Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
4 Wti. jűflus 7. IfWTrP-WAGTAWSSfWI V. rMd Építőtábor* 74 A Hanságban tizenhat évvel ezelőtt ásót, lapátot fogott néhányszáz fiatal, önként, fizetség nélkül — nagyon lelkesen. Munkájuk százezreket jelentett a népgazdaságnak. Az elsőket ezrek és ezrek követték. Az eltelt tizenhét év alatt nem változott az építőtáborok szerepe, de lehetőségében, tartalmában napjainkban is tovább bővül. Építőtáborok sora nyílt néhány év alatt. Az egykori vizes sátrakat felváltották a korszerű, pusztai szállőnak Is beillő épületek. Pusztai —, mert többségük állami gazdaságok területén — a lakott településektől tá- távol kapott, helyet. A munkát vállaló diákok nagy többsége lány. Növényápolásban, gyümölcsszedésben segítik a gazdaságokat. De nem tűnt el az építőtáborokból a lapát, a csákány sem, fiúk dolgoznak vele az útépítéseken, nagy- beruházások megvalósításán. Űjbög, Balatonújhely, Ba- latonederies, Szabadbattyán, Törökbálint ad munkát és szálláshelyet ezen a nyáron több mint kétezer szabolcs- szatmári diáknak. Szívesen fogadják az ország bármely részében őket, a szülőktől becsületes munkáskezet örökölt a szabolcsi diák. Bizonyítja ezt a sok elismerés, a tábori versenyek győzelmei. Külföldön is szerencsét próbálnak negyvenen. Harminc középiskolás Lengyel- országba, 10 főiskolás a Szovjetunióba kapott meghívást nemzetközi építőtáborokba. Statisztikát is vezetnek arról, hogy a fiatalok munkája mennyit hozott a népgazdaság konyhájára az eltelt tizenhét év alatt. Milliókban lehet kifejezni az összeget. De gazdasági haszna mellett emberformáló szerepe talán a legfontosabb. Sokan itt tanulják meg a szerszámfogást, a munka fortélyait. Az első hólyagos kéz tiszteletet, megbecsülést parancsol a munkának, a dolgozó embernek. A felelősség nem csak a diákoké, de nagy a felelőssége a munkaadóknak, mert nem mindegy mit tanulnak, milyen tapasztalatokat szereznek első munkájukon. A táborokban évek óta kihasználatlanul maradt egy lehetőség. A nagy közösség lehetősége. A pusztán a táborba szűkül a világ, így ott kell programokról gondoskodni. Ebben az évben Üjbö- gön a kísérleti táborban szabolcsi fiatalok is ott lesznek. Munka után érdeklődési körök szerint szervezik a programot. Természetesen a szabad időnek csak egy, részét töltik ki így, a többivel továbbra is szabadon gazdálkodhatnak a táborlakók. Amennyiben a kísérlet kiállja a próbát, jövő nyáron valamennyi tábor programját így rendezik. A lehetőségek jobb kihasználása tehát a feladat az építőtáborokban. Sza- bolcs-Szatpiárban viszont az építőtábor lehetőségét kellene már egyszer kihasználni. Tisza vasvári ban néhány évig ment a dolog, terveztek máshova is — de nem hogy új. még a vasvári is megszűnt. A szabolcsi fiatalok évek óta bizonyítanak szerte az országban. Számítani lehet rájuk a munkában. Jól lenne észre venni ezt egyszer, és kamatoztatni munkájukat, lelkesedésüket — lakóhelyükön. Mert itt is ,van tennivaló. Kolláth Adrienne Felmondott? Elküldték? Munkaviszonya megszűnt Sírva jött haza azon a hétfői napon. Az ebéd is érintetlen maradt a táskájában. Hogy is tudna enni az ember amikor bemegy a munkahelyére és látja hogy már más dolgozik a gépénél?... Kézi Ferencné az elsők között jelentkezett munkára, amikor tavaly augusztusban megkezdte a termelést a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi üzeme. Az elsők között — gyerekfejjel. Alig telt el egy év, és Kézi Ferencné munkakönyvében ez áll: munkaviszonya megszűnt 1974. június 24-én. Felmondott? Küldték? Vagy megkérték, hogy mondjon fel? Százan várnak is Törékeny kis asszony. Uj- kenézi házukban papírjait rendezgeti, olvassa újra — és nem érti a dolgot. Az ember is távol van, Miskolcon darukezelő, csak hétvégén jön haza. Egyedül marad a gond is. — 1973 augusztus 13-án léptem be a ruhagyárba, nem volt nekem soha semmi bajom, jól éreztem magam, szerettem a munkám. Kelléke- , két készítettem férfi nadrágokhoz. Kilencszáz — ezer forint között volt a fizetésem. De a hetvennégyes év nem sok örömet hozott nekem. Beszélni is nehéz róla, két kis iker-gyerekem nem élte túl a koraszülést. Táppénzen voltam két hónapig, az az igazság ma sem vagyok rendben, most meg még munkám sincs. Egy ilyen egyszerű dolog miatt! Ebben a nagy zűrzavarban nem vettem észre, hogy lejárt a személyi igazolványom. Felszólítást kaptam, hogy azonnal csináltassam meg. Soha nem kaptam én még ilyen felszólítást, meg is ijedtem egy kicsit. Betelefonáltam reggel az újkenézi postáról, hogy szabadságot szeretnék, mert ezt sürgősen intézni kell. Tíz nap szabadságom van még erre az évre. Vezetőkkel nem tudtam beszélni, így az adminisztrátort kértem meg, hogy adja át az üzenetet. Amikor bementem dolgozni már más volt a gépemnél. Közölték velem, hogy igazolatlan a távolmaradásom, és ha nem tetszik mondjak fel, őket nem érdekli semmiféle bejelentés — egyébként is százan várnak munkára... Vélemények Egy munkásnő: — Igaz, hogy mellettem dolgozott, de én nem tudok semmit, nem is érdekel. Nem vagyok én rokona, miért tőlem kérdi? Kéziné egyébként is felmondott, vagy nem? Az ő baja, nem az enyém. A szakszervezeti bizalmi: — Kéziné, Kéziné? Ki is az? Nem emlékszem rá, tőlem nem vett bélyeget. A művezető: — Nagyon sok kedvezményt kapott a gyártól Kéziné. Segélyt adtunk neki, amikor bajban volt. Tehetünk ennél többet? Úgy látszik már visszaélt a bizalommal. Persze mi ezt nem is tudtuk, hogy felszólítást kapott. Nálunk fegyelem van kérem! Elképzelhető, ha így tudjuk, másképpen alakulnak a dolgok. De amikor megmondtuk, hogy igazolatlan — azonnal felhúzta az orrát, és azt mondta nagy hevesen, hogy akkor felmond. Ez mindenkinek jogában áll. Mi nem nagyon kérdezősködtünk tovább. Az asszonyok: — Nem tudott az heveskedni kérem, a szavát is ritkán hallottuk, csak a szeme lett könnnyes percek alatt. Csendes teremtés volt, dolgozott becsületesen. Nem volt a legjobbak között, de számítani lehetett rá. Nem ő tehet róla, hogy az utóbbi időben annyi baj érte. Sokszor innen vittük orvoshoz a szalag mellől. Emlékszem, azon a hétfőn is sírt valamiért, aztán csak annyit láthattunk, hogy leszámolt. Nem kérdezte még senki, mi baja. Az az igazság, hogy a mi kis üzemünk még nagyon az elején tart. Termelni kell — és sokszor elfelejtik az embert. Mert a pénz a lényeg,, amíg ilyen esetek nem történnek. Nehéz elképzelni itt azt, hogy esetleg valakinek reggelre beteg lesz a gyereke, orvoshoz kell vinni —, nem nagyon fogadják el a bejelentést. Pedig mindent nem tudhat az ember előtte egy hónappal. Mert itt az a rend. Nincs idő ? Felmondott? Küldték? Vagy megkérték, hogy mondjon fel? Mind a három igaz. Szamorű igazság. Kézi Ferencné ügye mégsem kavart port az üzemben. Nem tudtak róla. Látták, hogy leszámol és sír, de a szalag megy, nincs idő törődni mások gondjaival. Vajon idő kérdése ez csupán? A termelés soha nem független az embertől. Lehet, hogy százan kopognak a gyár ajtaján és hogy Kéziné gondot okozott a vezetőknek, veszélyeztette a termelést. A megoldás mégsem ez. Kolláth Adrienne Kenyér—délben Aruk, amelyeket keresnek, de nem találnak a város peremén Milyen az ellátás Nyíregyházán, a város peremén? Az áruellátásról, a szállításról, a kapott áruk minőségéről, a krónikus hiánycikkekről érdeklődtünk néhány városszéli kis élelmiszerüzletben. A boltvezetők többsége kapásból sorolt néhány dolgot, amit keresnek, de nem'találnak a vásárlók... Az alapvető élelmiszerekből általában jó az ellátás. A tejesautók reggel időben lerakják a műanyag ládákat — néha azonban megspórolható a zacskók kilyukasztása... Ugyanis a szállítás, illetve a rossz csomagolás miatt gyakori a tejjel félig telt láda... A kenyérszállításra már több a panasz. A borbányai 8. számú ÁFÉSZ-üzlet például július 4-én egyáltalán nem kapott kenyeret — s ez a boltvezető közlése szerint ha nem is mindennapos, de máskor is előfordul. A tizenegykor, délben érkező / ke- • nyér csaknem minden üzletben „megszokott” dolog. Pedig nincsenek túl messze a városközponttól... Tatarozzák Nyíregyháza iskoláit Hétszázezer forint a Eölcseyre Lassan egy hónapja már, hogy kiürültek az iskolapadok, az iskolák jelentős részében mégis komoly munka folyik. Míg a kis és nagy diákok nyári vakációjukat töltik, addig helyüket a mesterek, szakemberek váltották föl. Az ő feladatuk az év során elhasználódott felszerelések javítása, kicserélése, s szükség esetén az iskolaépület felújítása. Az iskolákban folyó munkálatokról Ádám Imre tanulmányi felügyelő és Tóth Miklós gazdasági felügyelő tájékoztatott a városi tanács művelődési osztályán. — Valamennyi iskola éves költségvetésében külön összeget tart fenn a nyári munkálatok lebonyolítására. Saját erőből a falak festését, a felszerelések, berendezések javítását, esetleg cseréjét végzi el attól függően, hogy hol mire van szükség. Ez az összeg helyenként eltérő, rendszerint 50—60 ezer forint. Nagyságát a létesítmény mérete határozza meg. — A jelentősebb munkálatok finanszírozása nem valósítható meg az iskolák saját költségvetéséből. Ilyen esetben a városi tanács nyújt anyagi segítséget a lebonyolításhoz. Az 1974-es évben félmillió forintos támogatást terveztünk. Az 1974-es év egyik legnagyobb beruházása a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola külső tatarozása 700 ezer forintos összegben. Százezer forintos felújítás folyik a szarvasszigeti iskolában, s 24 ezer forint összegű a Gu- szevban. Egy 800 ezer forintos felújítási terv keretein belül került s<)r a kettes számú iskola renoválására. Szólni kell arról, hogy a közeljövőben két új oktatási intézmény létesítésére is sor kerül. Elengedhetetlenül szükséges a 16. -lakókörzetben (Jósaváros) egy új általános iskola építése, melynek kivitelezését 1976-ra ütemezték be. 1975-ben kezdik meg egy finommechanikai szak- középiskola építését a Korányi Frigyes úton a megyei beruházás keretein belül. Ez a létesítmény a Kossuth Lajos Szakközépiskolának ad otthont, a régi épület pedig mint Gimnázium fog tovább működni. (H. Zs.) Közismert a citrom időnkénti hiánya — ezt rendszerint a külföldi szállítmányok késése okozza. Azt viszont senki nem tudja, mi okozza a citrompótló eltűnését — a boltok többségében hónapok óta nem látták ... Minden felkeresett boltban szinte teljesen ismeretlenek a szárazáruk — szárazkolbász, téliszalámi —, persze e cikkek a városi' ABC-kben sem szakítják le a polcokat.» A Tokaji úti 4-es ÁFÉSZ- boltban azonban az úgynevezett vizesáruk, a parizer, sza- faládé, virsli is állandó hiánycikk. Ebben az üzletben pedig a vártnál gyakrabban keresik — az országút mellett van —, sokszor megállnak a Tokaj felé igyekvő autók... Az Élelmiszer Kisker. Vállalat 85. számú, Símai úti üzletében hetente egyszer kapható szódavíz és üdítőital — egy napig. Ugyanis a heti szállítmányt órák alatt elviszik a környék lakói. Aztán várják a következő hetet... Ugyanitt a „sör” szó hallatán csak legyintettek: két-három hetenként van alkalmuk felfrissíteni emlékezetüket, hogy milyen is az. A szállítás ugyanis rend- szertelen, ha kapnak, estére csak az üres rekeszek árulkodnak erről. A sörre volt panasza a 11. számú, Debreceni úti ÁFÉSZ-üzlet vezetőjének is. Neki hetente egyszer ígértek tizenöt ládányit — kéthetenként kap harmincat. összegszerűen stimmel, csakhogy éppúgy elfogy egy nap alatt, mint a feleannyi». Mivel e boltok többsége vegyesbolt, más jellegű hiánycikkek Is vannak. Mindenütt elsőnek említették a pétisót — a környék lakói kerttel, főiddel rendelkezők, és hiába keresik a fontos műtrágyát A különféle mosószerek közül sem nagyon váloghathatnak a vásárlók, gyakran eltűnik az Ultra, hiányoznak a finomabb sóporok. Ezek az OZleteft b boltok — ha a peremen ia. A mentő március 30-án SriÄräTlÄ A tárgyalóteremből Testvérháború Kölesén gyarmati kórházba. Utasa egy 49 éves, erős fizikumú kölesei férfi volt. Hasán két hatalmas késszúrás, karján, combján