Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
1974 Mufti* 27. KÉT.FT MAGYARÖRSZÄf! 5. oldat Türelmetlen autósok A rendszeres ismétlődés miatt hovatovább természetes állapotnak tekintjük az újságok napi baleseti krónikájában szereplő félsoros gyászjelentéseket. Közömbösen. vagy halványan felsejlő részvéttel olvassuk a neveket, gyakran egész családokét, akik az országutakon, a városok utcáin, egy-egy karambol kapcsán fejezik be életüket. Miért van ilyen sok közlekedési baleset? Ez a téma is igen megszaporodott az újságok hasábjain. (Nevelőhatásuk azonban — úgy látszik — nincs.) Ugyannyira, hogy már kezdünk hasonlítani a nyugati lapokhoz, amelyekben ugyancsak előkelő helyet foglal' el a volán-ember, akit más szóval homo automo- biliensisnek neveznek. Vannak, akik az italban látják a balesetek ‘ fő okát, mások a műszaki hibákra, a KRESZ nem ismeretére, a vezetési tapasztalatlanságra utalnak. Megint mások a sok autóban, az utak állapotában keresik az okokat. Hadd szaporítsam az okokat, amelyekkel szintén magyarázni lehet a közlekedési baleseteket. Szerintem a közlekedés emberi magatartás. S ebben történt valami lényeges Változás. Semmi túlzás, az elmúlt évhez képest a járművezetők magatartása alaposan megváltozott Türelmetlenebbek, törtetőbbek lettek az. autósok. Egyre inkább saját kedvező helyzetüket nézik csak, a másikkal nem törődnek, sőt, gyakran figyelembe sem veszik. Magam is autós ember vagyok, s azt tapasztalom, hogy erősen romlott a közlekedés morálja, légköre. Sok nagyvárosi utca bizonyos válság- jelenségekkel küszködik. Autóbusz, villamos, motorkerékpár, magán- és vállalati autó — egyik sem várja már meg a sárga jelzés végét és, a várakozási alapvonalról már a sárgába startol, hogy a zöldet az útkereszteződésben kapja, így három másodpercet megtakarít ... I ’az, ma még több nagyvárosban gyakran a főútvonalakon is lehet akár hetven kilométeres sebességgel is haladni, ám lehet hogy pillanat múlva cammogásra kényszerül a vezető. Ilyenkor a türelmetlenebb vezető mindenáron szeretne kitörni a sorból, megelőzni az előtte haladókat, mert idegesíti a közlekedési lehetőségek hullámzása, gyakori változása. A legtöbbén újabban fütyülnek a jobbkéz-szabályra mindaddig, amíg nem fütyül a rendőr, s akkor idegesen magyarázzák: nekik volt ehhez joguk és nem a haladásban általuk gátolt másik járműnek... Miből táplálkozhat e türelmetlenség, a másik autóssal való nemtörődés. Minden bizonnyal összefügg felgyorsult életritmusunkkal, a városokon belül is nagyobbodó távolságokkal, a túlzott mellékmunka,-vállalásoií- kal, a hétvégi-házhoz való sietéssel, az elfecsérelt tízpercek „behozásával”. Belejátszhat a sűrűsödő balesetekbe az is, hogy egyesek — ez szintén kitapintható a közlekedésben — ha volánhoz ülnek, átalakulnak, elnyomott „alatvalóból”, főnök és fe- leség-sanyargatta kisemberből vezetővé, élet és halál urává. A vezető beosztású meg azt hiszi, a közúton is tudják, látják róla, hogy ő a főnök, s úgy viselkedik, mintha itt is előre engednék, megnyitnák előtte az ajtót. Minden bizonnyal a rendezetlen magánélet is okozója a baleseteknek. Márpedig aki autóba ül, annak kívül kell hagynia mérgét, bánatát, töprengését, sértődöttségét éppúgy, mint a sebésznek, amikor műtőbe lép. De vajon mindenki képes erre? Sajnos nem, így aztán kevesebb energia jut a vezetésre való koncentrálásra, az úttestfigyelésre, a forgalommal való „együttélésre”. I ó lenne, ha az illetékesek felderítenének minden olyan okot, amely balesetet idéz elő, s odahatnának, hogy azok megszüntetésével biztonságosabban közlekedjünk. Meg kell ezt tenni, mert az autósokat és a gyalogosokat egyaránt hazavárják. F.L. 1 > ........ 1 .....