságon kívül feladatkörükben a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek, a tár­sadalmi szervezetek és más jogi személyek az állampolgárok közreműködésével látják el. Ez­zel a tűz elleni védekezés az egész társadalom kötelességévé vált. A BM Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságán felhívták a fi­gyelmet a jogszabálynak arra az igen lényeges rendelkezésére is, amely szerint a költségvetési szerveknek, az állami vállala­toknak, a szövetkezeteknek és egyéb gazdálkodó szerveknek, jogi személyeknek külön ren­delkezés nélkül Is gondoskor niuk kell a tűzvédelmi szabályok érvényre juttatásáról és a tűz­védelem fejlesztéséről. A tűzvé­delmi előírások fokozottabb ér­vényesülését szolgálja a rende­letnek a korábbitól eilérő azon szabályozása, amely szerint köz­vetlen tűzveszély esetén a tűz­védelmi hatóság az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, ille­tőleg az anyagok tárolását meg­tilthatja mindaddig, amíg megfe­lelően nem érvényesítik a meg­előző tűzvédelmi előírásokat. Tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyeken a végrehajtási rendelet alapján a munka végzé­sétől eltilthatják azokat a dol­gozókat, akik nem ismerik a tűzvédelmi előírásokat, a tűzol­tóeszközök használatát, a ko­rábbitól eltérően most a jogsza­bály meghatározza azokat a foglalkozási ágakat, munkakörö­ket, amelyekben nem elég a dolgozók munkába állítása előtti kioktatás, hanem külön szak­vizsgát is kell tenni. Tűzvédelmi vizsga letételére kötelezik például a hegesztőket és más olyan dolgozókat. akik nyílt lánggal járó munkát végeznek. A tűzveszélyes folyadék, illetve végző gépjárművezetőket és ko­csikísérőket, üzemanyagtöltő ál­lomások kezelőit, gázberendezé­sek szerelőit, a tűzvédelmi oe- rendezéseket tervező mérnökö­ket, a villamosberendezések tűzvédelmi felülvizsgálóit és a kéményseprőket. A népgazdaság dinamikus fej­lődése követelte meg a belügy­miniszteri rendeletnek azokat az előírásait, amelyek a korszerű mentő-tűzvédelmi felszerelések beszerzésén, fejlesztésén túlme­nően a tűzmegelőzés érdekében végzett kutatási, fejlesztési fel­adatokra is vonatkoznak. Vé­gül felhívták a figyelmet arra,' hogy a korszerű tűzvédelem fel­tételeit biztosító miniszteri ren­delet csak akkor érvényesül ma­radéktalanul, ha valamennyi kö­telezett és minden állampolgár a népgazdaság valamennyi te­rületén az eddiginél fokozottabb mértékben betartja és betartat­ja az előírásokat, hiszen csak így érhetjük el, hogy minél ke­vesebb esetben pusztítson a tűz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents