Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

ím. július ??. W r; i .■ W-W A S HÉT VÉCÉN DRAGA a zöldség Forgalom- és utasszámlálás Eledel Ezek a japánok mindig meglepik valamivel a vi­lágot. A héten akadt kezembe például az a hír, hogy a japán Aitsutokában kísérletképpen négy tehenet régi új­ságpapírból és melaszból kevert takarmánnyal etettek. Hát... kérem szépen, én már több változatot hal­lottam arról, hogy egyes emberek mire, maré nem hasz­nálják az újságpapírt, — de hogy teheneknek tálalnák fel takarmányként, erre azért nem gondoltam. Ráadá­sul a japánok alapos számítások révén kimutatták, hogy ez a tehéneledel jóval olcsóbb, mint a széna, s bár kevés a proteintartalma, ennek ellenére a kísérleti tehenek jó minőségű tejet adnak. Az első gondolatom a hír hallatán az volt, hogy azokat a szarvasmarhákat jól megetették a japánok. Ez márcsak azért is indokolt következtetésnek .bizo­nyult, mert a megétetés elég gyakori jelenség az élet­ben. Van, akit húrkakolbásszal etetnek meg, de nem ritka az sem, hogy egyeseket „holtbiztos’’ (amiből több a holt, mint a biztos) információkkal etetnek. A minap is tálcán kínált hasonló eledelt nekem az egyik ismerő­söm, mondván: ő biztosan tudja, hogy X -et másnap menesztik az álláséból. Másnap X valóban elment az állásából — de csak egy napra, átvenni a kitüntetését a minisztériumban. Vanak aztán, akik az ilyenféle hír­eledelt mesterien tudják fűszerezni különböző ízekkel. Ilyenkor aztán már az illatáról fel lehet ismerni az új­fajta ételt, persze, ez csak annak sikerül, akinek jó a szaglószerve. Ez annál is inkább ajánlatos, mert az em­ber könnyen elronthatja a gyomrát bizonyos ételekkel. Nem árt tehát óvatosnak lennünk például az olyan cvekkedlis menükkel szemben, amelyek könnyen meg­feküdhetik a gyomrunkat. Példának okáért: nem aján­latos egy az egyben elfogadni például azt a hírt, hogy szombaton olcsóbb lesz a zöldség a piacon. Az ember — ha elhiszi ezt a mesét — fonott kosárral a karján ki­baktat a piacra, jó vásár reményében és csak ott, a standnál derül ki, hogy nem is olyan finom az a hír, amely a zöldségárakról szólt, az embernek nagyonis a pénztárcája mélyére kell nyúlnia az alku végén. Ha­sonlóan csakis a példa okáért érdemel említést, hogy az ember ne egye meg első kínálásra azt a jövendölést, hogy mostmár leik úszik a Nap a magyar futballpályák fölé is, — mert még a meteorológusok sem tudják pon­tosan megmondani, süt-e holnap, vagy sem, hogyan tudná akkor a Nap járását egy újdonsült szövetségi ka­pitány. (Bár úgy hiszem, ez a jótanács nem is szüksé­ges, mert nálunk igen sokan jól tudják, hogy mi a helyzet a zöld gyep táján.) Mindenesetre jó az óvatosság, mert sokszor olyan szép tálalásban, csomagolásban kerül elénk az étek, hogy az embernek még a nyála is futni kezd. Csak ami­kor belekóstolunk, akkor vesszük észre, hogy valami baj van az ízével. Leghamarabb azt vesszük észre, ha mondjuk a kelleténél jobban elsózták a hírfogást. Ilyen­kor szokták mondani, hogy szerelmes a szakácsnő, — de a most szóban forgó ételek összeállítói nem minden esetben nők. Különben is: a nők általában nem szoktak nagyhorderejű hírfogásokat feltalálni, ők legszíveseb­ben a kolléganő vagy a szomszédasszony lányának a viselt dolgait igyekeznek megfűszerezni. A dagadós menükkel, vagy például a nyögve nyelőkkel az esetek többségében a férfiak próbálkoznak, — különösen azok, akik sorsuk furcsa alakulása miatt még mindig nem jutottak valamilyen vezető állásba, pedig abból annyi, de annyi van már nálunk, hogy csali na! No, de elég messzire elkalandoztunk a japán tehe­nektől, amelyek úgy megkedvelték az újságpapírral ízesített takarmányt, akár a cukrot. Mellesleg a példá­nál maradva: előfordult már olyan is,^ hogy egyes la­pok is megetették az olvasókat a légbőlkapott álhírek­kel, ami — miként az köztudott — nem hazai speciali­tás. Éppen ezért inti‘sok szülő egyetlen csemetéjét at­tól, hogy jól tálalt külföldi újságétkeket fogyasszon a nagy lehetőségek világáról, mert a végén úgyi's kiderül, ott sem kolbászból fonják a sövényt, az órabérért ott nemcsak imitálni kell a munkát, mert jön a főnök és máris mosolyogva nyújtja át a munkakönyvét. Ráadá­sul ott az ember még a szakszervezethez sem futhat, mondani, hogy nézze meg az ember, miféle meggondo­latlan lépésre szánta el már újra magát a vezér. Mostmár csalt az marad nyitott kérdés, hogy azok­nak a japán teheneknek egyformán ízlik-e a japán új­ságok mindegyik oldala. Mert nálunk — amint azt me- gintcsak köztudott — van némi különbség oldal és ol­dal között, a legtöbben például azt az oldalt ütik fel először, ahol a sporthírek találhatók, vagy ahol kiderül, hogy kinek van díjnyertes pincsije, amitől fájó szívvel, némi készpénz ellenében megválna. Tekintettel a nyájas olvasóra, ezennel be is fejez­ném ezt a kismenüt, nehogy valamilyen problémát okozzon a gyomor tájékán. Mert amint a mondás tart­ja: jóból is megárt a sok. Hát még ebből! Angyal Sándor IllllliílllXÓ a piaci felhozatal A nyíregyházi piac a* or­szág egyik legnagyobb piaca. Ami azt illeti, nem a leg­olcsóbb. De természetesen ezt nem a nagysága határozza meg, hanem nagyon sokféle, egyéb tényező. Az idei ár_ alakulásba jelentős mérték­ben beleszólt az idő. Igaz, volt egy néhány kánikulai nap, ez azonban kevés a hi­deghez, esőkhöz viszonyítva. A háziasszonyok hajlamo­sak arra, hogy azt az árut vegyék bírálat alá, amellyel éppen szemben állnak. De hát ez természetes is. így ma erősen az a nézet áll, hogy túl drága minden, nem a pénztárcához viszonyítottak az árak. Helyes megvizsgál­nunk, hogy mit mutat e te. kintetben a statisztika. Mivel az idén a II. negyedév volt a kritikus időszak, vagyis az újburgonya és a primőrök kor_ szaka, ezért a II. negyedév árait viszonyítsuk az 1973-as év II. negyedévéhez. Ha az együttes árszínvo­nalat vizsgáljuk, akkor nem tapasztalható áremelkedés. A II. negyedév árszínvonala 1973 II. negyedévéhez viszo­nyítva tojásnál 87, baromfi­nál 88, zöldségféléknél 91, burgonyánál 100 százalékos volt. Vagyis az idén olcsóbb a saláta, fejeskáposzta, a bor­só, a retek, a zöldhagyma. A petrezselyem, a paprika és a paradicsom azonban maga­sabb áron került piacra, a burgonya pedig körülbelül a tavalyival azonos értékben. A gyümölcsök árszínvona­la 84 százalékos volt. Ezen belül említeni kell a földi­epret, amely jóval 100 száza­lék felett állt, s májusban el. érte a 150 százalékot. A ba­rack alacsony áron indult, a rossz időjárás és a kis felho­zatal miatt azonban még most júliusban is primőr áron fut. Mindez nem csökkentette a vásárlási kedvet, sőt! Az idén mintha többen és szí­vesebben keresnék fel a pia. cot. De nézzük a júliusi árala­kulást. Még mindig drágák a zöldségfélék — a rossz idő­járás miatt. Paprikát 30, pa­radicsomot 20, az uborkát 6 forintért vehetik meg. Július közepétől előfordult, hogy esetenként konzervgyári áru. ból árusított uborkát a keres, kedelem 2,50-ért kilónként. Erre akkor kerül sor, ha a konzervgyár kevés árut kap és azt nem érdemes feldol­gozni. A paradicsom és pap­rika esetén akkor várható ár­csökkenés, ha a konzervgyár az uborkához hasonlóan tud árut szállítani a vállalatok­nak. A gyümölcsöknél szintén a magasabb primőr ár érvé­nyesül. Itt nem áremelkedés­ről, hanem túlságosan lassú árcsökkenésről van szó. Ezért még most is 8—14 forint az őszibarack, 6—8 forint a sár. gabarack, a meggy pedig az eredeti 14 forintról 20 fo­rintra emelkedett. Ezeket a termékeket a kis­termelőktől a MÉK és a tsz- ek árusaitól vehetjük meg. A legtöbb cikket a MEK szállítja a piacra, körülbelül az ossz áru 60 százalékát. Az egyéni termelők 30 százalé­kot kínálnak megvételre, a tsz-ek pedig 10 százalékot. A piacra két termelőszövet­kezet szállítja rendszeresen a termékeit. A sóstóhegyi Vö. röscsillag Termelőszövetke­zet már tizenöt éve árul, kia_ lakúit vevőközönsége van. A sényői Búzakalász három éve foglal rendszeresen stan­dot. Az idén nem volt meg! felelő készlete, mivel kevés terméke volt raktáron. Ezért 1974-ben kooperált az apagyi, a napkori és a nyírbogdányi tsz-el, így most már megfele­lő mennyiségű és minőségű áruja van. Igen erős befolyásoló ha­tása van természetesen a kí­nálatnak is. Mivel a rossz idő miatt kisebb mértékű volt a felhozatal, mint a ke­reslet, ezért is nőttek az árak. A kínálat azonban ja­vuló tendenciát mutat, ezért a közeljövőben valószínűleg számíthatunk az árcsökkenés­re, elsősorban a zöldségek és a gvümölcsök tekintetében. (H. ZS.) Válasz cikkünkre „Szolgál tat gat unk...w A Kelet-Magyarország jú­lius 23-i számában megje­lent „Szolgáltatgatunk...” cí­mű cikkük „b” aláírással üzemünket is érinti- Az üggyel kapcsolatban önök­nek F. Zoltán nyíregyházi lakos panaszkodott. A cikkben említett ügyet kivizsgáltuk és megállapí­tottuk: ügyintézőink részé­ről nem történt olyan meg­nyilvánulás, hogy üzemünk különbséget tesz atekintet- ben, hogy az Állami Biz­tosító fizet vagy készpénzes javításról van szó. A javító vállalatok nincsenek fizetési jogviszonyban az Állami Biztosítóval egyregy törés­kár kijavításánál. Minden esetben a gépjármű üzemel­Szpptemhprhrm: Gj liniölcsliarnevál Nyircgj Siázán Pénteken dé1 előtt a megyei ,anács végrehajtóbizottsági terméből megalakult az idei szabolcsi gyümölcskarnevál és lovas1 jmutató rendezőbi­zottsága Dr. P. Szabó Gyula megyei tanácselnök-helyettes és Gulyás Emiiné dr., a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára irányítá­sává! összes érdekelt részt­vevők nevonásával kialakí­tották * orcgram körvonala­it. Az idén szeptember 15-én kezdődik a nyolcadik Nyírsé­gi ősz. -gyber a második gyümöloskarnevál. mint megnyitó ünnepség. Ezen a napon a felvonulók végigjár­ják a megyeszékhelyen a Vasgyár utcát a Széchényi utcát, a Zrínyi Ilona utcát, a Kossuth teret, a Tanácsköz­társaság teret és a Kossuth utcán át vonulnak ki a Stadi­onba, ahol a tulajdonképpeni relvonulás befejeződik. A felvonulásban résztvevő népi zenekarok, tánccsopor­tok, fúvós zenekarok és más jelmezes bemutatók esetleg külön műsort ir adnak. A repü’őtérer, külön lovas- bemutatókat és versenyeket rendeznek. Szó «sett a «tadi­onban egy női labdarúgó- mérkőzésről, este tűzijáték­ról a Sóstón és a Krúdy Szál­lóban a hagyományos ker­tészbál megrendezéséről. A résztvevő üzemek a ren­dezőbizottság kérésére au­gusztus 10-ig adhatják be je­lentkezésüket a TESZÖV-ök- nél, vagy az Állami Gazda­ságok megyei igazgatóságá­nál. A rendező bizottság arról is határozott, hogy a hazai mezőgazdaság és idegenfor­galom kiemelkedő vezető személyiségeit is meghívják a gyümölcskarneválra. tetője választja ki a javító üzemet, saját maga ren­deli meg a munkát és veszi át a megjavított gépkocsit, ő fizeti ki a javítási szám­lát F. Zoltánnak — soronkí- vül! — egy Trabant 601-es új karosszériát biztosítottunk, de kisebb alkatrészhiány miatt még nem készült el kocsija. A hiányzó alkatré­szek beszerzésébe ügyfelünk is besegített, ennek ellenére sem sikerült mindent be­szerezni- ügyfelünknek — valamilyen oknál fogva — az Állami Biztosító nem téríti meg a kárt. A megjelent újságcikkel kapcsolatban telefonon be­széltünk F. Zoltánnal, aki elnézésünket kérte, mert szerinte félreértés történt: ő nem pontosan úgy mond­ta el a panaszát a cikkíró­nak, ahogyan az megjelent. Sajnos, az alkatrészhiány lassította a munka elvégzé­sét, éppen ezért a megjelent cikk egyoldalúan írja le az ügyet, és rontja az Állami Biztosítóval eddig kialakult jó kapcsolatainkat. Üzemünk mindig szívesen vette és veszi, ha a sajtó, vagy ügyfeleink felhívják figyelmünket a munkánkkal kapcsolatos hiányosságok­ra, hibáinkra, melyeket igyekszünk megszüntetni. Kérjük, hogy a jövőben hasonló cikk megjelenteté­se előtt szíveskedjenek ve­lünk konzultálni: mi kész­séggel adunk felvilágosítást. Tgy a félreértéseket el tudjuk kerülni. Cvík Ferenc, üzemegységvezető AFIT Autójavító Vállalat Nyíregyháza Feltérképezik Nyíregyháza utcáit A közlekedés problémá­ja világméretű jelenség. Kü­lönösen a városi közlekedés jelent nehézséget, csúcsfor­galomban állandó torlódáso­kat. A gépjárművek számá­nak nagymérvű emelkedésé­vel Nyíregyházán is mindin­kább visszatérő problémát okoznak a közlekedési dugók, a gépkocsi forgalommal egy- időben az utak építése és ja­vítása, új, korszerű csomó­pontok kialakítása. Szüksé­gessé vált a város közleke­dés fejlesztési tervének a kidolgozása. A Budapesti Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatói Nyíregyházán töl­tik egyhónapos nyári terme­lési gyakorlatukat. Harmad­éves fiatalok. Harmincötén vannak, hét csoportba osztva. Feladatuk az, hogy a közle­kedés fejlesztési tervhez gyűjtsenek adatokat, felmér­jék a város úthálózatát, for­galomszámlálást végezzenek, a tömegközlekedési eszközö­kön, és munkahelyi interjú­kat készítsenek. Mérőszalag — három darabban Az első napokban fenntar­tással fogadták munkájukat a város lakói. — A kétkedők megálltak melletünk, megnéztek ben­nünket, egyesek érdeklődtek a munkánk iránt. Sőt, amikor megtudták, hogy mivel fog­lalkozunk, többen hathatós segítséget kértek és reméltek tőlünk. Az idő folyamán az­tán megszokták acél mérő­szalagjainkat, stoptábláinkat mind a gyalogosok, mind a gépkocsivezetők — mondta Németh Tibor. Az öttagú csoport a Ta­nácsköztársaság tér és a Ber­csényi utca felmérésén dol­gozik. De a körzetük a Buj- tosig terjed, magába foglal­va a 4-es főközlekedési utat is. Hosszú mérőszalagjukkal mérik az út hosszúságát, szé­lességét, feljegyzik a burkolat minőségét és a járdaszegély­nek az úthoz csatlakozását. — Az utas és forgalom- számlálás a legérdekesebb — ezt a ciprusi származású Ev- ripidu Janisz mondta, aki ösztöndíjasként tanul hazánk_ ban. Az utasszámlálást a Vo_ Ián megbízásából végezzük, csúcsforgalmi időben reg­gel és délután. A le- és fel­szállókat egyaránt számol­juk. Már vannak ismerő­seink és a kalauzok is már régi barátokként üdvözölnek, segítenek is a munkánkban. Jó kapcsolatot építettek ki. a helyi üzemek, vállalatok KISZ szervezeteivel. A KISZ_ tagok végzik el a munkahe­lyükön a munkahelyi inter­júkat. Ez kikérdezéses ala­pon megy, érdeklődnek az üzemek dolgozóitól a munká­ba járásuk feltételeiről, ar­ról, hogy mivel járnak, mennyi időt vesz ez igénybe. Ezzel felmérik egy-egy üzem szívókörzetét és a tömegköz­lekedés szervezését is előse­gítik. Elsősorban a déli ipar­telep és a gumigyár környé­kén levő gyáraktól és válla­latoktól kérdezték ezt. A KISZ-tagok szívesen segítik a főiskolai hallgatókat a munkájukban és még adat- feldolgozásra is vállalkoztak. — Papírral és ceruzával a kezünkben megállunk egy- egy forgalmasabb útkereszte­ződésben és huzunk egy stri_ gúlát. Látszatra csak ennyi a forgalomszámlálás. A mun­ka nagyobb részét persze ez­után következik, amikor ki kell számítani az adott út vagy kereszteződés átbocsá­tóképességét. Az országos fő­útvonalakat szintezéssel is mértük. A rendőrségtől is sok segítséget kapunk. A felmért utak állapotáról ter­mészetesen méretarányos rajzokat is készítünk. A mé­rések során akadt kellemet­len dolog is. Ilyen volt az, amikor mérés közben egy te_ herautó ráhajtott az acél! szalagunkra, és elhaladása után már három mérőszala­gunk volt. Fiatalok, szeretnek szórakoz­ni. A munka után szívesen mennek ki az Ifjúsági Park­ba, vagy utána a strandra. De a tanárképző főiskolán, ahol laknak, is végzik a mun­kájukat, a sporttábor lakóival közös ismerkedési estet is szerveztek. Július eleje óta vannak itt és saját bevallá­suk szerint nagyon meg­szerették ezt a várost. Az emberek szívélyesek és na­gyon közvetlenek, kedvesek. Sajnálják, hogy csak egy hó­napig tart a nyári gyakorlat. Csomóponti közlekedés A két vezető tanárral. Csórja Zsuzsával és Tóth Gá­borral a tanárképző főiskolán ebéd után tudok beszélgetni. Mind a ketten fiatalok, lát­szik rajtuk, hogy nemrég még ők is az iskolapadokat koptatták. — A város útjainak, viszo­nyítva más nagyvárosokhoz, nagy közúti forgalmat kell lebonyolítani, — kezdi Csórja Zsuzsa. Ehhez képest jól szervezetten oldják meg ezt a nagyon nehéz, sok problé­mát és fejtörőt okozó gondot Még jobb lehetne a közleke­dés, ha a csomópontoknál csökkentenék a zsúfoltsá­got, mégpedig jelzőberende­zések felállításával, vagy pe­dig körforgalom kialakításá­val tennék folyamatosabbá a gépjárművek forgalmát Nagyobb lenne az áteresztő- képessége egy-egy forgalmi kereszteződésnél, ami teher­mentesítené az utakat. — Véleményem szerint je­lenleg jó a közlekedési hely­zet Nyíregyházán. De csak je­lenleg. Már most számolni kell a nagyobbmérvű gép. járműforgalom növekedésével és a közlekedés fejlesztési tervben ezt figyelembe is kell venni. Tehát nem lehet meg­elégedni a mostani jó hely­zettel, mert ez egy dinami­kusan fejlődő városnak már nem elégséges — mondotta Tóth Gábor. ★ A terv szoros kapcsolatban áll a város fejlesztési tervé­vel. A 4. számú főútvonal város szélén való elvezetése, a két körút teljes kiépítése, a meglévő utak korszerűsítése, szilárd burkolattal való ellá­tása, újabb autóbuszok üzem­be állítása már előre vetíti á holnap Nyíregyházájának az arculatát. (Sipos) Befejeződött Nyíregyházán az orosz nyelvű diáktábor Pénteken délutánig lo­bogtatta a szél a szovjet és a magyar zászlót a dr. Mün- nich Ferencről elnevezett nyíregyházi kollégium ud­varán, ahol július 26-án záróünnepséggel fejeződött be az orosz nyelvű diáktá­bor. Két hétig adott ott­hont a kollégium annak az ötven moszkvai és vlagyimi- ri főiskolásnak, illetve száz magyar középiskolásnak, akik ez idő alatt az orosz nyelv gyakorlásán kívül a két ország fiataljainak ba­rátságát is igyekeztek el­mélyíteni. A záróünnepségen a Szov­jetunióból érkezett vendé­gek nevében Ljubov Vlagyi- mirovna Zlatousztova, a Moszkvai Állami Egyetem professzora foglalta ossza a táborban végzett munka hasznát, majd a vendéglátók nevében Bürget Lajosné, a megyei pártbizottság mun­katársa, valamint Biró Andrásné, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese méltatta a nyelvi tábor jelentőségét. A hiva­talos program befejeződés« után a kollégium nagytermé­ben műsoros búcsúestet ren­deztek.

Next

/
Thumbnails
Contents