Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
1 oMal KELET-M AGY ARORS2ÁÖ OT4. JtJBus Az új portugál kormány E. Kovaljov, a TASZSZ tudósítója jelenti a portugál fővárosból: Spinola államfő szerdán bejelentette az új ideiglenes portugál kormány megalakítását. Jóváhagyta a miniszterek névsorát, amelyet Vác Goncalves miniszterelnök terjesztett elé. Spinola nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az új kormányban fennmarad a korábbi koalíció, a kabinet az előzőhöz hasonló kollegialitás szellemében fog működni, azonban nagyobb hatásköre lesz. Az új kormányba bekerültek a „fegyveres erők mozgalmának” képviselői, akik közvetlenül részt vettek az április 25-i győztes antifasiszta felkelésben, valamint a fő politikai pártok képviselői, — a kommunista, a szocialista és a demokratikus néppárt, — amelyek a lakosság hatalmas többségének bizalmát élvezik. A kabinetben helyet kaptak gazdasági, pénzügyi és szociális kérdések szakértői is. Az új ideiglenes kormány miniszterei között olyan tekintélyes politikusok találhatók, mint Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára (tárcanélküli miniszter), Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára (külügymir-'szter), Magalhaes Mota, a demokratikus Néppárt Politikai Bizottságának tagja, a párt balszárnyának egyik vezetője Ctárcanélküli miniszter). A „fegyveres erők mozgalmát” . a kormányban Vasco Goncalves miniszterelnök, Meló Antunes őrnagy és Victor Alves őrnagy (tárcanélküli miniszterek) képviselik, akik a „fegyveres erők mozgalma” legfelsőbb -konzultatív szervének tagjai. A haladó nézeteikről ismert katonatisztek részvétele a kormányban meg kell hogy könnyítse a „fegyveres erők mozgalmának” programjában kijelölt demokratikus célok gyakorlati megvalósítását. A második ideiglenes kormány megalakítása újabb lépést jelent Portugália társadalmi, politikai életének demokratizálásában. A kommunisták, a szocialisták, minden portugál demokrata teljes támogatást nyújt Vasco Goncalves kormányának. A portugál demokraták remélik, hogy az új kormány képes lesz dinamikusabban folytatni az afrikai területek. „gyarmattalanításának” folyamatát és hogy az ország gazdasági fejlesztésének politikáját a „fegyveres erők mozgalma” programjának megfelelően valósítja meg. A portugál demokraták remélik továbbá, hogy az új kormány biztosítja az április 25-én kivívott demokratikus szabadságjogokat rögzítő törvények gyors elfogadását, ami lehetővé tenné, hogy a fegyveres erők mozgalmának programjában kitűzött időpontig, 1975. március 31-ig Portugáliában megtartják az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. At új portugál kormány a politikai megfigyelők értékelése szerint egyértelműen baloldalibb orientációjú Palma Carlos kabinetjénél — írja az AFP, illetve a Reuter is. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy Spinola az új kormány jellemzésekor nem használta az „ideiglenes” szót, hanem „a másódik köztársaság második kormányáról” beszélt. Varsó várja Leonyid Brezsnyevet A népi Lengyelország megalakulása 30. évfordulójának július 21-én kezdődő központi ünnepségeire Varsóba érkezik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A lengyel távirati iroda ezzel kapcsolatos kommentárjában rámutat, hogy a lengyel nép őszinte barátsággal várja az SZKP főtitkárának látogatását. „Brezsnyev elvtárs személyében hazánk régi barátját köszöntjük — állapítja meg a kommentár. Először 1944-ben, a hitlerista megszállók elleni felszabadító harc idején járt lengyel földön, mint a 4. ukrán front politikai csoportfőnöke. Amikor az SZKP élére került, első külföldi útjának egyike Varsóba vezetett. Azóta sokszor járt Lengyel- országban. Harminc éves jubileumunk alkalmából testvéri üdvözletünket tolmácsoljuk a szovjet népnek, az SZKP-nek, amelynek vezetőjét bensőséges érzésekkel köszöntjük hazánkban — hangsúlyozza befejezésül a kommentár. Makaríosz New Yorkba érkezett Csütörtökön — középeurópai idő szerint kora este —— megérkezett New Yorkba Makariosz érsek, ciprusi elnök. A tervek szerint tanácskozik Kurt Waldheim- mel, a világszervezet főtitkárával és részt vesz a Biztonsági Tanács következő ülésén, amelynek időpontját még nem tűzték ki. New Yorkban csütörtökön a Biztonsági Tanács tagjainak képviselői nem hivatalos megbeszélést folytattak a Cipruson kialakult helyzetről. Délelőtt Waldheim a Biztonsági Tanács elnökével és a tanács több tagállamának képviselőjével tanácskozott. — A ciprusiak sohasem fognak belenyugodni a katonái juhta hatalmába — jelentette ki Makariosz ciprusi élnök többezer ciprusi görög előtt Londonban, akik még New Yorkba történt elutazása előtt köszöntötték elnöküket. A támogatás ebben a nehéz időszakban — mondotta — Ciprus népét segíti a harcban. Makariosz elnök hangsúlyozta, hogy a ciprusi’ puccsot a görög katonai uralkodó körök szervezték meg. A görög katonai junta áll a Ciprus elleni lázadás hátterében, amelynek az a célja, hogy megfossza a ciprusi népet a szabad akaratnyilvánítás jogától — hangsúlyozta Makariosz. LÁSZLÓ LAJOS: ilrénbártyászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBÖL 14. — Mondták is, na maga a vaságyat ölelgeti a felesége helyet, meg a fúrószálat. Nem törődtem velük. Akkor egy Cél volt előttem: megmutatni. hogy a kőben, a sziklában is lehet gyorsan fúrni. Szerencsére jött egy új üzemvezető, aki felkarolta a törekvésemet, mert a régi se tette, se vette a dolgokat. El is maradt a vállalat az exporttal. Hanem az új vezető azt mondta: „Maga ment meg minket a gyalázattól” és akkor én olyan sokat dolgoztam, és olyan sokat kerestem, hogy magam sem hiszem el. Tizenkét órát a bányában, utána a napszinten. Alig pihentem. Egy havi bérem 14 ezer forint volt. És akkor hagyott el az első feleségem. A két lányt is magávál vitte, a szüleihez. — Nem volt közöttünk különösebb ellentét. Csak azt nem szerette, hogy alig járok haza. Lehet, hogy nőügyeket is sejtett mögötte, de ezt sóba se említette. Nem tartóztattam, bár meglepett a dolog. Egyrészt azért, mert sohase értett meg engem. Nem érdekelték a vágyaim, a munkám, csak azt nézte, mennyi pénzt viszek haza, és már számítgatta, ebből azt veszek, amabból azt. Meg az igazság az, hogy akkor már ismertem a mostani feleségemet. Az üzem éttermében dolgozott. Néha, ebéd közben, mikor az asztalra tette nekem az ételt, elbeszélgettünk. Az első feleségem nem járt rosszul anyagilag, amíg a lányok kiskorúak voltak, több pénzt adtam nekik, mint amit a törvény előírt. A második asszony nem akadályozott ebben. Becsült engem a munkámért. Tetszett neki, hogv ismernek, becsülnek, tisztelnek az emberek, hogv képviselő vagyok, és hogv dolgozok a köznevekért... Kopogás nélkül nyitják az ajtót. A kislánya jön, s mindjárt szalad is az apjához. — itt van egy katona... — Katona...?! — Igen, kint vár az előszobában, veled akar beszélni... A nyugdíjas felém biccent, és kimegy. Az ajtó nyitva marad. Katonatiszt kezel a bányásszal. A kislány apjába csimpaszkodik, és figyel. Néhány szófoszlány hozzám is eljut. — Hova is kellene mennem? — A lakáselosztó társadalmi bizottság tartaná ülését, meghívjuk... A bányász szabadkozik. — Nem telik az erőmből... Egy-két nap, amíg itthon leszek, aztán, elvtársam, csak ősszel lát engem... Egyébként sem ismerem az ittenieket... A tiszt még próbálkozik. Most jött a városba, ezért kellene olyan ember, aki ismerős és jártas a közügyekben is. De hiába, — Közügyekben... Hol vannak már azok az ügyek? Én mindenről megfeledkeztem... Ne haragudjék, elvtársam... Ezzel búcsúzik a tiszttől, és jön vissza a szobába. De már a szekrényben kutat. Korsót vesz elő, és indul kifelé. — Magát megszerettem... Hozok a vörösből is, addig nézegesse az okleveleimet, az újságcikkeket. Sokat írtak rólam. Sokat. Az újságcikkekből egv kisebb könyvet össze- gyűjthetne. Kongresszusi versenyek, Rákosi, Sztálin Három évtizede szabad Lengyelország 4. Hogyan él a lengyel paraszt és a munkás? A repülőgépről sokszínű parkettának tűnik a lengyel föld: a mezőgazdaság 89 százaléka egyéni gazdaságokból áll, tíz- meg tízezer keskeny parcella ma még az ország éléstára. A későbbiekben természetesen a nadrágszíjj földek gazdáinak életéről írok, hiszen ők vannak döntő többségben, a lengyel paraszt életkörülményeiről csali az • ő életük bemutatásával lehet valóságos képet kapni. Kis kitérővel — térben is — mégis először a Szczecin melletti Kol- bacz faluról szólok néhány szót — a 800 esztendős községben ugyanis az állami gazdaságnak köszönhetően olyan életforma alakult ki, amely semmiben sem különbözik a városi élettől. A faluban újonnan épült négyszintes házak bármely városképbe beillenének. Iskola, egészségház, filmszínház, klub, olvasóterem, óvoda kínálja szolgáltatásait a 18 ezer sertés egyidejű hizlalására alkalmas kombinát dolgozóinak. Az ilyen falu kialakítása tulajdonképpen az egyik elsődleges célja az új közigazgatási rendeletnek, amelyről előző írásomban szóltam. — ön szerint ki él jobban : az egyéni gazda, vagy a szövetkezetben, állami gazdaságban dolgozó paraszt? — teszem fel a kérdést Stanislaw Cheltowskinak, a Zycie Gospodarcze (Gazdasági Élet) című lap főszerkesztőjének. — Egyszerű a felelet. Amelyiknek nyolc órás a munkaideje. Nálunk még nagyon kevés a mezőgazda- sági szövetkezet, de ez a kevés különösen Poznan, Bydgoszcz megyékben nagyon jól - működik, sok jövedelmet biztosít, a községekben igyekszik a városi követelményeknek megfelelő életformát biztosítani. — A LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) a 30 éves évfordulójára kiadott téziseiben olvastam, hogy az egyéni gazdaságok kitűnően kapcsolódnak a tervgazdálkodás rendszerébe... — Igen. Három esztendeje megszüntettük a kötelező beszolgáltatást, amely a fejlődés gátja volt. Minden gazdaságban mindennel kellett foglalkozni, hogy kötelezettségeinek a paraszt eleget tudjon tenni. Most a szerződéses felvásárlás az születésnapjára indított termelési mozgalmak győztese. A parlamentben. Felszólal a bányászok egészségének védelméért. Interpellál a könnyűipari miniszterhez, mert az „ezer apró cikk” boltban százféle holmi sincs. A pécsi levegőszennyeződés miatt emel szót. Az uránvárosi építkezés meggyorsításához kér segítséget a minisztertől. Felajánlások a mecseki Vidámpark építéséhez. Brigádja 260 munkaórát teljesített, ő külön kétszázat. Aranykoszorús jelvény, nevét megörökítik a városi tanács könyvében. És egy másik, hét évvel ezelőtti cikk, a címe: „Ha újra kezdeném...” Lényege, ha újra kezdené az életét, akkor ismét bányász lenne. Valóban finom a vörösbor. Enyhe pörköltcukor íze van, mint a szekszárdi vörösnek, és nemesen fanyar, mint a villányi hegyek leve. — Pedig ez is Deindolbari termett — nevet. Elégedett, mint a szőlősgazda, aki tudja, borával meghódította a vendégét. Már megszoktam a hangos beszédét. Én is kiabálok. Rágyújtunk. Neki nem kell füstszűrös cigaretta. A Kossuth kaparó füstje meg- köhögtet. öt nem, ő zihál (Folytattuk) állam éléstárát biztosítja, a parasztoknak pedig hihetetlen mértékben megnőtt a melési kedve. Erre a tervidőszakra 18—20 százalékos növekedést szabtunk meg — már most több mint 30 százalék... Vagy mást ne mondjak: 80 ezer gazda várja, hogy traktorigényeit kielégítsük. A mezőgazdasági minisztériumban Rozenski Teodor’ főosztályvezető és Musialik Stanislaw Osztályvezető elmondják, hogy az árrendszerrel tökéletesen képesek szabályozni, hogy mindenki azt termeljen, amire az államnak szüksége van. A lengyel paraszt Igaz, hogy a saját földjét műveli, mégis ezer szállal kötődik társaihoz, az állami gazdaságokhoz, a szövetkezetekhez. A csaknem minden faluban működő gépszövetkezetek kölcsönzik a traktorokat, kombájnokat. A műtrágyát legtöbbször a falu közösen veszi. Az állami gazdaság borjut ad, a paraszt felhizlalja és visszaadja. Ezért fizetést kap, használhatja a gazdaság kultúrhá- zát, éttermét, üdülőjét... — A föld a tiéd, de a társadalomé is, ez a jelszavunk — mondja Rozenski Teodor. A végső cél természetesen Lengyelországban is a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Előbbi írásomban szóltam az idős parasztoknak fizetett járadékról, amennyiben a földjét az államnak adja. Kettős haszna is van ennek: a parasztok erejük fogytán nyugodt öregkor elé nézhetnek, az állam birtokába pedig egyre több föld kerül, ahol végül is majd kialakítja a nagyüzemeket. Hogyan él hát a lengyel paraszt? Ml a jövője? Talán legjobb szószerint idézni a LEMP megfogalmazását. A lengyel mezőgazdaságnak 20 év alatt meg kell dupláznia a termelését, hogy a századvégi 40 milliós Lengyelországot el lehessen, látni. Ezt várják, Közben olyan falusi társadalmat kívánnak létrehozni, amelynek tagjai a mezőgazdasági termelés magas képzettségű, művelt, jómódú, a modern civilizáció vívmányait felhasználó emberek. Nemrégiben egy NSZK- beli filmes csoport dokumentumfilmet készített egy- egy olasz, nyugatnémet és lengyel munkáscsalád életéről. Nos; az olasz és a nyugatnémet munkáscsaládok életszínvonala, a filmből úgy tűnt, magasabb mint az ursusi családé — színes tv- készülékek, autók; a fogyasztói társadalom minden kelléke szerepelt a filmben. S mégis: a szerzők a filmből nyilvánvalóan kitűnő következtetést szavakban is megfogalmaztak. A lengyel család élete a leggazdagabb. Richard Bryk, a LEMP Varsó megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára azt mondja, hogy a párt tézisei szerint a munkahelynek egészen különleges szerepet kell betöltenie a lengyel munkás életében. — A gyár nemcsak munkahely, ahol termékeket állítanak elő. A társadalmi problémák legalább olyan fontosak, mint az áru. A gyár vezetőinek műszaki, gazdasági munkája feladatának csak felét teszi ki. Törődniük kell azzal is, hogyan élnek, pihennek és szórakoznak a munkások. — Most márciusban a LEMP KB Varsó megyében felmérést végzett. A kérdések: javulnak-e a munkások életkörülményei, biztosítot- tak-e a demokrácia fórumai? A vizsgálat eredménye alapján intézkedtünk azokban a kérdésekben, ahol gyors orvoslást vártak, s most három hónap elteltével ismét felkerestük azt a 2500 munkást, akiknél a tavaszszal jártunk. Tudja, hogy milyen politikai, erkölcsi hatása van ennek? A munkásokban megerősödött, hogy szót lehet érteni, figyelünk a szavukra, s panaszaikra orvoslást keresünk. Katowicében a bányászok, Szczecinben kikötői munkások, Biaiskó Bialában autógyári munkások között egyformán - azt hangoztatták leggyakrabban: fontos a fizetés, az autó, a lakás. a biztonságos öregkor, de ugyanilyen fontos, hogy figyeljenek a szavunkra, hogy beleszólhassunk a dolgainkba. Az utóbbi években egyre jobban megvalósul ez. Úgy tűnik a lengyelek érdemesnek találják, hogy többet adjanak önmagukból: 1971 és 1973 között az ipari termelés a tervezett 26 százalék helyett 36-tal emelkedett, a munkatermelékenység pedig a várt 15 helyett 22 százalékkal volt magasabb. Az építőiparban ennél is gyorsabb ütemben: a tervezett 17 helyett 29 százalékkal nőtt. Hogy miért tartják érdemesnek? Bányászok és autógyári munkások, a kikötőkben és hajógyárban egyaránt nagyon elégedettén beszélnek az utóbbi esztendőkben végrehajtott béremelésekről. A jelenlegi ötéves terv első három esztendejében 6,4 millió dolgozó — a munkaviszonyban levők két- ; harmada — kapott béremé- • lést. 1974 elején, a LEMP KB 13. plénumán elfogadott elveknek megfelelően elhatározták, hogy 1976 végéig újabb 4,9 millió munkás kap béremelést. Ez annyit jelent, hogy öt esztendő alatt valamennyi lengyel munkás bérét emelik. Az idén ebből 4,2 millió dolgozó fizetése , növekszik. 1974-ben az áfltf-1'1 gos havi keresetek az 1970. évi 2232 zlotyval szemben 3053 zloty lesznek — azaz- 37 százalékkal növekszenek.. Hangsúlyozni kell, hogy a lakosság jövedelme és a reálbérek ilyen mértékű nővé- . lése közben az alapvető élelmezési cikkek árait 1971- ben befagyasztották, márpedig Lengyelországban az élelmiszer vásárlásra fordított kiadások átlagosan elérik a családi költségvetések 40 százalékát. Az idei esztendőtől Lengyelországban mind a fizikai, mind a szellemi munkások betegségük első napjától 100 százalékos táppénzjuttatásban részesülnek. 1970 és 1973 között felemelték az alacsony nyugdíjakat — 1975-től fokozatosan ismét emelik a nyugdíj és öregségi járulék összegét, 1980-ra a nyugdíjak átlagos összege a teljes fizetés 70 százalékát teszi majd ki a jelenlegi 55 százalékkal szemben. Ma minden tízezer lakosra 55 kórházi ágy és 17 orvos jut. Hetvenezer gyermek veszi igénybe a bölcsődéket — 600 ezer az óvodások száma. Az általános iskola befejezése után a fiatalok 95 százaléka középiskolában folytatja a tanulmányait, a felsőfokú tanintézetekben pedig mintegy 370 ezer diák tanul. Lengyelországban az oktatás valamennyi szinten teljesen ingyenes. A lengyel dolgozó életszínvonalának illusztrálására még feljegyeztem néhány statisztikai adatot : ezer háztartásra 600 rádió és 590 televízió jut. Az elmúlt esztendőben 3,2 millióan vettek részt a munkásüdültetésben. .. Nos a dokumentumfilmben a számok az olasz és a nyugatnémet munkás jobb életkörülményeit kellett vól- na, hogy igazolják. A film mégis mást sugallt, illetve mondott ki: a lengyel munkás minőségi társadalmikulturális előmenetele a lengyel társadalom legdifta- mikusrbb tendenciája... Ljmbosi Jeotf
