Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZÄG I9T4. augusztus í. Újdonságok & Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban iízg'azdálkodái a Szamos menti Áll ami Gazdaságban — A Komplex meliorációs rhüftkák befejezése után, dé már 1075-ben is; a gazdaság égész területe öntözhető lesz, a szántók éppen ügy, mint a gyümölcsösök és a gyepék — mondotta Mester József, a R907 hektáros Sza- itlös ftéhti Állami Gazdaság igazgatója. Ez a gazdaság a éséngeri és fehérgyarmati gazdaság egyesüléséből szüléiéit. A munka, amelyet elkezdtek és nemsokára befejeznek, a vízszabályozás égető gondjának megoldását ígéri az egész szatmár-beregi tájon. Az idei nyár — sajnos — ezt ismét bebizonyította, s méginkább sürgetővé tette a belvízrendezés, az öntözés, általában a vízszabályozás gyorsítását és végleges megoldását — bármennyibe kerül. Mert a módszer, amelyet a Szamos menti Állami Gazdaság — és a Beregben a beregdaró- ci termelőszövetkezet — alkalmaz, sokkal drágább a hagyományos vízrendezésnél s mégis kifizetődő, sőt, á beruházás így gyorsabban térül meg, mint a hagyományossal. S még ennél is lényegesebb, hogy száraz időjárásban éppen úgy biztonságossá teszi a termelést, mint? sok eső idején. Komplex szabályzás De nézzük sorjában. Kezdjük az alapvető tényezővel. Érről így beszélt Mester József igazgató: — A komplex vízszabályózást és talajvédelmet csak iparilag fejlett országokban lehet megvalósítani. Szükséges hozzá a gépipar és az építőipar összehangolt tevékenységé. Az agrotechnikai rendszerek értékesítése és véglegesítése nem készülhet el a műszaki feladatok megvalósítása előtt. A talajvédelem agrotechnikai rendszerének kutatása és kidolgozása a jövő szém- pontjából hazánkban is elengedhetetlen és döntő. Elsősorban: növelni kell a talaj vízbefogadó-képességét, másodszor: javítani kell a talaj vízáteresztő-képességét, harmadszor: fokozni kell a talaj szerkezetének vízállőságát, csökkenteni kell á vizek felszíni folyását és növelni kéll a talaj fedettségét, mert csak így növelhető Intenzívén és biztonságosan a termés. Hazánkban, s különösen Szat- már-Beregben — de minden kötöttagyagos talajon — ézék az éljárások ném mind agrotechnikai jellegűek, köztük szerepel az aktív meliorációs beavatkozás iá: Szat- márban elengedhetetlenül fontos a mélylazítás. mert ez növeli a talaj vízbefogadó- és vízáteresztő-képességét. A teljes és tartós megoldást azonban az alagcsöves vízrendezés biztosítja. Alagcsövezett területen a belvizekét is gazdaságosan hasznosíthatjuk. Ha kell — visz- szatartjuk a talajban. Sok eső ideién kivezetjük a tálaiból. A szatmár-beregi vidéken csak így lehet a szélsőséges időjárást, a rapszo- dikus esápadékelosztódást ellensúlyozni... Szakemberek véleménye hogy Szatmárban elsődleges feladat á csapadékok zömének megtartása a talajban úgy, hogy céljaink szerint gazdálkodhassunk vele. Ezt — áZ éddíg ismert módszerek közül — legjobban az élágcsövezéssel lehet bizto gítani. Alawcsömés A Szamos méftti Állami GaZdaság egyik elődje, a asengeri 1970-ben, a nagy árvíz után kezdett hozzá a komplex melioráció megvalósításához. Több, mint 23 millió forintot költöttek ezekre a munkákra és a szükséges létesítményekre, berendezésékre. A drénezést 550 hektáron, az álagcsövé- zést 130 hektáron végezték el — eddig. De a munka fdlytatódik. s bár rövid időn belül nem tudják az összes területet álagcsövezni — mert drága, s előbb az eredményt vizsgálni, tanulmá-. nyozni kell — egyelőre áz altalajlazítást szorgalmazzák és a felületi vízrendezést (csatornázással), mert ezeknek is felbecsülhetetlen az értéke és a jelentőségé. A drénézétt és ältaläjlazitott területeken az idei nyáron se gyűlt össze a víz, illetve: a vizet a talaj gyorsan elnyelte, a mélyebb rétegekben tartalékolta. De ott se állt sokáig a víz — csak né- hány óráig —, ahol a felületi vízrendezést elvezető csatornákkal biztosították. A nem rendezétt területekén viszont — elsősorban a mélyfekvésűeken — kipusztult a növény, vagy elölte a gyom. mert a lágy talájra nem tudtak rámenni. A gazdaság csengeri területe már rendezett — ott már az eredmények is értékélhétők. A fehérgyarmati területeken azonban csak 1977-bén fejeződik be a melioráció, a teljes vízrendezés, s ez 56 millió forintba kerül. Az alagcsövezés hatékonyságát vizsgálja a Budapesti Műszáki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete. Közvetlenül az alag- csövezeti területek, szomszédságában, azonos minőségű talajokban termelt növények fejlődését, viselke- dését és terméshozamait hasonlítják össze az alagcsö- vezett területek adataival. Több a termés Csak az alágcsövézés — talajvíz-gazdálkodás szabályozása — eredményeként 6—7 mázsával emelkedett a búza, ugyanennyivel az őszi árpa és 9 mázsával a tavaszi árpa terméshozama hektáronként. A napraforgó az alagcsövezett területen hektáronként hét mázsával, a cukorrépa 150 mázsával, s az alma — az előzetes számítások szerint — 350 mázsával terem többet. A komplex melioráció elvégzése óta — bár az eredményék véglégesén még nem értékelhetők — a gazdaság halmozott termelési értéke megduplázódott. Ez az átlagos éredmény, az álagcsö- vezett területeken még intenzívebb a fejlődés. Igaz, hogy egy hektár terület alag- csövezése 22 ezer forintba került. — De még így is mégéri — mondotta az igazgató. — Eredetileg Iá—14 évre számítottuk á beruházási költségek megtérülését, de ma már látjuk, hogy felényi idő is eté| iesz. Sőt, a legintenzívebb kultúrákban, mint az alma, és az olyan időjárásban, mint az idei, három, legfeljebb négy év alatt térül • vissza a beruházás. Mindezekkel együtt megszilárdul a termelési biztonság és új agrocéehnikai mód- szereket lehet kialakítani. Például az aima. Hagyományos módszerrel és nem alagcsövezett területen hek- táronként átlag 100 almafa él és terem. Áz alagcsövezett területen viszont 776 almafát telepítünk hektáronként és vízsZabályozással, a talaj terrnőeréjénék biztosításával három-négyszeresére tudjuk növelni az alma terméshozamát... A legnagyobb esőzések idején — amikor Szatmár más gazdaságaiban szinte tengerként állt a belvíz —- a Szamos menti Állami Gazdaság alagcsövezett tábláin valóságos o csodának lehet- tünk taríjúi., Sehol se látszott a v|z a talaj felületén. A gyűjtő csatornákba vezető alagcsövekből viszont karvastagságú sugárban ömlött elő a víz — mert ^az alagcsövek a talajból összegyűjtötték és kivezették — mintha megannyi forrás, vágy szökőkút buzogna. Az alagcsöves öntözés költségei így alacsonyak. Irányító ember és fizikai munkás se kell hozzá, se gépek, se öntöző berendezések. Áz elpárolgás is minimális, hiszen a mélyebb talajból indul felfelé a víz. Az ilyen öntözéshez energia, üzemanyag is csak olyan arányban szükséges, amennyi a szivattyúzás, vagy vízátemelés. Intenzív kultúrák De az alagcsövezett területeken intenzív kultúrákat lehet és kell biztosítani, mert úgy térül meg a beruházási költség leghamarabb. Ráadásul az alagcsöves rendszer megszünteti az öntözés idényjellegét. Száraz ősz, vagy száraz tavasz esetén úgynevezett tározó öntözés is végezhető, hiszen a talájra nem kell rámenni. így az öntözés március elején