Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

f#?4. jífnfus Vf'. ' Kelet-magyarorszaö ' *. oV*A Ä 24. órában Víz a Tárosnak Belegrád térségéből Ä *— Mit jelent ez a napi öt- ■ ezer köbméterrel több víz? ,— A jelenleginek az egy- harmadát, illetve ennyivel többet. Egy nyíregyházi csa­lád napi vízfogyasztása átlag közel egy köbméter. Tehát csaknem hatezer család víz­ellátásához elegendő. A Nyíregyháza vízmüvét üzemeltető SZAVICSAV szakembere segítségével talán sikerült érzékelhetővé tenni, valóban mit is jelent nekünk, nyíregyháziaknak a nyírtele, (ki vízmű II. részleges üzem­be helyezése. Felül a maximumon ' i Egy év alatt készült el az Ideiglenes vízmű II., gyors munkatempóban és sok meg­oldhatatlannak látszó problé­ma leküzdésével. De, hogy mennyire a 24. árában, azt jel­zik a csúcsfogyasztási időben — reggel és késő délután — ' e lakóházak felsőbb emele- ' tein éppen csak csordogáló víz. csapok. Pedig , még az időjá­rás is könnyített a gondun­kon, ha csak azt számítjuk, — s nagyon sokat jelentett! —, hogy a házi kertek felüdtú tésére az elmúlt hetekben ke­vesebb került a város ivóví­zéből. Ezzel együtt tény, hogy a kótaji vízmű napi 16 ezer köbméteres maximális vízho. zamát fogyasztja Nyíregyhá­za hónapok óta. ? Mint ismeretes, az új vízmű több mint 160 millió forintba kerülő első ütemének átadási határideje az eredeti tervek ezerint 1975 december 31. Akkor Nyírtelek—Belegrád térségéből a nyírteleki víz­műtelep napi 10 ezer köbmé­ter ivóvizet táplál a megye­székhely vízhálózatába. Vi- ; szont már az elmúlt évben — : ipari vizünk nem lévén — vízkorlátozást kellett beve­zetni az ipari üzemeknél, hogy legyen mit innunká Ki­számítható volt. hogy nagyon messze van 1975 december vége... Semmi sem lett fon­tosabb annál, hogy közelebb hozzák. Kelj a víz a város la­kosságának és a létünk ja­vait termelő üzemeknek. i Milyen egyszerű most már leírni, hogy megszületett a döntés, előteremtették a ^>énzt. a tervezők leegyszerű­sítették a bonyolultat, meg­találták a megoldást, és építő is került a rövid határidejű, merész, nehéz vállalkozás ki­vitelezésére. Lesz vizünk, annyi, amennyivel nagyon ta­karékosan gazdálkodva ki­várhatjuk n jövő év végét. Ez a lényeg — meet már. Az üze­meltető — amely mint építő is részt vett ebben a vállalko­zásban — SZAVICSAV szak­emberei is ezt mondja most már, és arról számol be, hogy ezekben a napokban még in­kább felgyorsultak az esemé­nyek a munkában a vízmű II. körüL Mossák a hálózatot Az építkezés nagyobb ré­szét végző KEMÉV a telep szükséges üzemi épületeit el­készítette, június 10-re fejez, te be az általa épített 20 ki­lométer hosszú távvezeték nyomáspróbáit. Ezután a SZAVICSAV megkezdheti a csőrendszer mosatását, fer­tőtlenítését. A számítások sze­rint ez egy hónapot vesz igénybe. Tiszta vizzel és fer- tőtlenítős oldattal négyszer kell átmosni az egész hálóza tot. A belegrádi kutak vízé­nek első. Nyíregyházáig jutó köbméterei tehát az egészsé­günket óvják (6 ezer köbmé­ter víz szükséges a vezeték egyszeri feltöltéséhez.) Csak ezután köthetik rá a városi hálózatra, úgynevezett köz­vetlen csatlakozással a vízmű II. vizét szállító fővezetékek, A déli fogadóállomás csak később készül el. A nyírteleki telepen a SZA­VICSAV is végzett már a rá ju­tó építő és szerelő munkák­kal, s a vízgépészeti berende­zések felszerelésével is na­gyobb részben. Mivel az