Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZÄC Ujdonságok • v • 1974. július tf. Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Védekezés ! a szőlő hernyó kártevői ellen I Kertbarátok tanácsadója ___ Az őszibarack szedés® A szőlő hernyó kártevői kö2ül legjelentősebb a szőlő- iloncű (Sparganothis pilleria- na). a keresztes vagy tarka azőlőmoly (Lobesia botrana) és a nyerges szőlőmoly (Eu- poecília ambiguella). A szőlőilonca károsítása a rügyek, a hajtások, a levelek és a tűrtök rongálásában mutatkozik. A hernyók a rügyekbe hatolnak és belsejüket kirágják. kiod vasítják. Majd a levelek fonákján, hevenyészett szövedékesatorha védelme alatt hámozgatva rágnak. Később már a szőlő- hajtások alsó levelei likacso- sak. mintha a jég verte volna őket. Azt követően egy vagy több levelet egymáshoz szőnek, gubancolnak. Az ilyen levelek nyele gyakran elrágott. A herva- dásnak, majd s száradásnak induló gubancok olyan képet nyújtanak, mintha a tőkét letorráztók volna. A pusztulásnak indult részekhez gyakran egy-egy fürtöt is hozzá- szőnek. Nagyobb fertőzés esetén egy-egy tőkén 60—80 gubancot Is találunk. Az elpusztult hajtásokat a tőke az alvó rügyeiből igyekszik pótolni, újra hajt. de ez a szőlő tartalékerejét szinte teljesen kimeríti. A szőlőtőke termése mennyiségileg és minőségileg egyaránt gyenge lesz. A szőlőmolyok károsítására az jellemző hogy viszonylag sűrű szövedékfészket, csöveket szövögetnek s ezekhez szövik a fürt részeket, valamint az ürülékrögöket is. A szövedékfészkek egyben rejtekhelyül is szolgálnak. Ezekről a fertőzött fürtök köny- Tiyen felismerhetők. A hernyók a bogyókba is befurakodnak. Az első bogyó kiod- vasítása után szövedékekkel újabb bogyót húznak magukhoz. Hosszabb Ideig egy gócon belül táplálkoznak, s kifejlődésükig 4—9 bogyót pusztítanak el. Ezúttal inkább a közvetett kár jelentősebb, mert a megrágott bogyókat a szürkepenész (Botrytis cinerea) fertőzheti meg. Esős időben súlyos károkat okozhat. A károsított bogyók puhák, ráncosodók. lassan el- bamulnak. Csapadékos időjáráskor rothadásnak indulnak, száraz időben elszáradva lehullanak. A védekezések hfelyes időpontjának megállapításánál döntő fontosságú a kártevők raizásmenetének ismerete. A szőlőilcmcának évente ,egy nemzedéke fejlődik, a rajzás. csúcsa július IS—20. közötti! Időben észlelhető legerőseb- i ben. A nyerges szőlőmolvnak évente két nemzedéke fejlő- | dik. az T. hemyónemzedék ! május—júniusban, a 2. nemzedék augusztusban fejlődik ki. A tarka szőlőmolynak évente három nemzedék® fejlődik, az áttelelő nemzedék lepkéinek rajzása április utolsó, május első napjaiban kezdődik, a következő nemzedék lepkéi június és július közepéig repülnek, az őszi nemzedék lepkéi pedig augusztusban észlelhetők. Permetezni rajzáscsúcs után 7-8 nappal lehet a következő növényvédő szerekkel: csak nagyüzemekben Di- mecron SO (50% foszfamidon) 0.1%-ban. Wofatox Spritz- pulver 18% metiloaration) 0.8%-ban, Phosdrin (25% me- vinfosz) 0,1—0.2%-ban: házikertekben is Ditrifon 50 WP (50% triklórfon) 0.2%-ban, Metation 50 EC (50% fenit- rotion) 0.2%-ban. Unifosz 50 EC (50% dikórfosz) 0.1%- ban. Növényvédelmi munkák végzése során a munka és' balesetvédelmi előírásokat valamint várakozási időket szigorúan tartsuk be! Széles Csaba adjunktus, mezőgazdasági főiskola « A rohocli Új Élet Tsz egyik területén géppel rakodják, majd szétszórják a földön a dohánynevelő ágyak trágyáját. E terület káposztával lesz beültetve. (Hammel József felvétele) Szamosszegi tanácskozás Á gyepgazdálkodásról A kedélyeket felszító, egyben izgalmas vitát kiváltó szakmai előadásokra került sor Szamosszegen, a Dózsa Termelőszövetkezetben. A tanácskozás szervezői — az Agrártudományi Egyesületek mátészalkai csoportja és a Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A korszerű gyeptelepítésről, a gyepgazdalkodás elméleti és gyakorlati kérdéseiről, s ezekkel kapcsolatban több más fontos problémáról volt szó az első előadásban, amit dr. Vinczeffy Imre kandidátus, a Debreceni Agrártudományi Egyetem professzora tartott. A második előadást dr. Kellermann Márton docens, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára tartott hazai és nemzetközi gyakorlati tapasztalatok alapján. A szako- sított szarvasmarhatartás időszerű kérdései címmel. A nagyobb vitát ez az előadás váltotta ki. , 70 niássa szénaérték Vinczeffy professzor előadásának fő témája csak elismerést és dicséretet, váltott ki, mert Szatmárban már értik és látják a tsz-vezetők, s szakembereik, milyen nagy lehetőségek vannak a korszerű gyepgazdálkodásban. A módszert,' amelyet Szatmárbsfn és Beregben, de Szabolcsban is sok helyen alkalmaznak, Vinczeffy professzor dolgozta ki negyedszázados kísérletezés é:j elméleti tisztázás során. Lényege, hogy a jelenlegi gyeptermést viszonylag kis költséggel, de célszerű és szakszerű munkával meg lehet ötszörözni, nyolcszorozni, sőt, helyenként — a legjobb területeken — tízszerezni is. A feladat: az ősgyepek megmozgatása, altalaj lazítással, feltöltéssel vagy más módon. A takarmányozási szükségletek — az állat igényei — szerint kell fűmagkeveréket ké- . szíteni, azzal a gyepet felülvetni, vagy új rávetni és a talaj minősége, kémiai összetétele, valamint a rendelkezésre álló természetes vagy mesterséges csapadék szerint adagolt műtrágyákkal biztosítani a nagy fűtermést. Vinczeffy professzor már sok helyen bebizonyította — az ország más területein is —, hogy a gyepgazdálkodás korszerűsítésével a fűhozam öntözés nélkül is megötszörözhető, s' hektáronként biztosítani lehet a 70 mázsa szénaértéknek megfelelő termést. Öntözéssel ennél sokkal többet: a 100— 120, sőt jó talajokon a 150 mázsát is. A jelenlegi fűhozam szénaértékben számítva korszerűtlen, ősi körülmények között 17 mázsa hektáronként. Vinczeffy professzor kíkísér- letezte és kidolgozta a fű hasznosításának legcélszerűbb és legolcsóbb módszerét is. Egyértelműen a legeltetést ajánlja elsődleges hasznosítási módnak, mert ez a legolcsóbb „betakarítás”, nem kerül pénzbe, munkaerőt se köt le, gépek se kellenek hozzá. De mert . az ilyen nagy fűtermést nem lehet mind legeltetni, és az állatoknak télire isjtell takarmány, Vinczeffy profesz- szor azt javasolja, hogy a fű első növendékének feleslegéből készítsenek szenázst fűsilót, amely olcsón és könnyen tartósítható, s az egyik legjobb téli takarmány. Legolcsóbb a fű Elmondták a szamosszegi • tanácskozáson jelenlévő szakemberek, hogy a tű a legolcsóbb és a legjobb takarmány, ha Vinczeffy-módszer szerint biztosítják a gyepgazdálkodást. Ez a módszer — a nagytömegű hozamokkal — lehetővé teszi, hogy a lucerna és a vöröshere termesztését megszüntessék, illetve csak annyi lucernát kell termeszteni, amennyi lueerna- lisztkészítéshez a gazdaságban szükséges. A lucerna és a vöröshere első és második növendékének betakarítása Szatmár-Beregben szinte mindig bizonytalan, mert május, június, július hónapokban vannak a nagy esőzések és rendszerint renden rohad el a takarmány. (Az idén is ez történt.) A szárítást megoldani egyelőre nem lehet, mert még a forrólevegős lucernaszárítás is drága, bár jó minőséget biztosít. Korszerű gyepgazdálkodással nagy tömegű, megfelelő fűkeverék esetén a lucernát is helyettesítő minőségű takarmány nyerhető. A lucerná és a vöröshere termőterületei így felszabadulnak, s azokon más, elsősorban abraktakarmányokat lehet termeszteni. Igv az egyébként nagy sűrűségű (az országos átlagnál 