Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

vm. m**» r V y » HÉT VÉCÉN oizony mondom, az ember hem viselhet büntet- a lenül bármilyen cipőt! Pedig — amint azt so­kan tudják — a divat az utóbbi időben fittyet hány a láb anatómiájára, s olyan cipőkkel árasztja el a piacot, amely deformációt, gyulladást és fájdalmat okoz a lá­bakon. A szakirodalom egyértelműen a divatot állítja emiatt a vádlottak padjára. Szerintem ez nem egészen így van. mert némi közük a vásárlóknak is van a divat alakulásához. Tudniillik, mindenkinek a legszemélye­sebb joga olyan cipőben járni, amilyenben leginkább szeret. Senkire 'sem lehet ráerőszakolni az árut, legfel­jebb az a ritka eset fordulhat elő, hogy az illető ha ve­szi, ha nem, nem kap mást. Mármost csupán az a kérdés, hogy mindannyian jól választjuk-e' meg lábbelinket? (Igaz, napi előreha­ladásunkhoz annak is köze van, jobb vagy bal lábbal keltünk-e fel, de ez a cipő szemszögéből rézve nem lé­nyeges.) Egyesek — mert újabban ez a sikkes — reggelente abnormálisán vastag, merev talpú cipőkbe lépnek. Igaz, a szakemberek az „ortopéd” becenévvel látták el az ilyen termékeket, ami gyógymódra enged következtet­ni, de ez csak megtévesztés. Látható ugyanis, hogy az ilyen merev cipőkben járó-kelők kénytelenek^ a térdü­ket emelve haladni, 6 ezért járásuk nehézkessé, „ka- csázóvá” válik. Magyarán: az ilyen emberek bizonyta­lanul járnak az élet területén, ami növeli a bokaficam és a lábtörés valószínűségét. Erre is akad jócskán pél­da az utóbbi időben, sőt, megtörtént már, hogy egyesek nemcsak haladásuk irányából lendültek ki ficam kö­vetkeztében. de kis híján a nyakukat is majdcsak ki­törték. Amiből egyenesen következik, hogy még a ci­pőnél sem ajánlatos túlságosan merevnek lennünk, mért az út, amelyen járunk nem mindig tükörsima, kis buktatókkal is szembe találhatjuk magunkat. Egyesek régen felfedezték már ezt a törvényszerű­séget, éppen ezért — divat ide, vagy oda — inkább a hajlékonyabb cipőket keresik. Áz ilyen lábbeliben nem­csak járni lehet kényelmesen, akár tánclépésben is be­juthatunk a főnöki szobába, jelentéstételnél akár féllá­bon is állhatunk, a fájdalom legkisebb jelét sem vesz- szük észre magunkon. Ismeretes az ilyen hajlékony ci­pő lakkos változata is, amelyet egyesek megszokásból hordanak, mert szeretik, ha talpuktól a fejük búbjáig minden porcikájukban csillognak. Hallani a könnyű, hajlékony cipők más fajtáiról is, amelyek már egyenesen alkalmiaknak tekinthetők. (Mármint úgy, hogy csak bizonyos alkalmakra valók!) Ilyen egyebek között a népiesen nyulcipönek nevezett lábbeli, amely bizonyos esetekben nagy hasznára lehet az embernek. Mert — ugyancsak népiesen —: szégyen a futás, de hasznos... Egyesek viszont takarékossági ókok miatt beérik még egyszerűbb „cipővel” s emiatt fclykór-olykor csak Útilaput kötnek a talpukra és ész­revétlenül odébbállnak. Vanhak, akik ezt a kezdetleges sarut az istennek se akarják felvenni, holott éppen ez felelne meg nekik. Rajtuk mások segítenek és felkötik nékik a laput... Egy időben még nálunk is nagyon megirigyelt láb­beli volt az ú. n. aranycipő, amelyet ráadásul aranylá­bú gyerekek viseltek. Igaz, az arany nemes fém, de az idő rajta is kifog, és kopni kezd. A mi mai aranylábú gyérekeink cipői olyannyira megkoptak az utóbbi esz­tendőkben, hogy egyre kevesebben kíváncsiak rá. (Lásd az üresen árválkodó lelátókat a futballpályákon!) Akadnak aztán konok emberek is. akik görcsösen ragaszkodnak ahhoz a rossz cipőhöz, amelyben évek óta járnak. Igaz, maguk is érzik, hogy valami nincs rend­jén,- valahol nagyon szorít a cipőjük, de önmaguknak sem képesek elhinni', hogy fossz fazont választottak, anatómiájuk naponta berzenkedik az effajta viselet el­len. Újabban pedig — nemcsak a nőknél — a férfiak­nál is emelkedik a cipő sarka. Ezáltal kétségtelenül na­gyobbnak, magasabbnak tűnik a cipő viselője. Orvosok véleménye szerint viszont az 5 centiméternél magasabb cipősarok esetén könnyen eltolódhat az ember súly­pontja, s deformálódhat a csontozata. Étinek mát fele sem tréfa, ez már végzetes következménnyel járhat! Védekézni ez ellen nagyon egyszerű: az ember ne akar- • jón a magasnál is magasabbra ágaskodni, mindenki fe­je fölött elnézni, érje be a neki tökéletesen megfelelő szinttel. Akkor nemcsak a testi, hanem a lelki egyen­súlya is a helyén marad. Olvastam valahol, hogy különösen az autóvezetők­nél okoz sok galibát a merev talpú cipő. amely divat szerinti. Az ilyen cipő ugyanis könnyen lecsúszik a pe­dálról és aztán irány az árok vagy az eperfal Ajánlják az Ilyen úrvezetőknek, hogy tartsanak egy másik, ké­nyelmesebb cipőt is a kocsiban, vezetés esetére. Igaz, költséges így egy kissé, de megéri annak, aki bármi­lyen volán mögött ül. Végül is: ha elegánsak akarunk maradni, azért ál­dozni is kell. Még a lábfej esetében is! Angyal Sándor Diáksport ve*elők tanfolyama A KISZ Központi Bizottsá­ga és a Művelődésügyi Mi­nisztérium Testnevelési és Sportosztálya szervezésében diáksportvezétői tanfolyam nyílik Nyíregyházán a tanár­képző főiskolán. ­A tanfolyam július 15-én kezdődig és két turnusban július 29-ig tart. Az olső diákvendégek Bor­sód. Hajdú, Békés és Sza­bolcs meevébői érkeznek, kö­ze! kétszázötvenen. Őket kö­veti százötven budapesti fia­tal. A tanfolyamon többek között szó lasz a' KISZ idő­szerű feladatairól a középfo­kú tanintézetékben, á diák- sportkörök irányításának új rendszeréről, az új középis­kolai bajnoki versenyrend­szerről. Az előadásokat c tanfolyamon a KISZ megyei bizottság, ilíetve a mégyéi és fővárosi tanácsok képviselői tartják, az előadások témáit feldolgozó szemináriumokat pedig tizenegy nyíregyházi testnevélő szakos hallgató vezeti. A tanfolyam vezétősége a KISZ megyei bizottságok és a megyei tanácsok munka­társai, az egyes diákcsopór- tok kísérőiből tevődik össze. KELfrf-f *» J. dl&tr Thalia otthonából jelentjük Százba Iván előadás az áj évadban Tízezer bérletes — Fővárosi vendégek A függöny legördült, de a színház munkatársai már ug­rottak néhány hónapot: az új évad előkészítésén munkál­kodnak. Nemrég egyeztették a műsorterveket a Nyíregyházát másocnk otthonuknak tekintő debreceni társulattal, a Cso­konai Színház vezetőivel. Nyíregyházi részről a Móricz Zsigmond Színház igazgatóján kívül asztalhoz ültek a városi pártbizottság és a tanács ve­zetői is, hogy a hagyományo­san jó kulturális kapcsolat a két város között tovább erő­södjék. Megszületett az írásos megállapodás is, ami keretét adja az 1974—75-ös színházi évad nyíregyházi eseményei­nek... Mire számíthat a színház- szerető szabolcsi ember, aki már megszokta, hogy állandó színtársulat nélkül is színvo­nalas, jó darabokat láthat a 80 éves múltra visszatekintő kőszínházban ? Az új színházi évadban százhatvan előadást tartanak Nyíregyházán, s ebből nyolc­vanat a debreceni, a többit a Déryné vendégművészeinek tolmácsolásában. Olyan nagy előadásszám ez, amellyel nem is minden állandó társulattal rendelkező város dicsekedhet. Tízezer a bérletesek száma, akik közül már nyolcezren visszajelezték részvételüket a következő évadra. Közöttük sok a környező községekből színházi busszal bejáró tsz- tag. S több mint ezer fiatal főiskolás, középiskolás vásá­rol rendszeresen bérletet. És ami bíztató, nemcsak vásárol, de el is jár a színházba, mű­vész-közönség találkozókon, anfcétokdér kifejtett vélemé­nyével formálja i$ a műsort, kifejezi kívánságát. Minden évben arra törek­szik a színház vezetősége, hogy legalább egy, vagy két előadásban valamelyik fővá­rosi színház társulata is fel­lépjen a Móricz Zsigmond Színházban. Hagyomány­folytatás ez, hisz olyan szí­nésznagyságoknak tapsolt az évtizedek során a nyíregyhá­zi közönség, mint Bajor Gi­zi, Fedák Sári, Gőzön Gyula, Latabár Kálmán. Hosszú len­ne a felsorolás, melyet hiven őriz a színházi krónika és Idézett az a színháztörténeti és színészportré kiállítás, me­lyet a színház emeleti galé­riájában rendeztek. Az új év­adban a Mikroszkóp színpadot szeretnék vendégül látni; a legilletékesebbel, Komlós Já­nossal, a Mikroszkóp igazga­tójával már előzetes megbe­szélésre is sor kér ült. Az ősszel kezdődő új évad­ban az eddigieknél Is tágabb porondot kíván adni a színház a megye amatőrszínjátszó együtteseinek. Itt méltó kö­rülmények között mutathat­ják be tehetségüket, tanulhat­nak egymástól, közönséget toborozhatnak játékuknak. S van egy régi vágy, amit a színház igazgatója melenget, egy gyermekeknek játszó l amatőrszínházat szeretne ver- j buválni, amely később ran- | gosan játszó gyermekszínház- | zá fejlődhetne. Eredeti elkép­zelés, amit érdemes pártolni, mert felnőhet belőle egy sa­játos arculatú együttes, sok örömet, színházi élményt nyújtva a fiatalabb nemze­déknek. Addig is Thalia nyíregyházi otthonában folytatódnak az előkészületek az új évadra, hogy akadálytalanul gördül­hessen fel a függöhy. De eh­hez, bizony a függöny is nyári karbantartást igényel. Rend­behozzák a kuliszák mögötti technikai és egyéb felszerelé­seket. A villanyszerelők kor­szerűbbé teszik a huzalrenge­teget, s rövidesen elkezdődik a leltározás is. Addig a nyári „ráadás” a szábadtéri színpa­don folytatódik. Ha az időjá­rás is úgy akarják P. G. Visszafizetik a IV. Békekölcsönt A IV. Békekölcsön sorso­lása 1974. június 25-én meg­történt. Az Országos/ Taka­rékpénztár, a postahivatalok és a takarékszövetkezetek július 16-án kezdik meg a IV. Békekölcsön visszafize­tését. Ez időponttól kezdődő­en valamennyi IV. Békeköl­csön kötvényt nyereménnyel vagy -névértékben fizetik vissza. Az OTP-fiókok és a taka­rékszövetkezetek 25 ezer fo­rint nyeremény értékhatá­rig, a postahivatalok 1000 fo­rintos nyereménvösszegű békekölcsönre teljesitenek kifizetést. A pénztári órákról a helyi kifizető szervek adnak tájé­koztatást. A kötvények zavar­mentes beváltása érdekében minden OTP-fiókban infor­mációs szolgálat lesz és a já­rási székhelyeken a szükség­letnek megfelelően — a köt­vénybeváltás első hetében — kisegítő pénztárak segítik a gyors ügyintézést. , Nyíregyházán az Arany János u. 8/b. sz. alatti Toto- Lottó Kirendeltségnél 10-án és 17-én kihelyezett pénztár fog működni a nyitvatartási idő alatt. Július 16-tól visszafi­zetésre kerülnek a 4 %-kal kamatozó kölcsönök is. Egy levél ü Írtak a nagydobosi fiata­lok. Azt írták, hogy velük nem törődik senki. Nem se­gítik, hanem inkább akadá­lyozzák a falu vezetői a szórakozást, sportolást. Alá­írták Harmincán a levelet. A fiatalság nevében. Sző sze­rint — csak aláírták, mert a levelet egy idősebb sport- szerető emberrel íratták meg... így a levél a fut­ballisták nevében íródott, de jócskán emlegetik kul­turális igényeiket is. Hogy van, vagy nincs kulturális igényük — ezen kár elmél­kedni, mindenesetre a lehe­tőségek hiánya joggal erő­síti sérelmüket. Mert hogy is állnak lehe­tőségek dolgában a nagydo­bosi fiatalok? Van egy kul- túrház, ahol a moziműsoro­kon kívül évek óta nem tör­ténik semmi. Marad a cuk­rászda meg az italbolt — mint lehetőség —, aminek vi­szont évek óta egyre nagyobb a forgalma. Van még a nagydobosiaknak egy há­roméves tervük. Három éve húzódik ugyanis az ifjúsági ház építése. Egy szerződés miatt. Három év kellett ah­hoz a községi tanácsnak, hogy szaván fogja a beru­házót meg a kivitelezőt. Pe­dig a megyei támogatás, meg a cement is megvolt hozzá. Mindkettőt tartogat­ták. A cementet a kultúrház- ban. Dicséretükre legyen mondva — forgatták, hogy baja ne essék. Dühítette a fiatalokat nagyon, de egy jö­vendő ifjúsági ház alapját látták a zárt ajtók mögött. Tavaly decemberben meg­elégelték a dolgot és kirak­ták a házból. Semmi biztosí­ték nem volt arra ugyanis, hogy a hároméves terv idő«: közben nem változik-e öt­éves tervvé? Nem így tör­tént. Megkezdődött az ifjú­sági ház építése. Megsürget­ték. Használt. Gondolni sé merek arra, mi lett volna, ha három évvel ezelőtt sürge­tik... Most újabb komoly terv van Nagydoboson. A kultúf- ház, az Ifjúsági ház, és a majdan elkészülő könyvtár irányítására függetlenített népművelőt szeretnének. Ha­zait, ha egy mód van rá. A lehetőség tehát készül, á fa­lu 1 vezetőinek szemlélete iá változik. Az ifjúsági alap igaz, hogy csak ezer forint egy évre, de remélik lesz több is. A cement valóban kiszo­rította néhány évre a fia­talokat a kultúrházból, de á futballtól — mint a levélírók bizonygatják —, nem akarja kiszorítani őket senki. A haidani ígérgetéseket egvre inkább tettek is bizonyítják, ötezer forintot adott a ter­melőszövetkezet, és ötöt meg­próbál előteremteni a tanács is. És azt sem kell elfelejte­ni, hogy ifjúsági alapra ezef forint jutott — százhatvan fiatalnak. A sportra meg tíz­ezer — és a futballt hányán is játsszák? Még valami kimaradt a levélből, de sajnos, az nerrt csak a levélből maradt ki. A fiatalok Nagydoboson vajórt mit tettek azért, hogy jobban érezzék magukat a faluban? Bizonyították-e hogy léhét rájuk számítani? Mert ha egy „pályán* mindkét csapat nagyön gyengén játszik —■ abból csak rossz meccs lehet. Ss ez a nagydobosi „pályára” is érvényes. (koíláth) Jégkár Szabolcsban Az első félévi kár meghaladja a félmilliárd torinfot Az Állami Biztosítóhoz ér­kezett kárbejelentések alap- jáh megállapítható, hogy a szeszélyes időjárás az idei el­ső félévben a tavalyinál sok­szorosan nagyobb kárt oko­zott a mezőgazdasági üzemek növénytermesztésében. Ezer hektár szőlőültetvény­ben keletkezett fagykár, ezekre eddig 47 millió forin­tot fizetett a biztosító. A té­rítések teljes összegének ki­számítására azonban csak a szüret előtt kerülhet sor. Ví sűrűn ismétlődő vihar az őszi árpában, a dohányban és a kenderben károsított. Az őszi árpa szempergési vesz­tesége a viharjárt területe­ken 20—30 százalékos. Több, mint 100 ezer hektá­ron találtak jégkárt a bizto­sító szakértői. Ez csaknem ötszöröse az 1973. év azonos