egész technológiai berendezést. _ egy dán cégtől vásárolták, június 10-re kérték a helyszínre a dán vezető szerelőt, és június 17-re várják a hálózati szi­vattyúk üzemibe helyezését végző, ugyancsak dán szak­embert. Plusz 5 ezer köbméter naponta A vízmű II. ideiglenes mű. ködéséhez nélkülözhetetlen viUamosenergiaszolgáltató- rendszer építését a TITÁSZ május végén befejezte. De... Utaltunk rá, hogy voltak prob­lémák a rövid határidejű, nagy és jelentős munka so­rán. Említsünk meg itt be­fejezésül egyet. A Béke I. nagyfeszültségű nemzetközi villamos távvezetéket — amelyet egy helyen keresz­tezte a vízmű telephez kiépí­tett villanyhálózat — június 4-én Kujbisevnél kikapcsol­ták, pontosabban feszültség­mentesítették. míg a Prágai Teherelosztó Központ engedé­lyével az országos távveze­téképítő vállalat a ..kereszte­ződésben” elvégezte a szük­séges szerelő munkát. Hogy Nyíregyházának napi 5 ezer köbméterrel több vize lé­gy en. (kádár) Szabolcsi fiatalok részvételével FDJ—KISZ baráti találkozó Kobienzben Hoyerswerda, Knappensee, Koblenz. Három név, amely a második FDJ—KISZ baráti találkozóval összeforrt. Ho­yerswerda, a'hol Eisenhüttens­tadt után a legnagyobb szo­cialista városrészt építették fel az NDK-ban, a barnaszén lelőhelyek központjában fek­szik. Knappensee, a várostól néhány kilométerre található, változatos vidékével kellemes hangulatot kölcsönöz a táj­nak. A tótól néhány száz méterre fekszik Koblenz 300 lakosú községe. Ez az a kör­nyezet, ahová a KISZ NDK- beli országos bizottsága a ma­gyar . munkásfiatalok és ösz­töndíjasok alapszervezeteinek legaktívabb, tagjait — l^ztük szabolcsiakat — június 1—3. lg háromnapos táborozásra hívta meg. A küldöttek között, ott volt Ország Ilona, az AGROBER volt dolgozója és Nádra La­jos, a Kisvárdai Bútoripari Vállalat volt dolgozója. A politikai,, kulturális és sportrendezvények szervezési központját a Budapesti Gyár. és Gépszerelő Vállalat NDK- beli 5. gyáregységének knap- penseei üdülője volt, de ezen felül a vállalat jelentősen ki­vette részét a találkozó anya­gi, tárgyi és személyi feltéte­leinek biztosításából is. A német, és a magyar fia­talok lelkesen tettek hitet kö­zős céljaik és barátságuk, mel­lett. A tavalyi találkozó a X. VIT-re való felkészülés je­gyében zajlott, az idei ren­dezvény pedig az NDK 25 éves fennállásának ünneplése jegyében zajlik — mondotta Kőhalmi Ferenc, az országos bizottság első titkára Olyan eredményeket kell közös munkával elérnünk, hogy minden alapszervezetben ér­ződjék az itteni eredmények hatása. Az első nap sportrendezvé. nye, az esti Bergendy-kon- cert nagy®2«™ hangulati ala­pot adott a vasárnapi munká­hoz. A második nap délelőtt, jén és délutánján politikai vetélkedő, valamint szekció­ülések zajlottak le az agitá- ciós munka, a kulturális te­vékenység és a sportturizmus területéről. A találkozó hét­főn kulturális programmal és az FDJ—KISZ baráti találko­zó emléktáblájának leleple­zésével zárta munkáját Virág Ferenc Gyorsmérleg a könyvhétről Csaknem kétszeres forgalom megyénkben Az idei ünnepi könyvhét, amely a múlt hét utolsó nap­ján hivatalosan véget ért, a vártnál jóval nagyobb sikert hozott. Szabolcs-Szatmárban is. Fontos szerepét játszott ebben az is,, hogy ismert, a magyar irodalom jeles kép­viselői vettek részt mind a megnyitón, mind az író—ol­vasó találkozókon. Több mint félszáz olyan rendezvényre került sor városokban, köz­ségekben, üzemekben, ahol a műveken kívül az alkotók is bemutatkoztak. Jelentős, hogy a programtól eltérően, a könyvhét idején külön igé­nyek is érkeztek gyárakból, külterületi kluboktól .és mű­velődési intézményektől, kérve az írókat: legyenek ré­szesei a könyvünnepeknek. Bár az időjárás nem volt mindig kegyes az utcai könyvárusokhoz a bolti forJ galom, a sátrakban zajló élet és az üzemi, községi bizomá­nyosok tevékenysége azt je­lezte: a múlt évinél lénye­gesen nagyobb volt az ér­deklődés. Nyíregyházán a „könyvcentrum” a Kossuth téren volt ahol mind a Bes­senyei könyvesboltban, mind a pavilonokban sok ezer ér­deklődő és vásárló fordult meg. Rövid pár nap alatt Mozart-est Mátészalkán ___________________________ Véget ér a mátészalkai dalos tavasz Egy ne£ycdéves, igen ma­gas színvonalú művészeti ese­ménysorozat, a mátészalkai dalos találkozó zárul június 12-én, szerdán este nyolc órai kezdettel. A dalos tavasz, a fiatal város igen jó kezdemé­nyezése. ebben az esztendő­ben is sok olyan meglepetést tartogatott, amely bármelyik nagy település dicséretére szolgálhatna - A megnyitó előadástól kezdve, melynek szereplői a nyíregyházi mu­zsikusok és dalosok voltak, az áriaesten át a zenei általános iskolák kórushangversenyéig, • Megyei énekkarok találko­zójától -a pécsi balett bemu­tatkozásáig egyik rangos ren­dezvény követte a másikat. Olyan vendégek, mint Kiss Gyula zongoraművész, és Pe_ rényi Eszter hegedűművész, a budapesti madrigálkórus, a2 Opera énekesei fémjelezték a rendezvényeket. A közönség- siker bizonyította: Mátészal­kán érett, igényes és műértő lakossága pártolja az évről évre megrendezésre kerülő dalos tavaszt. A most, szerdán megrende. zendő utolsó nagy program Mozart szellemében zajlik, muzsikájának áldoz. Németh Aliz, a Pécsi Nemzeti Színház, Bordás György, a Magyar Ál­lami Operaház magánéneke­se. Szabó Miklós érdemes művész, operaénekes lép fel a budapesti Postás szimfonikus zenekar kíséretével. Műsoru­kon a Figaro házassága, a Varázsfuvola, a Szöktetég a szerájbó] és a Don Juan cí­mű operák ismert áriád sze­repelnek. Ezzel a nagy művészi él­ményt Ígérő koncerttel zárul egy eseménysorozat, amely megyénk zenei életének ran­gos rendezvénye. több mint tízezer kötet tálalt gazdára. Nagy sikert arattak a könyvhét idejére 50 száza­lékos áron forgalomba került művek a Körkép, a Rivalda, az Irószemmel ’73, és a Szép versek. A boltban egy darab sem maradt raktáron. Ha­sonlóan átütő sikere volt a Bizánci irodalom kistükré­nek, a Balladák könyvének, egy szálig elfogyott a Leo­nardo, de szinte alig tudták kielégíteni az igényt a mai magyar költők, írók művei­ből. Ezeket elsősorban a fia­tal olvasók keresték. A Kos­suth téri központ nagy sike­rén kívül igen nagy forgal­mat bonyolítottak le az üze­mi árusok is, nagyon sokan éltek a részletvásárlási lehe- tőséggeL A forgalom előze­tes számolás szerint 213 ezer forint volt. A megyeszékhely másik nagy könyvkereskedelmi al­kalmát a fogyasztási szövet­kezetek boltja kínálta a Ta­nácsköztársaság téren. A kis5 boltban egy hét alatt 30 ezer, a sátorban 25 ezer forint áru könyv talált gazdára, de a 110 bizományos, elsősorban a nyíregyházi járás területén 150 ezer forintot árult. Ez a mennyiség, a 205 ezer forint, a becslések szerint 8-9 ezpr kötetet jelent. Hozzá kell eh­hez még venni a kisvárdai, mátészalkai, nyírbátori, nagykállói üzleteket, ezek körzetét, és így a megyei kép kerekebb. Elmondható, hogy az egy hét leforgása alatt Szabolcs-Szatmár könyvkedvelői több mint 40 ezer kötet könyvvel, elsősor­ban jó irodalommal gazda­gították könyvtárukat, s ezen keresztül magukat. A siker mellett néhány ta­nulságot is kínált ez az el­múlt hét nap. Először is több esetben előfordult, hogy az előre beígért művek csupán az ünnepi könyvhét derekán, illetve' végén érkeztek meg az üzletekbe. Gondosabb terjesztői és ellátási munka szükséges tehát. A. másik: szinte teljesen kimaradt a könyvhétből az új lakóterü­letek sora, Nyíregyházán éppúgy, mint a többi telepü­lésen. Alighanem az eddigi egyik legjobb „Ö.tszemközt”-nek lehettünk résztvevői a múlt héten kedden este. Vitray Tamás ezúttal — több mű­vész. sportoló, politikus után — egy szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatójá­val, Dr. Burgert Róberttel beszélgetett. A rendkívül ta­nulságos beszélgetés még azokat is odaszögezte a kép­ernyő elé, akik a világszínvo­nalat elért nagyüzemi hib- ridcsirke-termelésünk iránt különösebben nem érdeklőd­tek volna, — legalábbis nem esti tévénézés, illetve szóra­kozásképpen. Ennek több okát is föllelhetjük. Minde­nekelőtt a riportalany rokon­szenves személyiségének, jó értelemben vett „megszál- , lottságának” lenyűgöző ere­jében. nagyon is valóságos „sztorijának” érdekességé­be: ahogyan a pécsi kudarc (160 000 csirke elpusztulásá­nak fájdalmas tandíja és sze­mélyes felelőssége) után el­juttatta a Bábolnai Állami Gazdaságot oda, hogy ma a világ leggyorsabb és leggaz­daságosabb hústermelése ré­vén évi 160 millió csirkét termelnek, s 220 tsz-t és más gazdasági partnert segítenek a bevált technológia elter­jesztésében. Ugyanígy lekötötték figyel­münket a CBS-rendszerű ku­koricatermesztés meghono­sításának körülményei, vala­mint a kissé talán furcsának tűnő, de végső soron érthető­vé vált, országos hatókörű patkányírtási vállalkozásuk. Másfelől Vitray riporteri ma­gatartását' kell említenünk, mert példát mutatott a té­mához és a riportalanyhoz való tökéletes alkalmazko­dáshoz: a hozzá nem. értő át­lagnézőt. képviselte, háttér­ben maradó szerénységgeL így lett a nagyközönség szá­mára is igazán érdekes és minden részletében érthető a beszélgetés. Szerdán „Tizenkettő egy tucat" címmel láttunk Bá­rány Tamás írásaiból készf-i tett három kis tévéimet Ebből kettő, a szellemes, de kissé átlátszóan didaktikus „Tizenkét kilométer” és aa egyetlen ötletre épített re­mek miniatűr, a „Tizenkettes dik stáció” az oktalan félté­kenységről adott mai hely­zetjelentést. (Az utóbbiban Kállai Ferenc rezignáltan bölcs taxisofőrje és Váradl Hédi orvosfeleség szépasszor nya sokáig emlékezetes ma; rád). A „Tizenkét amatőr- kép-’ — a legjobb darab — egy szokványos hűtlenség históriától jóval mélyebb volt. „Mindig az előnyösehr, bet kell választani?” — döb­bent rá a kérdés kapcsán a fényképész fiatalasszony) Gyöngyössy Katalin lírai* meggyőző alakítása (férjé­nek alapvető házassági indí­tóokára. Bálint András a férjfiguráját a megírtnái ro­konszenvesebbé formálta.) Az egy műsorba foglalt há- rdm kis tévéfilm a hét legi­gényesebb produkciója volt A „Szombat este”' Tamást Eszter kedvesen invitáló be­vezetője után Fekete Katalin „Nők reflektorfényben” c. összeállításával frisseit, ér­dekesen indult egyben a műsor témáját is jelezve. Sajnos