Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JÚLIUS 33, KEDD

Nagygyűlés Budavesten

Lengyelország újjászületése 30. évfordulóján

r Harminc esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én Lengyel, ország náci megszállás alól elsőnek felszabadult területén közzétette a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság a júliusi kiáltványt, meghirdette a népi hatalom programját. E napot tekinti születése napjának a népi Lengyelország. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn délután nagygyűlést rendezett a Ganz-MAVAG művelődési központban.

Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsé, nak főtitkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Rácz Pál, külügyminiszterhelyettes, Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá a VIII. kerület és a Ganz-MÁVAG gyár vezetői a társadalmi szervezetek képviselői.

Az elnökség tagja volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is.

A lengyel és magyar Himnusz hangjai után Bánki Zsuzsa, Jászai Mari-díjas színművésznő szavalata következett, majd Sarlós István megnyitó szavaiban köszöntötte a résztvevőket, s átadta a szót Huszár Istvánnak, a nagygyűlés szónokának.

Huszár István beszéde

Bevezetőben méltatta a

„Júliusi Kiáltvány” történelmi jelentőségét, majd arról beszélt, hogy a manifesztum közzétételét követően Lengyelország földjén még hosz- szú ideig rendkívül súlyos harcok dúltak. A Balti-tengertől a Kárpátokig terjedő arcvonalon minden előretörést véres áldozatok árán kellett kicsikarnia a szovjet hadseregnek és a lengyel hadseregnek. A visszavonuló fasiszták módszeresen elpusztított városokat, falvakat hagytak maguk után. Krakkó kivételével szinte valamennyi nagyobb lengyel város romhalmazzá vált. Varsóban az épületek mintegy 75 százaléka rombadőlt, a háború előtt több mint egymillió lakosú fővárosban alig 200 ezren maradtak életben. A fékevesztett náci terror mintegy 6 millió lengyel életét oltotta ki az országban. Közülük 1 millió 300 ezer 14 éven aluli gyermek volt. Lengyelország lakosságának 22 százaléka esett az értelmetlen öldöklés áldozatául. S elpusztult a nemzeti vagyon 40 százaléka. Felrobbantott üzemek, kiégett városok, tönkrement mezőgazdaság, a legalapvetőbb élelmiszerek és iparcikkek, a legszükségesebb gyógyszerek hiánya — erről a mélypontról kellett elindulnia az új népi államnak.

— A lengyel nép nem ajándékul kapta a szabadságot és önállóságot, hanem súlyos véráldozaiokkal váltotta meg jogát a függetlenséghez. Az új Lengyelországért küzdött és hozott áldozatot a szovjet hadsereg. Nélküle a még oly hatékony lengyel partizánmozgalom, s a még oly hősiesen harcoló lengyel hadsereg sem lett voina elég erős, hogy kiűzze a fasiszta hordákat az országból. Akárcsak más közép-európai népeknek

— köztük a magyar népnek

— Lengyelország népének is a Szovjetunió léte és hősies antifasiszta harca adta meg a lehetőséget a demokratikus állam és a népi hatalom megteremtésére.

1944. július 22-én az új Lengyelország a világ haladó

erőinek oldalára állt. A dolgozó nép szolgálatában olyan politikát lett magáévá, amely- lyel az emberiség legszebb, haladó eszméit kívánta megvalósítani. S a háromnegyed évvel később, 1945. áprilisában megkötött lengyel—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés még világosabbá tette, hogy Lengyelország útja a szocializmus felé vezet.

— Abban, hogy Lengyelország a második világháború befejezése után az egyedül helyes úton indult el, döntő szerepe volt a lengyel munkáspártnak. Ez a párt azért küzdött, hogy valóra váljanak a forradalmi lengyel munkásosztály hét évtizedes harci céljai. Ez a párt volt az, amely megteremtette a lengyel munkásmozgalom egységét, miután 1948. decemberében egyesült a Lengyel Szocialista Párttal.

— Az új marxista—leninista párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt átvette a lengyel munkásmozgalom forradalmi hagyományait, irányította és befejezte az ország újjáépítését, végrehajtotta a földreformot, az ipar és a bányák államosítását, megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását. S Lengyelország újjászületésének 30. évfordulóján a jól végzett munka fölött érzett jogos büszkeséggel állapítható meg: a lengyel munkásosztály, a lengyel nép — marxista—leninista pártja vezetésével — olyan sikereket mondhat magáénak, amilyenekre történelme folyamán nem volt példa.

A továbbiakban hangsúlyozta: népünk mindig megkülönböztetett testvéri figyelemmel kísérte a lengyel nép életét. A két nép között a tör. ténelem során létrejött igen szoros kapcsolatok, a gyakran azonos külső elnyomókkal folytatott küzdelmek, az azonos célokért — a nemzeti önállóságért — vívott harcok teremtették meg ennek a testvéri együttérzésnek az alapját.

— Baráti kapcsolataink a

lengyel népi állam és a magyar népi demokrácia létrejötte és megszilárdulása után már új, szocialista alapon fejlődik tovább. Az 1948. júniusában megkötött magyar— lengyel barátsági együttműködési és kölcsönös segítség- I nyújtási szerződéssel a népeink közötti barátság sok évszázados hagyományai átalakultak az azonos társadalmi rendű, szocializmust építő államok szolidaritásává, szoros és sokoldalú együttműködésévé. Együtt veszünk részt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének munkájában, és számos feladatot oldunk meg együtt a (SUST- ben is. Közösen, a többi szocialista országgal együtt tevékenykedünk az európai béke és biztonság megteremtésén, küzdünk a nemzetközi enyhülés és a békés egymás mellett élés politikájának következetes érvényesüléséért.

— Hazánk és a Lengyel Népköztársaság jelenlegi kapcsolatai azonban nem korlátozódnak csupán az elvi, ideológiai, nemzetközi kérdésekben megnyilvánuló szoros nézetazonosságra. és baráti egyetértésre. Kétoldalú kapcsolataink legszemléletesebb bizonyítéka gazdasági és kereskedelmi téren fennálló együttműködésünk. Lengyel- ország sorrendben a negyedik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, hazánk pedig a hatodik helyet foglalja el a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmében.

Gazdasági kapcsolataink néhány területen különösen jónak mondhatók. Eredményesen működik az első szocialista közös vállalat, a HALDEX, amely 1959-ben történt megalapítása óta több mint hárommillió tonna szenet hasznosított a meddőhányókból. Ismert a magyar— lengyel timföld-aiumínium- szerződós. Mindkét népgazdaság számára előnyös kooperáció alakult ki a különféle vegyipari ágazatok között, elsősorban a műszálgyártásban. Ebben az évben megállapodtunk abban, hogy Lengyelország többek között napi 6 ezer tonna teljesítményű cukorgyárat, valamint öt tengerjáró kereskedelmi hajót gyárt nekünk, mi pedig komplett állattenyésztő telepeket, takarmánykeverő üzemeket, gyümölcstárolókat szállítunk Tárgyalunk több, közös beruházással létesítendő üzemről is. Vizsgáljuk például egy évi 10 ezer tonna fonalat gyártó pamutfonoda megépítési lehetőségét Lengyelország területén.

— Az 1971—75 közötti időszakban országaink kereskedelmi forgalma meg fogja közelíteni a másfél milliárd rubelt. Ennek ellenére úgy véljük, még távolról sem merítettük ki azokat a lehetőségeket amelyek országaink gazdasági kapcsolatainak bővítésében, a szakosításban, a termelés 'összehangolásában, a műszaki-tudományos együttműködésben mindkét részről fennállnak. Bizonyos, hogy folyamatban levő tárgyalásaink tovább erősítik majd a két népgazdaság sokrétű együttműködését.

(Folytatás a 2. oldalon)

Események képekben

KATONAI DÍSZSZEMLE VARSÓBAN. A népi Lengyelország 30 éves Jubileuma alkalmából hétfán délelőtt katonai díszszemlét rendeztek Varsóban, a kultúra és tudomány palotája előtti Felvonu- lás-téren. A lengyel párt- és állami vezetők, Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jaro* szevicz társaságában megtekintette a díszszemlét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. (Kelet-Magyarország telefoto) " .

ÜDVÖZLET A SZOVJET ŰRHAJÓSOKNAK. Az Országos Béketanács táviratban köszöntötte, a szovjet űrhajósokat, Pável Popovicsot és Jurij Artyuhint, akik sikerrel teljesítették a Szaljut—3 űrállomáson 15 napos tudományos programjukat. A világ közvéleményével együtt a magjqa|i békemozgalom is meggyőződéssel vallja, hogy a szovjet űrhajósok, mostani teljesítményükkel, ismét nagyszerű szolgálatot tettek a haladás és a béke ügyének - hangsúlyozza a távirat. Képünkön: Sikeres űrexpedíciójuk után a Csillagvárosban fogadják Pável Popovics (balról) és Jurij Artyuhin űrhajósokat. (Telefoto—TASZSZ-MTI—KS)

Országos tanyai ifjúsági napokat rendeznek Nagykáilóban

Ötezer fiatal vett részt a megyei rendezvényeken

Mátészalkán és Rakamazon 'tartották meg a hét végén a tanyai ifjúsági napok utolsó megyei rendezvényeit. Sza- bolcs-Szatmár megye tanyai településein mintegy kilencezer 26 éven aluli fiatal él. Részvételükkel kétévenként rendezi meg a KISZ megyei bizottsága a tanyai ifjúsági napokat.

Az idén is megtartották a vers- és prózamondó vetélkedőket, a kispályás labdarúgó-bajnokságokat, az ösz- szetett honvédelmi versenyeket, a kispuska lövészversenyeket, asztalitenisz- és sakk- bajnokságokat. A körzeti, járási találkozókon, a megyei döntőkön több mint ötezer fiatal vett részt. Az egész napos programok keretében ifjúsági nagygyűléseket tartottak kulturális műsorral, majd ifjúsági bállal zárták a rendezvényeket, amelyeken nemcsak tanyán élő és dolgozó fiatalok, hanem a munkás- és diákifjúság képviselői is részt vettek.

A tanyai ifjúsági napok rendezvénysorozatának megyénkben má'- hagyományai vannak. Elősegítik a tanyán élő fiatalok politikai, szakmai és általános műveltségének továbbfejlesztését, fórumot teremtenek a közéleti tevékenységre, a fiatalok tehetségének kibontakoztatására. A megye hat járásában és Nyíregyházán több hétig zajló rendezvények ráirányítják a figyelmet a tanyai ifjúság, a tanyán élő gyermekek gyakran hátrányos körülményeire, ugyanakkor javítják a kulturális és sportlehetőségeket. Az ifjúsági szövetségnek az is célja a rendezvénysorozattal, hogy ösztönözzön társadalmi összefogásra, s erősítse a munkás-, paraszt- és diákfiatalok kapcsolatait is.

Az idei rendezvénysorozat elősegítette a KISZ megyei bizottsága védnökségi feladatainak megvalósítását. Tovább fejlődött az „Egy üzemi, egy tanyai KlSZ-alap- szervezet” és az „egy üzem, egy iskola” védnökségi mozgalom. Újabb eszközök, felszerelések kerültek a tanyai kisiskolákba. A tanyákon működő KISZ-alapszervezetek is gyarapították felszereléseiket, elsősorban a szabad idő kulturált, célszerű eltöltéséhez szükséges klubok, helyiségek berendezéseit javították, újították fel.

A hét végén azonban csak a megyei rendezvények fejeződtek be, a program kiemelkedő eseményéi-e két hét múlva kerül sor: a KISZ Központi Bizottságának Mezőgazdasági Ifjúsági Tanácsa es az ifjúsági szövetség megyei szervei augusztus 3-án és 4-én Nagykáilóban rendezik meg az országos tanyai ifjúsági napokat. Az első nap programjában a tanyai KISZ- szervezetek időszerű feladatairól tanácskoznak a meghívott fiatalok, majd szekcióüléseken a városkörnyéki és a várostól távol lévő tanyai KISZ-alapszervezetek feladatairól tartanak tapasztalat- cserét. Ezen a napon kerül sor a tanyai ifjúsági klubvezetők tapasztalatcseréjére, valamint honvédelmi és sport- versenyekre. Kiállítást is nyitnak, amelyen a tanyán élő fiatalok élet- és munkakörülményeit, felszabadulásunk óta eltelt időszak fejlődését, az ifjúság szerepét mutatják be a tablókon.

Augusztus 4-én — vasárnap — ifjúsági nagygyűlés lesz. Ugyanezen a napon tart-, ják a tanyai fiatalok vers- és prózamondó versenyét, este pedig színpompás kultúrműsorral zárul az országos tanyai ifjúsági napok rend«»» vény sorozata.