időszakában jégkárt szenve­dett területnek. Jégverés mi­att eddig, mintegy 230 millió forint kártérítést állapítottak meg. A tiszántúli árvíz követ­keztében 70 ezer hektár ke­rült víz alá. Az előzetes becs­lések szerint a növényterme­lésben keletkezett árvízkár mintegy 330 millió forint. Az esőzések következtében 20 ezer hektáron jelentkezett belvíz. A károkat a víz lehú- zódása után mérik fel az Ál­lami Biztosító szakemberei, a belvízkárokra e térítést csak azok a gazdaságok kaphat­nak amelyek növénybiztosí­tásukat vízkárbiztosítással is kiegészítették. Az Állami Biztosító kár­szakértői először a kalászo­sok veszteségét mérik fel, a később érő kultúrákban a természeti csapások okozta terméscsökken^t csak á be­takarítás előtt lehet megálla­pítani. Az eddigi szemlék alapján a mezőgazdasági nagyüzemek első félévi kára meghaladja a fétenilliárd fo­rintot, (x) A piac láthatatlan munkásai Nyíregyházán mindennap van piac, szerdán és szomba­ton pedig nagypiac. A forga­lom hat—hét órától tizenegy­ig, piaci napokon 5—14 óráig tart. A forgalom nagysága zemporitjából nagyobb vásár lkaiméval körülbelül há- omezer árus pakolja ki hol- niját, s 10—12 ezer ember ásárol. A nyíregyházi az or­szág egyik legnagyobb piaca. Az árusok zöme helybeli, (okán járnak be a környező falvakból, (például Oros. Ke- ■necse) de más megyékből is jönnek, főleg kertészek kü- ’ önféle primőrökkel. / Állandó standja . van a MÉK-nek és a magánkereske­dőknek, a termelők azonban nem bérelhetnek, ök minden alkalommal bérleti díjat fi­zetnek, melynek összegét egy 1974. március 18-án megjelent tanácsi rendelet alapján álla­pítják meg. Az eladasra felhozott áruk árát a termelők maguk, az ál­lami szoktoroknál központi­lag határozzák meg. A ma­gán- és állami szektorok kö­zött természetesen van kon- kurrencia. Ez azonban nem éles, mivel a_kereslet és kíná­lat nagyrészt fedi egymást. Fontos feladat a piaci rend fenntartása, melyről részben a rendőrség, részben pedig a Piaci és Vásárgazdasági Iro­da gondoskodik. Igaz keve­sen vannak, de feladatukat maradéktalanul el tudják lát­ni. Komolyabb rendbontásra igen ritkán kerül sor. Inkább apróbb problémák adódnak, például valaki rossz helyen árusít, vagy egy árus két he­lyen pakol ki. Nagy szerepe Van az egész­ségügyi ellenőrzésnek is. Ez főleg két terméknél; a tejter­méknél és a gombánál jelen­tős. Az állategészségügy ügye­leti szolgálata ellenőrzi a tei és tejtermékek minőségét, ök állandóan kint tartózkodnak a piacon. Mintavétellel ellenőr­zik a zsírtartalmat, s felül­vizsgálják a higiéniai követel­mények betartását. Gombát vasárnap kivételé­vel mindennap árulnak. Mie­lőtt árusításra kerül a sor, gombaellenőrrel meg kell vizsgáltatni az árut. A piacon három gombaellenőr műkö­dik, akik díjtalanul végzik a munkájukat. A termelők a gombát gyűjtéssel szerzik be, ez magyarázza azt, hogy rit­kán, rendszertelenül kapható. Szabálytalan árusításra nem kerülhet sor. A gombaellen­őrtől napra szóló igazolást kapnak a vizsgálatról, amit az értékesítés után azonnal le kell adni. A tisztaság is nagyrészt megoldott. Szerződés alapján az IKV köztisztasági részle­ge ügyel erre. Ök megfelelő eszközökkel végzik munkáju­kat, általában igen réndésén. Emellett az árusok is vigyáz­nák. A piac rendjét, a tisztasá­got, a jó vásárlás feltételeit sok észrevétlenül dolgozó em­ber munkája biztosítja. (Házi Zsuzsa) Cipő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents