Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

1974. július 53, KT5LET-MAGY ARORSZÄÖ Munkahely és légköre A MINAP EGYIK KÖNY- NYÜIPARI ÜZEMÜNK ve­zetőjével arról beszélgettünk, hogy az alkotó munkahelyi légkör milyen sok összetevő­ből áll. Mindenekelőtt szá­molni kell azzal, hogy a mun­kás, a kétkezi dolgozó a mun­kahelyén teljes érzelemgaz­dagságával és érzékenységé­vei van ielen s ez éppoly fon­tos körülmény, mint a szor­galma. szakmai tudása és mesterségének szeretete. Per­sze mindezek, a termelés tár­gyi oldala mellett „emberi forrás”-ként jelentkező ható­erők. amelyekkel gazdálkodni mind fontosabb feladatköre a vezetésnek. Egész politikánk­ból következik, hogy a mun­kásembereket be kell vonni az üzem irányi!ásába, s eh­hez gazdag eszköztárat kínál az üzemi demokrácia érvé­nyesítése. Csakúgy, mbit a szocialista brigádmozgalom életformát alakító hatásrend­szere. De elképzelhető-e a mun­kahelyi légkör erősödése a dolgozók és az üzemi vezető­ségek párbeszéde nélkül? Aligha, ilyen párbeszéd, a gondolatok cseréje mind­amellett csak akkor jöhet lét­re, ha a gazdasági, a párt- és tömegszervezeti vezetők leg­alább olyan figyelemmel és körültekintéssel törekednek megismerni e vállalat „em­beri oldalát”, a dolgozók szo­ciális helyzetét, mint ahogy a gazdasági, termelési tényező­ket. A kapcsolatteremtés ak­kor válik hatékonyabbá, ha minél „nyitottabbak” az em­berek, ha a munkahelyi lég­kör alapja a rendezettség és bizalom. Ha a döntések több­ségi álláspontot is képvisel­nek. Ehhez az szükséges, hogy az „üzemi négyszög” tagjai és vezető beosztású munkatársaik messzemenően megismerkednek minden egyes dolgozó problémáival. Van-e lakása, rendezett-e a családi élete, tovább tanul­nak-e a gyermekei, s milyen a munkahelyi, továbbá a tár­sadalmi közérzete? NEHEZEBB ÍGY VEZETNI? Nehezebb, de eredményesebb. Az ember fejlődése, önmeg­valósítása a munkája által megy végbe, összhangot te­remtve a munkahelyi és sza­bad időbeli tevékenysége közt. A fejlődés társadalmi méretekben is mindinkább gyors ütemű és dinamikus. Ez — Közel kétszáz terméket szakosítottunk, szinte min­den termékcsoportot végig­vettünk. Márpedig az a sza­kosított, amelyet legfeljebb három ország gyárt és a töb­bi ország nem veszi mástól ugyanazt a gyógyszeralap­anyagot — ismerteti mun­kájukat Valovics Gyula. A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatója egyike azoknak a magyar szakembereknek, akik a KGST munkájában tevőle­gesen résztvesznek. A vegy­ipari állandó bizottságon be­lül működő gyógyszeripari munkabizottság tagja, ebben a minőségben dolgozik azért, hogy a szocialista országok közötti gazdasági együttmű­ködést elmélyítsék, a kölcsö­nös előnyökön alapuló sza­kosított termelést a gyógy­szeriparon belül meghonosít­sák. — Ide, s tova tizedik esz­tendeje veszek részt az ülé­seken. Voltam már az NDK- ban, Bulgáriában, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban, Szovjetunióban, Romániában és Magyarországon két­szer is — sorolja az üléssza­kok helyeit. — Olyan fontos dolgokat tárgyalunk, mint a gyártásszakosítás, a tőkés import kiváltása, de foglal­kozunk olyan kérdésekkel is, mint a kutatás összehango­lása, a szabványosítás. Én főképpen a