Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

8. «AM ml július as. Kürt és pava Nyíregyháziak egy nemzetközi zenei fesztiválon (2.) Uj faluközponíok Beregiben Elkészült 2 iszaszalka, Tarpa és Csaroda rendezési terve Szabadtéri koncert Asban. Kilenc ország tizenhárom zenekara vonult be a Podjeb- rád György térre, a fesztivál megnyitó ünnepségére, ami­kor a nemzetek himnuszai­nak elhangzása közben fel­vonták az országok zászlait a főtér tribünje előtt. A több mint ezer tagú egyesített zenekar a ehebi karmester vezényletével közösen ját­szotta az erre az alkalomra komponált, a zenekaroknak előre megküldött fesztiválin­dulót. S mert ízlés és ízlés között még a fúvószeneka­roknál is különbség van, egyik együttes a művészi színvonalú zenéről, a másik viszont a látványosságról gondoskodott. Olyan is volt persze, hogy ezt a kettőt egyesíteni tudták, mint pél­dául a franciák. Voit tam- burmajor, hadonászó mar- sallbottal, volt vagy ötven lány miniruhában, óriási tollbokrétákkal, volt egy cso­mó kisdobos, s csak utánuk jött a valódi zenekar. Bar a nagy parádé sokszor már fö­löslegesen hatott, a forradal­mi hangulatú indulókat sen­ki sem játszotta úgy, mint ők. Ugyanerre a mintára vo­nulnak a chebiek is, csak sokkal egyszerűbben, első­sorban a művészi színvonalú zenére, s csak másodsorban a látványosságra törekedve. A közönség — érthetően a leg­nagyobb ünneplésben a cseh zenekarokat részesítette, Ha- virov, Gottwaldov, Decin, Trencsénteplic együtteseit. Románia, Bulgária, Len­gyelország katonás fegyel- mezettségű csoportjai a nagy­szerűen hangzó menetdalok­kal keltettek feltűnést. A né­met és osztrák csoportok népi ihletésű öltözetükkel, de a polkák és az indulók hang­vételéveiét ötvöző, remekül előadott dalaikkal is. A luxemburgiak zenekara — ta­lán itt játszott a legtöbb fia­tal gyerek — a koruk ellené­re rendkívül egységes elő­adásmóddal aratott sikert. A nyíregyházi zenekar nem ■Készült sem látványos be­vonulással, sem parádéval, mégis valami olyannal lep­ték meg a közönséget, a fesz­tivál titkárságát és a min­den koncerten titokban ott levő megfigyelőket, amire nem számítottak. A fúvósze­ne, a polka hazájában, ahova az összes többi ze­nekar az ennek az igény­nek kielégítésére vállal­kozva készült és érkezett; a magyar csoport klasszikus müvekkel szerepelt. Wagnert játszottak, Kodályt, átirato­kat az operairodalom leg­szebb Indulóiból, s egészen modern komolyzenét. A közös programok mel­lett, amelyeken valamennyi zenekar felvonult, műsort adott, minden nemzet külön- külön versenykoncerten sze­repelt, a várban, a tereken, a környező városokban, vala­mint az együtteseket patro­náló üzemeknél, tsz-ekbes. A magyar csonort az ősi vár udvarán mutatkozott be. Non-stop zene, non-stop programok között meglepe­tésekben is bőven volt ré­szünk. Arra például nem szá­mítottunk, hogy rendszeresen beszélhetünk magyarul. A fesztivál rendezői ugyanis már előre gondoskodtak ar­ról, hogy olyan helyekre szál­lásolják el a magyarokat, ahol szót is tudunk érteni. A földművesek kollégiumában a gondnoknéni üdvözölte ízes, magyaros kiejtéssel a csopor­tot. A Hyezda-szállóban ősz hajú takarítónéni köszönt ránk; Jó napot kívánok, nines-e valamire szükségük? Arra sem gondoltunk, hogy a mégkisebb városban, As­ban, ahová a helyi textilgyár meghívására utaztunk dél­utáni koncertre, magyar sza­vakkal üdvözölnek. Egy asz- szony álldogált a busz ajta­jánál, várva a pillanatot, hogy huszonhét év után újra magyarokkal találkozzék. Elzbieta Urbisová, vagy ahogy nekünk bemutatkozott: Erzsi néni, a Tosta gyár munkásnője, a lakására is meghívott, nézzünk szét. A gyár lakótelepén él, kétszo­bás házban. A lépcsőházbap mutatja a takarítások kifüg­gesztett napirendjét. Mond­ja, nagy szerencse, hogy teg­nap ő volt a soros» fnert re­mélte, eljönnek a magyarok, hát sokkal gondosabban sú­rolta fel a lépc6Őházat. Míg körbenézünk, a konyhában elkészült a nagyon jó szív­vel adptt, de szinte ihatatlan kávé,. Egy tűzálló edénybe a kávéporra egyszérűen rá­öntik a forró vizet, s kész a kávé. Megkóstoltuk a Karls- badi víz nevű italt is. Erről a pálinkaféléről azt tartják, hogy a tizenharmadik „gyógyvíz” Karlovy Varyban, bár illatából ítélve nehéz el­hinni, hogy gyógyítana vala­mit. Az egyik program után Ju­les Novak, vagy ahogy a há­ború előtt hívták, Novák Gyula, a francia zenekar egyik fúvósa kereste meg a csoportot. Szeged környéké­ről került Forbaehba, megnő­sült, ottmaradt. Bányász, négy nagy gyermeke van, s nagyon készült a magyarok­kal való találkozásra. Sok apró meglepetésről gondoskodtak a vendéglátók is. Az egyik a várbeli kon­certen történt. A virágcsokor és a klasszikus művek tol­mácsolásáért átadott fest­mény — egy helyi festőmű­vész alkotása — után azt de­rítették ki, hogy Sánta Éva éppen aznap tölti be a ti­zenhatodik évét. Éva szüle­tésnapi ajándékát követően másnapra azt tartották szá­mon, hogy az egyik legkisebb gyereknek, Csernyik Csabá­nak, a magyar naptár szerint akkor van a névnapja. A dupla figyelmességhez ráadá­sul még a csoport valameny- nyi tggját meglepték egy- egy apró ajándékkal. Baraksó Erzsébet A vásárosnaményi járási hivatal műszaki osztályának tájékoztatása szerint elkészült Tiszaszalka, Tarpa és Csaro­da összevont rendezési ter­ve. A tizenötéves tervidő­szak alatt mind a három te­lepülésen új faluközpontpt alakítanak ki. A színes terv­rajzokon már jól lehet látni, milyen lesz majd tizenöt év múlva Bereg három igazga- tási központja. Tisza$zaikán július 16-4n kijelölték az új gázcseretelep építési helyét — ezt az épü­letet néhány hónap múlva át is adják rendeltetésének- Az új élelmiszer ÁBC-áruház építését néhány hét múlva kezdik, megnyitására jövő ősszel kerül sor. A művelődé­si ház korszerűsítését és bő­vítését szintén elkezdték, az ősszel már tágasabb, korsze­rűbb épületben szórakozhat­nak, művelődhetnek a köz­ség és a két társközség. Ti- szaadony és Tiszavid lakói. A terv szerint az elkövetke­zendő években egészségházat építenek a központban, amely körzeti orvosi rendelőből, fogorvosi rendelőből, tanács­adó- és váróhelyiségekből áll majd. A magukra maradt idős emberekre is gondoltak az illetékesek: napközi ott­hont építenek számukra. A régi általános iskola he­lyére 14 tantermes, korszerű iskolát építenek. Különös fi­gyelmet érdemel az az elkép­zelés, amely szerint négytan­termes szakközépiskola is épül a községben, kétszáz személyes diákotthonnal. Ugyancsak a fiatalokra gon-, dolva tervezték az ötven sze­mélyes óvodát és a húsz sze­mélyes bölcsődét. A terv sze­rint fürdő és üzemanyagtöl­tő állomás is helyet kap a