Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
1974. jűnlü* 8; SretCT-WÄCTARÖRSZÄCP Barabáson esett riásoknak készült a M lépcső. A teraszok fél- körívei Semiramis függőikertjei. Betonoszlopokon feszül a drót, reá fut a szőlő. Barabási hegyoldal. A huzalokat feszesre hangolta az emberi kéz. Mint koboz, melynek húrjába éppen belecsapni készülne valaki. Az u'ak a lépcsők között szélesek. Öslénygépek másznak rajtuk. Messziről parányi az ember, elvesz. Aztán keskeny ösvény indul, toronyiránt, emberméretű. A nyírmadai gazdaság műve, alkotása. Kóbor sorok helyett menetelő tőkék, noah helyett nemes gyümölcs, meredély helyett kerek teraszok, húros hangszerek. Arrébb az Aranykosárban még pihen a délutáni nap sugara, Áron bácsi itt melengeti öreg csontjait. Ha befú is a szél ide, hangja mint lágy oboasírás. A lanka szelidebb, az idefutó fasor öreg. Megbúvik itt-ott egy kicsiny borház. Mellette eltévedt pipacs nő, s nyúlik szára az árvalányhajnak. Vadon nőtt rózsa vadrózsaszín- je sápadozik, s elfedi szemtől a tőke között matatót. Aztán fordul az út.. Kőfal szikla mered, amolyan szélié beregi. Robban a gyutacs omlik a kő. dong a kalapács. izzad az ember. Vontató jön, éktelen puffog. Dömper mögötte, nagy dudaszóval. Messzire látni. Ott lent pince-parány mögötte egy tudj’ isten honnan őrségbe állított magányos fenyő. Majd két lanka összehajol, mintha féltené egymást. Lent a réten messziről jött tehenek. Tengeren túlról hozta a hajó a csordát. Most barátkoznak az itteni fűvel, s hiába néznek, a csúcson itt nincsen sehol hó, mégcsak foltja se látszik. Ég még szerencse, hogy dús a rét. s jó az íze az itteni fűnek. Itt egy község. Ott egy torony gombja látszik. Uiak szalagja szegdeli át a zöld legelőt. És mennyi a zöld! Az emberek felnéznek az égre. A jószág panasza újul. Az útszövevényt porszalag jelzi. Fentről lefelé indul a szól. Ujjáva] belecsap a drótok közé, s mint hangszer sír fel az ezernyi szál. A tücsök cirpe riadtabb. s félve ül a betonoszlopra egy szarka madár. A bányában mélyebb a robbanás hangja, verseny, re kel az égi dörejjel. És futnak a tőkék között, akik ftudják. mi készül itten. Fedél felé megy férfi és aszszony, s csupán Áron bácsi sütteti fáradt tagját egy utolsó aranysugárral. Az iskolaigazgató törli izzadt homlokát. Az agyakat gyűrűként szorítja a növekvő légsűrűség. Már távolról villám is látszik, nyomában dörög az ég. Bújni szeretnék, félve, oltalmat találva. Mert már hajlik a fa, a hegyolda. Ion kő görög gyorsan, a por- felleg mindent homályba borít. Az ég is sötét, mint ilyenkor illik, csak messze lent Szatmár felé látszik még egy világos sáv. A kapaszkodó fa a sziklán erejét feszíti. A betonkaró a földben dacosan áll. A gép ingathatatlan megy előre a sorban. A ház lenn. tetejével muzsikáltatja a vihar szelét. A nyár meghajlik. a földet köszönti, s két lova közé ostorával csap a kocsis, futásra nógatva őket. És még mindig nem teljes a kép. A felhő mind feketébb. Sűrűbb és sötétebb. A han gok erősebbekké válnak, crescendó. és végül a teljes zenekar fortissimója Az emberhang elvész. legyen kiáltó vagy szépet suttogó, arcul csap a vadrózsa ága, tüskéje Az agyagbánya. Az RK-25-6s kotró vágja az anyagot és rakja a szállítószalagra, Már aki csak közeledik is a Fehérgyarmati Téglagyárhoz és járt már itt ez év elején, messziről észreveheti, hogy itt történt valami. Amikor néhány hónappal ezelőtt itt jártunk, téglahalmokkal volt tele az udvar, az egész telek. A gyáregység — megírtuk akkor —, néhány százalékkal lemaradt az éves terve teljesítésében. Részt vettünk akkor a brigádvezetők tanácskozásán és bár nem mondták ki —, érezhető volt beszélgetésükön, hogy fölöslegesnek tartottak volna egy év végi hajrát, ha egyszer nem lehet férni az eladatlan anyagtól. Az igazsághoz tartozik, hogy a kereskedelmi terv teljesítésének kérdésében nem a gyarmatiak hibásak. Kissé gazdasági kérdés is volt ez akkor. Viszont őszintén meg kell mondani, hogy mind a brigádok, mind akis üzem vezetősége valamennyi ígéretüket beváltották, amit akkor egymásnak fogadtak. A hangsúly a végrehajtott műszaki változásokon kívül a jó munkaszervezésen volt és ma is azon van. Rövid gyári sétánk alatt Garbóczi János igazgató elmondta, hogy ez évben eddig a tervüket öt százalékkal teljesítették túl. Ugyanakkor 38 dolgozóval kevesebbre van szükség. A tizennégy brigád közül tíz kiérdemelte a megtisztelő címet. És nem is egy dolgozótól halmáét karmol, szirma leszakad. félő és riadt, védekező és támad. Csak lefelé immár a hegyről, gyorsan szaladvást. Egy bor ház eresze kínál védelmet nékümk. Már sehol sem látni embert. A kicsiny falvak közel és távolban por- és fellegkö. penybe bújtak. És egyre csak csapkod a villám, mind sűrűbb a dörgő robaj, már fülsiketítő, és kék fények ózondús illatának belélegezhetetlen tömege nyomja a mellet. Ott lecsap. Amott csak éppen villan. Arrafelé addig fut. amíg égte ejéről a földig leér. Tűzijáték, nagyzenekarral. Az ember mind kisebbnek érzi magát. Bereg fölött szárazon tombol a vihar. Újabb szél söpör végig a tájon. Sírón nyöszörög a gerenda, a tető. Alatta búvik az ember. Aztán peregni kezd a vad roham utolsó dobriadója. A piros cserépen koppan az eső. Először egy csepp. Aztán mind. mind, ami van a felhőben. Ömlik láthatatlan függönyt vonva a szemek elé. ömlik, szakad, záporoz, zú. dúl, zuhan, esik porzik. árad. Mossa a fákat, mossa a zöldet. szakítja a követ, sodorja a földet, habzsolja a .rétet. Az ég felhője megcsókolta a beregi földet Hat darab egy deszkára és már indulhatis az automatikába. lőttük némi büszkeséggel: — Híre van a jó szilárdságú gyarmati téglának! A minőségen sohasem árt javítani. Ezt bizonyítja, hogy apadnak a téglahalmok, fogy a tartalék és jó közérzetű kollektíváról, jól működő gépekről és jól képzett munkások ügyes munkájáról számolhatunk be olvasóinknak. Láthattuk az egész technológiát. Itt van az óriás kotrógép, mely óránként huszonöt köbméter agyagot termel ki a bányagödörből. Mellette a hosszú szállító- szalag, oldalán a biztonsági huzallal. Bármi baj történik mellette, csak meg kell húzni és leáll az egész. Itt van Gacsályi Károly kotrógépkezelő, aki a pihent földből egy köbmétert poty- tyant a dömperbe. Itt van a brigádja is, amely második lett a versenyben. Áttértek a bányakitermelésnél az egy műszakosra, összeszoktak és így is öt munkással