Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

WW JÖfiui 2f. Segít az állam, segít a brigád Ki tartatja meg? Szülészeti pavilon 5 millióért A lakóházak rendje A legfontosabb épület Dajhics Miklós kőműves malterral fogja össze a vörös téglákat. Kérésünkre leugrik az állványról. — Én azért is építem szí. vesen a pavilont, mert- vőle­gény vagyok, menyasszonyom hamarosan ebben a kórház, ban vállal munkát. Elképzel, hető, hogy esküvő után éppen ebben a pavilonban születik az első gyermekünk, de lehet, hogy . a második is, hiszen az ideiglenes épületre még több évig szükség lesz. Úgy dolgo. zom, mintha magamnak dol­goznék. Többen is körénk állnak, hogy közöljék a jó, a biztató híreket. Azt mondják, azért is megy gyorsan a munka, mert viszonylag alacsony az épület, így az anyagot köny- nyebb helyére továbbítani. Daruval csak a beton födé­meket kellett helyükre emel. ni. Ezekben a hónapokban tízórás a munkanap, de majd mind a tizet végig is dol­gozzák a brigádok. Kitünte­tésnek vélik ezt a munkát, _, , ...., ..... ... ... szavuk egyszerűen cseng. Gepek segítik a vagonok rakodását a fehérgyarmati tégla- amikor ezt mondják: „A gyárban. (Hammel József felvétele) Délután 6 óra. Az Északi körút egyik kockaháza előtt a fűvön egy Zsigulit mos a tulajdonosa. Nem messze tőle — ugyancsak ezen a terüle. ten egy gyerek labdázik, majd megcsúszik de fel is pattan, hisz a labda a kör­út felé gurult. Az utolsó pil- lanatban még meg is menti egy arra jövő kocsi elől. Né­hány házzal arébb egy fiatal lány jól fejlett pulit sétáltat. Már megélénkült a lakótelep, mindenki igyekszik haza, kezdődik a „második mű. szak”. Az egyik erkélyre most terítik ki éppen a mo­sott ruhát, az ablak alatt po_ rol egy háziasszony. A lakó­telep éli hétköznapi életét. A rendelet megvan usí Ldllheti Lctöct_ ról, házirendjéről a lakók „békés egymás mellett élésé­ért" újra fogalmazta a Nyír­egyházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a 2/1964 számú rendeletet, amely ez év június 29-én hatályonkívüli lett. A városi tanács ezen a napon fogadta el ülésén az új törvényt. Sok mindent mó_ dosítottak, pontosabbá tettek, megváltoztattak. A sok új szabály nem az élet megköté. sét, bonyolítását célozza, ha­nem éppen ellenkezőleg az emberi egymás mellett élést igyekszik elviselhetőbbé ten­ni. A rendelet többek között kimondja azt is, hogy ezt jól látható helyen, a házkezelö köteles kifüggeszteni. Meg is van ez, de nem mindenütt. Az Északi alközpont szövetkezeti lakásaiban nem is találtam. Az egyik lakó azt mondta, náluk mindenki kapott. De vajon melyik lakásban van mindez meg? Tegyük fel, megvan. De nem merem megkérdezni, hogy ki és mennyire ismeri a rendelke- ' zéseket. A tanácsi bérházakban va­lóban kifüggesztették. Azért kivétel itt is akad. A Stadion üt »egyik bérházában a ház- felügyelő sietve mentegető, zött, hogy 6 darab is van ne. ki, csakhát várnak egy új keretre — amit az ingatlan- kezelő vállalatnál már meg rendeltek —, hogy minél szebb legyen a hirdetés. De addig ki ismeri? Ki tartja be? Nem hiszem, hogy valaki is a szomszédos bérházak egyi­kébe menne elolvasni a sza­bályokat.» Érdemes odafigyelni Pedig sok olyan dolgot nem veszünk figyelembe, ami másokat zavar, és egyben tilos is. Melyik rendelet en. gedi meg például, hogy nyolc kutyát tartsanak az Északi körút egyik emeleti lakásá­ban? Trieb Mihály né Stadion út 30. szám alatti házfelügye. lőnek is hasonló panasza van: — A házban több helyen tartanak kutyát. Noha „csak” egyet-egyet, de a kutyák za­varják a lakókat, kisgyerme. keket napközben az ugatással. Már többször figyelmeztet. Tavasszal a szabölcs-szatmári képviselők a Parla­mentben interpelláltak: a nyíregyházi kórház szülésze­ti osztályán elszomorító a helyzet. Több szülő anyát a folyosón kénytelenek elhelyezni kempingágyon. Né­pesedéspolitikánk hatására pedig még több kisma­mára, még több újszülöttre kell számítani a szülésze­ten. A panaszt megértéssel fogadták országunk vezetői és nyomban kiutaltak ötmillió forintot a gondok enyhítésére. A pénz megvolt, most már csak gyors kivitelező kellett. Megkeresték a Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vál­lalatot, ahol megértették, hogy a szülőotthon bőví­tése politikailag is, emberileg is sürgős feladat, ezért az építkezést terven felül vállalták és rövid határidőn belül teljesítik is vállalásukat. A vállalás egyben a XI. pártkongresszus tiszteletére történt. tán. Gyakran bekukkantanak ide a fehérköpenyes orvosok is, hiszen nemcsak az anyá­kon, az orvosok munkáján is segít az új pavilon; Sem szakmunkásokból, sem segéd, munkásokból nincs hiány, Ha kell, építőanyagot soron kí­vül kap az építésvezetőség. A Tünde utcai asztalosok túl­óráztak, csakhogy idejében itt legyenek a nyílászáró szerke. zetek. A felsorolás után a folyosó végére kalauzol bennünket Tornai Pál. — Ez szélesebb a régi épü­let folyosójánál. Itt széles lesz az orvosi szoba, mellette a nővérek szobája a szociális létesítményekkel. Aztán kö_ vetkezik a hét darab hat­ágyas szülészeti szoba. Mind. egyiken tágas, nagy ablak, de maguk a szobák is kényelme­sek és tágasak lesznek. A szerződésben december 20-át jelöltük meg átadási határ­időnek, de szerintem már ok_ tóber közepén átadjuk az épületet. Karácsonyi ajándék? Rövid tanácskozás után a vállalat vezetői a hatos szá­mú építésvezetőséget jelölték ki a szülőotthon bővítésére. Az építésvezetőség valameny. nyi dolgozója csatlakozott a koiígresszusi felhíváshoz, mindenki a gyors munka mellett foglalt állást. A kórház a megszokott ké_ pet mutatja, fehérköpenyesek forgatagában- érünk a szülé­szeti osztály sarkához, ahon­nan előbukkan a már tető alatt álló hosszú pavilon. Egy magas termetű, őszülő ács lelép az állványról és rövid cigarettaszünetet tart­va ezeket mondja: — A brigádban tisztában vagyunk a különböző párt- határozatokkal és megértjük azok fontosságát. A mini gar. zonok Nyíregyházán az if­júságpolitikai határozat nyo­mában épültek, ott is gyor­san dolgoztunk, ez a pavi­lon meg főleg a népesedés- politikai határozat jegyében épül és tudjuk, hogy itt is, gyorsan kell dolgoznunk. Mi" is ismerjük a közmondást: „Kétszer ad, aki gyorsan ad”. fontos épületek között is ez az egyik legfontosabb. ,„Nem titkolják azt sem, hogy anya. gilag is ösztönzik őket a gyors és a jó munkára. Ha ugyanis határidő előtt adják át a pavi. Iont, célprémiumot kapnak. Becslésük szerint a decembe. ri átadási határidőt előre le­het hozni októberre. Ha kell soron kívül Tornai Pál művezető, azzal kezdi, hogy június 5-én volt a munkaterület átadása és 6- án már itt dolgoztak a brigá. dók. Év elején még nem is gondoltak arra, hogy a kór- ház területén fognak dolgoz­ni, annak a kórháznak a te­rületén, amelynek szülészeti osztályára oly sok panaszt hallottak. Most,, hogy tető alá került az épület, gyakran jönnek érdeklődni a tanácsi dolgozók és elégedetten bó_ lógatnak a gyors haladás lát. Az épület átadása után re­mélhetőleg gyors lesz a be­rendezkedés is. A pavilon a berendezésekkel együtt kerül 5 millió forintba és a terv szerint 1980-ig lesz rá szűk. ség. (A következő évtized kezdetén már modern és egy­séges szülészeti osztálya lesz a kórháznak.) A negyvenkét személyes szülészeti pavilon valószínű, karácsonyi ajándék lesz a városnak és a járásnak. Az állam és a brigádok so­kat érő ajándéka. Nábrádi Lajos tem ezeket a lakókat, ők rá se hederítenek. Én nem dob­hatom ki azokat a kutyákat... Az Űjszőlő utcai és Északi körúti óvodákban is van probléma. Ugyanis a közvet­lenül mellettük levő kertes házakban sertést tartanak, a Széna téren piaci napokon ló, szarvasmarha áll. Nem lehet elmondani, milyen a le.' vegö, ha- az idő kimelegszik... Ezek a házak is a belterület, hez tartoznak, itt sem lehet­ne állatot tartani. Szintén az Északi körúton van egy „senki földje”. Nincs sem megművelve, ott mossák a kocsit, a motorkerékpárt, ott porolják a szőnyeget, a gyerekek ott labdáznak, ott sétáltatják a kutyákat is. Történik mindez a KÖJÁL- tól 50 méterre... ; Lassan leszáll az est. Sze. retnék egy kis nyugalmat, csendet. A harmadik emele­ten valakinek éppen most ju­tott eszébe a magnót bekap­csolni, de maximális hang­erőn szól, hogy a szomszédok is „szórakozzanak”. Egy má­sik ablak épp most tört be, hiába a labda nem kerülte el. Egy másik lakásból a csa. ládi veszekedés hangjai jön­nek. Éjszaka egy hazadülön­gélő részeg bizonygatja a lép. csőházban, hogy „nem ittam én csak egy pohárral”. Las­san vége a napnak. Másnap kora reggel már egy kocsit turáztatnak az ablak alatt, egy koránkelő asszonynál már a mosógép zug... — És ez így megy napról napra... Az új rendelet kiterjed ar_ ra is, hogy végrehajtásáról a városi tanács végrehajtó bi­zottsága köteles gondoskodni. Igen, de három lakótelepünk több tízezer lakosára ..figyel­ni” kicsi a végrehajtó bi_ zottság. Még a tanácstagok munkája sem terjed ki olyan mértékben, hogy minden sza_ bályellenes esetet azonnal je_ lezzenek. Tavasszal átszervez­ték és újraválasztották a la- kóbizóttságokat. Ezeknek az öttagú bizottságoknak a ha. táskörbe tartozik .többek között az is, hogy amennyi­ben a rendelkezések végre nem hajtását tapasztalják, in. tézkedjenek. De vajon hány­szor tettek lépéseket ilyen esetekben ? A házfelügyelők nem min­den esetben lépnek fel elég hatásosan. Hiába ismétlik — ha egyáltalán ismétli — sok­szor, hogy mit hol. és hogyan lehet csinálni. Valljuk még őszintén, nem mindig hall­gatnak rájuk. Az a néhány parkőr, akiket a rokkant, munkaképtelen öregek kö^ül jelölnek ki, hogyan vegye fel a versenyt például a szaladó, ordítozó gyerekekkel, akjk a parkban fociznak? . Mi, lakók figyeljünk első­sorban magunkra, de lakó­társainkra is. Vegyük észre, ha nem a megszabott időben porol a szomszédasszony, ha a parkban sétáltatják a kju_ tyát, ha esetleg