Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

Í974. Június 26. KELET-MAGYARORSZAG S. dfüteí A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Jusson is, maradjon is! HírOnlk ■Ili iSSi országban Aligha váratlan esemény a kormány legutóbbi határoza­ta amelynek alapján továb­bi dolgozó rétegek heti mun­kaidejét csökkentik. Jó ideje már, hogy megkezdődött ez a folyamat, és ma már milli­ók élvezik előnyeit, annál is inkább, mert a családtagok szempontjából sem közöm­bös, mennyi időt töltenek munkában — és nem csupán munkahelyükön! — a famí­lia kereső tagjai. Ám akik­ről ezúttal szó van, — az al­só- és középfokú intézmé­nyekben oktató pedagógusok jelentékeny része, az egész­ségügyi dolgozók, az állami mezőgazdasági, erdő- és vad­gazdálkodási, közlekedési, fürdőüzemi', továbbá az okta­tási és kulturális szolgáltató intézményeknél, vállalatok­nál foglalkoztatottak — azok számára igen nagy jelentősé­gű ez a döntés. Hadd tegyük nyomban hoz­zá. hogy egy-két éven belül fokozatosan és a hivatás, a szakma sajátosságai szerint megvalósuló határozat ez, amely az érintett pedagógu­sok esetében például a heti kötelező óraszám csökkenté­sét jelenti. Fokozatosan, mert a megvalósítás alapelve ez­úttal is az, hogy a rövidebb munkaidő nem ronthatja a termelés, illetve a tevékeny­ség jelenlegi hatékonyságát, színvonalát. Ez utóbbi leg­alább annyira társadalmi ér­dek — gondoljunk csak az oktatásra, kórházi ellátásra, közlekedésre —, mint a több szabad idő mind szélesebb körű biztosítása. Könnyű megérteni az óva­tosságot, hiszen miközben egy-egy dolgozó réteg, csoport szeme előtt elsősorban saját munkakörülményeinek javí­tása lebeg, a többiek joggal várják el, hogy amire igényt tartanak, nem romlik, nem csökken, ellenkezőleg, folya­matosan javul, tökéletesedik, különösen, ha elsőrendű szol­gáltatásról van szó. További nehézséget okoz hogy a munkaidő-csökkentés 20080 01—50 200 20335 01—50 200 20459 13 25 000 20459 01—50 200 20779 01—50 200 20801 01—59 200 20908 01—50 200 20990 01—50 200 21080 01—50 200 21465 01—50 200 21483 01—50 200 21516 01—50 200 21517 01—50 200 21534 01—50 5G0 21583 01—50 200 21615 01—50 200 21718 45 5 090 21718 01—50 200 21853 01—50 200 21999 01—50 200 22023 01—50 200 22198 01—50 200 22337 01—50 200 22341 01—50 200 22393 17 5 000 2395« 01—50 500 23256 01—50 200 23643 01—50 200 23681 01—50 200 23711 45 5 000 23711 01—50 200 23733 01—50 200 23951 01—50 200 24999 01—59 200 24029 01—50 209 24’17 01—50 500 2<*2fie 01—50 209 24361 01—50 200 24114 01—50 200 24446 01—50 200 2*520 01—59 209 24799 01—50 200 24759 01—50 200 24856 01—59 200 J5942 16 10 099 25040 01—50 200 25184 01—50 200 25203 01—50 200 folyamata mindinkább olyan területekre is kiterjed, ahol nem lehet a termelékenység növelésével kiegyenlíteni, ha rövidebb ideig dolgozunk. A létszám növelésére pedig, számos ismert ok miatt, szin­tén csak korlátozott mérték­ben van mód. Gondoljunk például az egészségügyre, a körzeti és szakrendelésekre, a kórházi, vagy a klinikai be­tegápolásra. Ma is hiány van ápolónőkben, és a rendelke­zés megvalósítása további sok-sokezer nővér kiképzését és munkába állását feltéte­lezi. A két feladat