elkezdhető — ha nincs fagy — és folytatható késő őszig, a hidegek beálltáig, vagy addig, arftíg szükséges. És bármikor leállítható, illetve a vízáramlás megfordításával mentesíti a talajt a felesleges nedvességtől. A gazdaság a komplex melioráció során és azt követően átalakítja a növénytermesztés szerkezetét. Elsősorban nagyhasznú ipari és az állattenyésztéshez fontos takarmánynövényeket termelnek s növelik a gyümölcsös területét. A szarvasmarha és a juh tenyésztését az öntözött legelőkre s a fűtermésre alapozzák. — Az eddig elvégzett meliorációs munka eredménye- ként a külterjes jellegű gazdálkodást megszüntethetik és elkezdhetik a belterjésí- tést. Szendrei József Kertbarátok tanácsadója Nyári munka a málnásokban A málna gyümölcsét á jól beérett, fejlett múlt évi sár- jakon hozza. Szüret után a letermett vessző sárgulni kezd és őszig élhal. A mál- natövekén évről évre sok hajtás fejlődik, amelyet ha időben nem ritkítjuk ki, a málnaültetvény élsűrűsödik. Ha a sarjhajtások elérik a 20—25 cm-t, az erősén növekedő, egészségeseket kiválasztjuk, a többit eltávolítjuk. A fajtától és a művelési módtól függően tövenként 4—8 sarjat hagyunk meg. A meghagyott növekedő sarjak beilleszkednék a termővesszők közé, rendszerint a bokrot nem sűrűsitik el, s a talajművelést sem akadályozzák. A lehájlott vesszőt, a szétterülő tő habitusú fájták sarjait korán összekötjük, il- letvé a támrendszérhéz rögzítjük. A málna metszésében nagyon fontos a letermett ' vessző szüret utáni lerfiet- szése, közvetlen a talaj felszíne felett, a letermett vessző korai eltávolításéval a különböző gombabetegségek — vesszőfoltosság stb. — terjedését akadályozhatjuk meg, valamint á fiatal fejlődő sarjaknak megfelelő napfényt, megvilágítást teremtünk. Az eltávolított vesszőket azonnal hordjuk ki a tábláról és égessük el. A letermett vessző levágása után a meghagyott sarjakat a támrendszerhez, karóhoz kötözzük. Kora tavasszal a hajtásnövekedés megindulásakor a rosszul telelt sarjakat tőből eltávolítjuk. Amennyiben az egészséges, érős sarjaknak csak a csúcsi része fagyott el, akkör ezeket a vesszőket egészséges részükig kell visszametszeni. Az egészséges vésszők csonkolását, amennyiben megfelelő tárri- rendszerrel rendelkezünk, nem ajánljuk, mivel a legszebb gyümölcs a sarjak felső részén fejlődnek. A tavaszi metszés, ill. tisztogatás Után a termő vesz- szőket a támrendszerhez kötözzük egyenletes elosztásban. hogy a bokor szel- lős, jó megvilágítású legyen. Kora tavasztól á szüret befejezéséig a sor közökben előtörő sárjakat a tálájiflű- veléssel egyidőbeh irtani kell, mert a sarjak elhatalmasodása és a gyornosodás tönkre teszi az ültetvényt. Inántsy Ferene A belső információ szerepe a fsz-ekben Fontos kérdés a bélső információs rendszerrel kapcsolatban, hogy az milyen gyakran adjon tájékoztatást és az mire terjedjen ki? Ez más és más lehet a tsz. nagyságától és gazdálkodá- dásának sokoldalúságától függően. Mindezektől függetlenül azonban általában szükséges a havi tájékoztatás. Az év első két-három hónapjáról összevont értékelés is készülhet, tekintve, hogy ekkor még a mezőgazdasági termelés — az állattenyésztést kivéve — csak a kezdetén tart. A növénytermeléssel kapcsolatos táblázatok, kimutatások elkészítése első ízben elegendő, ha május után történik, mivel ekkorra fejeződnek be a vetések, kialakul a végleges vetésszerkezet és felosztásra kerül a mezei leltár is. \ teraszo1- megApítése uiór 50 (Hammel józsef felvétele) hektár szolé letép’t^'éhéz készül el a terület Barabásé: A alkalmazott mutatók jó, ha évről évre azonosak úgy tartalmukban, mint terjedelmükben, mivel így az összehasonlítást egyszerűen meg lehet tenniAz információ gyakorisága negyedévenkénti tájékoztatásra is csökkenhet, de akkor minden bizonnyal hatékonysága is kisebb lesz. A nagyobb tsz-ekben a belső információs rendszernek legalább a kövét- kező tagozódására van szüksége: 1- Napi jelentések. 