Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
f. oMal KET.TT-M4«YAT?rm<?7.AG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET r9T4. augusztus tt Irányítás, ellenőrzés Hatezer párttag Bungalow-ok sora--------------------------------r Az Igricefalu Kerületi pártház Nyíregyházán AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA a párt. X. kongresszusának határozatait figyelembe véve nagy gondot fordít az alapszervezeti munka pallérozására, rendszeres elém- zésére-értékelésére. Ezek szellemében kísér- te-kíséri figyelemmel a nyíregyházi városi pártbizottság is, hogyan alakul, fejlődik a termelés közvetlen közelében a pártirányítás, miként tevékenykednek az alapszervezetek. Nyíregyházán jelenleg 224 pártszerv és alapszervezet működig csaknem hatezer párttaggal. Fontos, hogy ma már az iparban dolgozó párttagok száma meghaladja a 2 ezret. S éppen az említett határozat tükrében vizsgálva, az alapszervezetek száma jelenleg 204. Lényegében az alapszervezeti munka színvonalának javítását célozta, hogy a városi pártbizottság a X. kongresszus óta 9 csúcsvezetőséget hozott létre 42 alapszervezettel. E munka színvonalának javítását szolgálta az is, hogy a városi, kerületi alapszervezeteket kisebb, körzeti egységekre bontották. Ez a decentralizálás és a csúcsvezetőségek megalakítása — noha kezdetben akadtak kádergondok — nagyfokú fejlődést eredményeztek alapszervezeteink tevékenységében. Hatása ma már mindinkább érezhető, mérhető a párt-, a gazdasági és a kulturális élet minden területén. Nyíregyháza pártszervei és az alapszervezetek a X pártkongresszus óta 17 esetben számoltak be a városi párt-vb-nek a munkaterületüket érintő határozatok végrehajtásáról. Ezek tanúsága, hogy az alapszervezetek többségében alapvető szemleletbeli változás következett be. Ezt hatékonyan segítették a városi pártbizottság munkatervei is, amelyek meghatározott feladatok végrehajtását, fontos témák vizsgálatát-elemzését igényelték, s igénylik az alapszervezetektől. Az alapszervezetek beszámoltatása rendszeres a titkári értekezleteken. Feladatának tekintette a városi pártbizottság az alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok rendszeres politikai, szakmai képzését. EGYES NAGY JELENTŐSÉGŰ párthatározatok egységes értelmezése és végrehajtásának jó előkészítése érdekében a városi pártbizottság a párttitkárok, gazdasági, társadalmi és tömegszervezeti vezetők részére közös tanácskozásokat szervezett. Ez történt a IV. ötéves terv végrehajtása esetében, s akkor, amikor akciót kezdeményezett a városban a gyermekintézmények építése-bővítése érdekében, továbbá amikor a bérpolitikai intézkedések végrehajtását beszélték meg vagy a káderpolitikai határozat egységes értelmezése és helyes végrehajtása ügyében tanácskoztak. Mintegy 70 területfelelős és pártbizottsági aktivista segíti így az alapszervezeteket. Tevékenységük elsősorban a vezetőségi ülések színvonalának a javítását célozza. Az alapszervezeti munka színvonalának javulását mutatja az is. hogy a szervezeti élet tovább erősödött. Néhány gyengébb alapszervezettő) eltekintve a pártvezetőségi üléseket és a taggyűléseket rendszeresen megtartják. Ezeken a párttagság 80—85 százaléka vesz részt, s jelentős a véleményt nyilvánítók száma. Lényeges része az alapszervezeti munka színvonalának a pártcsoportok tevékenysége A pártcsoportok a tanácskozásokat általában a taggyűlés előtt tartják meg. Rendszeres a pártcsóportok vezetőinek tájékoztatása. Informálják őket az alapszervezet előtt álló feladatokról. a titkári értekezleteken elhangzottakról. az üzemi, intézményi munka eredményeiről. terveiről, gondjairól. Ugyanakkor igénylik is a pártvezetőségek a pártcsoportok munkáját Bevonják őket az információs anyagok gyűjtésébe. Ezáltal az információk reálisabban tükrözik a valóságot, az emberek nézeteit, véleményét, észrevételeit. Jelentős segítséget nyújtanak a pártcsoportok a párt- oktatás megszervezésében, a taggyűlések, pártnapok, ünnepségek szervezésében. Szép számmal foglalkozik pártépítési feladatokkal, a jelöltek felkészítésével, hogy a párttag követelménynek mindjobban megfeleljenek. A pártcsoportmunka jelentős része a pártmegbízatás rendszerének a kiépítése, a megbízatások számonkérése, ellenőrzése. Az alapszervezetekben szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy Nyíregyházán a párttagság 70—80 százalékának van konkrét pártmegbízatása. HOZZÁJÁRULT AZ ALAPSZERVEZETI munka színvonalának javulásához a pártszervezetek, a gazdasági és állami vezetők közötti elvszerű, céltudatos kapcsolat is. Az ál- 1 lami és a gazdasági vezetők jelentős része igényli és szívesen is veszi, ha a döntéseik előtt megismerhetik., a , párttagság, a dolgozók) véleményét. Kevesebb azoknak a száma, akik I ezt nem igénylik. Egyes gazdasági vezetők í még vallják, hogy a „túlzott” demokratizmus; lassítja, nehézkessé teszi a vezetést. Tapasztalható az is, hogy az alapszervezetek egy része nem követeli meg az állami ‘ és gazdasági vezetőktől, hogy munkájukról rendszeresen számoljanak be, informálják a párttagságot, biztosítva ezzel is, hogy a kommunisták részletesebben ismerjék a kérdéseket és véleményükkel befolyásolhassák a döntéseket. Ma még a gazdasági él/st pártellenőrzése eléggé általános módszerrel történik. Jórészt leszűkül a gazdasági vezetők beszámoltatására. Csak nagy ritkán fordul elő, hogy a pártszervezet megbíz néhány párttagot, akik megvizsgálják a termelés gondiajJ, s erről számot adnak a taggyűlésnek. Pedig az ilyen módszer bővítené a párttagság tájékozottságát. s egyben növelné a pártszervezet tekintélyét is. Fontos tanulság, hogy az alapszervezeti munka színvonalának fejlődésével nem tart általában lépést a pártszervek, alapszerveze- tek kádermunkája, a véleményezési, vagy hatásköri listán szereplő, s az utánpótlás szempontjából számításba vett káderekkel való foglalkozás. Az a tapasztalat, hogy a pártvezetőségek egy része a káderekkel csak a minősítések elkészítésének időszakában foglalkozik. Munkájukat, magatartásukat egyáltalán nem vagy csak ritkán értékelik, képzésüket, továbbképzésüket nem irányítják, nem ellenőrzik. A TAPASZTALATOKAT ÖSSZEGEZVE az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága megállapította, hogy a X. kongresszus óta jelentősen javult az alapszervezeti munka színvonala, fokozódott a pártbizottság és a vb, valamint a közbeeső pártszervek irányító, ellenőrző tevékenysége. Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, hatékonyabban tevékenykednek a pártcsoportok. Növekedett a párttagság fegyelme, a pártmegbízatások végrehajtása. Tovább javult az alapszervezetek tömegkapcsolata. Erősödött az alapszervezetek ideológiai, gazdasági, politikai tevékenysége. Pártszervezeteink következetesebben lépnek fel a pártéletet, a gazdasági munkát elhanyagoló, s a nem megfelelő magatartást tanúsítókkal szemben. Ilyen esetekben ma már általában alkalmazzák a fegyelmi felelősségre vonást is. E széles körű elemzés alapján jelölte meg a városi pártbizottság a további teendőket az alapszervezeti munka színvonalának javítása, hatékonyságának növelése érdekében. Farkas Kálmán Divatba jött Szabolcs-Szatmár. Mind többen fedezik fel megyénket, az országnak ezt a fővárostól viszonylag távol eső részét. Aki ide érkezik, fáradtságát kárpótolja a táj szépsége, a sok történelmi értékű hely, műemlék, a szép Tiszakanyar, a ligetes Erdőhát. Aki „homokországba” jön általában a megyeszékhelyen száll meg, ez a kiindulópont és így mind többen fedezik fel Nyíregyháza oázisát, Sóstót. Sóstót, amely nem csak gyógyhatású vizével, árnyas erdejével vonzza az idegent, hanem sokan keresték már a Krúdy- hangulatot, az irodalmi emlékeket és újabban a skanzent. Az irántunk való érdeklődést jelzik, jelezték mér korábban is a szállásgondok. Hogy ez némiképp csökkent, azt elsősorban az Igrice nyaralófalunak köszönhetjük. „Úgy érzem magam az Igrice faluban, mint otthon. Ezt főleg a személyzet udvarias, kulturált magaviseleté és a tiszta szobák teszik. Szeretnék a jövőben is itt lakni, ugyanilyen körülmények között. Tisztelettel: D. F. Budapest.” „Nagyon jól éreztük magunkat és mindennel elégedettek voltunk. Szívesen jövünk ide máskor is. Köszönjük a szíves vendéglátást és viszontlátásra. K. L-né és K. J-né.” E köt rövid bejegyzést a sóstói Igrice falu portáján található kis füzetből vettük. Nem vendégkönyv, mint ahogy máshol hívják, egyszerűen csak „Észrevételek” felirattal látták el, hogy a néhány napot, vagy néhány hetet itt eltöltő nyaralók, turisták rögzíthessék véleményüket, azt is ha jól, azt is, ha kisebb hiányosságok miatt kevésbé jól érezték magukat. Amint az idézett bejegyzésekből kiderül: kellemesen tölti szabadságát, aki az Igrice nyaralófaluban üdül. Nyíregyháza, a megye lakói, akik gyakran megfordulnak Sóstón, biztosan látták már a régi út mentén a felépített faházakat, bungalow-okat, de sokan megismerték már az ország legkülönbözőbb részeiből, vagy az Angliából, Franciaországból, az NSZK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából érkezett turisták. Pedig mindössze egy éve állnak a házak, egy éve fogadják az üdülni, pihenni vágyókat. Azt viszont már kevesebben tudják: hogyan is született Igricefalu. A kezdet egy egészségügyi miniszteri rendelet volt, amelyik Sóstógyógyfürdőt üdülőterületté nyilvánította. Ez az intézkedés bizonyos követelményeket is támasztott, hiszen egy üdülőhely csak akkor tölti be hivatását, ha nem csak tranzitjelleggel, hanem huzamosabb tartózkodásra is tud fogadni vendégeket. Ebbe az elképzelésbe illeszkedett bele a NYIRTOURIST pályázata, amely az üdülőterület szállásigényének kielégítése mellett figyelembe vette azt is, hogy a megyén. Nyíregyházán áthaladó 4-es fő közlekedési út tulajdonképpen egy idegenforgalmi folyosó és azt is, hogy nincs megoldva a megyeszékhely szállodai ellátottsága. A pályázatot a Belkereskedelmi Minisztérium elfogadta és 50 százalékos támogatást adott a bungalow-ok felépítéséhez. Ez másfél millió forint volt, a másik másfelet a megyei tanács finanszírozta, a berendezést, a közművesítés költségeit pedig a NYIRTOURIST fizette saját költségeiből. A nyaralóházak, tegyük hozzá, a korszerű nyaralóházak felépültek, húsz kétágyas szoba, amelyek alkalmasak családok és szóló vendégek fogadására is. Ez tehát nyolcvan ágy, de öttagú családok esetén ennél magasabb is lehet a létszám: kényelmesen elhelyezhetők a pótágyak is. A lakásokban lévő kétágyas szobákhoz közös társalgó van, a konyhákban beépített bútorok, a mosdóban zuhanyozó, meleg (termál) vízzel és nyitott terasz. A nyaralófalu gazdái azonban azokra a vendégekre is gondoltak, akik nem éppen a legjobb időt fogják ki a nyaraláshoz, ezért villanykályháról is gondoskodtak, amelyet éppúgy, mint a rezsót, a hűtőszekrényt, a vasalót, tányérokat., kanalakat bérelhetik a lakók. Az Igrice nyaralófalu felépítésével a sóstói szállásstruktúra is megváltozott, hiszen az 1830-ban épített Svájci-lakban as az 1911ben épített Krúdy-szállóban körülbelül együttesen van annyi hely, mint a nyaralófaluban ps emellett felújításra is szorul mindkét szálloda. Abban tehát, hogy a nyaralófalu felépítésére szükség van, mindenki egyetértett és abban is: ha már lesZ, legyen korszerű, elégítse ki a legigényesebb vendégeket is. így lett a nyaralófaluból első osztályú üdülőtelep és így változott meg a sóstói szállodai szobák aránya a fürdőszobás lakosztályok javára. Kik veszik igénybe a nyaralófalut? Tavasszal az autóbusszal érkező kirándulók, az egy-két éjszakát itt töltő vendégek/ a jó Idő beálltával pedig az egy-két-három hétre érkező üdülők. A május 1-től október 3l-ig nyitva tartó nyaralófaluban így szinte mindig telt ház van, hiszen előfordul, hogy valaki egy éjszakára érkezik és két hét múlva megy csak el. Júniustól augusztus végéig negyven helyre a SZOT küld üdülőket, két- három gyermekes családokat, hiszen a fürdési lehetőség mellett megfelelő terület áll a gyermekek rendelkezésére a legkülönbözőbb játékokra. Jönnek és egyre többen jönnek a külföldiek is: idén több, mint 100 lengyel turista tölt itt három napot. Jönnek olyan vendégek is, akik nyíregyházi ismerőseiket látogatják meg és a család otthon nem tudja elhelyezni őket. Amikor felépült a nyaralófalu. egy kicsit nagynak tűnt, voltak olyan vélemények is, hogy fele is elég lett volna. A rövid év az optimistákat igazolta, mert ma már a dupláját is ki tudnánk használni. Az eddig leírt előnyök és a sok jó mellett vannak gondok is: ez pedig az ellátás. A nyaralófalunak nincs konyhája és ha az üdülők a kölcsönzött rezsóval időnként főznek is maguknak valamit, nem akarják egész nyarukat a konyhában tölteni. Az étkeztetést a Krúdy-szálló éttermében oldják meg, ide érvényes a SZOT-üdülők beutalója is. Hiányzik azonban valamiféle kis bolt, ahol tejet, élelmiszert, édességet lehetne vásárolni és hogy meddig hiányzik még, arra e pillanatban senki nem tud választ adni. Sört, hideg üdítő italt kaphatnak a nyaralófalu vendégei a portán, ahol megfelelően lehűtve tudják ezt kiszolgálni és vásárolt egy hatalmas hordót is a NYIRTOURIST, amelyben boltot nyithatna valamelyik kereskedelmi cég. De melyik? Eddig nincs jelentkező, az idegenforgalmi hivatal pedig mégsem rendezkedhet be élelmiszer, vagy zöldség-gyümölcs árusításra. Az Igricefalu minden előnye és szépsége ellenére is csak előlegezett név, mert a falu nem csupán a most meglévő húsz házból áll majd. Aki körülnézett már azon a környéken, látta, hogy a nyaralófaluval szemben lévő területet körülkerítették. Itt kempingtábor lesz, sátraknak, lakókocsiknak megfelelő hellyel, nádsátrakkal, motellel és bisztróval és még a kocsimosóról sem feledkeznek meg a nyaralófalu gazdái. Bejárata a Sóstót Sóstóheggyel összekötő út között a vasúttal szemben lesz, ahol a nyárfasor fölött nagy transzparens adja tudtul: Igrice nyaralófalu. A tervek szerint 1977-ben már ötszáz fölött lesz a befogadóképessége és ebből 200 fix szálláshely lesz. Milyen most és milyen lesz Igrice nyaralófalu — erre adtunk eddig választ. De arra még nem: honnan kapta a nevét, miért nevezték el Igricének. Ennek helytörténeti jelentősége van. A jelenlegi üdülőterület mellett egy kis szabályozott, természetes vizű csatorna folyik, amelyet Igricének neveznek. Ám ez a vízfolyás egy viszonylag közel eső, egykori településről, az Árpád kori igri- cek lakta településről kapta a nevét. A települést a tatárjárás idején pusztították el és neve eddig csak a kis csatornában maradt fenn. 1977-t51 már egy igazi nyaralófalu nevében él tovább az igricek neve. Balogh Jóisef Sóstó, Igricefalu.