községben. A közművesítés­re is gondoltak: a jobb ivó- vízellátást száz köbméteres víztorony biztosítja majd. Parkot és zöld területet ala­kítanak ki. a helyi MEZŐ. GÉP Vállalat is tovább ter­jeszkedik. Tarpán kenyérre és vízre már nincs gond, mert a sütő­üzem és a törpe vízmű a terv­nek megfelelően elkészült. A további tervek között szere­pel egy ötven személyes óvó. da egy húsz személyes böl­csőde építése. A tervidőszak végén nyolctantermes gimná­ziumot építenk a történelmi nevzetességű községben. Ko­rábban átadják rendeltetésér nek az iparcikk áruházat, az étterem és a tűzoltó szertá­rat. Az áruház mellett alakít­ják ki a bevásárló központot. Fürdő és tejbegyűjtő is épül a községben. Tarpa végállo­mása egy autóbuszjáratnak, ezért korszerűbbé teszik a végállomást és új buszmeg­állót is építenek. A gyerekek, re és a környezetvédelemre is gondoltak a szakemberek. A község központjában par­kot létesítenek, a külterület­re pedig erdősávot ültetnek. A tivadari Tisza-parton a termelőszövetkezet alakít majd ki fürdő helyet fahá­zakkal és kabinokkal. Csaroda is szépen fejlődik. Ide tartozik Tákos, Hete és Fejérese. A központban már elkezdték az eszpresszó építé. sét, átadására év végén, vagy a jövő év elején kerül sor. Néhány év múlva nyolctan­termes körzeti általános is­kolát építenek, ide járnak majd a társközségek diákjai. A presszó átadását étterem építése követi. Az élelmiszer, főleg a húsellátás javítására szintén nagy gondot fordíta­nak a jövőben. Ezen javít majd az új ÁBC-áruház is. Számítanak arra is a szak­emberek, hogy a községben és a közeli Vásárosnamény- ban több lesz a munkalehető­ség, ezért bölcsődét és óvo­dát is építenek Csarodán. A tervrajzon már látszanak az új utcák a járdákkal és a bekötő utakkal együtt. El­képzelhető, hogy a műemlék templom miatt több turista is ellátogat a községbe, ezért a Csaronda patak partján park_ erdőt létesítenek, így a patak partja kempingezésre is al­kalmas lesz­N. L. Baleset a síneken A téma megírásának ötletét egy, a napokban lejátszódott közel egyperces esemény szol­gáltatta. Színhely: Nyíregyhá­za—Rakamaz között a görög­szállási vasúti kereszteződés. Időpont: szombaton pár perceel 17 óra után. A fénysorompó villogó piros — tilos — jelzésére, három sze­mélygépkocsi várakozik a so­rompó előtt. A Rakamez irá­nyából mögénk érkező pótko­csis-teherautó — mintha ez a legtermészetesebb lenne — vatozatian sebességgel hajt át az átjáróban. De ugyanezt teszi egy Nyíregyháza felől érkező mikrobusz és motorkerékpár is. Bennünk a feszültség, mert érezzük, hogy már közelben le­het a vonat. Egy akkor odaér­kező Pannóniás motorosnak szinten „sietős” lehetett a dol­ga, mert az utolsó pillanatban még sikerült átjutnia. Méterek­kel utána robogott el a vil­lanyvonat ! A szombaton lezajlott ese­mény sajnos nem egyedi jelen­ség* Az utóbbi időben egyesek­nek akkor válik sietőssé dol­guk, amint vasúti átjáróhoz kö­zelednek. Az elmúlt évben nemcsak a közutakon, de a vasúti átjá" íit- ban is nőtt a közlekedési bal­esetek száma; 1972-ben 293, tavaly 410 esetben történt sze­rencsétlenség a vasúti keresz­teződésben, nyolcvanketten hal­tak meg — közel kétszer any nyian, mint 1972-ben. Az idén sem javult a helyzet. A járművezetőknek elkerül­hetetlen, hogy útjaik során va' - úti átjárókon