50—60 százalékkal több) szamár-beregi állatállomány szálas, zöld és abrak- takarmánya viszonylag olcsón biztosítható, sőt, a felszabaduló területek egy részén jó hasznú ipari növényeket, vagy gyümölcsféléket lehet termeszteni. összhatásban a korszerű gyepgazdálkodás és a fű termés célszerű (legeltetéssel, silózással, szárítással) hasznosítása a gazdaságok átlagában fontos jövedelemnövelő tényezője lehet. Ezt az eddigi példák vitathatalanul bizonyítják. A szabadlartás egészségesebb Az előadás eddigi részével senki sem vitatkozott. Vinczeffy professzor azonban azt is elmondta, hogy a legelőn élő állat egészségesebb, mint a zárt istállókban tartott, példák sokasága bizonyítja, hogy tavasztól őszig a fűvet legelő, télen a fűsilót és réti szénát evő állatok elenyészően kis számban betegednek meg, ritka a meddőség és a vetélés, mert" a természetes takarmányok 80 százalékának gyógy- hatása is van, hiszen a legtöbb fűféle antibiotikumokat, vitaminokat, ásványokat és más fontos, az állatnak szükséges „természetes gyógyszereket” tartalmaznak. Ezért — Vinczeffy professzor szerint — felesleges a szigorú, zárt istállózás. Vinczeffy professzor véleménye szerint a zárt rendszerű, szakosított telepeken sokkal nehezebb megvédeni az állatokarc a fertőzésektől, járványoktól, mint a termé- , szetes körülmények közt, természetes takarmányokon tartottakat. Nem szükségesek a drága betonpaloták, nem kell férőhelyenként 70—80. sőt néha 120 ezer forintos beruházás, csak fedett etetőtér és | karám. Ügy feleslegessé vá-1 lik a sok fertőtlenítés, mosakodás, átöltözés, stb., és egy gondozó a jelenleginél sokkal több állatnak viselheti gondját. A mezőgazdászok, állattenyésztők, sőt, az üzemi állatorvosok is mindenben egyetértettek a professzorral. A hatósági állategészségügyi szakemberek vitatták, sőt tagadták Vinczeffy professzor állásfoglalását az állategészségüggyel kapcsolatban. Végül ez a probléma tisztázatlan, lezáratlan maradt, mert mindenki kitartott a saját véleménye mellett, bár Vinczeffy professzor elismerte, hogy az , állategészségügynek a természetes tartás és takarmányozás esetén is óriási jelentősége van, különösen a megelőzésnek, de ezt a munkát a nem zártrendszerű tartásban sokkal olcsóbban el lehet végezni, egyszerűen azért, mert ellenállóbb az állat, kevesebb a megbetegedés, nagyobb a szaporulat és nem kell állandóan mindent fertőtleníteni. (Kellermann Márton előadására visszatérünk.) Szendrei József Az őszibarack érett állapotban nagyon puha húsú, kény*'; gyümölcs, a nyomó- dás vagy ütődés rajta erősen meglátszik, és szállítás alatt meg is barnul. Szedéskor tehát óvatosan nyúljunk hozzá. Tenyerünkbe vesszük és ujjunkkal alig érünk hozzá, megcsavarjuk és száráról leszakítjuk. A gyümölcsöt fajtánként, az érés idejének megfelelően rövid időközönként folyamatosan kell szedni, mert a gyümölcs nem egyszerre érik meg a fán. Az érett gyümölcs kiszínesedik, 'alapszíne világosabb, a gyümölcs illatos lesz. Érettségi állapotát általában a színe árulja el. Nyomkodással nem szabad az érési fokot megállapítani. A kereskedelemben különböző érettségi fokokat különböztetnék meg: — a teljesen érett őszibarack kifejlődött, szine- ződött és tapintásra puha. Ezt csak háziszükséglet fedezésére, helybeli fogyasztásra használhatjuk fel. — félérett az az őszibarack, amikor alakja, színe teljesen kifejlődött, és tapintásra mér a szár és a bibe részein puhán rugalmas. Ebben az állapotban közeli pit acokra szállítható. 4*- félkemény az az őszibarack, amikor teljes nagyságra és alakra kifejlődött, a szineződés már megkezdődött. Exportra és hosszabb szállításra alkalmas. — kemény állapotban • gyümölcs még nem szi- neződött. így a távoli exportra való szállítást is kibírja, pl. Nyugati vagy az Északi orszá- gokba. A túl korán leszedett őszibarack általában meg sem puhul. hanem megfonnyad, illetve ha meg is puhul ízetlen lesz.. A leszedett őszibarackot hűvös csomagoló helyiségbe visszük, s ott tartjuk az osztályozásig, illetve a szállításig. A gyümölcs osztályozása szigorú feltételek mellett történik. Csak teljesen hibátlan gyümölcs kerülhet az étkezési minőségbe. Az ár kialakításánál legfontosabb szempont a gyümölcs nagysága. A 80 mm vagy afeletti 'nagyságok jelzésére AAA minőségi jelt használnak. Á minőségi kategóriák 5 mm nagyság eltéréssel csökkennek. Általában a 65 mm alatti nagyságúakat csak konzervipari célokra lehet értékesíteni. Az őszibarack csomagolására gyümölcsrekeszeket használnak, amelyekben 6—10 kg evümölcs fér. Az őszibarackot a kehely felőli részével lefelé rakják egy rekeszbe úgy, hogy barázdái a rekesz hosszabbik oldalával párhuzamosak legyenek. Lényeges, hogy egy rekeszbe csak azonos fajtájú, minőségű és nagyságú, érési fokú gyümölcs kerüljön. A csomagolásnak szorosnak kell len- ni, hogy a szállításnál szét ne rázódjon. Inántsy Ferenc A zöldségkulturák növényvédelme Zöldségfélék károsítói közül a jelenleg uralkodó időjárás a betegségeknek kedvez elsősorban. A betegségek mellett azonban a rovarkártevők több faja is megtalálható. E növényféleségek közül a paradicsom igényli legjob- ban a növényvédelmet. Burgonyabogár kártételén kívül a paradicsomvész jelenti számára a legnagyobb veszélyt. A paradicsomvész gyors fellépésének a párás, meleg rendkívül kedvez. A fertőzés megakadályozására Rézoxiklorid 50 WP (0,3—0,4 %), Cobox (0,3—0,4 %) Dit- hane—Cupromix (0,4 %) Recin—Super (0,3 %), Ditha- ne M—45 (0,2 %), Zineb 80 (0,3 %) stb. szerek bármelyike jó eredménnyel használható. A paradicsomvésszel egy időben célszerű a burgonyabogár ellen is védekezni. Ezért a fent említett szerekhez a permetlébe Safidon 40 WP (0,25 %), Ditrifon 50 WP (0,2 %), Satox 20 WSC (0,4 %) stb. rovarölőszerek valamelyikét bele kell tenni. Paprikában és káposztafélékben a levéltetvek erős f ellenesétől kell tartani. A levéltetveken kívül — elsősorban a káoosztaf él ékben — a bagolyleokék lárváinak kártételével még mindig számolni kell. A védekezést mind két kártevő ellen a fent említett (burgonvabogár ellen javasolt) rova röl ^szerek bárme- ívikéve] eredményesen megoldhatjuk. A babon a nedves időjárás különböző betegségek megjelenését teszi lehetővé. Közülük a legnagyobb veszélyt a baktériumos betegségek az un. paszulyvész okozza. A betegség terjedését réztartalmú szerek — többször megismételt — permetezésével akadályozhatjuk meg. Zöldbab termesztés esetén a folyamatos szedés miatt a védekezés csak egyszer — hüvelykötéskor végezhető el. A csapadékos időjárás rendkívül kedvez az uborka, dinnye, fenésedését előidéző kórokozóknak is. A betegség tünetei úgy a leveleken mint a hajtáson és a termésen egyaránt előfordulhatnak, melyek kezdetben különböző színű (m'élyzöld,' sárgásbarna vagy vöröses) foltok formájában jelentkeznek. Védekezésre jó eredménv- nvel használhatók a réznót- lószerek (Dithane M—45. Zi- neb 80, Orthocid stb.) bármelyiké- E készítmények baszni Tatával az esetlegesen felléoő neronoszoóra ellen is kellő védelmet, biztosítunk. Gvökérzöidsé°eknél a le-^ vélfoltbeteg'éoeknek (szentóriás levélfoltossá®). míg hagvmánál a neronoszoóra fenártósér'íaV kedvez a csapadékot: időjárás. A véd^kez^t nündk4* f&trcSer ellen Pí+^ane M -45 (0.2 0/o) górni-» aöl Ezerrel iává sol ink ek^ezni. A oer- metezé^t ppjsrqWT rr,o-nqHpc fnVo- z*sára nedtrocívf-ő^gt* ha^z^á- 1»ta — Wn«nö«en a viaszos iq-»r£i*«Kíietű növényeknél — indokolt. 9 I Keresztesi István megyei növényvédő álloméi
