Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-05 / 155. szám
4. oldal kelet-magyaäorszäg tm. rmtus-é. • » Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Aratás előtt Kertbarátok tanácsadója Napirenden a szárítóberendezések üzemeltetése Ha nem is pendül meg a kasza Péter—Pál napján megyénkben, az aratás' ideje már nagyon közel van. A megyében járva nagyon sok felé látni, hogyan sárgul az árpa és több mint 700 kombájn kijavítva várja, hogy beléphessen a nagy munkába. Az időjárást nem tudjuk még belekalkulálni az aratásba : hányszor, hány helyen fogja megszakítani a munkát az eső. vagy pedig mennyire teszi nehezebbé. A legnagyobb gondot alighanem ismét a szárítás fogja okozni. A gabonafelvásárló vállalat mindenesetre vásárolt egy néhány új szárítóberendezést, amivel a tavalyinál is jobban meg tudja oldani ezt a feladatot. öt darab új dobrostás tisztító is megerősítette a vállalat gépparkját és nyolc darab olyan önjáró tisztítóberendezés, amely a felhalmozott szemes terményben járva megtisztítja a magot. Optimális az volna, ha a learatott termény magvai nem rendelkeznének 18—20 százalékos nedvességtartalomnál többel, mert így csak ötszázalékos vízelvonásra kell beállítani a gépeket. Napi húszórás munkanapokat feltételezve így 330 vagon terményt tudnának megszárítani csak a vállalat gépei a 32 szárító- berendezésben. Ha azonban a termény már közel 30 százalék nedvességtartalommal rendelkezik — ami előfordulhat — az említett napi teljesítmény a vállalat gépeinél egyharmadára csökken. Van tíz darab szárítóberendezése az állami gazdaságoknak is. Ezenkívüf húsz , új szárítóberendezést rendeltek, a mezőgazdasági üzemek is. Ha tehát mindent összeadunk, napi 700 vagon terményt is meg tudnának szárítani. Más kérdés a szárítóberendezések területi elhelyezkedése. Legjobban a nyíregyházi járás volt ellátva az elmúlt évben szárítókkal. Ha a terményt szárítóba kellett vinni, emiatt nagyon sok felesleges utat kellett megtenni. Ezen most úgy segítenek, hogy a vállalat Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban telepített új berendezéseket. Ezenkívül a csengéri Lenin Termelő- szövetkezettel együttműködve ott, a megye határszéli sarkában is működésre készen várja a munkát egy Sirokkó 36 típusú gép. Ezenkívüf természetesen Nyíregyházán és Tisza- vasváriban is növelték a kapacitás és a tiszadobi terme- lőszövetkezetbe is került egy Sirokkó. Mindez elég is lenne, ha... A legfontosabb most az volna, — hogy a húsz termelő- '•szövetkezeti új szárító is kifogástalan állapotba kerülne néhány napon belül. Nem utolsósorban pedig az, hogy akik kezelni fogják, megtanuljanak bánni vele. Elég sok szomorú példa volt tavaly arra, hogy a berendezés megvolt, csak a szakértelem hiányzott. Ebből aztán részben tüzek keletkeztek, másrészt nem a helyes hőmérsékleten üzemeltették a gépet. Kenyeret csak abból a búzából lehet sütni, amelyet maximum 80 Celsius fokon szárítanak. Sajnos volt rá példa, hogy 130 fokon is szárítottak, Az így „elpörkölt” kenyérnek való még takarmánynak Is rossz minőségű. Éppen ezért örvendetes dolog, hogy a gabona- felvásárló vállalat vállalko- zott rá: tanfolyamokat szervez, amelyen saját szakemberein kívül a termelőszövetkezeti szárítókezelőket is megtanítják a helyes kezelésre. (gnz) Az almahullásról Június első felében (levélben, telefonon, vagy személyesen) sok szaktanácsot kérő egyéni termelő és üzemi szakember kereste meg a nö- vényvédő állomás laboratóriumát azzal a kérdéssel, miért hullik a kisdió nagyságú alma. Általában a növényvédelmi munkában keresték a jelenség magyarázatát. Az esetek nagyrészében sikerült tisztázni, hogy az engedélyezett dózisban