ne hajtsanak kérésziül. Az ilyen helyeken a forgalom biztonságát, sorom­pók, fénysorompók, vagy jező- táblák biztosítják. De vannak még sorompó nélküli vasúti át­járók is. A vasúti átjárókon bekövet­kezett balesetek leggyakoribb oka: a járművezetők figyel­metlensége. Megszegik a KRESZ-t, amely kötelezően elő­írja: vasúti átjárón áth^adni, csak altkor szabad, ha a jármű vezetője kellőképpen meggyő­ződött az áthaladás veszélyte­lenségéről. Közútjainkon ma már igen gyakori a fénysorompó. A jelző­táblán két váltakozva villogó — piros lámpa jelzi, ha jön a vonat. Felelőtlenül cselekszik az a járművezető, aki a figyelmez­tető tilos jelzés ellenére átvág a síneken. Ugyanis ezeket a fénysorompókat a vonat auto­matikusan vezérli; negyven má­sodperccel előbb kapcsol ín be a villogó piros jelzést, mielőtt % kereszteződésbe érne. A piros jelzés a közlekedés­ben megállj-t parancsol! Kovács György Az illetékes válaszol GÁZPALACK A közelmúltban megjelent Mátészalka Ráckerti lakosok panaszával kapcsolatos cikk­re közöljük, hogy az épület­ben lakók részére szükséges harminchat darab pb-gázpa- lackot a kivitelező — a má­tészalkai Építő- Szerelő és Szakipari Szövetkezet — ki- rendeltségünknél megren­delte. Az általunk kért — a pb-gázkészülékek és palac­kok elhelyezésére vonatkozó — műszaki terveket azonban nem a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat által előírtaknak megfelelően ké­szítették el, ezért a tervekét módosítás végett visszaküld- tük, egyben Kértük a lakó­névjegyzéket a bekapcsolási engedélyek előkészítéséhez. Ezt időben megkaptuk, azon­ban a tervet, csak többszöri sürgetésünkre, melynek megérkezését követően — áp­rilis 7-től — megkezdtük « lakások gázberendezéseinek üzembe helyezését és azt május hónapban be is fejez­tük. I Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Szabolcs-Szatmár megyei Kirendeltsége, Nyíregyháza Megy a sakkozás a gyerekkel. Ketten játsz- szák, de a szimultán is ismert játékforma már. A játék a felnőtteké, de a mattot mindig a gye­rekek kapják.. Törvény van a házasságról, 9 családról, a gyámságról. Sokan megmosolyogják fur­csa paragrafusait. Miért kell? — mihdják — hiszen ezek olyan természetes dol­gok. A törvény kordában tartja as értelmet- Szükség van rá. „TÖRVÉNYT KÉRNEK..." A gyámhatóság ajtaján ko­pognak a reménytvesztettek, a dacosak, a vádolok. Van­nak rendszeres látogatók, akik már ifjúkoruk óta ide­járnak, de minden nap jön­nek újak is. Nem kevesen. Nyíregyházán a hétnek két napján van ügyfélfogadás. Kopognak az ajtón máskor is. öt percet késnek. Középkorú asszony lép be illedelmesen. A lánya miatt... — Kérepn, #P el akarom venni a lányomtól a gyere­két, az unokám. A kicsi nem viselheti az anyja őrült sze­szélyeit. Elzüllött, kérem szépen — nehéz ezt egy anyának kimondani *=-, mindennel törődik az, csak a gyerekkel nem. Magamhoz Szülők q gyámügynél A mattot a gyermek kapja akarom venni, én felneve­lem, otthona, ennivalója lesz míg élek-.. Készül a jegyzőkönyv. Az anya beleegyezésével simán menne a dolog, ellenkező esetben — állami gondozás. A nagymama tiltakozik, ő nem adja semmi pénzért... Kattog az írógép. Fehérkö­penyes lány jön, munká­ból. A testvéreit követeli az anyjától, mind a négyet, mert nem bfrja tovább néz­ni a sorsukat. Elisszák a szülők a pénzt, a gyereknek meg egy cipőre sem telik. Ö vállalja a gondozásukat, pontosan még nem tudja mit vállal, csak azt, hogy el kell vállalnia. A gyámhatóságon több nő panaszkodik mint férfi. A gyermek sorsának intézésé­hez mindkét szülő megjele­nése szükséges. Ilyenkor jönnek. Vagy elkerü­lik egymást. Sokszor hete­kig nem tudják egyszerre megidézni őket. Valamelyik mjndig talál kibúvót. A gyer­mek addig vergődik — egyik helyről a másikra- A szülők elfoglaltak a saját igazuk bizonyításával. Könnyes szemű munkás­asszony mondja panaszai. — Az ember hónapok óta nem adja haza a pénzt. Egyik napról a másikra ten­gődöm a három kisgyermek­kel. Törvényt kérnék az uram ellen! Tegnapelőtt majdnem halálra verte az egyik gyereket, én a vé­delmére keltem, nekem meg a karom törte el, és elzavart bennünket a háztól. Most szanaszét van a család. He­tedik éve lassan, hogy ál­landó rettegésben élünk. Szégyelltem én kérem ide­jönni, panaszkodni, de most- már nem bírom tovább. Vá­lás? Arra még nem gondol­tam. Három gyerekkel meg­gondolja az ember. Eddig bíztam benne, hogy meg­változik, de belátom — teljesen reménytelen. Tárgy: Óvintézkedés, Feljelentés ifjúság elleni bűntett miatt. MIT TEGYEN? Nő az akta-halom. A tra­gédiák hordozói. A gyám­hatóság saemoru dolgai között akad azért biztató is emberségből. Ilyen az örök- befogadás. Csodálatos do­log, amikor egy gyermek megfelelő otthonra talál Persze, ezzel is van gond elég. Az örökbefogadók ta­nácstalanul kérdezik, meg- mondják-e, hogy nem ók a vérszerinti szülők? És ha igen mikor? Ki tudna ta­nácsot adni erre? Mindket­tőre van jó és rossz példa számtalan. Az egyik házas­pár legutóbb úgy döntött, hogy nem mondja meg, az­tán a gyermek megtudta szomorú körülmények kö­zött. Börtönből szabadult anyja megtudta, hol a gye­rek, és egyszer az utcán je­lentette be neki az igazsá- gott: én vagyok az anyád! Azt csak a gyerek tudja, mit élt át hónapokig... A legnehezebb dolog még­is a láthatás. így hívják szaknyelven a gyermek meg­látogatását, elvált szülők ese­tében. Időben, helyben meg kell egyezni a két ember- neK Kinek, hol adja át, mi­kor? — mint egy árucik­ket. Erre csak ott van szük­ség persze, ahol vitatkoznak a szülők. Nem adják a gye­reket, ellopják, és volt már olyan, hogy hónapokig nem tudták, merre van a gyerek. Éjszaka leteszik a ház elé — mert erre is volt már példa. A lopások, megvesztegetó- sek — nem gyermekszeretet­ből valók, a másikat akarják idegesíteni vele. Igazuk bi­zonyítására sokszor a gyer- meket is felhasználják. Ak­kor jönnek a színpadi jele­netek, a gyermek szemreb­benés nélkül mondja a be­tanult szöveget. Mit tegyen? A GYERMEKÉRT? Egymásnak adják a kilin­cset. Aki délelőtt megnyu­godva ment el, zokogva jöp vissza délután- Néha percek alatt változnak az emberi sorsok. Mindent kértek már itt, még fogamzásgátlót is. A legsürgősebb intézkedést: a kivizsgálást. Az igazságszol­gáltatást. A rendet. A tör­vényt! Persze mindezt á gyermek érdekében. De sokan összekeverik a gyermek érdekét a saját ér­dekükkel. Gyanúsítani sen­kit nem lehet, ám jó lett volna megtudni, hogy ezen a napon hányán követelték a gyereket a pénzért csupán... Mert megy a sakkozás a gyerekkel, de a mattot min­dig a gyerek kapja. És ez a legborzasztóbb. Kollilh Adrienn»

Next

/
Thumbnails
Contents