— ÖNKÉNT VÁLLALTAK Körzeti orvosok — kutató orvosok Ö, hiszen az csak egy vidéki orvos! — Ilyen, kézle. gyintéssel kísért rosszízű, mondhatnánk oktalan megjegyzés egyre ritkábban haljani. Annál gyakoribb, hogy a vidéken dolgozó orvosok, komoly megterhelést jelentő gyógyító munkájuk mellett olyan tudományos tevékenységet végeznek, amely szakmai körökben, és az érdekelt pa_ ciensek között is elismerést váltanak ki. Különösen dicséretes az ilyen önként vállalt kutatómunka, hiszen a vidéken dolgozó körzeti orvos gyakran hátrányosabb helyzetben végzi munkáját, még. ie sokan napi gyakorlati gyógyító tevékenységüket hasz_ nálják fel arra. hogy tudományosan is igazolt következte, lésekkel gazdagítsák az orvos, tudományt. Erre szolgált említésre méltó példákkal a közelmúltban Budapesten meg. tartott nemzetközi kongresz- ezus amelyen húsz országból érkezett úgynevezett általános orvos mellett, a magyar szakemberek között jónéhány, vidéken működő körzeti orvos tartott színvonalas előadást. Intézeti „háttér“ nélkül A vidéki körzeti orvosok előadásainak nagy része a kongresszus két fő témájához kapcsolódott. Az első a megelőzés és a betegségek korai felismerése az általános orvosi gyakorlatban. A vidékiek, néi ez különösen fontos probléma, mivel ott az intézeti „háttér” nélkül dolgozó kör. zeti orvosnak kell pontosán és gyorsan felismernie, sőt megfelelően ellátnia az elébe kerülő eseteket; függetlenül attól, hogy a sürgősség milyen fokú. vagy az életveszély milyen gyors intézkedést követel. A felszólaló vidéki orvosok számtalan példával igazolták, hogy az emberélet megóvása, jó egészségük biz. tosítása nem annyira az újabb technikával tökélesített műszerektől. hanem attól függ. hogy a gyakorló orvosok hogyan és mennyire ér. tenek a megelőzéshez, a gyors diagnózishoz és a helyes gyógykezeléshez. A vidékről érkezett orvosok előadásainak jelentős része is világszerte népbe eg. eégnek „előlépett” kórképekkel foglalkoztak, például a szív és érbetegségek, a daganatok mielőbbi felismerésével, a cukorbetegséget meg. előző, illetve gondozó tevékenységgel.-Anélkül, hogy részletes értékelést adhatnánk a félszáz elhangzott előadásról, hadd emeljünk ki néhányat. Kezdjük a debreceniekkel, akik közül egy orvoscsoport (dr. Szűcs, dr. Juhász, dr. Szabó, dr. Antal, dr. Györffy, és dr. Péter), közérdeklődésre szá- mottartó vizsgálatot ismertetett. Előadásukban az egyik nagyüzem dolgozóinak fekély- és ' gyermekbetegség szűrő- vizsgálatával kapcsolatos tapasz' alataikat foglalták össze. Egyebek között abból indul, tak ki, hogy például az előrehaladott gyomorrák túlélési ideje világszerte igen rossz, ugyanakkor a korán felismert gyomorrák túlélési ideje 9-0 százalék fölött van. Ezt figyelembe véve, többszáz dolgozót vizsgáltak meg. és vették gondozásba közülük a betegségre gyanúsak. Húszezer vizsgálat A másik debreceni vizsgá. lat a* cukorbetegségre hajlamosak kiszűrését tűzte ki célul. (dr. Losonczy, dr. Piros, dr. Balogh). Több mint húszezer embert vizsgáltak meg és ennek során 130 új cukorbe. teget találtak, akiknek gondozását azonnal megkezdték. Érdemes idéznünk dr. Szabó Ottó tiszavárkonyi körzeti orvos az idős fek'élybete- gek ellátásáról szóló előadá. sának befejező mondatait: „Véleményem szerint a betegek nagyra értékelik a velük való fokozottabb törődést, aminek legfőbb bizonyítéka, hogy csaknem mindegyik rendszeresen eljön az ellenőrző vizsgálatra. így lehetőség nyílik, hogy a beteget már fekélyének kiujulásakor foko. zott gondozásban részesítsem.” Társadalmilag is érdekes dr. Demők László Tiszakesziből érekezett járási főorvos megállapítása. Szerinte az. hogy a nőbetegek közül egyre több a hipertóniás, magasvérnyomásban szenvedő, — a megváltozott falusi életformá. val magyarázható. Előadásában kifejtette: Az iparban dolgozó férfiak csökkentett munkaidőben egyre kényelmesebben végzik munkájukat és a vidékiek Yi agy része, távol a családtól a napi gon. dókból is -kevéssé veszi ki részét. A nő. a feleség, az anya a háziasszony feladatai mellett mind több helyen vállalta az egyhangú otthonlétet, gyakran még a téeszben köte. lező munka elvégzését is. Ez az állandó fokozott stresszhatás mutatkozik meg a falusi nők gyakran megromlott egészségi állapotában. A felvilágosítás hatása A kongresszus másik témája az idős ember kezelése és gondozása volt. Ezzel kapcsolatban említésre méltó a dunaújvárosi rendelőintézetben dolgozó dr. Radnai Éva előadása. Beszámolt arról, hogy gondozott szívbetegei között egyre ritkábban következik be hirtelen megrokkanás. Nagy segítséget jelent a körzeti orvos számára — hang. súlyozta a doktornő — a körzeti ápolónők részvétele a betegek ellenőrzésében és az egészségügyi felvilágosító munkában. A témát nagyon sok oldalról közelítették meg a kong. resszuson résztvevő szakemberek. Ezek közűi is különös érdeklődés kísérte dr. Bugo. vits Elemér győri körzeti orvos beszámolóját, aki a csa. ládi környezet betegségokozó tényezőire hívta fel a figyel, met. Egy olyan idős asszony kórtörténetét elemezte, akinek családjában több betegség végződött hirtelen halál, lal és ennek a hatására a 70 éves asszonynál pszichés tra. urna, súlyos lelki betegség következett be. A kongresszusról hazatéri orvosok — közöttük a vidéken dölogozó körzeti orvosok is — egyetértettek azzal, hogy elsősorban az ő tudásukon, helytállásukon múlik a rájuk bízott lakosság testi-lelki egészsége, hiszen az emberek 80 százaléka élete során csak a körzeti orvost keresi fel pa_ naszával. Fálos Miklós NYITÁS AUGUSZTUSBAN Készül a „Kelet44 áruház Szovjet kereskedelmi hét megrendezésével nyitják meg augusztus 18-án Kelet- Magyarország egyik legimpozánsabb és legszebb áruházát Nyíregyházán, a Mártírok terén. Az új áruház 45 Sza- bolcs-Szatmár megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet 80 millió forintjából épül. Az építők ezekben a napokban a véghajrához érkeztek, szocialista szerződésben vállalták, hogy határidőre — augusztusban — átadják az új létesítményt. A „KELET ÁRUHÁZ'* hét osztálya a nyitás napján 45 milliós árukészlettel fo- gadja majd a vásárlókat. Kívülről még állványerdő borítja az épületet. Belül már a berendezések beszerelésén dolgoznak a szakemberek. (Elek Emil felvételei) Tanfolyamok isz-tagoknak július 21: NYIR-SZUR » Kétórás műsor — Színészek — Újságírók rangadója a nyíregyházi stadionban Hírt adtunk már arról, hogy Nyíregyházán is megrendezik a Budapesten évente megtartott Színész—Újságíró rangadót. az úgynevezett SZÚR t július 21-én, délután két óra: kor. A „NYIR-SZUR” bizonyára nálunk is sikert arat. A láb. darúgó csapatban a színészek között szerepelnek többek közöt: Aradszky László, Bessenyei Ferenec, Bujtor István, Cs. Németh Lajos, Fülöp Zsigmond, Garas Dezső,. Juhász Jácint, Koós János a csapatkapitány. Major Tamás, Németh Sándor, Szirtes Adám, Zenthe Ferenc. Az újságírók között is sok ismert névvel találkozunk: Bokodi Béla, Borbély György, Boross Dezső, Boskovits Je. nő. Gyulai István, Kopeczky Lajos, Nagy Lajos, Novotny Zoltán, Várkonyi Sándor és a hazaiak közül Angyal Sándor, Bézi László, Dragos Gyula. A fővárosi tánczenekarok közül a műsorban szerepei az Express-együ'.tes. a Kék Csillag és a V ”73 együttes. A műsorban fellépnek többek között: Básti Lajos, Csákányi László. Felföldi Anikó, Kibédy Ervin, Zalatnay Sarolta, Rátonyi Róbert, Ősz Ferenc. Vámosi János. Záray Márta, és még sokan mások. Konferál és a mérkőzést vezeti dr. Hegedűs János és Halmi Gábor. • A NYIR-SZUR mérkőzés belépőjegyeinek árusítása Nyíregyházán megkezdődött a NYIRTOURIST megyei ide. genforgalmi hivatal Kossuth téri helyiségében. A belépőjegyek egységes ára 25 forint. Számozás nincs, a helyfogla. lás érkezési sorrendben történik. Farkas Pál Tíz hónapon át 76 fiatal nő és férfi — majdnem mind tsz-tag — tanult a Szatmár-Beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége áljtal szervezett és bonyolított képesített könyvelői tanfolyamon. Most elérkezett a vizsga ideje# A 76 közül kilencen, sajnos* megbuktak, a többiek megkapták a képesített könyvelői oklevelet. így összesen már 150 könyvelőt képesített ki — három év során — a területi tsz- szövetség Mátészalkán. A szatmár-beregi tsz-szövet- ség nem csak könyvelőknek biztosítja a képzést és a továbbképzést. Az elmúlt három év során ez a tsz-szövetség összesen több, mint 400 tsz-tagot képzett szakmunkássá, betanított munkássá, vagy könyvelővé, de a gépkocsivezetőknek biztosította a magasabb színtű továbbképzést is. Nemrég — például — motoros gépfűrész- kezelői betanított munkásképző tanfolyam fejeződött be erdészeti munkások részvételével. De képzett a szatmár-beregi tsz-szövetség traktorosokat és hegesztőket is. Az idén újabb tanfolyamokat* továbbképzéseket szerveznek különböző szakmákban. Az oktatás költségeit nagyobb részt a termelőszövetkezetek, kisebb részt a tanulók fizetik. (sz4