kevesebb van, mégis ellátják alapanyaggal az üzemet. Itt rakják a fiatalok a híres KE- MA I-be a kisajtolt nyerstéglát. De nehezen indult meg! A fehérgyarmati téglagyárban teljes a rend. Hammel József és Gesztelyi Nagy Zoltán riportja Van itt azért kisméretű tégla is, akinek ez kell. PARTÉLET Figyelem a fiatalokra PÁRTUNKNAK FONTOS, milyen ifjúság nevelődik. Ezt segíti a X. kongresszus ég az 1970 februári határozat is. Utóbbi óta bő négy esztendő telt el. Ez az időszak elég tanulságul szolgált arra az MSZMP tiszalöki nagyközségi bizottságának is. hogy sorra vegye: mi is történt e határozat végrehajtása érdekében, és hol. m ibén szükséges segíteni a következetesebb érvényesítés érdekében. Valamennyi pártalapszervezetben taggyűlésen értékelték az ifjúságról szóló párt. határozat végrehajtását. Ezek, valamint az elkészült, s foganatosított intézkedési tervek tapasztalatait használta fel- a községi párt- bizottság elemezése során. Lényeges megállapítás, hogy az említett határozat és az intézkedési tervek ,nyom-án jelentős mértékben javultak a fiatalok, különösen a munkások elet- és munkakörülményei. A fiatal szakmunkások munkabére megfelel az átlagos munkáskereseteknek. Arra törekedett a tanács is, hogy a fiatal házasok mind nagyobb mértékben jussanak lakáshoz. így a tanácsi rendelkezési bér- és OTP-lakásokból az előírt 20 százalék helyett 35 százalékban a fiatalok kapták Tiszaiakon. Ezek ellenére még mindig nagy gond a fiatalok lakásigényeinek a kielégítése. AZ IFJÚSÁGRÓL szőlő párthatározat megjelenése óta jelentős mértékben javult az iskolai oktatás. Az elmúlt tanévben az általános iskolai tanulóknak mintegy 92 százaléka végezte el a 8 osztályt. Tavaly már a tanulók 95 százaléka jelentkezett továbbtanulásra. Bár minimális azoknak a száma, akik a tankötelezettség ideje alatt nem végzik el az általános iskolát, ennek ellenére jelentős szerepe van a felnőttoktatásnak. Az általános iskola mellett azl973— 74-es tanévben a dolgozó általános iskolai tanfolyam A—B—C-tagozat működött. A beírt tanulók létszáma 64 volt, — főleg fiatalok — akik közül 44-en vizsgáztak sikeresen. Ezt is szorgalmazza a pártbizottság, ugyanakkor felhívta a gazdasági vezetők figyelmét. határozottabban követeljék meg az általános iskolai végzettséget a „belépő”, s már az üzemekben dolgozó fiataloktól. Tanulságos, s például szolgálhat, másutt is, hogyan használják ki a helyi lehetőségeket, adottságokat. A HOD1KÖT tiszalöki gyáregysége például szocialista szerződést kötött az általános iskolával és a gimnáziummal a politechnikai képzésre. Ennek is eredménye, mind több végzős diáklány kedveli meg ezt a szakmát, s választja élethivatásul. Jól segítik az iskolák a fiatalok pályaválasztásait. Részükre előkészítő tanfolyamokat szerveznek, melyeken főleg a fizikai dolgozók gyerekei vesznek részt. A vezetők és a fiatalok közötti kapcsolat javulása bizonyítja, hogy lehet az ifjúságra számítani. Ezt főképpen termelési sikereik. a szocialista brigádmozgalomban elért eredményeik tanúsítják. A HODIKÖT Izemében a fiatalok babaruhákat készítettek íz 1-es számú óvodának. A Hajójavító Vállalat KISZ-esei vietnami műszakot szervezlek. mintegy 