2. Operatív jelentések, 3. A gazdálkodás elemzése a mérleg alapján, 4. Előrejelzések. Mindezek szorosan kan- csdlódnak egymáshoz. Kisebb tsz-ekbén a napi jelentésekre nincs szükség, ott ezek nélkül is áttekinthető a gazdálkodás. A jelentéseket az elnöknek és szakhelyetteseinék helyes eljuttátni, de más vezetők is közvetlenül kaphatnak belőlük. A belső információs rehdszer ismertetett elemei hasznos segítséget nyújtanák a vezetésnek a döntések előkészítésében és megalapozásában. Legközvetlenebb szerepük ebből a szempontból äz operatív jelentéseknek van. Segítségükkel a vezetés még időben beavatkozhat a termelés menetébe javíthatja annak hatékonyságát. A hiányosságok kiküszöbölése eredményesén elvégezhető, s biztosítani lehet a terv teljesítését. Mezőgazdasági sajátosság, hogy valamilyen ágazatnál vagv ágazatoknál különböző okokból hbzarr.kiesés mutatkozhat (például jelenleg ? folyók menti ár- és belvíz miatt), melyek időbeni feltá rása segítsége» nyújt a kiesés pótlásának megszervezésében Az operatív jelentés táblázatainak számát szükség sze rint lehel alakítani. Jó ha r munkaügyről. bérgazdálko dásról külön táblázatot ké szítehek a tsz-ek, de az operatív jelentés nem nélkülözheti a részletes költségelem - zést sem. Az üzemgazdászoknak — á közérthetőség ked ”éért — -.-ovid szöveges ér- kelést is célszerű készíteni melyben a következtetésék levonásán túl javaslatokat Is kell tenni a további teendőkre vonatkozóan. Azoknál az ágazatoknál, ahol probléma jelentkezik részletesebb okifejtést kell alkalmazni és rámutatni azok okaira. Az elemzés eredményéről a középvezetőket, s á különböző bizottságok vezetőig szakmai megbeszélésen vagy egyéb módon helyes tájékoztatni. Az éves gazdálkodás mérlegbeszámoló alapján történő elemzésének jelentőségét az adja meg, hogy lehetővé válik a tapasztalatok gyűjtésé és azok hasznosítása a kőé vetkező években. Külön figyelmet érdemel ezen belül a szövetkezeti bruttó jövedelem fél használásának elemzésé. s főleg a felhalmozás —* fogyasztás arányának vizsgálata. A napi jelentések, az öpeJ ratív jelentések és a mérlegbeszámoló több évre visszamenőleg rendelkezésre álló gyűjtött adatai elégendő bázissal szolgálnak a tervek (éves és középtávú) elkészítéséhez. Ezek önmagukban azonban nem elegendőek. Ezeket ki kell egészíteni a különböző külső információkból származó adatokkal. Különböző módszerekkel ekkor már megbízható számításokat végezhetünk a lövőre vonatkozóan (korreláció, trendszámítást stb.). Helyeselhető, ha a tsz-vezetés rendszeresen tájékoztatta _ a tagságot is a fontosabb kérdésekről. Erre a célra kiválóan alkalmas az üzem; híradó. vagy esetleg az üzemi újság. összegzésképpen megálla- oítható, hogy a jól szervezett belső információs rendszer a vezetés nélkülözhetetlen segítője a döntések meghozata- 'ában és a hatékonyság fokozásában. s szorosan kan- -sólódik a korszer’" űzöm- és munkaszervezés kérdésev.oz„ \ tez-en belüli információs rendszerben nedie döntő sze- •-ep iut (illetve kellene, hogy jusson) a jól kénzett üzemgazdásznak, aki rterti- osak összegyűjt: az inform á- nőkat. hanem elemzi is sőt ’óvásiatokat tesz á gázdáíkd- különböző kérdéseiben. nr. Takács I.a'bs közgazdász
