Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
M74. Június I.' KELET-MAGYARORSZAÖ ' taa* HÉT VÉCÉN Serkentés Mondtam már hogy nincs valami nagy szerencsém a hírekkel? Ha eddig elhallgattam volna, most bevallom töredelmesen. Pedig olyan szépen alakult ez a mostani hét. Végre megjött a napsütés, láthattunk két elfogadható meccset is a tévében, fizetést is osztottak meg minden. Aztán amikor az ember úgy érzi, hogy jó lelkiállapotban készülhet a hétvégi vikendre, egyszercsak jön a hír. Nem égbekiáltó hírecskéről van szó arra azért rendkívül alkalmas, hogy zavarba hozza az embert, hogy feje tetejére állítsa a dolgokat. Egy Japánról közölt kaleidoszkópban ez állt: „Japán tudósok véleménye szerint az ásítás serkent' az emberi agy tevékenységét. Ezért Japánban most sok vállalatnál, ahol tranzisztoros készülékeket szerelnek össze, minden félórában 30 másodperces ásítási szünetet vezettek be.” Hát most tessenek ehhez hozzászólni! Eddig valamennyien úgy tudtuk hogy a cola, de főképp a koffein serkenti az emberi agy tevékenységét. S tekintettel arra, hogy újabban mind több ember kénytelen nálunk is jobban igénybe venni az agyát valóságos népszokássá vált a munkahelyeken a feketekávé-fogyasztás. Arról már hallottunk idehaza is, hogy igen sok munkahelyen majdhogynem a kollektív szerződésben szerepeltetik a kávézást szünetet, de én ebben nem látok semmi kivetnivalót. Ez nem csupán egyéni érdek, ennek köze van kérem az államkasszához is. Nemcsak úgy, hogy a kávé árát meg kell fizetnie annak aki issza (bár előfordul, hogy nem mindig az fizet, aki kortyol), de a munkahelyeken valóságos ébresztőt csinál a koffein, még azok is felébrednek tőle, akik hétalvók. Márpedig, ha igaz a közmondás, „ki korán kel aranyat lel”, akkor felesleges bizonyítani az Omnia jelentőségét a gazdasági helyzet alakulásában. Friss fejjel, üde lélekkel jobban megy a munka, s a közgazdászok már számolhatják is a termelékenység álomszép javulását. Vannak persze, akik különböző okból nem fogyaszthatják a koffeint. Ne higgyük, hogy azért ők csak durmolnak naphosszat. Áh, dehogy! Nekik ott van a munkahelyi testnevelés, mint a tömegsport egyik legjellegzetesebb formája. Terpeszállás, karlendítés, de- rékhajlítás, egy-kettő, nyújtott karral guggolás tíz fekvőtámasz és már jöhet is a következő adag munka! Megy minden, akár a karikacsapás! S aki még ettől is vonakodnék, mert már gyermekkorában is felmentett volt a tornaóra alól, annak ott a fizetésnap. Bizony, ott kérlelhetetlenül kiderül, hogy ki aludta az igazak álmát tizedikétől huszonhe- tedikéig, vagy elsejétől elsejéig. S ha már ez kézzelfoghatóan nyilvánvalóvá lett, aligha kell nála jobb serkentőszer, ilyenkor kénytelen az ember önmagától is felébredni s még csörgőórát sem kell vásárolnia. Más jelek is ellentmondani látszanak ennék a legújabb japán módszernek. Üzemeinkben utóbb mind többet hallani: „Ne aludjunk emberek, mert akkor lőnék a nyereségrészesedésnek.” Vagy:,, Mi az pajtás, te itt pihened ki nájdklub fáradalmait?” Ahhoz pedig nem kell se japánnak, se tudósnak lenni, hogy rájöjjünk, amióta csak leszállt az ember a fáról általában úgy szokott elaludni, hogy előtte ásít néhányat. Mondhatjuk úgy is, az alváskényszer legmegbízhatóbb előjele éppen az ásítás. Mármost miként képzelhető el, hogy aki olyan jóízűeket ásít a gép mellett, vagy az íróasztal mögött hogy majdnem elnyeli a kollégáját, a következő harminc másodpercben valósággal hegyeket képes mozgatni ? Azon panaszok is elég gyakoriak, hogy egyesek képtelenek végignézni a tévé műsorát, vagy elolvasni egy komolyabb irodalmi művet, mert már a tizedik percben ásítani kezdenek, kihagy az agyuk és befordulnak a fal felé. Ezért aztán inkább letesznek mind a tévéről, mind a szépirodalomról, de még csak a hetilapokról is, s legfeljebb arra szorítkoznak hogy napközben szidják a tévé általuk nem látott műsorát. Mondom, annyira összezavarja az embert ez a tudományos mese az ásításról, hogy már képtelen következtetésekre jut. E szerint az elmélet szerint nekem valósággal rettegnem kell attól a munkatársamtól, aki félóránként teleásítja a szobát, mert ezáltal serken az agytevékenysége és úgy kiszorít engem a holnapi lapból, mintha a színen sem lennék, s viszi a honoráriumot, a prémiumot meg az olvasók hízelgő elismerését. Más. Retteghet az az esztergályos is. akiről tudják, pillanatra meg nem áll a keze, az utolsó másodpercig végigdolgozza a napi nyolc órát. De ha nincs ideje ásításra? Igaz, hogy ő munka után szokta jól kipihenni magát, nyugodt, mély álma előtt jóízűeket ásítozik, főleg, ha egy üveg sört is hozott az asszony a vacsorához, node ez mind semmi. Ásítozzék a munkahelyen, akkor lesz eredmény, meg kitüntetés, meg vállalati támogatással épített háromszoba hallos .. Ugye, micsoda képtelenségek ezek. Elképzelhető, hogy itt, nálunk, a szocializmus teljes felépítésének időszakában egyeseket azért honorálnak, mert folyton folyvást csak ásítoznak s még csak a kezüket sem mozdítják a szájuk elé? Nem, kérem a mi nemzeti hagyományainK- nak ez mélységesen ellentmond, mióta eleink bejöttek a Kárpát-medencébe, itt azóta csak az jut anyagi javakhoz, aki megdolgozik érte! Jé most látom csak hogy éppen félórája írok. Nosza tegyünk egy próbát lássuk az elméletet gyakorlatban ... No tessék! Most meg képtelen vagyok ásítani! Önöknek tisztelt olvasóim talán sikerül ha e cikk végéhez érnek. Angyal Sándor Négy és fél hónap alatt 185 millió 711 ezer forint takarékbetét Június 1-gyel visszafizetik az iskolai takarékbélyeg-betétet Az Országos Takarékpénztár megyei Igazgatóság tájékoztatása szerint a megye takarékbetét-állománya 2 milliárd 319 millió forint. A megye közel 150 ezer betétkönyvvel rendelkező lakosa ebben az évben négy és fél hónap alatt 185 millió 711 ezer forinttal gyarapította betétkönyvben lévő megtakarítását. A betét növekedése napjainkban is tapasztalható. A betételhelyezés változatlanul a falusi lakosság részéről jelentkezik zömmel. Igazolja ezt, hogy csak a postahivataloknál elhelyezett ez évi betétösszeg 84 millió forintot tesz ki. Igen kedvező mértékben növekedett a községekben a takarékszövetkezeteknél elhelyezett megtakarítás is. A takarékbetét növekedésével egyidőben nőtt a takarékoskodóik száma. A betétesek számának és a takarékbetétek növekedéséből arra lehet következtetni, hogy megyénk lakosságának megvan a lehetősége a takarékoskodásra és nemcsak a napi kiadásaira, hanem komolyabb célok elérésére is van fedezete. Az is tény, hogy a megye takarékbetét-állományának mintegy 70%-kát termelőszövetkezeti parasztságunk betétei képezik. Változatlanul népszerű a gépkocsi-nyereménybetét. Az augusztus havi sorsolásra további 10 millió 575 ezer forint értékű gépkocsi-nyere- mónybetétkönyvet nyitottak Szabolcsban, s így a gépkocsi-nyeremény be tét 282 millió forint. Elég a „H“ felségjel Újabb öt országba nem kell a zöld kártya Az Állami Biztosító több ország biztosítási hivatalával megállapodást kötött a gépjárművel külföldre utazó magyar túristák gépjárműfelelősségi biztosítás igazolásának könnyítéséről. Eszerint a Finnországba, Norvégiába, Svájcba, Lichtensteinbe, valamint Svédországba utazóknak ezentúl nem kell beszerezniük az úgynevezett zöld kártyát. Várható, hogy n következő hónapokban újabb országokkal lép életbe hasonló — az utazást megköny- nyítő — megállapodás. A nemzetközi zöldkártyaegyezmény értelmében a külföldre utazó gépjárműtulaj- donoeok részére az Állami Biztosító általában zöld kártyát állít ki a felelősségbiztosítás igazolására. Erre a külön igazolásra nincs szükség a szocialista országokban és néhány éve Ausztria és az NSZK területén sem. A most létrejött megállapodás lehetővé teszi, hogy újabb öt országban a gépkocsin lévő „H” felségjel és a magyar rendszám szolgál gépjárműfelelősségi biztosítós igazolására. A gépjármű-tulajdonosokat érinti az Állami Biztosító egy másik tájékoztatása is. 1972 júniusában kibővített, sokféle kárra érvényes CASCO-biztosítást adott ki az ÁB az autósoknak. Az új feltételek egyike volt, hogy akinek két évig nincs kára, az egyhavi díjvisszatérítésben részesül, s akik 2—4 évig nem kapnak kártérítést, kéthavi, öt évi kármentesség után pedig minden évben 3 hónapi díjat fizet vissza a biztosító. Az első két év az 1972-ben kötött 44 ezer CASCO-biztosí- tásnál a közeljövőben letelik, így az idén több ezer CAS- CO-s jogosult a kármentes vezetésért járó „jutalomra”. A visszatérítésre jogosultaknak jelentkezniük nem kell, részükre postán küldik el a pénzt. A díjvisszatérítésben mindazok részesülnek, akik 1972. június 1. után kötötték meg COSCO-biztosításukat, s azóta nem kaptak kártérítést. Ha a gépjármű-tulajdonos időközben eladta gépkocsiját, de 30 napon belül újat vásárolt, és arra is megkötötte a CASCO-biztosítást — biztosítása folyamatosnak számít, s jogosult a kedvezményre. Közel 20 ezer tagja van megyénkben a munkahelyeken működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztárnak. Jelenleg a betétben kezelt megtakarításul;: összege 23 millió forint. Meghaladja a 11 ezer főt azoknak a fiataloknak száma, akik ifiúsági takarék- betétben takarékoskodnak. Ebben az évben 719 fiatal kötött megállapodást ifjúsági takarékbetétben történő takarékoskodásra. E betétben eddig 38 millió 389 ezer forintot gyűjtöttek a fiatalok. Június 1-gyel megkezdődik az 1973/74. iskolai tanévben vásárolt iskolai takarékbólye. gek visszaváltása. Az iskolai tanulók ebben az iskolai tanévben 12 millió forint, értékű iskolai takarókibélyeget vásároltak. Egyre növekvő népszerűségnek örvend az átutalási takarékbetét is. Nyíregyházán kétezer, Mátészalkán közel 500 család gondján segít a takarékpénztár. Július 1-gyel Kisvárdán. és Nyírbátorban is bevezetésre kerül az átutalási betétszámlarendszer. A két városban eddig 55Ó család kérte a száimlaszierződés megkötését. — nemes — Megtalálta édesapja sírját Kétezer kilométernél távolabbról, Dnyepropetrovszkból érkezett Nyíregyházára Lidia Ivanovna Prokopenko. Édesapja, Ivan Brigorjevics Bo- bosko, a szovjet Vörös Hadsereg katonájaként harcolt a második világháborúban. 1942-ben búcsúzott el családjától — feleségétől és hat gyermekétől. A hadsereg győzelmes előrenyomulását ő csak Nagykállóig kísérhette — 1944 októberében elesett. Hozzátartozói csak halálhírét kapták meg. A hat gyerek édesanyját is elvesztette, nevelőotthonban nőttek fel. Jelenleg mindannyian családosak, Dnye- propetrovszkban élnek. Néhány hónappal ezelőtt váratlan hírt kaptak Moszkvából: Nyíregyházáról származó értesülés szerint édesapjukat a nyíregyházi temetőben helyezték örök nyugalomra több száz baj társával együtt. Lidia Ivanovna az értesítés nyomán érkezett Nyíregyházára — május 31-én délelőtt az Északi temető fekete kő- obeliszkje mellett állt, és zokogva olvasta édesapja nevét. A Hazafias Népfront megyei bizottsága foglalkozik a megye területén eltemetett szovjet katonák hozzátartozóinak felkutatásával. A legnagyobb elismerés azonban Pusztai András nyugdíjast illeti — I. G. Bobosko családjának megtalálása számára már a huszonnegyedik eredményes kutatás. ». Kabay-versenydíjasok Befejeződött megyénkben a Kabay János közén iskolai biológiai tanulmányi verseny. A nagyszabású esemény keretében mintegy" 500 iskolás indult Szabolcs-Szatmár valamennyi középiskolájának képviseletében. A háromfordulós verseny kemény próba elé állította a diákokat, akik közül 78-an kerültek a megyei döntőbe. Ennek színhelye a nyíregyházi Krúdy Gimnázium volt. Az eredményhirdetésre és a legjobbak jutalmazására tegnap, pénteken délután került sor a megyei tanács kis tanácskozótermében. Kuknyó János, a művelődési osztály vezetője adta át a jutalmakat a legjobbaknak. A verseny első 10 helyezettje könyvvásárlás! jutalmat kapott. A Kabay tanulmányi verseny győztesei: Czimbalmos Ágnes (Krúdy), Nagy Jolán (Tiszalök), Vita Katalin (Krúdy), Antalf- fy Judit (Kisvárda), Szilágyi Erzsébet (Tiszalök), Bancsi Éva (Fehérgyarmat), Jakab András (Baktalóránt- háza), Czuprák Éva (Fehér- gyarmat), HeinSperger Kornélia (Krúdy), Tamás Erzsébet (Nyírbátor). Az első helyezett Czimbal- mos Ágnes az 1000 forintos utalványon kívül elnyerte a Tiszavasvári Alkaloida által felajánlott Kabay János emlékplakettet is. Iskolája 10 000 forintos szertárfejlesztési keretet kapott. Elkészült a vádirat Rónaszéki gyilkosai Az 51 éves, rokkantsági nyugdíjas Rónaszéki József gyakori vendége volt Nyíregyháza szórakozóhelyeinek. Rigó utcai lakásában egyedül élt ugyan, de mert előszeretettel kereste a fiatal nők társaságát magányosnak aligha mondhatta magát. Többnyire gúnynevén — Mókuci- nak — szólították, és azt is tudták róla, hogy nem régen elhunyt édesanyja után nagyobb összeget örökölt. Március 8-án kora délután a Halászcsárdában szórakozott két fiatal nő társaságában, akiket meghívott lakására. majd kerékpárjával 5 óra tájt haza indult, hogy mikorra a lányok megérkeznek — nőnap lévén — legyen ital és virág is az asztalon. Másnap este két barátja kereste lakásán Rónaszékit és mert hiába zörgettek az ajtón, rosszat sejtve benéztek az ablakon. Rónaszéki vérben feküdt szobája padlóján. A rendőrorvos már csak azt tudta megállapítani, hogy a halál mintegy 24 órája beállt. A rendőri helyszíni szemlebizottság a holttest közelében egy szódásüveget talált, a sérülésekből pedig arra következtettek, hogy Rónaszéki fejét a szódásüveggel verték szét. Pénz nem volt az elhalt zsebében, hiányzott a karórája is, így rögtön felmerült, hogy rablógyilkosság történt. Az első hasznos felvilágosítással a sértett lakásához legközelebb lévő italbolt vezetője szolgált, aki elmondta, hogy előző napon a sértett az italboltban tartózkodott és délután két fiatal nő csatlakozott hozzá. Az egyiket az elhalt Áginak szólította. Később együtt távoztak el, majd egy fél óra múlva az egyik nő visszament az italboltba és egy üveg szódavizet vásárolt. A rendőrség ezekből az adatokból rövid idő alatt megállapította, hogy a Rónaszéki által Áginak szólított nő a nyíregyházi alvilágban jól ismert vagyon elleni cselekmények miatt már kétszer is elitéit Várkonyi Győ- zőné. A másik nőről adott személyleírás pedig pontosan ráillet Várkonyiné jelenlegi barátnőjére, a 17 éves Záhony! Valériára, aki csak néhány héttel előtte szabadult a fiatalkorúak börtönéből, ahol „markecolás” miatt töltötte büntetését. A helyszíni szemle után néhány órával a nyomozók már Várkonyiné lakásán voltak, ott találták Záhonyi Valériát is. A házkutatás során előkerültek a benzinnel kitisztított véres ruhák is. Várkonyiné először mindent tagadott, sőt felháborodott azon, hogy a rendőrök nála házkutatást tartanak, később azonban beismerő vallomást tett. Záhonyi Valéria ugyancsak beismerte a cselekmény elkövetését, sőt az első kihallgatásai során igyekezett minden felelősséget magára vállalni, mivel tisztában volt vele, hogy fiatalkorú létére lényegesen kevesebb büntetésre számíthat. Várkonyiné és Záhonyi Valéria részletes kihallgatásuk során elmondták azt is, hogy a cselekmény elkövetésében az egyik barátjuk is részt vett. A barát neve Ádám Mihály, azaz „Koty- tyos”, akinek nevével szintén nem most találkoztak először a nyomozók. Mivel nem találták Nyíregyházán, feltételezték, hogy élettársához utazott Budapestre, ezért körözést rendeltek el. Rövid időn belül őt is őrizetbe vették. Megtalálták nála a sértett karóráját is. A rendőrségi vizsgálat ideje alatt a gyanúsítottak közül Várkonyiné és Záhonyi Valéria részletesen elmondták, hogy hogyan ölték meg Rónaszékit. Az apró részletek vonatkozásában többször vál- toztatgattak ugyan vallomásukon, de végül még is csak kialakult a kép: hogyan gyilkolták meg a sértettet. Az esetnek nem volt ugyan szemtanúja, Rónaszéki pedig már nem beszélhet, az elkövetők vallomásaiból és az elkövetők helyett is „beszélő” tárgyi bizonyítékokból egyértelműen megállapítható, hogy a sértettet a három gyanúsított egy szódásüveggel verte agyon, majd a zsebében lévő 5000 forint körüli összeget és a karórát magukhoz véve otthagyták vérbe fagyva. A rablott pénzt egy éjszaka elmulatták Nyíregyháza különböző szórakozóhelyein. A megyei főügyészség mindhárom elkövetővel szemben nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Nyíregyházi Megyei Bírósághoz. Dr. Szálai István ügyész *■