tíz után is bömböl a rádió és ne restell­jünk szólni ezért egymásnak. Nem mi leszünk a kákán is csomót keresők, hanem a többiek, a közösség nyugal­máért, zavartalanabb életéért tesszük ezt Tóth Kornélia Lakás, letelepedés! segély Kedvezmény a kezdő agrárotoknak A mezőgazdasági termelő­üzemekben igen nagy szük­ség van a most vagy a kö­zelmúltban végzett szákem­berekre. Még az idén is több szakembert keresnek, mint amennyi a jelentkező. Éven­te még 30—40 ember állhat­na a termelésbe a jelentke­ző 100—110-en felül. Megyénkben a 60-as évek elején kezdtek komolyan fog­lalkozni termelőszövetkeze­teink és állami gazdaságaink a tervszerű szakember-után­pótlással. Terv készült, amely a frissen végzett ag- rárosok megyénkbe történő irányítását és megtartását- irányozta elő. A megyei ta­nács mezőgazdasági • osztálya évenként 150 pályázatot hir­det különböző agrár jellegű felsőfokú intézményekben. Ez a megyei kezdeménye­zés nagyon szerencsésen talál­kozott mezőgazdasági nagy­üzemeink jelenlegi szakem­ber-igényével. A legtöbb friss diplomás a Debreceni Agrár­tudományi Egyetemről jön. Akik a kemizálás rendszere­it akarják hasznosítani,, a keszthelyi egyetem növény­védő üzemmérnökeire szá­míthatnak- Megyénk szat- márvidéki öntözési program­ja öntözési és vízgazdálkodá­si szakembereket igényíL Ebben az évben összességé­ben 106 fiatal állt a terme­lésbe. A Nyíregyházi Mező­gazdasági Főiskoláról 24 gé­pész és 15 kertész helyezke­dett el termelőszövetkezete­inkben és állami gazdasága­inkban. Minden évben 20—25 szol­gálati lakást építenek, me­lyek építési költségeihez a megyei tanács is hozzájárul. Ugyancsak megyei támoga­tásból évente 40—45 fiatal igényelhet letelepedési se­gélyt. Ha nőtlen, az első és második öt évre 35 ezer fo­rintos, ha házas. 50 ezer fo­rint támogatásban részesül. 1973-ban 58 ember kapott ilyen segélyt. A fiatal szak­ember szolgálati kocsit is igényelhet, ötven százalékoa, 3 év alatt törlesztendő hitel- kedvezménnyel. Saját lakás­építésre 90 ezer forintos ka­matmentes kölcsönt veheti fel- (buzgó) Úg-Zéland helyett a börtönbe — Magyarországon minden kinek útban vagyok. Ezért elhatároztam, hogy külföldre megyek. Átmentem Csehszlo_ vákiába, onnan Ausztriába* Olaszországba, végül Üj-Zé. landba akartam menni, hogy ott új életet kezdhessek. Az ügyészségen mondta ki. hallgatásakor a Kék fényből is ismert 30 éves Farkas Sán. dór. Ügy beszélt a tiltott ha­tárátlépésről, mintha csak egy vasárnapi korzón sétál­na és ezt bizonyítja, hogy Csehszlovákia után — innen ugyanis nem sikerült átszök­ni Ausztriába — Jugoszláviád ba is átsétált. Természetesen ide is útlevél nélkül. Itt ke. vesebb szerencsével járt, mint Csehszlovákiában, ahol há­rom betörtést is -élkövetett, mert az első motorlopáson le bukott és három hónapot bőr. tönben töltött érte. Ekkor kérték ki a magyar hatósá­gok, mart némi elszámolni­valójuk volt a többszörösen büntetett előéletű Farkassal. Először 1965-ben kapott négy hónapot társadalmi tu_ lajdont károsító sikkasztásért, aztán 1966-ban hét hónapot tiltott határátlépésre irányuló előkészületért, majd 1967-ben tíz hónapot társadalmi tulaj, dönt károsító lopásért és vé­gül 1970-ben három évet ugyanilyen bűncselekmény elkövetéséért. Farkas 1973. január 12-én