Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
ím. Július 98. Wrr V‘T-M*GV'ÁWCfT&7r<9 3. oMa! Nagy sikert aratott Zalatnay Sarolta táncdalénekesnő. Hz elstt NYÍR—SZÚR „ KiSZURtak” az újságírókkal. A színészek válogatottja egy góllal jobbnak bizonyult. Szoros küzdelem, nagy hajtás, a végeredmény: 7:6. De kellett is a sok gól, hiszen annyian szorongtak a nyíregyházi stadionban vasárnap délután a NYIR- SZUR-on, mint amennyien máskor a Spartacus-Petőfi egy teljes szezonján jönnek össze. S láttak annyi gólt is, mindenki nagy örömére. Petárdák robbantak, a műsorközlő „történelmi” eseményt jelentett be: először van színész—újságíró rangadó Nyíregyházán. Aztán jöttek a csillagok, a világot jelentő deszkák és a tánczene egének csillagai. A közönség szórakozni vágyott, s Erzsébet királynőtől Maigret fel Ügyelőig — illetve az őket megszemélyesítő színészekig — mindenki azon volt, hogy ez mind jobban sikerüljön. Pukkantak a vicc-poénok, kiderült, hogy egy stadion közepén elhelyezett beat-zenekar hangja egészen elviselhető — ! a pálya túlsó szélén. Majd húszezren — kitűnő rendezés mellett — szórakoz- : tak ezen a vasárnap délután, • a nyíregyháziak, amelyen ki. NYIRták, SZURták az élet fonákjait, egyértelmű kétértelműséggel jól „megaszond- ták” mindenkinek. S utána bebizonyították: a labda gömbölyű, itt is úgy gurul, mint . másutt, de nem mindenkinek j engedelmeskedik. Szöveg: Foto: Lányi Botom* Elek Emil Albert Ferenc rendező és Alfonzé tréfa mester „utazása”. Hacselc és Sajó: Kibédy Ervin és Hlatky László jelenete. A humoristák klubjának képviselői: György. Somogyi Púi és Mikes Hümorfesztlvái Júniusban 170 milliméter csapadék Volt ennél hidegebb július is! Hétfőn reggel Nyíregyházán a meteorologiai állomáson 14’ Celsiust mértek. Általában mindenki fázott és szidta a hideg, esős időt. Érdeklődtünk : vajon tényleg ilyen rendkívüli-e az időjárás napjainkban. A válaszból kiderül, hogy Voit már hasonló, sőt rosszabb is. Igaz, ez nem vigasz, különösen most, amikor a rendkívül csapadékos június után a mezőgazdaság számára létkérdés lenne a meleg. Az elmúlt hónapban 170 milliméter eső hullott, is sajnos s mostanival tetézve súlyos belvízhelyzet állott elő. De egy pillantás az elmúlt evekre. & látható: a hőmérséklet alakulása bár kellemetlen, de nem egyedi. Az idén július 1 és 22 között eddig csupán három Ölyan nap volt amikor a hőmérséklet elérte a 30 fokot (a maximum 32,5 volt), hét napon át volt húszfokos a napi átlaghőmérséklet, és a minimum egy alkalommal 10,7 fokos volt. Az elmúlt esztendő hasonló időszaka szinte teljesen megegyeztett a mostanival. Biztatóbb volt az 1972-es év. amikor is 22 napból 8 olyan volt. amikór 30 foknál melegebbet mutattak a hőmérők, a maximum a egy tizeddel több volt. Igaz, a húszfokbs napi középhő- mérsékletet akkor 13 napon át észlelték. Igencsak furcsa volt viszont az 1971-es év. Ekkor július első 22 nápjá- ban csupán egy (1) 30 fokon felüli nap akadt, általában hűvös volt az idő. és a minimum 8.2 fok volt. Egy kis ugrás még vissza, 1968-ra. amikor aztán igazi július volt. Ä 22 napból 8 olyan akadt, amikor a meleg 30 fok fölé emelkedett- a maximum (még rágondolni is furcsa!) 36(3 fok és a mihifhufn 11,8 Celsius volt. Tegyük hozzá: a meteorológiai megfigyelések szerint a júliusi időszákban mindig be-beugrik egy-egy hidegebb hullám ezek időtartama gyakorta eléri az egy hetet is. A vigasztaló azonban az Szökött lenni, hogy nincs olyan sok eső, és a fel- melegedés is magasabb, mint mostanában. Az idei július tehát ha mutat is szélsőségeket, nétn mondható egyedülállónak, veszélyessége azonban nagy, hiszen a szűnni ném akaró eső hátráltatta az aratást, nehezíti a gyümölcsök érését, és végül ez is szempont: rontja a pihenők nyári vakációját (bürget) A következő hetekben bizonyára nem panaszkodnak a szórakoztató műsorok kedvelői: augusztus 5-től jelentkezik a rádió által meghirdetett humorfesztivál. Az elmúlt hónapokban megirde- tett „humorvetélkedő” — mint Marton Frigyes, a rádiókabaré ismert rendezője elmondta az MTI tudósítójának — 2117 pályaművet küldtek be. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen a beérkezett anyagok között egyaránt volt háromfelvoná- sos vígjáték és pármondatos villámtréfa. A szakemberek megállaoítása szerint a döntőbe jutott anyagok valóban kellemes percekét ígérnek, a hallgatók bizonyára számos új humorista nevével ismerkedhetnek meg. A felvételeket a legjobb színészek közreműködésével rögzítettéi A közönség szavazata dönti majd el, hogy a bemutatott jelenetek, tréfák, dalok közül melyek jutnak tovább a finisbe, ugyanis a hivatásosok mellett a rádióhallgatók is véleményt nyilváníthatnak. Éppen ezért minden egyes adást megismételnek. Eképermyő ELŐTT Rendkívül érdekes, izgalmas és fölöttéob tanulságos dokumentumfilmes láttunk a múlt héten a „Capuai fiúk üzenete...” címmel, mely döbbenetesen tárta tel a disszi- dens fiatalok hamis illúzióinak szertefosziasát a kapitalizmus valóságos körülményei között — az utazási idény kallós közepén bizonyára nem minden haszon nélkül való figyelmeztetésként. De ez a bravúrosan megszerkesztett dokumentumfilm produkcióként is megállta helyét, s a teljes 70 percre lekötötte figyelmünket. A Capüában lévő első világháborús hadifogolytáborban gyűjtötték össze az olasz hatóságok az Olaszországba disszidált magyarokat. Ebben a menekülttáborban várhattak sorsukra (letelepedési engedélyre, bevándorlási vízumra) hosszú hónapokig, sőt évekig a megtévesztett és megtévedt fiatalok, a meggondolatlanul kalandkeresők, a szerencse és a gydrs meggazdagodás hiszékeny kergetői. Túlnyomó többségüknek hamar kinyílik a szeme, s viszonylag rövid idő után hazatér. Más részük között tenyészik a munkátlanság és kilá- tástalanság szülte bűn, a por- nocsempészéstől a prostitúcióig/ a botrányokozástól a lopásig, s szörnyű mementó- ként a 21 évesen megölt Demeter Józséf sírkeresztje a hasonló tragédiákra is utal.. Mindannyian „az élet és a társadalom peremén” vegetálnak — mint ahogyan egyikük fogalmazta. És az a nagyon kevés, akinek látszólag sikerült célját elérnie? Gerő Erzsébet úgy nyilatkozott, hogy felvették ugyan a stockholmi konzervatóriumba, mégis hazajött, mert „pénzért nem lehet mili- dent megszerezni”. A fizikus egyetemi hallgató nem jött haza, de. a kamera és a mikrofon előtt őszinte: „Azemigráns ihindenhonnan elvágyik, nem lesz se svéd, se angol, se francia...” A dókumentumfilmben először a hazatértekkel itthon készített interjúkat láthattuk- hallhattuk, Bán Ernő tapintatosan, megértőén lényegre törő kérdései nyomán. Feltűnt a nyilatkozók természetes, közvetlen őszintesége, ami a riporter bizalomkeltő és jó légkörtererrítő készségét dicséri. Kendőzetlenül tárta fel az igazságot a disszideiis- sorsról az emigráns magyar nyelvű sajtó jól összeválogatott szemléje, hirt adva a tábor botrányairól és á dissíi- densek kétségbeesett segélykiáltásairól is. A haladó olasz sajtó a valóságnak természetesen megfelelő híradásairól, a disszidensek éhségsztrájkjáról, betegség, munkanélküliség miatti segítség kéréséről jólesően értesültünk a műsorból, csakúgy, mint arról, hogy haíadó olaszok (pl. az ügyvéd) megértő emberséggel nyilatkoznak megtévedt fiataljainkról. Persze csak azokról így, akik ezt a jelzőt érdemlik...) A táborbeliekről, napjaik múlásáról rejtett kamerával készített felvételek voltak természetesen a legizgalmasabb dokumeritumok a filmben, kényszerű szaggatottságuk ellenére is. Nem kevésbé sikerültek a műsor utolsó harmadában az Olaszországban, Dániában, Svédországban készített interjúk. A megkérdé- zett disszldens fiatalok sokszor nyers őszinteséggel beszéltek az embertelen világ farkaserkölcseiről. A valóság- hitel egy dokumentumfilmnél magától értetődő követelmény. Mégis megemlítjük, hogy ez a helyszínek, a „közeg” hatásos érzékeltetésével mo3t a szokásosnál is meggyőzőbb volt, amiben Hildé~ brand István kiváló operatőri munkája nagyban részes. Merkovszky Pil A EBTO MELLETT A Tudomány és művészet rovatban a múlt héten az esztétikai nevelés témakörében a kreativitásról, az alkotókészségről hangzott el igen érdekes kerekasztal-be- szélgetés a Kossuth-adón. Bármennyire eivoritnak is tűnt ez a téma. a rádióújságban az adást hallgatva kiderült, Hogy nagyon is gyakorlati kérdést ismerhetünk meg, kiváló szakemberek szavaiból. Nemcsak a művészi adottságú emberekben szükséges már gyermekkorban kifejleszteni az alkotókészséget, hanem minden értelmes gyermek esetében erre kell törekedni. Arra ugyanis, hogy a maga szintjén, meglevő ismereteinek felhasználásával, illetve kiegészítésével, problémát tudjon megoldani. Azért szükséges ennek a készségnek a kifejlesztése már gyermekkorban, mert az ekkor elmulasztott lehetőség később már ném jelentkezik újra. A gyermeknek tehát ne csupán válaszokat adjunk kérdéseire, hanem lehetőleg olyan válaszokat adjunk, amelyekből — kis segítséggel — ő maga találja meg kérdésere a feleletet. Azért IS fontos, nogy ezt a készséget kifejlesszük gyermekeinkben — vonhattuk le magunk Is a következtetést ebből a ke- rekasztal-beszélgetésből — mert minden termelő tevékenységben, minden hasznos munkában van kreatív alkotó elem. A termelés hatékonysága és elsősorban a? tmber érdekében úgy hasznos megtervezni és végeztetni a termelést, az üzemi munkafolyamatokat, hogy a dolgozók a maguk munkáját mindig alkotó örömmel végezhessék. Ha nem így végezhetik, akkor testileg, szel- 1 mileg előbb-utóbb megrokkannak áz örőmtelen, monoton munkától- A termelő munkát is lehet alkotó, sőt — nem túlzás — művészi módon végezni. Elsősorban laikusoknak, > hallgatóság szélesebb rétegeinek szólt ez a műsor. Ennek tudatában is voltak á beszélgetés résztvevői, fogalmazásukon érezhető volt abbeli igyekezetük, hogy közérthetően fejezzék ki magukat. Azonban nem teljesei! sikerült ez az adás egészét tekintve. Jó lett volna, ha még kevesebb szaknyelvi kifejezést használnak. így több helyen inkább zártkörű kerékasztalnak hatott ez a beszélgetés, mintsem annak, aminek szánták: ismeretterjesztésnek. Ez nyilván a beszélgetést irányító szérkesz- tőriporteren is múlott. Még egy tanulságos éé hasznos művészeti jellegű előadás ragadta meg a figyelmem ezen a héten. Dr. Székely György szinháztör- ténész beszélt a képzőművészet és a színpad kapcsolatáról: a díszletek és a színpadképek koronkénti változásáról. Nagyon kellenek az ilyen előadások, mert nagyon szükségesek az ilyen ismeretek a színházlátogató közönségnek. Nagy tömegek járnak rendszeresen színházba. A díszleteknek, a színpadképnek a mű mondanivalóját, az előadást segítő funkciója, feladata van. A művet és az előadást jobban érti és élvezi a néző, ha ismeri a díszletek szerepét, a színpadkép jelentését. A televízióban nem régen ért véget egy drámatörténeti sorozat, ebben sajnos nem esett szót emlékezetem szerint, a díszletek szerepéről. Jó lenne á televízióban is — mert itt 4 szót a látvány segíti — egy színpadművészeti sorozatot látni. Seregi istváa