gyártásszakosí­tásban működök közre. A gyógyszeripari munka- bizottság évente egy alka­lommal, általában szeptem­viszont előírja, hogy egész életformánknak is alkalmaz­kodnia, korszerűsödnie keil ahhoz, hogy megfeleljünk a mindennapi feladatainknak. A két világrendszer közti küzdelemben máris szemmel látható a szocializmust építő társadalmak fölénye, így ha­zánké is. Elsősorban a társa­dalmi viszonyaink rendezett­ségével és etikai vonatkozás­ban a kisebb és nagyobb cso­portok együttélése terén. Oly­kor mégis úgy tűnik, nem élünk eléggé bátran és kez- deményezően azokkal az ér­vekkel, amelyek megfogal­mazhatók e társadalmi szim­biózis eredményeként. Pedig volnának — és van­nak -r- érveink bőviben. Tör­ténelmi előzmények nélkül bontakoztattuk ki hihetetle­nül rövid idő alatt a szocia­lista demokrácia segítő (tár­sadalmi szabályozó) rendsze­rét. A munkahely életében ennek része, vetülete az üze­mi demokrácia. Persze az üzemi' demokrácia is folya­matként érvényesül s éppen az egyenlőtlen fejlődés tör­vénye miatt a megvalósulás lépcsőzetes lehet. Itt van sze­repe a cselekvésre késztető politikai és kulturális tudat- formáló nevelőmunkának, a közművelődést előmozdító ok­tatási formáknak és az üze­mi demokrácia nyílt fórumai­nak. Ez utóbbiak fontosságá­ra rávilágít, hogy az erkölcsi és anyagi ösztönzők is csak akkor válhatnak eredményes­sé, ha egy-egy ilyen termé­szetű döntés, legyen az egy­személyi béremelés, találko­zik a többségi állásponttal. Tíz esztergályc« vagy la­katos egyazon munkahelyen pontosan ismer egymás em­beri és szakmai értékeit. Pontosabban, mint bármely munkahelyi vezetőség, ha még oly jól is irányítja a rá­bízott üzemrészt. A termelé­kenység, a hatékonyabb mun­ka szempontjából is indokolt, hogy a munkahelyi csoportok vagy üzemi kollektívák, szo­cialista brigádok ne éljenek át ellentmondásokból eredő káros feszültségeket. Nem ke­vésbé fontos ez az emberi ol­dal szempontjából. Aki isme­ri az üzemek világát, tudja, hogy mind.'g adódnak várat­lan helyzetek, rendkívüli fel­adatok. Egy szociológiai fel­mérés kimutatta, hogy a munkával kapcsolatos elége­dettségre vagy elégedetlen­ber végén,' október elején tartja üléseit. Egy hét alatt tárgyalják meg az előterjesz­tésre kerülő kérdéseket, s a készített ajánlások után az országok között létrejövő két­oldalú tárgyalásokon születik meg a végleges döntés. — Ismerni kell a különle­ges KGST-nyelvet — magya­rázta az igazgató. — Vala­hogy így kezdődik minden: a bizottság „Célszerűnek tart­ja, hogy •.vagy „Ajánlja a tagországoknak, hogy •..” Akkor tevékenykedünk jól szervezetten, ha olyan aján­lásokat dolgozunk ki, ame­lyekben minden ország érde­ke megfelelően érvényesül, és akkor a végrehajtással sincs baj. Közben az évek szívós munkája révén egyre több kérdésben vallanak közös né­zeteket a tagországok képvi­selői a tárgyalásokon. — Eljutottunk arra a szint­re, hogy föl kell mérni a szakosításokat. A kutatás például az egyik legdrágább a világon, a koordináció azt a célt szolgálja, hogy ezt a költséget csökkentsék az egyes országokban. Egyre in- káob az operatív munka ke­rül előtérbe, hogy elfogad­ják az ajánlásokat, amit a munkabizottság kidolgoz. A bizottság tagja egy­ben az ország negyedik