szabadult a börtönből. Négy. öt hónapig nem tudni, mit csinált, mert erről az időről egyetlen betöréséről sem tud. nak a hatóságok. Munkát nem vállalt, és a szüleihez sem ment haza, mert nem volt szívesen látott vendég apja házában. Június 11-én aztán hozzákezdett egy nagy betörés sorozathoz. Először a horti ÁFÉSZ-hez tört be: le­feszítette a lakatot és ezer. ötszáz forintot elvitt. Június 18-án lépte át a csehszlovák határt, majd július 5-én visz. szajött. Másnap egy kará. csondi önkiszolgáló boltot lá­togatott meg, ahol felfeszítette a pénztárgép fiókját és a benne levő négyezerhétszáz forintot elvette. Július 7-én, a következő éjjel Tarnamérá. ra utazott, a szövetkezet üz_ letházának padlásán lévő la­katot lefeszítette, majd a vas-műszaki bolt feletti mennyezetet akarta leszakíta ni, de nem sikerült. Aztán á raktár ajtajával próbálkozott, de ezt sem sikerült kinyitni. A sikertelenség után a vendég­lőbe ment, lefeszítette az ab. lakról a vasrácsot, összesze­dett néhány apró holmit és elvitte e kétszázötven forint váltópénzt. Innen az italbolt­hoz ment. ahonnan ötszáz fo_ rint váltópézt és tizenegyezer, hatszázhetven forintot, a napi bevételt vitte el. Tíz napig tartott a jólét, ennyi idő kellett ahhoz, hogy Farkas Budapesten elszóra- kozza a lopott összeget és amikor elfogyott, Szabolcs megyébe is ellátogatott. Júli­us 17.-ről 18.-ára virradó éj­szaka a Tiszavasvári italbolt ablakrácsát szedte le és el­vitte a nyolcszáz forint vál­tópénzt, a boltvezető köpenye zsebében talált ezer forintot és egy orkánkabátot. Innen egy élelmiszerboltba ment, felbontotta a tetőt, leszakítot. ta a mennyezetet, de csak nyolcszázötven forintot tu. dott ellopni. Július 20-én éjjel falbontás­sal jutott be a tiszalöki önki- szolgáló boltba és 2680 fo­rintot ellopott. Két nap múl­va a tiszavasvári Szorgalma­tos tanyai vegyes bolt tető­zetét bontotta fel, leszakítot­ta a mennyezetet, de csak háromszázötven forintot ta­lált. Pédig ott volt elrejt, ve huszonötezer forint is, a bolt aznapi bevétele. A szabolcsi sorozat után jobbnak látta ismét más me­gyébe áttenni székhelyét és Szihalomra utazott. Itt a pék. üzletből lopott egy motort, ezzel átment Egerfarmosra és a presszóból lopott el egy­ezerötszáz forintot. Másnap éjjel a poroszlói vegyes bolt mennyezetét szakította le, el. vitt négyezerháromszáz fo­rintot, mivel félt, hogy a motort keresni fogják, ott­hagyta a motort. Augusztus 4.-én a laki teleki ÁFÉSZ nyárlőrinci, három nappal később a kecskeméti ÁFÉSZ egyik élelmiszerboltját fosz­totta ki. Majd az élelmiszer- bolttal egy épületben levő iparcikkbolt ablakán mászott be, és pénzt, néhány műsza_ ki cikket vitt el hétezerhat- száz forint értékben. Augusztus 14-én a túrái kisvendéglő és élelmiszerbolt, a hatvani ÁFÉSZ Boldog köz» ségben levő zöldségfelv.ásár- ló irodáját és egy vegyesbol­tot fosztott ki, majd augusz­tus 20.-án Jugoszláviába szö_ kött. Farkas Sándort a nyíregy­házi járási ügyészség 12 rend. beli jogtalan behatolás útjáig többszörösen visszaeső által elkövetett lopás, 5 rendbeli jogtalan behatolás útján többszörösen visszaeső által elkövetett lopás kísérlete, 3 rendbeli tiltott határátlépés bűntettével vádolja. Tárgya­lására szeptemberben kerül sor. (Mog*

Next

/
Thumbnails
Contents