nyilvánvaló­an csak együtt, egymással összefüggésben valósítható meg. Nem vitás, hogy a munkaidő-csökkentésről ho­zott kormányhatározat, a várható jobb munkakörülmé­nyek növelik majd e pálya vonzóerejét és más intézke­désekkel egyetemben elősegí­tik, hogy a betegágyak nél­külözhetetlen őrangyalai hi­vatásuk magaslatára emel­kedjenek. De van még valami, amit szintén nem hagyhatunk fi­gyelmen kívül. Mostanában igen sok szó esik a munka, a munkahely szervezettségé­ről. Kellő határozatokban nincs hiány, és általában a módszeres segítséghez, szak­értő támogatáshoz is hozzájut Megbődültek a házak. Szó sze­rint. A nyitott ablakokon át szombaton déltől vasárnap es­tig, majd minden délutántól a kora éjszakai órákig csak úgy dől a hangzavar az ablakokból. A rádiók, magnók, televíziók, lemezjátszók őrült sző- és zene- zuhataga lehetetlenné teszi a pihenést, de néha még a léte­zést is. Ha mindehhez hozzá­vesszük a még elviselhető gyer­mekzsivajt is, akkor kiderül: a nyár őrömét nem csak az eső ronthatja el, hanem néhány tu­cat figyelmetlen ember is. Van csendrendelet, amely úgy szól, hogy nem csak este tíztől 25271 01—50 200 25399 01—50 200 25432 01—50 200 25436 01—50 200 25445 01—50 200 25497 01—50 200 25568 48 50 000 25568 01—50 200 25653 01—50 200 25677 01—50 200 25682 01—50 200 25768 01—50 200 25849 01—50 200 25871 01—50 200 25915 01—50 200 26174 01—50 200 26206 01—50 200 26284 01—50 209 28444 01—50 200 26530 01—50 200 26680 01—50 200 26714 01—50 200 26841 01—50 200 26887 01—50 200 26986 01—50 200 27032 01—50 200 27059 01—50 200 27119 01—50 200 27224 01—50 200 27247 01—50 200 27736 01—50 200 27751 ni—50 200 27884 01—50 200 27926 01—50 200 27943 01—50 200 28013 01—50 200 28282 01—50 500 2,8348 ni—so 200 28366 01—50 200 23457 01—50 200 28862 01—50 1 009 28800 01—50 200 2,8930 01—50 200 29230 01—50 500 20475 01—50 200 29868 01—50 200 29911 01—50 500 30002 01—50 200 minden vállalat, intézmény, amely ezt igényli. Mégis úgy tűnik, mindez kevés. Szinte változatlanul érvényes a megállapítás vállalati, üzemi, intézményi szervezettségünk kiáltó elmaradottságáról, már csak azért is, mert ha tapasz­talható is e téren szerény előrehaladás, a világ ennél gyorsabban halad. Lehetséges, hogy a követel­ményekben keresendő a hi­ba? Bizonyára azokban is. Akkor pedig azok a körülmé­nyek, amelyek a munkaidő csökkentés előírt, illetőleg meghirdetett menetrendjéből tekövetkeznek, kényszerítik majd, akiket illet, hogy szer­vezeti téren alkalmazkodja­nak az új helyzethez. Eddig is tanúi voltunk már ilyesmi­nek. Csakhogy most mindin­kább olyan munkakö­rökre kerül sor — ide tarto­zik a kereskedelmi dolgozó­ké is, amely szintén napiren­den van —, amelyeket való­ban saiátos módon kell ke­zelni, hogy — úgymond — jusson is, maradion is. Jus­son elég szabadidő minden­kinek, ha tisztességes munká­jával rászolgált, és maradjon elegendő áru és javuló szín­vonalú szolgáltatás mind­nyájunknak, akik e munka gyümölcseire joggal igényt tartunk. B. J. in Hí mérsékelni a zajt, hanem napközben is ügyelni kell arra, hogy ne zavarjuk a békés együtt­élést. Nos ez a kitétel kevesek­hez jut el. Mintha mindenki csak azt akarná, hogy ti^lharsogja a másikat. A lakótelepi zajok, és zörejek amúgy is agybomlasztó hatásai így válnak nyáron ke­servessé. Vajon mit lehet tenni? Egymást figyelmeztetni és vi­selni az így előálló helyi hábo­rúkat? Vagy a lakőbizottsági ta­gokat bűcsújárásra késztetni, hadd agitáljanak ők? Persze lehetségesek ezek a meggyőző vagv éppen admi­nisztratív megoldások. De talán hasznosabb, ha ki-ki beleéli magát a másik helyzetébe, és megkísérli, milyen jő csende­sebben élni. Es bármilyen fur­csa is: meg lehet szokni, (b) 30119 01—50 200 30220 01—50 500 30339 01—50 200 30501 01—50 200 30615 01—50 200 30737 01—50 200 30904 01—50 200 30928 01—50 200 31167 01—50 200 31185 01—50 200 31872 01—50 500 32026 01—50 200 32034 01—50 20^ 32278 14 10 00C 32278 01—50 20C 32373 01—50 20C 32423 01—50 20P 32537 01—50 500 32762 01—50 200 32862 01—50 200 32875 61—50 200 32908 01—50 200 32917 01—50 200 32946 01—50 200 33085 01—50 200 33105 Cl—50 500 33144 01—50 500 33154 01—50 200 33225 01—50 200 33396 01—50 200 .33500 01—50 200 33507 01—60 200 33572 01—50 200 33654 01—50 200 34069 45 5 000 34069 01—60 200 34212 01—60 200 34990 01—50 200 34296 01—60 200 34*69 01—50 200 34574 01—50 200 34593 01—50 500 34892 01—50 200 349*3 01—50 200 35032 01—50 290 35257 05 5 000 35257 01—50 200 35269 01—60 500 35295 01—50 200 35319 °1—50 200 35699 01—60 200 35687 01—60 200 35689 «1—50 200 35739 01—50 200 35895 43 5 000 35895 01—50 200 95949 01—50 200 9698* 01—50 909 36103 01—50 200 A FIB elnökségének ülése A Felső-Tiszavidéki Inté­ző Bizottság elnöksége ked­den ülést tartott Nyíregyhá­zán. Az idegenforgalom idő­szerű kérdéseiről tárgyalt az elnökség: több megyei átfo­gó terv megvalósítását érté­kelte, melyeknek során a FIB korábbi határozatai' alapján az első jó eredmé­nyekről is számot tudtak ad­ni. A Felső-Tiszavidéketi ta­lálható gyógyvizek szervezett jobb hasznosítását tűzte célul a gyógyprogram. Ennek le­hetőségeiről, újabb feladatai­ról dr. Dongó Pál, a FIB tag­ja, az Országos Gyógyfürdő­igazgatóság csoportvezetője tájékoztatta az elnökséget. Ugyancsak a FIB kezde­ményezésére idegenforgalmi tájékoztató táblák rendszerét dolgozták ki; a megye neve­zetességeit, idegenforgalmi szempontból értékes helyeit megjelölik, a főbb útvonala­kon a korábbinál több, cél­szerű tájékoztató táblát he­lyeznek ki'. A program vég­rehajtásáról Markó András, a FIB terv, műszaki szakbi­zottságának elnöke adott tá­jékoztatást. A különböző megyei kez­deményezések alapján jelen­tős munka Indult meg Sza­bolcs községben. A földvár feltárásával és a szervezett idegenforgalomba való be­kapcsolásával egyidőben a földvár környékére is elké­szítik a rendezési terveket. A munka állásáról Kalocsai István FIB-tag, a NYIR- TERV igazgatója tájékoztat­ta az elnökséget. Ezt köve­tően a pénzügyi támogatásra beérkezett pályázatok elbírá­lásával foglalkozott az elnök­ség. 36808 91—50 200 36899 01—50 200 37029 01—50 200 37066 01—50 200 37340 01—50 200 37445 01—50 200 37458 01—50 200 37506 01—50 200. 37550 01—50 200 37677 01—50 200 37906 01—50 200 38109 01—50 200 38136 01—50 200 38262 01—50 200 38275 01—50 200 38487 01—50 $ 200 38536 01—50 200 38713 01—50 200 38928 01—50 290 39168 01—50 200 ÖTÖDIK OSZTÁLY 39312 22 100 000 39312 01—50 200 39610 01—50 200 39631 01—50 200 39789 01—50 200 39934 01—50 200 39963 01—50 200 39972 01—50 200 A gyorslista 20 979 800,— forint összegű nyeremény- sorsolás adatait tartalmazza. Ezen felül névértékben visz- szafizetésre kerül 75 320 200.— forint, ami az 1974. évi tör­lesztés összege. A kötvények beváltása 1974. július 18-án kezdődik az addig elkészülő összesí­tett nyereményiegyzék alap­ján. Ettől az időoonttól a takarékoénztári fiókok, pos­tahivatalok és takarékszö­vetkezetek minden negyedik Békekölcsön kötvényt bevál tanak a bármikor történt ki­sorsolásnak megfelelő össze­gű nvereménnyel vagy név­értékben. Július 1-től kezdődően a Magyar Népköztársaság 4 százalékkal kamatozó tör- lesztéses kölcsönének kötvé­nyei ugyancsak beválthatók (MTU Esti Hírlap Gyorsabban épül a Testvériség Nagy erővel, gyorsított ütemben épül a Testvériség gázvezeték. A szovjet épí­tők vállalták, hogy á magyar vegyiparnak oly fontos gáz­vezetéket a tervezett — 1975. március 31. — határidő előtt egy hónappal, a XI. párt- kongresszus tiszteletére át­adják. A vezetéken jövőre csaknem 1 milliárd köbmé­ter földgáz érkezik hazánk­ba. A 130 kilométer hosszú­ságú gázvezeték építésén Nyírmadán és a Bereg köz­ségeiben dolgoznak. A ha­talmas — egyenként 12 méter hosszúságú, 8 tonna súlyú — csöveket Dunaújvárosból szállítják a hegesztőbázisra. (Június 10.) Déli Krónika Iparfejlesztésünkről A megye iparfejlesztési ter­veit ismertette a Kossuth rá­dió Déli krónikája a megyei tanács ülése alkalmából. Töb­bek között a következők hangzottak el: „Néhány év alatt hatalmasat fejlődött Szabolcs-Szatmár megye ipa­ra. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 40 ezret, a ter­melés pedig már a múlt év­ben több volt 10 milliárd fo­rintnál. Az ipartelepítési és foglalkoztatási lehetőségek azonban még nincsenek ki­használva teljes egészében. Bár a megye természeti kin­csekben, nyersanyagban és energiában nem gazdag, de a Szovjetunióból érkező nyersanyag nagy része itt ha­lad keresztül. Ezért például célszerű lenne továbbfejlesz­teni a faipart, meghonosítani az alumínium-, a kőolaj- és a földgáz feldolgozását. A területi fejlesztések sorában azonban különösen Vásáros- namény, Csenger és Fehér- gyarmat környékén lenne nagy jelentősége az ipar fej­lesztésének. A megye ipari fejlesztését a következő öt­éves tervben átlagosan 10—12 százalékkal szeretnék növelni (Június 6.) I Magyar Nemzet A népfrontmozgalom megyénkben Elemző írást közölt a Ha­zafias Népfront lapja me­gyénk népfrontmozgalmáról. Sorra vette a népfront sze­repét, eredményeit. A népe­sedéspolitika, a településfej­lesztés és néhány más jelen­tős téma köré csoportosítva szólt a cikk szerzője a sza- bolcs-szatmári tapasztalatok­ról. Részletesen írt a népfront által kezdeményezett és or­szágos méretűvé vált szabol­csi „Egy község — egy mű­szaki” mozgalomról. 230 me­gyei tervezőmérnök és tech­nikus egy-egy községet pat­ronál szaktanácsadással, óvoda, iskola, kultúrház ter­vezésével — társadalmi mun­kában. Részletesen ír a cikk szerzője arról, hogy a nép­frontbizottságok felhívására a megye ifjúsága az elsők kö­zött kapcsolódott be a tele­pülést fejlesztő társadalmi munkába. Több mint 40 ezer munkás- és tanulófiatal vett részt a kommunista műsza­kokon : gyermekintézmény-, helyek bővítését, tanyai kol­légium építését segítették. (Június 7.) Képes Újság Egy felszólalás nyomán i A X. pártkongresszuson fel­szólalt egy fiatal agrárszak­ember, Bencs Tiborné, a ba­rabási termelőszövetkezet fő­állattenyésztője. Az ország­építés legfőbb fórumáról hív­ta fel a figyelmet egy kis or­szágrészre, a szabolcs-szat- mári hátrányos természeti adottságú közös gazdaságok helyzetére. A Képes Újság munkatársa ellátogatott erre a területre, s többek között Bencs Tibornétól is megkér­dezte: „Ha most országos szószékre állna, mit tudna el­mondani munkájukról, a négy esztendő eredményeiről?” — Azt, hogy amihez én a párt segítségét kértem, azt sikerrel teljesítettük. Egy rossz köz- gazdasági adottságú, gyenge tsz-ből a rossz természeti té­nyezők között is jó közepes gazdaságot csináltunk. — Tudna-e valami hasznos, praktikus tanácsot adni ha­sonló gazdaságoknak? — Nem hiszem. A mi munkánknak nincs ilyen „kézzelfogható” tanulsága. De van egy, an­nál talán fontosabb: hinni kell abban, hogy ha jól élünk a lehetőségekkel a gazdálko­dásban, az eredmény nem marad el. (Június 1.) A HÉT Az orvoshiányról Az országgyűlés tavas?! ülésszakán a vidéki orvos­hiány miatt interpellált egy képviselőnő. A televízió „A hét” című politikai maga­zinjában az interpelláció nyo­mán Szabolcsba látogatott a forgatócsoport Beszélgettek körzeti orvosokkal, majd de. Magyar János megyei főor­vos nyilatkozott: a megy® egészségügyének irányításá­ban és vezetésében az orvos­hiány nagyon komoly gon­dot és problémát jelenti Hatszáznegyven orvos van a megyében és százötven állá­sunk ezenfelül betöltetlen. A fogorvosi ellátás területén vannak a legnagyobb prob­lémáink, negyvenkét fogor­vosunk van 600 000 emberre. Úgy kívánunk ezen segíteni; hogy már az egyetemeken próbáljuk előre biztosítani a fiatalokat megyénk számára, elsősorban társadalmi ösztön­díjak segítésével. 1972-ben húsz, 73—74-ben harminc tár­sadalmi ösztöndíjat kötöttünk egyetemi halgatókkal.” (Júni­us 10.) 1 Pajtás Kétszáz éves iskola Szabolcs-Szatmár megy« legrégibb általános iskolája a nyírmadai. A 200 éves iskola fennállását 1774-től korabeli dokumentumok alapján nyo­mon lehet követni. Ma hét tanteremben 14 tanulócso­port 750 kisdiákja jól felsze­relt iskolában tanulhat. A közelmúltban 2,5 millió fo­rintos beruházásból új nap­közi otthont is építettek. A neves évfordulóról május 19. és 25. között jubileumi ün­nepségsorozat keretében em­lékeztek meg. Felavatták a nagyrészt társadalmi munká­val épített játékparkot. Az ünnepség során helytörténeti kiállítás megnyitására — ahol az úttörőcsapatok mutatták be az iskola múltját és jele­nét —, pedagógiai napok meg­rendezésére, nyílt tanítási napra, járási úttörőtalálkozó­ra, sport- és kulturális vetél­kedők megrendezésére került sor. (Június 5.) Harsog ••• GYORSLISTA a IV. Békekölcsön 1974. június 25*én megtartott utolsó sorsolásáról Sorozat Szám Nyer. Sorozat Szám Nyer. Sorozat Szám Nyer. Sorozat Szám Nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents