Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-30 / 151. szám
Wtt. Jűniits 30. KELET-MAGYARORSZÄG 8. a*M Előnyben a nagycsaládosok, munkások; fiatalok A Nyíregyházi Városi Tanács új lakásrendelete A lakáselosztásról, a lakás- igénylések társadalmi bírálásáról, valamint a lakásépítési hozzájárulás és lakás-használatbavételi díj fizetésének szabályozásáról alkotott új rendeletet e hét eleji ülésén Nyíregyháza Város Tanácsa. E fontos, a város lakosságának nagy részét érintő rendeletről beszélgetett munkatársunk dr. Nagy Árpáddal, a Nyíregyházi Városi Tanács vb-titkárával. Mi tette indokolttá az új tanácsrendelet megalkotását? — Kormányhatározat született arra, hogy az 1971-ben alkotott tanácsrendeleteket felül kell vizsgálni, korszerűsíteni kell, és ahol arra szükség van, ott újat kell alkotni. A határozat abból indul ki, hogy az eltelt három év alatt sokat változtak a munka- és életkörülmények, a társadalmi viszonyok, emelkedett az életszínvonal, és a lakásépítési ütem is olyan mértékben Változott, hogy a korábbi rendelet már nem tudta minden tekintetben betölteni hivatását. Indokolta a változtatást a népesedéspolitikai kormány- határozat, amely különös gondot, fokozott figyelmet fordít a nagycsaládosok lakáskörülményeinek javítására. Milyen rétegeket, korosztályokat érint kedvezően a változtatás? — Elsősorban a fiatalokat és a nagycsaládosokat. A fiatalokat azáltal is, hogy a jövedelemhatárokat a tanács ötszáz forinttal emelte, és azzal is, hogy az új rendelet szerint az évenként elosztható lakáskeretből huszonöt-negyven százalék között fiatal házasoknak kell kiosztani. Üj vonás a rendeletben, hogy a fiatalok közötti rangsorolásnál elsősorban a fizikai munkás fiatalokat kell előnyben részesíteni. Kedvzően érinti a rendelet a gyermektelen házaspárokat, a nyudíjasokat és az egyedül élőket is hiszen a korábbi rendelet őket kizárta a lakásra jogosultak köréből. Most ők is kaphatnak akár tanácsi bér-, akár tanácsi ér- tékesítésű lakást. Mindezek mellett azonban az elosztásnál a már korábban is érvényben lévő pontrendszer alapján rangsorolják őket. Több vagy kevesebb lakást tart vissza az új rendelet szerint a tanács lakáscserékre? — Az új rendelet százalékos arányban határozza meg a cserékre visszatartható lakások számát. Eszerint az évenként elosztható tanácsi bérlakásoknak legalább tíz százalékát, a tanácsi értékesítése lakásoknak pedig legalább öt százalékát kell a lakáscserékre biztosítani. Az új rendelet tehát tovább fejleszti a feltétlenül szükséges cserék rendszerét. Ez több okból is jó. A tanácsnak mindig szüksége van kislakásokra akár a szanálások, akár az egyedülállók vagy nyugdíjasok lakásigényeinek kielégítéséhez. Kéréseik nagy részét eddig nem tudtuk teljesíteni, egyszerűen azért, mert nem volt ilyen lakás. Egyrészt tehát emiatt indokolt, de érdekük azoknak is, akik, rhondjuk, néhány éve egy garzonlakásba költöztek, és ma két—három gyerekkel már kinőtték ezt a lakást. A. rendeletből kitűnik, hogy mind a tanácsi bér-, mind a tanácsi értékesítése lakások tíz százalékát felhasználhatja a végrehajtó bizottság bérlő-, illetve vevőkihasználási jog biztosítására. Mit jelent ez? — A rendeletnek ez a része elsősorban a szakemberek le- telepdését hivatott szolgálni. Közismert, hogy jó szakembereket ma már szinte csak lakásgondjaik megoldásával lehet szerezni. Érvényes ez orvosokra, tanárokra, tanácsi és minisztériumi vállalatok mű. szaki szakembereire, akiknek idetelepítése a vállalati vagy intézményi érdeken túl a város érdeke is. Bérlő-, illetve vevőkihasználási jog biztosításakor a vállalatoknak tanácsi bérlakás esetén a lakás teljes árát, tanácsi értékesítésű lakás esetén pedig a bekerülési összeg 50 százalékát kell megfizetni. Tanácsi költségvetési szervek mindkét lakásfajtánál a költségek tíz százalékát, nem tanácsi költségvetési szervek húsz százalékát fizetik. Ezt a pénzt a tanács csak' lakásépítésre költheti. Az igénylők szempontjából szigorúbb-e az új rendelet a korábbinál? — Szigorúbb. Eddig kizáró okok voltak: nem kaphatott tanácsi bérlakást akinek lakóháza, beépíthető telke, ötszáz ölnél nagyobb szőlője, gyümölcsöse, gépkocsija, visszaigazolt gépkocsiutalványa van vagy lakását eladta, akinek egy főre jutó jövedelme 1200 forintot, fiatal házasoknál 1500 forintot, 30 évnél idősebb és legalább egy éve egyedül élők esetében a 2000 forintot meghaladja. Az új rendelet szerint az sem kaphat lakást, akinek az ország bármely területén hétvégi, vagy víkendháza van. Eddig ugyanis a nyíregyháziak esetében csak a Sóstón lévő ví- kendház volt a kizáró ok, most idesoroljuk a császárszállási, az Orosi úti, a tisza- löki, a rakamazi üdülőterületen lévő hétvégi házakat is. Miben reménykedhetnek azok a nyíregyháziak, akiknek lakásigényük kielégítésre vár? — Nyíregyháza lakóinak száma ma közel 86 ezer. A lakosság számának gyors növekedésével együtt jár a lakásigénylők számának növekedése. Jelenleg tanácsi bérlakásra több, mint 900, tanácsi értékesítésű lakásra több, mint 1800, OTP-társasházra több mint 1200 család vár. Az elosztható lakások száma ezzel szemben ebben az évben tanácsi bérlakásból 320 körüli, tanácsi értékesítésűből 284. A jövő évi előirányzat tanácsi bérlakásból 450, tanácsi érté- kesítésflből 300. Ebben már benne van, hogy az igényeket ebben az ötéves tervben nem tudjuk kielégíteni, kielégítjük viszont 1975. december 31-ig annak a 90 nagycsaládosnak az igényét, aki tanácsi bérlakást és annak a' 40 nagycsaládosnak az igényét, aki tanácsi értékesítésű lakást kért. Ezek a számok 1973. december 31-i adatok, de az azóta eltelt időben jelentkező nagycsaládosok igényeit is minden bizonnyal még ebben az »téves tervben kielégíthetjük. Az ezután jelentkező nagycsaládosok két éven belül lakást kaphatnak. Hogyan ismerkedhet meg a lakosság az új rendelet legapróbb részleteivel is? — A tanács június 24-én hozta meg az új rendeletet, és arról is döntött, hogy a rendelet szövegét nagy példányszámban, nyomdai úton kell sokszorosítani. A rendelet példányait eljuttatjuk vállalatoknak, intézményeknek, párt-, társadalmi és tömeg- szervezteknek, a tanácstagoknak, de rendelkezésre áll majd a lakosságnak is a tanács ügyfélforgalmi irodáján. Balogh József Július 1: 44 őrás munkahét Az ellátás nem sínyli meg Változatlan nyitvatartás, jobb munkaszervezés a kereskedelem dolgozóinál Hétfőtől a megye mintegy 15 ezer kereskedelmi dolgozója már a 44 órás munkahét szerint dolgozik. A bevezetést alapos előkészítő és tervezőmunka előzte meg, hiszen olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek a lakossági ellátásban nem okoznak fennakadást és javítják a kereskedelmi dolgozók munka- és életkörülményeit is. Pár nappal az indulás előtt beszélgettünk dr. Hagymási Józseffel, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjével a munkaidőcsökkentés gyakorlati megvalósításáról, az áruellátás megszervezéséről, a szabad idő biztosításáról. — A kereskedelmi vállalatok, AFÉSZ-ek felkészülési tervet készítettek, amelyeket a kereskedelmi osztály vizsgált felül. Több terv módosításra szorult. Mi volt ennek az oka? — ötven szerv tervét adtuk vissza korrigálásra, olyan esetekben, ahol a nyitl vatartási idő szűkítésével akarták megoldani a munkaidőcsökkentést. Ezeket az elképzeléseket nem lehetett elfogadni. A kieső munkaidőt elsősorban jobb munka- és üzemszervezéssel, a kereskedelmi dolgozók létszámának növelésével kell pótolni. A munka- és üzemszervezés körébe sorolhatók a gépesítések, a munkahelyi korszerűsítések, az áru útjának lerövidítése — mindezek boltonként eltérően jelentkeznek, de a vállalati, a szövetkezeti vezetés leleményességétől függ, hogyan tudnak könnyíteni a nehézségeken. A plusz létszám a megyében 350 új dolgozó, de ez az igény a most végzők alkalmazásával kielégíthető. — Ennek alapján, hogyan alakul Szabolcs- Szatmárban a nyitvatartási idő? — A jelenlegi nyitvatartási idő csupán két százalékkal csökken, azaz a heti 120 ezer óra 2400 órával lesz keBorjújává jéasstzony eaéúra - ^ Vizsgáznak a szakács jelöltek Megkezdték vizsgáikat a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola tanulói. A szakácstanulók egy csoportja június 26- án — a Hotel Szabolcs konyháján — készítette el vizsgamunkáját, egy háromfogásos ebédet. Központilag ösz- szeállított tételeket húztak, s ezek alapján láttak hozzá a nagy munkához. 2—4 óra állt rendelkezésükre, attól függően, kinek milyen tétel jutott. Bizony a Hotel Szabolcs konyhája kicsinek bizonyult. Egyszerre tizenöt szakács jelölt sürgött-forgott tojásostálakkal, tejescsészékkel, zsíroslábasokkal. Készülnek a ritkán látott — alig hallott ételek: bélszín Vadászná módra, kecskeméti barackfánk — amit kecskeméti parancpálinkával ízesítenek. Az apróra vágott vöröshagyma könnycseppeket, a hatlamas tűzhely gyöngyöző verejtékpatakokat csal elő. A jelölteknek azonban még a vizsgadrukkal is meg kell küzdeniük, hiszen most dől el, a másnapi szóbeli vizsgára kik mehetnek. Xovács Ferenc a vizsgabizottság elnöke, fiatal kora ellenére sok-sok vizsgán elnökölt már. Ö mondja: — Ettől a csoporttól igen sokat várunk. Többen közülük már országos szakácsversenyeken is szerepeltek, ahol előkelő helyezéseket értek el. Tizenhat órakor megjelenik a felszolgáló, kezében az első vizsgamunkával: kelvirág leves, hortobágyi húsos palacsinta, sertésborda hentes módra. A bizottság egyhangú döntése: mindhárom fogás nagyszerű, jeles. Külön pont jár az egyéni találásért, az egyéni ízért, díszítésért. Ezzel is &z egyéniség kialakítása a cél. Már itt is van a következő: burgonyaleves Berci módra, sonkás palacsinta, borjújava Jóasszony módra. Itt azonban már nem ilyen egybehangzó a bizottság tagjainak véleménye., — Takarékoskodott a sóval, izgalmában elfelejtette megkóstolni. —: A virsli nincs eléggé megfőzve. — De vegyük figyelembe, hogy a leves krém jellegű, s ennek az elkészítési módja talán a legnehezebb. így megy ez négy órán keresztül. Az, amit a laikus észre sem vész, a szakemberek szemében nem egy esetben súlyos hiba. Természetesen a vizsgabizottság figyelembe veszi azt a tényt, hogy a vizsgázók nagy része kisebb, vidéki éttermekben töltötte ta- nulóéVeit, ahol nem volt alkalmuk olyan ételek készítésére, mint a „pirított szűzérmék magyarosan”, vagy a „pontyfiié Molnárné módra”. — Abban az étteremben, ahol én dolgoztam, jóformán csak bográcsgulyást, babgulyást, töltöttkáposztát és rántott szeletet készítettünk. Az iskolában viszont 60—70 főétel, a több mint 100 féle előétel, leves elkészítési módját tanultuk. Most nagy előnyben vannak azok, akik első, másodosztályú éttermekben dolgoztak, hiszen itt lehetőségük volt olyan ételek készítésére, amilyeneket mi csak a könyvekből ismerünk — panaszkodik egyikük. Eredményhirdetéskor kiderült: mindenki mehet szóbelire, s ha az is sikerűi, akkor már az éttermekben találkozhatunk ismét — a főztjükkel. Balogh Géza vesebb. Ahol a vállalatok, a szövetkezetek a szűkítést alkalmazták, ott a helyi tanácsokkal egyeztették a tervet és csak azok elfogadása után vezethetik be, olyan 'napokon, amikor kevesebb a vásárló. így a vásárlás színvonalát és körülményeit nem rontja a csökkenés. — Hogyan alakul a többletszabadidő kiadása, mennyiben sikerült a dolgozók helyzetén könnyíteni? — A nagy egységeknél a dolgozók 21,6 százaléka szombaton kapja meg a szabad napot, a legtöbben hétközben, mintegy 66,8 százalék az éves szabadsághoz csatoltan pedig 11,6 százalék. A nagykereskedelmi vállalatoknál eddig is öt napra összpontosult a 48 óra, mivel szombatonként árut általában nem szállítottak. A többlet szabad idő kiadása munka- és üzemszervezéssel többek között lépcsőzetes munkakezdéssel — az üzemelési idő változtatása nélkül történik majd. A kereskedelmi dolgozók bizalmat és türelmet várnak a fogyasztóktól, hiszen vannak olyan pbjektív nehézségek, melyekkel szinte minden nao meg kell küzdeni- Például: kevés a munkát könnyítő gép. a korszerű egység, mindig vannak hiányzó cikkek. — Az áruellátás megszervezésénél melyek a döntő tényezők? — Fontos a rendelések időbeni feladása, az áru fogadásának megszervezése, a kellő mennyiségű készletbeszerzés és feltöltés. Ennek egyik alapja a megfelelő információszerzés és a partnerek tájékoztatása. A lakosság tájékoztatása már megkezdődött mindazokban az üzletekben, ahol a munkarend, esetleg a nyitvatartási idő a legkisebb mértékben is megváltozik. Reméljük, hogy a munkaidő csökkentéssel fokozatosan vonzóbbá válik a kereskedelemben végzett munka, javulnak a dolgozok munka- és életkörülményei. A július 1-én életbelépő 44 órás munkahét hatása azokban hosszabb idő után lesz érezhető, lemérhető. \ Balogh Júlia A vádlott visszaköszön A vádirat elkészült. Főszereplője egyetlen vádlott, Pénzes Ferenc, 29 éves nyírmadai lakos, a vásárosnaményi járási földhivatal földügyi főelőadója. Vádolják: tizennyolc rendbeli sikkasztással, egy rendbeli üzletszerűen elkövetett zugirászattal és négy rendbeli hivatali kötelesség szegéséért. jogtalan előny elfogadásával. Hogy mit követett el Pénzes Ferenc, arról álljon itt saját kezével írt vallomása: „1963. július 1-én helyezkedtem el a Nyíregyházi Földmérési Hivatalnál, majd 1967-ben megalakult a Járási Földhivatal. Én a Baktaló- ránthází Járási Földhivatalhoz kerültem, mint földügyi előadó. Már ott is sokan fordultak hozzám nyírmadai ismerőseim: segítsek. hogy minél hamarabb elintézést nverjen akár egy telekkönyvi beadvány, akár egy építési »Dgedély elkészítése, hogy a gazdasági kölcsöntől, vagy más hiteltől el ne essenek. Ismeretségem után hamar meg is csinálták, segítettem a szerződés készítésében is. Ingyen. A járás 1969-ben megszűnt, s a Vásárosnaményi Járási Földhivatal dolgozója lettem. Elvégeztem a munkámhoz szükséges minden tanfolyamot. Munkavégzésben mindig élenjártam, értettem is hozzá. A nyírma- daiak átkerülésem után is állandóan zaklattak lakásomon: ezt vagy azt hozd már ki, ne menjek be érte, ne töltsék el vele egy napot. Nem akartam elvállalni, mondtam, hogy ebben a járásban nincs ilyen ismeretségem, nem tudom megsürgetni. Szerződést pedig nem mertem csinálni. ök azt mondták, ne törődjek Vele, hogy mibe kerül, ha valaki kérdezi, akkor ök csinálták, vagy valamelyik hozzátartozójuk.” És Pénzes Ferenc vállalt. Megírta a szerződéseket, amelyekért csak ügyvéd, vagy közjegyző kérhet pénzt, de attól sem riadt vissza, hogy hivatali kötelességének megszegésével a földrendezés előtti dátummal, visszamenőleges hatállyal teljesen szabálytalan adásvételi szerződéseket hamisítson. Ismerősök és idegenek kér- réseinek teljesítését vállalta. Kiszámította, hogy körülbelül mennyibe kerül majd az illeték és ezt az összeget is elkérte, mondván, majd ő befizeti az Illetékkiszabási Hivatalnál. Az emberek fizettek. ki hétszázat, ki 12 ezret, attól függően, milyen értékű volt az adásvételi szerződésben szereplő ingatlan. Pénzes pedig „elfelejtette” tovább küldeni a pénzt. Erről így ír: „A pénz nálam maradt. Arra gondoltam, ha valaki szól, befizetem. Eltelt majdnem két év, de F. Sándor kivételével senki sem kérdezte, hogy mikor számolunk el, és én sem bolygattam. Arra vártam, hogy az illetéktől meg kell jönnie a papírnak, mivel a telekkönyvi hivatal is küld az Illetékkiszabási Hivatal pénzügyi osztályának egy másolatot. A pénzt tartogattam, és lassanként az el is ment.” A vádirat szerint Pénzes Ferenc 1971. augusztusától 107 200 forint jogtalan haszonhoz jutott és ilyen összegű kárt okozott az államnak az illetékek visszatartásával. Ennél több pénzt kért és kapott ügyfeleitől, néhánynak azonban SS bűncselekmény felderítésének kezdeti szakaszában visszaadta az elkért összeget. Mire költötte Pénzes a jogtalanul szerzett pénzt? Azt mondja, munkatársaival elszórakozta. Kik ezek a munkatársak? Erről nem beszélt, mert senkit nem akar belekeverni az ügybe és hallgatnak azok is, akik részesei voltak az éjfélekig tartó nagy vacsoráknak, a hajnalig tartó mulatozásoknak. Hallgatnak, hiszen ők jól tudták, hogy a Pénzes keresetéből — amiből mellesleg három kiskorú gyermekét is el kellett tartani — nem telhetett ilyen vastagon. Pénzes egyedül felel majd a bíróság előtt tetteiért, pedig nem egyedül az ő bűne, hogy évekig húzhatott hasznot s vásárosnaményi járás lakóinak ügyes-bajos dolgaiból, ö a vádlott mondta az ügyészségi kihallgatáson: „A földhivatal határozatait azért nem küldték el az Illetékkiszabási Hivatalhoz, mert rossz volt az adminisztrációs munka. Az adminisztráció helyességét a földhivatal vezetőjének vagy a csoportvezetőnek kellett volna ellenőrizni. Határozottan állítom, hogy nem az én magatartásom miatt késtek azok a határozatok, amelyeket most utólag kellett felterjeszteni.” Felelősek tehát a földhivatal vezető beosztású dolgozói is, mert elmulasztották az ellenőrzést, mert eltűrték a lazaságot és az is joggal ösztönözhette Pénzest, hogy a megyei földhivatal dolgozói sem találtak szabálytalanság got a vásárosnaményi földhA» vatal ellenőrzésekor.