és mellén kisebb szúrások helye vérzett. Eszméleténél volt még, amikor a műtőasztalra fektették is. Az operációt azonnal megkezdték. Később ismét visszanyerte eszméletét. Az életveszély nem múlt el, de az orvosok bizakodtak, hiszen mir hat nap telt el a műtét óta. Április 5-e volt. A beteg az átmeneti' javulás után ismét rosszul lett. Újabb műr tét következett. Közben megállt a szív. Az orvosok másodpercek alatt döntenek: fel kell nyitni a mellüreget. A szfvmasszázs és a túlnyomásos verőeres vérpótlás hatására a szív ismét működni kezd. De csak öt percig. Aztán megáll. Végleg. ★ A fehérgyarmati járásbíróság előtt két testvér állt egymással szemben. Vádlók és vádlottak voltak mindketten. Az idősebbet, a 49 éves Pák Ferencet három évvel fiatalabb öccse, Pák Elek jelentette fel könnyű testi sértésért, mert decemberben, amikor disznót vágott és átment bátyja udvarára egy deszkáért, Ferenc a feleségével együtt a falhoz szorították és megverték. Ferenc sem akart adós maradni, ő meg magánlaksértésért tett feljelentést öccse ellen. A bíróság úgy'tartotta igazságosnak, ha mindkettőjüket megbünteti,ezért 2000 —2000 forint megfizetésére kötelezte őket. ★ Verekedés, vita, örökös viszály, negyedszázada tartó gyűlölet és bosszú előzte meg a decemberi verekedést. Ferenc, az idősebb fiú sokszor magára haragította két öccsét. Hol vasvillával támadt rájuk, hol azért veszett össze a családdal, mert Elek öccse — aki éppen katona volt — pénzt kért a szülőktől. Míg apjuk élt, addig megvoltak valahogy, aztán egyre gyakoribbak lettek a veszekedések. Az örökség miatt. 1954-ben kezdtek osztozkodni, illetve csak kezdtek volna, de a Hunyadi utcai és a Dózsa György utcai porta között nem tudtak megegyezni. Elek megnősült és attól kezdve még jobban kiéleződtek az ellentétek.1 A feleségét nem fogadta be a család, aztán mikor Ferenc is megnősült, a két sógornő még jobban szította az ellentéteket. ★ A közjegyző elkészítette a megállapodást. Ferenc kapja a Hunyadi utcai, Elek a Dózsa György utcai telket a lakással. A Hunyadi utcai telken már két ház volt, egyiket Ferenc építette, és ezért le kellett volna mondani neki a Dózsa György úti részéről. A szerződés nem jött létre, mert Ferenc az utolsó pillanatban meggondolta magát. Volt még egy kis darab föld is, amin Elek osztozni akart, de Ferenc ezt sem akarta szétszakítani. A harag egyre jobban hatalmába kerítette a két testvért. Elek azt mondja: „Ferenc sokkal többet követelt magának, mint ami megillette volna.” Pedig a vagyont, az örökséget már csak kétfelé kellett volna osztani. Endre, a harmadik testvér 1966-ban felakasztotta magát. Elek azt mondta: az örökös veszekedésbe őrült bele, azért lett öngyilkos. ★ A sörivást már Fehérgyarmaton megkezdte. Csak a délutáni busszal utazott haza .illetve csak a falujába. Az asszonyt hazaküldte, ő meg az italboltban folytatta a sörözést. Késő este ért haza. Lefeküdt, elaludt. Hajnali két órakor ébredt. Leugrott az ágyról és öltözködni kezdett. Aztán az asszony pálinkát adott neki és ruhástól visszafeküdt A ház, a főid, a bátyja, a két asszony állandó vitája, a feleségéről terjesztett pletykák, a kiszabott pénzbüntetés futott eszébe, aztán az, hogy ettől nem hogy megszűnik, csak tovább romlik a helyzet. Felugrott, a konyhában két disznóölőkést kapott a kezébe és átrohant bátyjához. Az ajtó zárva volt. Nekidőlt és bent volt az előszobában. Mikor a konyhában meggyújtotta a villanyt, a szobaajtóban megjelent Ferenc. Mire az asszony is kirohant, már a szőnyegen folyt a vér. * A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Pák Eleket emberölésben mondta ki bűnösnek és 12 évi szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított börtönben kell letölteni. Mellékbüntetésként 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte, hogy a szabadságvesztés ideje alatt kényszerelvonó-keze- lésnek vesse alá magát. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett Balogh József