alkalmazott növényvédősáerek. illetve szerkombinációk nem okozhatták a gyümölcshullást. Több esetben a laboratórium megfigyelő kertjében a beküldött növényvédőszer mintával megismételtük a permetezést, s egyetlen esetben sem észleltünk fitetoxikus hatást. » A kémiai analitikai laboratórium esetleges gyomirtószer szennyeződés tisztázása érdekében vizsgálta a növény- és vegyszer mintákat, de idegen anyag jelenlétét egy esetben sem mutatta ki. A vizsgálatokat a termelők kérésére el kellett végeznünk. de tudtuk, hogy tulajdonképpen egy élettani jelenségről a második természetes hullásról van szó. A termelőket az téveszti meg, hogy ez nem jelentkezik minden évben egyenlő mértékben. A hullás erőssége a helyi sajátosságoktól függően (időjárás, fekvés, tánanvagellátottság, virágzás mértéke stb.) változó, megoszlása az egész megyére jellemző. Egy virágzatból általában csak egy, a legkorábban nyíló középső virág kötődött rendesen. Döntően a virágzás alatti hideg időiárás miatt, a virágok egv részénél csak ún. álkötődés jött létre. Ez abban jelentkezett, hogy a magvak hiányosan kötődtek. Az ilyen gvümölcs növekedésnek indult, de a hiánvos megtermékenyítés miatt életkeretei éri volt. s az első természetes hullás után kb. 2— 3 hét múlva azortálódott. Sallai Pál, Megyei Növényvédő Állomás UfZŐCÉP Vállalat Kisvárdai' Gyéregysége azonnali belépéssel alkalmaz gyakorlattal, rendel kező — technológiai csoportvezetőnek — gépészmérnököt. vagy gépész technikust. Bérezés a 7/1971. MüM. sz. rendelet szerint. Jelentkezés a gyáregység főmérnökénél. (888) Az ófehértói Búzakalász tsz gyümölcsösében, a fák környékén és a kerítések mentén vegyszerrel irtják a gyomot. Természetesen a fák alja megkapja a megfelelő gépi gyomirtást. (Hammel József felvétele) Zöldhajtás-válogatás, ifjítás sövénygyümölcsösben Az intenzív művelésmódok, koronaformák bevezetésével a metszés domináns szerepe csökken. A hajtásnövekedés és terméshozás szabályozásában a metszés mellett egyre inkább a hajtásle- kötözés, a hajtásválogatás, t tápanyag adagolás, az öntözés a gyümölcs ritkítás és a növényvédelem kerül előtérbe. A metszésnek azonban még az intenzív koronaformák korában is meg van a maga határozott szerepe. A közelmúltban Számos- becsen és Szamostatárfalván tartott bemutatóval egybekötött tájékoztató jellegű előadást dr. Mihályfi József, a Kertészeti Kutató Intézet fömunkatársa. A bemutatón sövényként nevelt almafán végezte el a zöldhajtás válogatást, amelynek most ismerik fel a gyakorlati jelentőségét az intenzív koronaformájú gyümölcsösökben. Az intenzív koronaformák alkalmazásakor a metszést mindinkább felváltja a hajtások helyzetének a megváltoztatása, azaz a hajtás lekö- tözés. A gyümölcsfa a fiatalkori — vegetatív növekedési szakaszban a hajtások lekö- tözésével. a metszés korlátozásával, a termőfelület növekedésével korán termőre fordítható. Éppen ezért van jelentősége a fiatalkorban elvégzett zöldhajtás válogatásnak. A zöldhajtás válogatás azonban nem biztosítja a nyugalmi időszakban elvégzendő alakító metszést. A sövényként nevelt gyümölcsfáknál a zöldhajtás válogatásnak szerepe az új ágemeletek kialakításában is jelentkezik. Három-négy ágemelet meghagyása célszerű, mert így még földről is könnyen elérhető a legmagasabb szint is. Két ágemelet közötti 60 centiméteres távolság megfelelő, ez a távolság a törzsmagasságnál szintér, elegendő. Zöldhajtás válogatást 3—4 évig célszerű végezni, addig amíg kialakítjuk a megfelelő számú vázágakat és kialakulnak a termőrészek. A tulaidonkéopeni zöldhajtás válogatást a 2. növekedési szakaszban kell elvégezni. Ez az időszak június második felére, július elejére esik. Ebben a növekedési szakaszban a gyümölcsfa már a tavaszi hajtás növekedés által előállított lombfelület asszi miiá tálból fedezi a növekedéshez szükséges energiát. Arra kell törekedni. hogy a fa minél hamarabb elérie a természetes állapotát. 