legnagyobb gyógyszergyárá­nak a vezetője Valovics Gvula személyében. Nyil­vánvaló, hogy ebből a szempontból is hasznosítani ségre olyan tényezők hatnak — főképpen a fiatal munká­sok esetében —, mint a mun­ka tartalma, a kereset, a szak- képzettség növelésének lehe­tősége, a munka változatos­sága, a munka szervezettsége, a vezetők és a munkások jó viszonya és végül a fizikai megterhelés. EZZEL KI IS RAJZOLÓ­DIK a vezetési kultúra mai követelményrendszere. Az egészséges és alkotó munka­helyi légkör tehát nem önma­gától előálló folyamat, ha­nem nagyon is tudatos szer­vező-irányító munkát igénylő feladatkör. Igényli nemcsak a tájékoztatást, hanem a tájé­kozódást is mindkét oldalról, örvendetes, hogy mind na­gyobb számban akadnak jó példák országszerte. Említet­tük az „üzemi négyszög”-et. Nos, ha minden egyes vezető ismeri a saját munkájának összefüggéseit — az irányítás gazdasági és emberi oldalát —, s ha gyakran kisebb-na- gyobb konfliktusok feloldása útján, de létrejön az egyezte­tés, akkor már beszélhetünk igényes vezetési gyakorlatról. Ebben helye van a gazdasági­üzemi feladatok pontos és széles körű ismeretének, a párt- és tömegszervezAí élet dinamikus fejlődésének, an­nak. hogy minden egyes dol­gozó egészséges közéirzettel végezze munkáját az eddigi­nél jobban tulajdonosnak érezze magát, s a munkahelyi tevékenységéhez kösse saját fejlődését is. Ehhez csakis a szocializ­must építő társadalmunk ad mind nagyobb lehetőséget. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy hazaszeretetünk a munkahely —és a szőkébb lakókörnye­zet — szeretete által realizá­lódik, válik valóságossá. Nagy szerepük van ebben a közös­ségi vonásoknak, az egyéni, a csoport- és a társadalmi ér­dek egyensúlyának, mint a mindennapi munkában ki­küzdött eredménynek. <H.) tudja az üléseken elhangzot­takat. — Az Alkaloidának, mint gyárnak ebből nagyon sok közvetlen haszna nincs. Bár például az NDK-val létrejött kooperáció a berlini ülés után született meg. Viszont nagyon jó dolog a személyei kapcsolat, hogy szinte évei; óta ugyanazok vannak a bi­zottságban, s több dolgot meg tudunk oeszélni. És — bár furcsa — arra is jó, nog találkozunk a saját magyar jainkkal. Néha késő éjsza káig elvitatkozunk. Előny hogy az ember állandóan tá­jékozódik a gyógyszeripai kérdéseiben, hogy közvetle­nül tudja meg az újdonságo­kat, bár ugyanezeket, az ülé­sek jegyzőkönyveit a gyárak is megkapják. Az ülésszakon orosz nyel­ven folyik a megbeszélés. Valovics Gyula is a nyelv is­merete révén — a Szovjetu­nióban végezte tanulmányait — került be először a ma­gyar delegációba, amely ál­talában 15-16 tagból áll és igen aktívan vesz részt a ta­nácskozásokon­— A magyar gyógyszer- ipart tartják a legfejlettebb­nek a KGST-ben. Ez egy­részt nagyon megtisztelő, másrészt ezt a szin+et akarja elérni mindenki és nekünk állnunk kell a versenyt. A KCST fennállásának 25. évfordulója alkalmából a vegyipari állandó bizottság áttekintette a gyógyszeripari munkabizottság eddig vég­zett tevékenységét is. Elis­meréssel adózott a bizottság­ban végzett munkáért, amely­ben egy Szabolcsban élő mérnök is tevékenykedik. Lányi Bolond Állni a versenyt Kettőből — egy jobb Újszerű iskolaegyesülés Berkeszen — Tiszta lap az új tanévre — Városias könyvtár Berkeszen átsuhan a gépkocsi. A 4-es főút mentén fek­szik, itt épült a falu főutcája, az „átmenő” utas. alig lát többet. Legfeljebb a gyermekotthon jellegzetes épülete ma­rad az emlékezetében, ahol háromszáznál több állami gondo­zott gyermeket nevelnek. A falu lakóinak száma néhánnyal haladja meg az ezret, de a gyermekotthon lakóival együtt 1342 körül van­Mit jelent a gyermekott­hon léte a faluban? Igaz-e a fény árnyék hasonlat, aho­gyan a részben osztott rend- szeiű viszonylag elmaradott községi iskola és a jól fel- szeielt, új 14 oktatási helyi­seggel gazdagodó gyermek- otthoni iskola viszonyát jel­lemzik. Hogyan lehetne meg­szüntetni az egy községen belül is oly éles ellátási es szintkülönbséget a két isko­la között? S egyáltalán milyen gon­dok foglalkoztatják a község művelődésének munkásait, akik közül elsőként említik a faluban Cseke Gábort. Út­baigazítóink figyelmeztetően hozzáteszik: csak nem köny- nyű megtalálni az örökmozgó igazgatóhelyettest... Megkésett vakáció Először a községi iskolához indulunk, amely egy mellék­utcában van. arrébb egy kissé a 4-es főúttól. Onnan már eljött. Valószínű haza­ment ebédelni, a gyermek­otthon új iskolájának szolgá­lati lakásában lak k. Ott ke­ressük. A feleség nyit aj­tót. A férje még nem érke­zett haza. Talán leltározik a gvermekotthonban- Elkísér, közben mondja: — A meszelés miatt sza­ladgál. Még a szabadságunk előtt ki akarja meszeltetni a községi iskolát. Pedig én már nem tudom hogyan lesz, de a jövő héttől nem várok tovább. Elvégre mindig lesz valami fontos, ami miatt ké­sik a szabadságunk ... Szemrehányás nélkül mondja Cseke Gábomé, csen­des türelmetlenséggel, amely­ben a féltés érezhető. Elvég­re az embernek pihenni is kell... Cseke Gábort halom könyv, folyóirat, leltározásra váró holmi között találjuk. Véde­kezőn magyarázza, hogy ezt is sürgősen meg kell csinál­ni, mert tiszta lappal akar­ják kezdeni az új tanévet. Helyben is felismerték — a járási és a megyei oktatási szervek is egyetértenek, —— hogy megérlelődtek a félté- . telek a két. iskola egyesítő -! sere. A gyermekotthoni ál-! talános iskolában 240 tanuló j számára teremtettek korsze- • rü oktatási.-nevelési feltété -1 lékéi. A községi iskolába.": j 125 gyermek tanul, részben i osztott osztályokban. Ősztől már időszerűvé vált a kör ( zetesítés- Ha nem egyesítik ! a két helyi iskolát, a felső­söknek a szomszédos Nyír- tassra kell átjárni... — Valójában már az ala­pokat igyekeztünk lerakni korábban is — magyarázza Cseke Gábor, aki kettős 1 gazgatóhelyettes. ö a köz­ségi iskola igazgatóhelyette­se, egyben a gyermekotthon igazgatóhelyettese is, ponto­sabban a gyermekotthoni ál­talános iskola vezetője. El­mondja, hogy a nevelőtestü­leti üléseket már tavaly is közösen tartották, a munka­terveket is együttesen készí­tették. A valamivel több mint húsztagú nevelőtestü­let eggyékovácsolása termé­szetesen a gyakorlati mun­kában valósul meg. A felnőttek bizalma A nyár az előkészítés idő­szaka, amelyben Cseke Gá­bor jócskán kiveszi a részét. Rendezett körülményen" kö­zött akarják elkezdeni az el­ső közös tanévet, kiselejtezik az elavult szemléltetőeszkö­zöket, modern eszközökkel látják el az eredetileg nyolc tantermesre tervezett, való­jában 14 oktatási helyiség­gel rendelkező, ősszel nyíló új iskolát, amely a gyermek­otthon területén épült fel. Minden bizonnyal ősztől a faluban élő nem állami gon­dozott gyermekek is igénybe vehetik... — Az iskolának rangja van a mi községünkben. Olyan emberek lakják Ber- keszt, akik nem csak szülői értekezletre járnak el az is­kolába. Évek óta sikeresek a lelnőttek iskolái, tavaly har- mincketten tettek vizsgát az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályából. Ai évek során 180-200 berkeszi leinőtt ember pótolta a fia­talabb korban kiesett osztá­lyait. Jó örökségbe lépett Cseke Gábor, s jó segítőtár­sakkal — mint Havasi Mik­lós, Komoróezi Béla es má­sok — megnyerték a felnőt­tek bizalmát. Mint múló, elhalványult rossz emléket idézi az első- éveketr amikor a dolgozók iskoláinak megszervezésén fáradozó nevelőket fenntar­tásokkal fogadták- „Nincs itt már szükség az ilyearsi- re. Nemigen van már olyan ember, aki beülne a padok­ba.” — mondogatták a falu­ban. Néhányan a nagy buzgólkodás mögött azt is sejtették: a pedagógusok a plusz kereset miatt ilyen élénkek. Később mindenki meggyőződött róla; a sok társadalmi munkában ráa­dásként kapott óra. egyéni és csoportos foglalkozás egy­szerűen azért volt, hogy még műveltebbé váljanak a ber­keszi emberek... A Ha a lánc megszakadt — Nekem könnyű dol­gom volt — folytatja a fel­nőttek oktatásának patrónu- sa. Cseke igazgatóhelyettes. Mint a népfrontbizottság titkára ilyen alkalmakat is felhasználtam arra, hogy oldjam a gátlásokat, az ide­genkedést, ami a felnőttek egy részét még visszatartotta a tanulástól. Mosolyogva említi; annyira megszervez­ték az iskolábajárast, ha a lánc valahol elszakadt, más­nap az egész osztály ott ter­mett ... Láncszeren jöttek ugyanis az órákra a felnőt­tek, az utca végén lakó be­zörgetett a legközelebbi „di­áktárshoz”, s együttesen a következőhöz, nehogy valaki kimaradjon . Mindenkiből persze alig­ha lehet felnőtt diákot fa­ragni. Ennek ebenere ősztől is meg akarják szervezni a felnőttek iskoláját- S van egy új tervük is. a felnőttek szakmunkásképzésében is részt akarnak venni. Mert nem állhatnak meg az első lépcsőnél, az emberek azért végzik el általában az álta­lános iskolát, hogy utána szakmunkássá válhassanak. Különösen a tsz-beli gépko- . csivezetők érdeklődnek az újí tanulási forma iránt, ezzel í ők is szakmásíthatják magú- ” kát. Akik pedig nem vállal­ják a tendszeres tanulást, » azoknak ott van a könyv- * tár .„ Összefogni az ereket Már meg se lepődünk raj­ta. hogy minden szál Cseke- Gáborhoz vezet újra: ő'. ugyanis a falu tiszteletdíjas könyvtárosa. ötezer kötet";' könyvet gondoz, ajánl, köl-í csönöz. Kissé elégedetten—’ kedve mondja, hogy eddigi nem tudta teljesíteni a la­kosság arányához „illő” ot— vasói számot. De akik olvas­nak, azok nem csak olvasó­jeggyel rendelkező látoga­tók. Rendszeres olvasók. S megtudjuk, a másik egyesí­tési elképzelést is: valóságon városi könyvtárat alakíthat­nának k1 ha egyesítenék a községi, a gyermekotthontk, es a tsz-könyvtárat, 10—13 ezer kötet között válogathat- ; na az alig ezernél több ber­keszi. Ez országos rekord­nak is egyedülálló lenne. Egyetlen akadálya jelenleg a helyiséghiány. Hallunk manapság tsz-egyesülésről. vállalati összevonás­ról, iskolaegyesítésről ritkán. Berkeszen erre készülnek, nagy alapossággal. Ezért rövidül meg jó néhány pedagógus nyári pihenője. Berkeszen megérlelődött a sok energiát fel­szabadító szemlélet: az anyagi és szellemi erőforrások kon­centrálása. Ezt jelzi az iskolán túl a könyvtár-egyesítési szándék is, amely reméljük az idők során tetté is érlelődik— Páll Géza Vakációzó pedagógusok Megyénk Pedagógus Szak- szervezetében kereken tízezer ötszáz főt tartanak nyilván. Nagy részük, a tanárok már elkezdték jól megérdemelt és viszonylag hosszú szabadságu­kat a fárasztó tanév után. Kö­zülük néhányan a SZOT és az SZMT szervezésében nyári1 üdültetésen vesznek részt. Az SZMT szervezésében a legjelentősebb idei lehetőség a lengyelországi társasutazás. A swidniczai Pedagógus Szakszervezettel kötött meg­egyezés alapján egy kéthetes turnusban utazik ki negyven­hét fő. A július 7-től július 22-ig tartó üdülés igen színes programot kínált a jelentke­zőknek. Szerepelt benne Auschwitz, Katowicze, Krak­kó, a nevezetes Wie- llczka sóbánya megtekintése, valamint ismerkedés a kör­nyék üdülőivel. Ezt a társas- utazást csereüdültetés formá­jában szervezték. Ezenkívül még háromféle magyarországi üdülési lehe­tőséget biztosított az SZMT megyénk pedagógusai számá­ra; Miskolcon, Fonyódon és Szoboszlón. — Fonyódon június 18-tól augusztus 21-ig tart az üdülé­si idény. Hat turnusban 10— 12 napos időszakokra várják a vendégeket. Turnusonként tizenkét egyéni üdülőt és ti­zenhárom, maximum négy tagú családot fogadnak. Az egyénieket egy villában, a családosokat pedig egy gim­náziumban helyezik el. — Miskolcon a július 2-től augusztus 26-ig tartó idény­ben négy turnust fogadnak. Minden turnus két hétig tart, s egyszerre öt család utakhat. Szállást a vendégeknek a Ne­hézipari Egyetem kollégiu­mában biztosítanak. — Szoboszlón az SZMT sa­ját épületében, valamint bé­relt villában helyezi el a vendégeket, akik hat turnus­ban, a június 6-tól augusztus 28-ig terjedő időszakban nya­ralhatnak Egyszerre 47 fő számára biztosítanak helyet, akik kéthetenként váltják egymást. Itt előturnus is volt május 9-től 23-ig, melyen 6-» 8 fő vett részt megyénkből. A SZOT összesen 187 jeJ gyet küldött az idén megyénk pedagógusainak, s ebből mindössze 27 darab családos. A lehetőségek tehát meg­lehetősen szegényesek. Külö­nösen akkor tűnik ez fel. ha látjuk, hogy a jegyek jelentős hányada nem is a fő, hanem az utószezonra — augusztus végére, szeptemberre, sőt de­cemberre — szól. így a be­utalók nagy részét a nyugdí­jas pedagógusok kapják meg. Igaz, a jegyekhez meglehe­tősen olcsón hozzá lehet jut­ni. A költségek 65—70 száza­lékát a szakszervezet fedezi. De gondoljunk csak bele, ezek az üdülők elsősorban át­alakított gimnáziumokban, kollégiumokban biztosítanak helyet a nevelőknek. A peda­gógusok íehát az üdülésük alatt is iskolai létesítmények­ben laknak, s bizony menzát esznek. Nem hiszem, hogy ez különösebb kikapcsolódást je­lentene számukra. Ugyanis program sincs. Ezekben az üdülőkben nem működik kui- túrfelelős, így az esős dél­utánokon csak teng-leng az ember, (házi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents