Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

1974. Június 29. KELET-MAGYARORSZAG *. cffiSd HÉT VÉCÉN Szemüveg Mennyire igaza van Jaques Marlének, a leghíresebb párizsi szeműveg-keretezőnek, amikor azt állítja: „A szemüveg megmutatja viselőjének életstílusát..." Jól­lehet ő ezt az aranyigazságot üzleti céllal fogalmazta s csupán a szemüveg formájára szorítkozik, de mi jól tudjuk, hogy a keret másodlagos, a tartalom a meghatá­rozó. Itt van mindjárt az általa felhozott példák egyike: az amerikai turisták dollár formájú szemüvegkeretet vásárolnak szívesen, tekintettel arra, hogy a tengeren­túlon mindent a dollár szemszögéből néznek. Ha elfogadjuk Marle állítását s azt, hogy az ember a szemével sok mindent ki tud fejezni — ami nem a legújabb igazság — akkor szűkeb b világunkban is fel­fedezhetünk egyet és mást. Régenvolt futballszurkoló koromból emlékszem, hányszor felhangzott a kórus a béközépen: „Szemüveget a bírónak!”. Ami ma is bizo­nyítja, hogy a szemüvegen át jobban meg lehet látni, mi történik a pályán. Mert a pályán nem mindig a leg­tisztább eszközökkel kergetik a bőrt a játékosok. Van­nak, akik örökké könyökölnek, mások lesről akarnak gólokat lőni, megint mások szimulálnak, sértődést, aka­rom mondani sérülést színlelnek, húzzák az időt, ami nekik dolgozik, mivel némi előnyre tettek szert. Ha mármost a bíróság, akarom mondani a bíró — mert nincs szemüvege — nem veszi észre ezeket a kis csalá­sokat, akkor pontosan azok vonulnak le győztesként a pályáról, akiknek pedig veszíteniük kellene. Ám nemcsak a fütyülővei futkosó futballdöntnök- nek ajánlatos a jó szemüveg! Eltekintve most Marle formalizmusától, maradjunk annál, hogy a szemüveg megmutatja viselőjének életstílusát. Erre aztán jócskán hozhatunk fel példákat! Egyesek nagyon szeretik például a sötét szemüve­get. Bizonyára azért van rá szükségük, mert bántja a fény a szemüket. Bár nem mondhatjuk, hogy nálunk mostmár minden csupa ragyogás, abban azért nem ké­telkedhetünk, hogy akad azért néhány dolog, ami fény­lik, bár nem arany. Állítólag a sötét színű üveg meg­nyugtatja az idegeket. Nem tudom, mennyire igaz ez, mert akik mindent sötét színben akarnak feltüntetni, tapasztalatom szerint nagyos is nyugtalan, ideges em­berek. Ahelyett, hogy a nyugodt emberek derűje sugá­roznék tekintetükről, ők leginkább morózusak, szárnya- szegettek, bánatosak, az ember legszívesebben könnyek­re fakadna, ha rájuk pillant. Mások viszont a színesebb lencséket szeretik. Akad. nak, akik mindent égszínkékben látnak, felhőtlen vi­lágban élnek. Többen a rózsaszínt kedvelik. Meglehet, hogy ez a két szín kellemes érzéseket vált ki viselőjük­ben, de némi veszélyt is rejt magában. Épp az elmúlt esős napokban lehettünk tanúi annak, hogy azért nem teljesen felhőtlen felettünk az ég, s ha csak olykor­olykor komorul is el, a kis bárányfelhőkkel igen gyak­ran számolnunk kell. A rózsaszín szemüveggel is meg­történhet, hogy még azt is átszínezi, ami pedig a való­ságban nem a legderűsebb és ha az ember ezeket nem veszi észre, könnyen bajba keveredhet. Például: X-ről mindenki tudja, hogy örökké áskálódik, reszket a ma­gasabb funkcióért meg a nagyobb fizetésért. Mármost ha az ő főnöke rózsaszín lencsével irányítja a rábízott vállalatot, X-et is talpig hercig, becsületes embernek látja, — mindaddig, amíg világos, reális szemüvegen át azt kénytelen látni, hogy X beült — az ő helyére. Kü­lönösen a mérlegkészítések időszakában ajánlatos félre­tenni az ilyen szemüveget, mert nem biztos, hogy a re­vizorok is hasonló okuláréval járnak s akkor... Hallani’ olyanokról is, akik a sötét szemüveget csu­pán azért hordják, hogy ne lehessen erősen o szemükbe nézni. így az sem derül ki róluk, hogy bizonyos szituá­ciókban mit akarnak a tekintetükkel kifejezni. Ebben van valami ráció, hiszen el lehet fedni a főnöktől villá­mokat szóró tekintetüket, amikor közli velünk, hogy ezúttal kimaradtunk a jutalmazottak közül. S ha a fő­nök nem látja, hogy ez nekünk szomorúságot okoz, már bánja is az egészet, siet jóvátenni sikerületlen akcióját. Vagy a legrosszabb esetben arra gondol, hogy bennünk még él az építő önkritikái hajlam, mélységesen egyet értünk döntésével, ami sikerélmény a főnöknek, simo­gatja a hiúságát, s már tervezi is, hogyan honorálja ön­tudatos viselkedésünket. Persze, akad olyan ember is, aki csak minden más­nap viseli a sötét szemüvegét. Az ilyeneket másnapos embereknek is becézik helyenként, mert a bárban át­mulatott éjszaka leginkább a szemek tájékán ütközik ki karikák formájában, amit jó eltakarni, mert még iri­gyel támadhatnának az embernek. írja Marle, hogy karácsonytájt divatos a fenyőfa­formájú szemüveg, amit ráadásul díszekkel is teleaggat­nak. Ez megint csak külsőség, forma és nem tartalom. Az igazi business — szerintem — az volna, ha Marle olyan szemüveget tervezne, amely ragyogni, nevetni is tud. Ha ilyet fel tenne valaki, mondhatnánk rá: csak úgy kacag a szeme, — ami alkalomadtán jól jön az em­bernek. Kreálhatna olyan lencsét is, ami könnyeket tud hullajtani, — ez meg azoknak volna hasznos, akik ak­kor is nevetnek, ha éppen sírásra van okuk. Persze, ezek mellett ajánlhatná azokat a szemüvegeket is, ame­lyek nem színeznek, nem torzítanak, csak segítenek a látásban. Az ötletért honoráriumként megelégszem két hét vendéglátással a francia Riviérán, mivel az idén nem kaptam szakszervezeti beutalót. Angyal Sándor Magyar Vasutas A ház felépült Végzetes baleset történt a múlt nyáron Kisvárda és Fé- nyeslitke között: Köbli Ernő 42 éves, háromgyermekes bloklakatost a MÁV biztosító berendezési, automatikai üze­meltetési és fenntartási fő­nökség dolgozóját munka közben egy gyorsvonat halál­ra gázolta. A főnökség 5-ös számú vonalellenőrségén dol­gozó szocialista brigád tagjai egy emberként segített a csa­ládnak a félbemaradt ház felépítésében is. Rövid idő alatt elkészült a ház, az át­rakókörzet fejlesztésén mun­kálkodó KEMÉV segített az utolsó munkákban, a parket­tázásban. Az emberi segítő­készség szép példáját mutat­ták a család gondjainak meg­oldásában. (Május IS.) Ünnepélyes tanévzáró az egyévás pártiskolán Ünnepélyes tanévzárőt tar­tottak június 28-án, pénteken Debrecenben, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának Oktatási Igazgatósá­gán abból az alkalomból, hogy az egyéves pártiskola hallgatói befejezték tanulmá­nyaikat. Az ünnepségen megjelent Magyar József, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Alexa László, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak titkára. A hallgatókat és a vendégeket dr. Szabó Miklós, az oktatási igazgató­ság vezetője köszöntötte, ezek után Alexa László a két megyei bizottság, az oktatási igazgatóság és a tantestület nevében szólt a végzett hall­gatókhoz. Elöljáróban arról szólt, hogy a kitartó tanulmányi munkát nagyra értékeli mindkét megyei pártbizottság, s öröm, hogy az idén újabb pártmunkásokkal gyarapodott azoknak a tábora, akik a tár­sadalomtudományokban na­gyobb jártasságot szereztek, s így következetesebb szószó­lói, hirdetői, és megvalósítói tudnak lenni a marxizmus— leninizmus eszméinek, pár­tunk politikájának. Ezt követően arról beszélt, hogy a megszerzett tudás, is­meretanyag birtokában most hatékonyabban dolgozhatnak a párt X. kongresszusa hatá­rozatainak a végrehajtásáért, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztéséért, s azért, hogy a XI. pártkong­resszusra a felkészülés még alaposabb, színvonalasabb le­gyen. Hangsúlyozta Alexa elvtárs, a párt és az egész tár­sadalom számára döntő fon­tosságú, hogy minél több olyan ember legyen, minél több olyan pártmunkás neve­lődjön, s tevékenykedjen, akik kommunista tudatosság­gal, értelmileg-érzelmileg is magukénak vallják a párt politikáját és ideológiáját. Ennek a tudatosságnak szük­séges érvényesülnie a párt­munkábari, társadalmi éle­tünkben, szocialista építő munkánk minden területén. Ez az egyik legfontosabb fel­tétele annak, hogy a szocia­lista társadalom fejlődése gyorsabb és egyenletesebb le­gyen. Alexa László elvtárs arra kérte a végzett hallgatókat, hogy a megérdemelt pihenés után vessék latba minden tu­dásukat. Hangsúlyozta, hogy mindig bizonyítsuk elveink igazságát, harcoljunk követ­kezetesen a marxizmussal el­lentétes nézetek ellen, lép­jünk fel minden olyan eszmei és magatartásbeli jelenség, cselekvés ellen, ami a szocia­lizmus ügyének az előrehala­dását akadályozza. Ezek után részletesen szólt azokról a tennivalókról, ame­lyek a két megyében a párt­munkások előtt állnak. Be­szélt a pártmunkás nehéz, de az egész társadalom fejlődé­sét szolgáló szép munkájáról, hivatásáról, s arról, hogy ezt a munkát megbecsülés övezi. Társadalmunk elismerése ab-i ból fakad — mint hangsú­lyozta —, hogy pártunk poli­tikája immár több mint más­fél évtizede kiegyensúlyozott, lenini politika, egyenesvona­lú, töretlen, találkozik a nép egyetértésével. Ezt a politikát szolgálni és érvényre juttat­ni mindenki számára megtisz­teltetés, különösen az kom­munista, pártmunkás számá­ra. Ez egyben erkölcsi rang is s próbaköve az emberiesség­nek, a »helytállásnak. Alexa László elvtárs ezek után megköszönte a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság és oktatási igazgatóság segítsé­gét, hogy az idén is biztosí­tották szabolcsi pártmunká­sok képzését, majd befejezé­sül sok sikert kívánt a vég­zett hallgatóknak a két me­gyei pártbizottság és az ok­tatási igazgatóság nevében. Ezt követően Ma^var József, az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának titkára átnyújtotta a végzett hallga­tóknak a bizonyítványokat A meteorológus válaszol: Mikor menjünk nyaralni ? Az emberek évenként meg­ismétlődő kérdése ez, a nya­ralási idény kezdete előtt. Az üdülni indulók különö­sen sokat várnak az időjá­rástól. Szeretnék „kifogni” a legjobb két hetet a Balato­non. Éppen ezért sokat sze­retnének tudni az időjárás­ról. Régi megfigyelések szerint az igen enyhe telek után gyakran következnek száraz, sőt aszályos nyarak. Tíz olyan enylje telet találtunk az elmúlt 134 év alatt, amely hasonlított a legutóbbi, 1973 —74. évi enyhe télhez. A rá­következő nyarak közül 7 volt száraz, és csak 3 volt esős. Most az esős van soron. Aki nyaranként sokszor járt a Balatonon, tapaszta­latból tudja, hogy a balatoni üdülés, de akár egy hétvégi kirándulás a hegyekbe is, kockázattal jár. Az időjárást nem lehet kinek-kinek a kedve szerint alakítani, in­kább nekünk kell az időjá­ráshoz igazodnunk. Borul­tabb, hűvösebb napokon is találunk megfelelő szórako­zást, moziba mehetünk, ha­jókirándulásra indulhatunk. Egy meteorológus sem mond­hat mást, mint azt, hogy kéthetes zavartalan napsü­tésben reménykedni annyit jelent, mint 4 vagy 5 talá­latot várni a lottón. Termé­szetesen ilyen is akad, csak nagyon ritkán. A magyar meteorológusok, éppen a balatoni vihar jelző szolgálat során fedeztek fel egy érdekes nyári jelenséget az időjárásban. Az Egyesült Államokban már korábban is fölfedezték, nálunk csak azután figyeltek fel rá. Ezért a jelenségnek angol nevet adtak, amit magyarra talán úgy fordíthatnánk, hogy zi­vatarfront, vagy zivatarvo­nal. Többnyire délnyugatról, nyugatról érkezik hazánk területére a zivatarfelhőknek egy vonalba rendeződött lánca. Heves záporokkal, zi­vatarokkal és gyakran viha­ros széllel jár. Különleges­sége az, hogy ellentétben a többi időjárási frontokkal, igen rövid idő alatt alakul ki, és viszonylag hamar fel is oszlik. Legtöbbször a Ju­goszláviából, Olaszországból vagy Ausztriából érkező idő­járás jelentések adnak elő­ször hírt róluk. Néhány órá­val keletkezésük után már elérik a Dunántúlt és fél nap alatt átvonulnak hazánk fe­lett kelet felé, sőt fel is osz­lanak. Egész életciklusuk nem hosszabb 12 óránál. A jelenség tehát gyorsan jön létre, néhány órán be­lül eléri a Dunántúlt, és élet­tartama általában fél napnál nem hosszabb. Nem lehet tehát napokkal előbb előre­jelezni egy zivatarfront ér­kezését, legfeljebb 2—3 órá­ra sikerül az előrejelzés. A legtöbb zivatar június­ban és júliusban tör ki, a legkevesebb szeptemberben. A napszakok szerint 12 és 21 óra között fordul elő a legtöbb zivatar. dr. K. Gy. A járás és a város eg^üttmfíkodése Ülést tartott a Kisvárdai Városi Tanács Pénteken ülést tartott Kis­várda város tanácsa. Az ülé­sen személyi kérdésekben döntöttek, valamint jóvá­hagyták a tanács 1974. évi munkatervének módosítását. Ezt követően a tanács jelen­tést hallgatott meg a városi tanács elnöke és a kisvárdai járási hivatal elnöke között létrejött együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. A város ipari üzemeiben a 7647 össz-foglalkoztatottból 2680 dolgozónak a járás te­rületén van állandó lakóhe­lye. Ennek következtében egyre gyakrabban jelentke­zik igényük telekre, lakásra. Az össz-lakásigénylők 46 százaléka a város környékén él. A lakosság számának emelkedése indokolja a ke­reskedelmi, a vendéglátóipa­ri ellátás színvonalának emelését a városban. Az igények kielégítéséhez járul hozzá a járás néhány terme­lőszövetkezete azzal, hogy segít a zöldség- és gyümölcs­ellátás javításában azonban az igényeknek mefelelő fej­lesztési alap az intézmények fejlesztéséhez, vagy újak építéséhez. Ilyenek például a kollégiumi helyek bővítése, szakmunkásképző iskola épí­tése, városi-járási művelődé­si központ építése stb. Az együttműködés ered­ménye volt, hogy közös for­rásból felépült a városi-járá­si MHSZ-központ 3,2 millió forintért a járás községei, termelőszövetkezetei, az ÁFÉSZ-ek és a járási hiva­tal hozzájárulásával. A „Kisvárdai Napok” ke­retében szervezett pedagó­giai előadásokra a járás községeiben dolgozó pedagó­gusokat is meghívják. A mű­szakiak ismétlődő találkozá­sának célja a helyi és hely­közi menetrend összeállítása. Az együttműködés kiterjed a vízgazdálkodásra, az ener­giaellátásra is, hiszen belső- ségi vízelvezető csatornák, közös településeket érintő villanyhálózat építése, olaj­vezeték építése hatósági el­járás során eleve feltételezi a közös munkakapcsolatokat. A tanács tagjai továbbra is igénylik a járás termelő- szövetkezeteinek segítségét a város zöldség- és gyümölcs­ellátásának javítására, szük­ségesnek tartják a város és a vonzáskörzethez tartozó köz­ségek szolgáltatási helyzeté­nek felülvizsgálását és javí­tását, a városi és járási fel­adatokat kiszolgáló létesít­ményeknél például a sport­kombinát, illetve a sportköz­pont építéséhez társadalmi munka szervezését. Az össze­hangolt fejlesztések érdeké­ben szükségesnek tartják a tervezés előtti kölcsönös tá­jékoztatást, az előkészített tervek megvitatását. A je­lentés, illetve a vita alap­ján megállapította a tanács, hogy az együttműködési megállapodás fenntartása, egyre hatékonyabb gyakor­lati alkalmazása továbbra is indokolt. Ezt követően a tanács rendeleteket alkotott a laká­sok elosztásáról, a lakásigé­nyek társadalmi elbírálásá­ról, a lakásépítési hozzájáru­lásról, a lakás használatba­vételi díjról, a kedvezmé­nyekről, továbbá a köztiszta­ság fenntartásáról, valamint az ebtartásról. Végezetül a tanács ideigle­nes bizottságot választott a Hazafias Népfront városi bi­zottságával kötött együttmű­ködési megállapodásban fog­lallak végrehajtásának meg­vizsgálására. Vincze Péter Fürdőzni, lovagolni Növekvfi Idegenforgalom Az elmúlt hetek tartós esős időjárása ellenére is megkez­dődött az idegenforgalmi sze­zon. Megindult a nyári nép- vándorlás. Erről beszélget­tünk a megyei idegenfor­galmi hivatal vezetőjéveL Sok ezer szabolcs-szatmári lakos készül családjával az előre megtervezett nyári programjainak megvalósí­tására. A NYÍRTOURIST gazdag országjáró program­mal rendelkezik. De a part­nerirodák közötti szervezé­sében választék van Adriai tengerparti, és dél-lengyelor­szági utakban is. Mivel várja Szabolcs­Szatmár az ideérkezőket, azokat, akik néhány napot itt akarnak eltölteni. A fő feladat, hogy a me­gye a vendégek befogadását biztosítani tudja. Több ezer szálláshelyet, kollégiumi ágyat biztosítottak az ide­érkezők részére. A sóstói „Fenyves” turista­ház, és az Igrice nyaraló­falu szállás előjegyzései mu­tatják, hogy Nyíregyháza és a Sóstó népszerűsége egy­re nő. Igen népszerű lett az idegenforgalmi hivatal bun- galov faluja, melyet csalá­dosán üdülők, hazaiak és külföldiek, különösen, cseh­szlovák és lengyel túris­ták veszik igénybe. A test­vér városainkból (Rzeszów, Presov) érkező csoportok már csaknem száz százalé­kosan lekötötték a 80 ágyas kapacitást. Kisvárdára egyre több nyugati vendég érkezik, a „Strand” motelbe. A NYÍR- TOURIST-hoz az IBUSZ, számos lovagolni tanuló tu­ristát jelentett be. A vendé­gek a kisvárdai lovas iskolá­ban ismerkednek meg a lo­vassporttal. Megyénk természeti adott­ságai, termálfürdőink a Sóstón, Kisvárdán, Máté­szalkán egyre népszerűbbek. A Felső-Tisza tájai és a népi hangulatú falusi épü­leteink, valamint a kultu­rális hagyatékok, a műem­lékek, irodalmi, történelmi emlékhelyek, emlékszobák, múzeumok látogatása mind az idegeneforgalom prog­ramjához tartozik. A nyári rendezvények, a NYÍREGYHÁZI NYÁR, a KISVÁRDAI NAPOK, vagy augusztusban a nemzetközi­leg is ismert NYÍRBÁTORI ZENEI NAPOK igen jó hír­nevet szereztek. A NYÍR- TOURIST megyejáró kirán­dulásaival és egyéb rendez­vényeivel összhangban meg­felelő lehtőségeket biztosít a kellemes és hasznos idő­töltésre. Virlras Pál

Next

/
Thumbnails
Contents