4—5 éves korában az intenzív koronaformával termesztett gyümölcsfáknak már legalább 70—80 százalékos termést kell adniuk. Ha a vázágak csúcsrügyeit meghagyjuk, egy évet nyerhetünk a fák fejlődési idejében, mert a csúcs alatti rügyek nem, vagy csak kismértékben hajtanak ki. A hajtás így a következő évben termőrészekkel rakódik be. termővessző lesz belőle. Az oldalvázágakon az egyes ter- mőveíszők között' megfelelő távolságot kell hagyni a szabad hely biztosítása érdekében, és azért is, hogy az ezekből fejlődő hajtások a következő években ne árnyékolják be, ne súrítség el a korona belsejét. Erre azért van szükség, mert napfény hiányában a vázágak felkopaszodnak, a termőrészek leszáradnak s így lényegében csökken az egységnyi területre jutó hasznos termőfelület. Azonban, ha a gyümölcssövényeket megfe- \ lelően kezelik, nem áll efő lényeges felkopaszodás, így valóban gyümölcsfái keletkezik. A sövényként nevelt fákat hamarabb kell ifjítani, mint a hagyományos koronájú gyümölcsfákat. Ezeknél még életkoruk első évtizede előtt el kell kezdeni fokozatosan az új termőrészek kialakítását, Ezt a sor- és tőtávolság csökkenése indokolja. Nem kell félni az erős visszamet- széstől sem ebben az időszakban, még akkor sém, ha csonk is — népiesen tarisznyaakasztó — marad vissza az ifjító metszés nyomán. A fa ekkorra már olyan jó erőben van, hogy kiheveri az ilyenfajta beavatkozást is. Azonban az ifjítást fokozatosan, nem egy év alatt, hanem három, négy évig kell végezni egy fán. Így az évenkénti új részek kialakulása 25—30 százalékos, az ebből adódó termésveszteség pedig, ettől kevesebb. Így biztosítható ismét több éven keresztül, az egyenletes, bő termés. Sípos Béla Milyen zöldségfélék vethetők, illetve palántázhatók A kora tavasszal vetett és már betakarított zöldségek helyét rövid tenyészidejű zöldségfélékkel még jól hasznosíthatjuk. A június végén és július elején vetett zöldségnövények sikerének a feltétele azonban a talaj bőséges tápanyaga és/ a csapadék mennyisége. Száraz, forró nyári időben elvetett mag hiányosan kel, a palánta hiányosan ered. A kikelt növényke alig fejlődik, koravén lesz, egészséges termést nem ad. Kedvező feltételek esetén még vethető, illetve palán tázható az idén: A FÜRTÖS UBORKA tenyészideje 10—12 hét. Július elején vetve szeptember első felében szedhető és kitűnő ecetes uborka alapanyagot ad. 100—120 cm sortávolságban vetjük kis kapával vagy kézi vetőgéppel. A vetés mélysége 2—4 cm legyen. A kikelt és már két lomblevélben lévő növénykéket 10—15 cm távolságra egyeljük ki. Az indák futásáig többször gyomtalanítsunk, mert később ez nehezebb lesz. A fej trágyázást és az öntözést az uborka bőségesebb és egyenletesebb terméssel hálálja meg. öntözni a fejlődés időszaka alatt 2— 3-szor elegendő 40—45 mm vízadaggal. A szedés a nővirágok megjelenése után néhány napra bekövetkezik. Ecetes eltevésre 3—6 cm nagyságban szedjük. Ez a legjobb minőség, de elrakható házi használatra a 8— 10 cm-es is. A szedést 2—3 naponként ismételni kell, hogy egyenletes legyen a nagyság. ZÖLDBAB (bokorbab) legkedveltebb nyári zöldségfélénk egyike, de konzervált formában télen is szívesen fogyasztjuk. A vetéstől számítva 6—8 hétre szedhető, tehát még június hónapban vetni lehet. Vethetjük sorba és fészekbe. A 30—40 cm sorközökben a kikelt növények 4—6 cm-re legyenek egymástól. Fészekvetés esetén 40x40 cm-re 4—6 szemet vessünk el kapával. A zöldbabot akkor szedjük, ha a hüvely teljesen kifejlődik, de a mag még egészen kicsi. A szedést 5—8 naponként ismételni kell, különben elvénül. KARALÄB egész éven keresztül rendszeresen fogyasztott zöldségfélénk. Van rövid és hosszú tenyészidejű fajtái. Mivel a palántázás után a rövid tenyészidejű 3, a hosszú tényészidejű 4 hónapos korban kifejlődött állapotban szedhető, még július elején is ültethető. A karaláb rendkívül sok tápanyagot igényel. Ezért az alaptrágyázáson kívül fejtrágyázásban is részesítsük. A korai fajtákat 25—30 cm, míg a késeiket 30—40 cm sor- és tőtávolságra palán- tázzuk. A karalábé ápolási munkája kapálásból és a kártevők fellépése esetén permetezésből áll. A karalábé szedéséhez nem szükséges bevárnunk, hogy n gumók teljes nagyságukat elérjék. Minél fiatalabb korban szedjük, annál ízeseb- bek. A téli eltarthatóságukat ez nem befolyásolja. CÉKLA a téli kedvelt sa« vanyúságaink között szerepel. Tápértéke a sárgarépával azonos. Cukortartalma 9—10°/o körül van. Kellemes ízét savai adják. Rövid tenyészideje miatt még az augusztusban vetett cékla október végére ököl nagyságúra is kifejlődik. 40 cm sortávolságra vetjük, 5 cm mélyen. Vetés után a talajt tömöríteni kell. A kikelt 2—- 3 lomblevélben lévő növénykéket 10—20 cm távolságra ki kell egyelni. További gondozási munka csak a gyom- talanító kapálásból és az esetleges növényvédelemből álL Inántsy Ferenc A gyümölcsfák . időszerű növényvédelme Téli almában továbbra is az alrnafavarasodás és a lisztharmat fertőzés leküzdésére kell összpontosítani a figyelmet. A fertőzés gyakori — 8—10 naponkénti — permetezésekkel megakadályozható, illetve mérsékelhető (almafalisztharmat). Rovarkártevők közül legjobban a levéltetveknek kedvez az időjárás. A permetlé- be ezért a gombaölőszerekhez — szükség szerint — mérget is ajánlatos tenni. Méreg (Safidon 40 WP. Satox 20 WSC, Bi—58 EC, Metation 50 EC, Lebaycid 50 EC stb.) használatával egyben az elhúzódó almamoly- és pajzstetűkártétel is megakadályozható. Barackosok védelménél óvatosan kell eljárni. A védekezés lehetőségét nagyban meghatározza a különböző fajták érése. . A barackmoly második nemzedék imágóinak rajzása a hónap első harmadában várható. Méreggel ebben az időben célszerű beavatkozni, ami egyben a levéltetvek ellen is védelmet biztosít. A permetezésre kerülő szert azonban úgy kell megválasztani, hogy a várakozási idő a korai fajták szüretelésénél is betartható legyen. ( Néhány védekezésre ajánlott szer, melynek a várakozási idejét napokban tüntetjük fel. Unifosz 50 EC Safidon 40 WP 7 nap, 14 nap, Satox 20 WSC 14 napj Bi—58 EC 14 nap, Leba^pid 50 EC 21 nap. Cseresznye és a meggyfák szüret utáni védelmét sem szabad elhanyagolni, mert a jelenleg uralkodó csapadékos időjárás erős blumeriellás levélfertőzést eredményezhet, ami a következő évi termést jelentősen csökkent- heti. A Ievélfoltosságok ellen a Dithane M—45 gombaölőszer használatát javasoljuk. Rovarkártevők közül itt is a levéltetvek, valamint a nyár második felében jelentkező füstösszárnyú lé- véldarázslárva kártételével kell számolni. Ellenük a Bi—58 EC, Lehaycid 50 EC, Anthio 25 FC, Unifosz 50 EC használható legjobb eredménnyel. Szilvafák július eleién történő védelme döntő fontosságú lehet a szilvamoly második nemzedék lárvakártételének megakadályozására. A védekezésre javasolt Safidon 40 WP, Satox 20 WSC, Bi—58 EC stb. rovarölőszerek egyben a pajzstetú- és levéltetúfertőzés ellen is védelmet biztosítanak. A védekezést az elhúzódó kártevőrajzások miatt egy* illetve kétszer ajánlatos megismételni. A permetezőszerek hatásának fokozására nedvesítőszer használata mindenütt ajánlatos. Keresztesi István!