70—80 fiatal részvételével. Sok fiatal dolgozott a labdarúgópálya és a klub- helyiségek megépítésén társadalmi munkáján. A szocialista munkaversenyben csaknem félezer fiatal vesz részt, s 3 ifjúsági szocialista brigád dolgozik: a HODIKÖT- lél, a TITÁSZ-nál és a termelőszövetkezetien. Tiszalökön 20 KlSZ-alapszervezet műkö- iik. mintegy félezer taggal. örvendetes, nogy ebből 234 a munkásfiatal, szép számnál vannak közöttük paraszt fiatalok is, a iiák KISZ-tagok száma megközelíti a 200. ít. Jelentős erő ez, ha a pártszervezetek negfelelően foglalkoznak velük, igénylik segítségüket, és segítik is őket. ök elsősorban a párt utánpótlásai is. 1971 és 1973 között összesen 95 párttagot vettek fel az alapszervezetekben. Közülük 48 volt a fiatal, ebből 47 a KISZ tagja, s 37-nek a KISZ-szervezet volt az egyik ajánlója. F. K. TÉGLAGYÁRBAN SEGÍTSÉG Működik a KTA AZ ELMÚLT ÉV VÉGÉN a megyében elsőként 15 szatmár-beregi termelőszövetke. zet vezetői határozták el, hogy a rendelkezések szerint megalapítják a KTA-t, vagyis a Kölcsönös Támogatási Alapot. A területi tsz-szövet.ség vezetői és munkatársai segítségével hamarosan ki is dolgozták az alapítási okmányokat és a működési alapszabályt, pontosan meghatározva a tagsági, kilépési, befizetési, kölcsönzési, kezességi és egyéb feltételeket. Mindezt a decemberi küldöttközgyűlésen már ismertették. A tagság — a belépés — fő feltétele, hogy o tsz-nek biztonsági alapja, tartaléka legyen. Ilyen, alappal nem rendelkező tsz-ek nem léphetnek be. Sok tsz vezetője azonban a zárszámadásra várt, mert nem tudták még pontosan, hogyan alakul a pénzügyi helyzet. A KTA terve — ideiglenes létrejötte — azonban kedvet, biztatást adott. A vártnál több szatmár-beregi tsz-ben sikerült szép összegű biztonsági alapot képezni. A nagyobb tsz-ekben öt-hatmillió forintot is. Néhány helyen nyolc-kilencmillió forintot, egy helyen 15 millió forintot. Mindez lehetővé tette, hogy a tervezett Kölcsönös Támogatási Alapból valóság legyen. összesen 21 termelőszövetkezet kérte felvételét, s ezek küldöttei a minap ki is mondták a KTA jogszerű megalapítását. Minden alapító tsz vállalta, hogy az előző ?vi bruttó jövedelmének egyszázaiékát befizeti a KTA-ba, amelynek pénzét a Nemzeti Bank kezeli, s pénzügyeit is ez a bank bonyolítja. / A KTA CÉLJA a tagtermelőszövetkezetek megsegítése szükséges esetekben. Milyenek lehetnek ezek a szükséges esetek? Például: váratlan kiadás, gyorsan lebonyolí. tandó vásárlás, de a téesznek éppen nincs pénze. Kölcsönt lehet kérni és kapni elemi csapások, váratlan károk ellensúlyozására, illetve leküzdéséhez is. Sőt, kritikus esetben — ha a tsz súlyc* helyzetbe kerül — a KTA segélyt — vissza nem térítendő támogatást — is adhat, de ez ma még elképzelhetetlen. A segély feltétele ugyanis, hogy az csak a kamatokból adható. Kamat azonban egyelőre nincs, hiszen a ezatmár-beregi termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja csak most alakult meg. örvendetes azonban, hogy a pénz már gyűlik, az alapító tsz-ek sorra-rendre fizetik be tavalyi bruttó jövedelmük egyszázaiékát a KTA-ba. A tőke tehát alakul, de várni keli, hogy kamatozzon. oz. J. i. oMaf II ' II "«I