azonban sem Molnár Ferenc „Delilá”ja, 6em Ka­rinthy Frigyes jelenete („Hogy kell bármi a férfiak­kal?”) nem volt ilyen folytad tás. mert századunk elejére erőszakolta mostani szombat esti várakozásunkat — a da­raboknak a maguk korát tükröző értékei és a kiváló szinészí alakítások (Kállai Ferenc, Ruttkai Éva, Balázs Péter, Csűrös Karola, Fülöp Zsigmond és mások) ellené­re is. Egy mai szombat esté­től egészében véve maibb témákat és hangulatot vár­nánk. Ezen csak a szívesen hallott sanzonok, a szép ver­sek és a szovjet „Gyevcsata” együttes folklorisztikus ele­meket is tartalmazó éneke- muzsikája enyhített — jól- esően. Merkovszky Pál AEEEffl MELLETT Ötéves a Rádió Kabaré-­színház. Ez alkalomból stílu­sos lenne, ha valamilyen tré­fás köszöntővel igyekeznék magam is a jókívánságokat mondók, sorába lépni. De mi­vel tehetséget csak a neve­téshez nem pedig a humor műveléséhez kaptam. ezért derűs szívvel ugyan, de a legkomolyabb komolysággal írom le köszöntő helyett (egy kicsit annak is): még sokszor öt évig szeretnénk olyan jó­kat nevetni a Rádió Kabaré- színház előadásain, mint az első öt évben. Nem sok perc­nyi valóban gyenge tréfa hangzott el a sok órát kitevő műsorokban. Tulajdonképpen hálásak­nak kellene lennünk a Rádió Kabarészínház szerkesztői­nek és a szerzőknek, hogy nevettetnek bennünket — ha nem éreznénk írásaiknak, munkájuknak ezt az eredmé­nyét természetesnek. Az em­ber a jó humort olyan magá­tól értetődően fogadja, mint a szomjazó a felkínált tiszta vizet, csak a humortalan ,.humor”-on bosszankodik vagy háborodik fel a hallga­tó. Mérgelődésre a jubileumi összeállítás nem adott okot. Marton Frigyes és Szilágyi György jól indították el ezt a válogatássorozatot, akadt ugyan néhány megkopott csattanó a számokban, de javarészt most is nevetésre ingereltek az elhangzott jele­netek. Még a már egyébként anakronizmusként ható Gu- gyerák-szám is kicsalt egy­két (fanyar) mosolyt („Iiigeen, ilyen is volt.”) Egy kicsit humortörténeti bemar. tató is lett ez a hétfői ősz* szeállítás, egy kicsit önma­gán is viccelődő, s ez ősz Ferencnek is érdeme, aki az összekötőszöveget írta tói mondta.) „Rendezte:-.- Ezen a héteií Cserés Miklós rendezői álkor tásaiból hallhattunk négyet Mindegyikben szinte kvadro_ fonikus hatással érintett meg bennünket a kiváló rádió rendezőnek az a tulajdonsá­ga, munkájának az az eredr menye, hogy a hallgató csak­nem tapinthatja' a szereplők érzéseit, indulatait, majd­hogynem magát az írás sze­replőit Cserés Miklós a rá­diórendezés technikai trükk- jeinek, eszközeinek oly na­gyon birtokában van. hogy éppen ezért a legegyszerűbb­nek tűnő hanghatásokat vá­lasztja, mert tudja: ezekkel mondhat a legtöbbet. Vészi Endre Félhomályos zóna cír mű túlságosan fordulatos; inkább a belső cselekményre épített hangjátékában is ha­tásosan tudta a rendező „elő-- re jelezni” a hallgatónak a felszín alatt rövideden bekor vetkező fordulat izgalmát Móricz Zsigmond Pillangó­jának rádióváltozatában jó. val egyszerűbb hangeffektu- sokkal ugyan, de igen nagy mélységben sikerült feltárnia Móricz /írásának líráját, Hit­ves Zsuzsik^ és Darabos Jós­ka 6zép szerelmének örömét és fájdalmát. Az előbbi hangjátékban Sinkovits Im­re, az utóbbiban Tör öcsik Mari és Avar István valósí­totta meg az írók és a ren­dező elképzeléseit Seregi Istváq

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents