Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-21 / 143. szám
Íffí4. j8nf«s Ä; Közművelődés Uj tartalommal BRIGÁD VEZET ŐK A termékek 1 KÖZÉLETT FÓRUMAINKON, társadalmi megmozdu- , lások alkalmával egyre több szó esik a közművelődésről. A társadalmi fejlődésben betöltött szerepének tudható, .hogy ,annyira a közérdeklődés középpontjába került: vitathatatlan jelentősége van a lenini kulturális forradalom megvalósításában. f Kulturális életünk, műve. lődésügyünk egységére, részeinek, területeinek elha- nyagolatlan összefüggéseire még 1958-ban felhívta a figyelmet a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának irányelvei címet viselő alapvető dokumentumunk. A szocializmus teljes felépítésének időszakában pedig fokozatosan szükségessé vált ennek elméleti, ideológiai továbbfejlesztése, kiteljesítése. A tudománypolitikai irányelvek, majd az állami oktatás fejlesztésének feladatait rögzítő KB-határozat után került sor 1974-ben A közművelődés helyzete és továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozat megalkotására. Ez a dokumentum hangsúlyoz- ,'za, hogy „egyik legfontosabb i feladatunk, hogy kialakítsuk, illetve tovább alakítsuk a közművelődés egységes szemléletét, és gyarapítjuk ennek társadalmi megbecsülését.” Az egységes szemlélet kialakításához elengedhetetlen, alapvető teendő a közművelődés fogalomtartalmának tisztázása, a társadalmi (és tudományos) közvéleménnyel való elfogadtatása. Ezt a félreértések elkerülése, a cselekvés irányá- ; nak, teendőinek világos meghatározása is kívánja. Ismeretesek azok a jelentős változások, amelyek az 1960-as évek elején következtek be társadalmunk életében. Népgazdaságunk szerkezeti változása, a társadalmi átrétegeződés, a tömegkommunikációs eszközök, rendszerek gyors térhódítása, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása, a „permanens művelődés” társadalmi követelménnyé válása, az iskolai oktatás fűnkéi ójának lassú átalakulása mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a „hagyományos népművelés” elbizonytalanodott. Bebizonyosodott, hogy az egyébként minden élismerést megérdemlő, történelmi érdemeket szerzett hagyományos népművelés fogalomtartalma beszűkült, összezsugorodott, intézményeinek hagyományos tevékenysége „kilúgozódott”. A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEKHEZ, igényekhez való alkalmazkodás azt követeli, hogy a népművelés fogadja magába a közművelődés teljesebb jelentéstartalmát, s ennek megfelelően szélesítse, terjessze ki tevékenységét, hosszabb sugárral vonja meg intézményeinek, intézményhálózatának körét, gazdagabb, korszerűbb formarendszert és fejlettebb metodikát alakítson ki. Az 1974-ben megjelent KB-határozat már egyértelműen ebben az új koncepcióban mozogva és gondolkodva végezte el az elemző munkát és szabta meg — most már hosszabb távra — a feladatokat. A határozat végképpen leszámol az illúziókat éltető, romantikus népműveléssel, megszünteti azt a dilemma- tikus viselkedést, amely „szőkébb és tágabb érteleiéiben vett népműveléssel” számolt. Uj tartalommal serkenti életre a hagyományos népművelési intézmények tevékeny- • ségét, új intézmények, szervezetek feladatait határozza meg úgy, hogy megóv a „népművelés parttalanságá- , nak” veszélyeitől. Az isko- lánkívüli művelődés sokszek- torú, gazdag világát a pártirányítás és az egybehangolt állami vezetés révén egységgé rendezi, hangsúlyozván “társadalmi jelentőségét, elismerésének, megbecsülésének szükségességét. E koncepció, következésképpen a közművélődés új és korszerű értelmezése abból az állapotból indul ki, amelyben társadalmunk művelődési igényei és lehetőségei összegeződnek, megragadhatóvá, válnak. A fogalom tartalmának körülhatárolásában, az ismérvek felsorolásában arra törekszik, hogy az általánosítás ellenére is kötődjék a gyakorlat konkrét jelenségeihez, jelenség- csoportjaihoz. Mi tehát a közművelődés 7 Közművelődésen a társadalmi nevelés szakágává fejlődött kulturális tevékenység teljességét értjük, amely mozgalom keretében biztosítja a társadalom valamennyi rétegének iskolán kívül, szabad időben való művelődését; az állam és társadalom által fenntartott és működtetett intézmények és társadalmi szervezetek igénybevételével a kulturális értékek terjesztését, nevelő célzatú elsajátíttatását végzi; művelődéspolitikai irányítással és szakszerű vezetéssel a szócialista társadalom igényelte személyiség kialakítását teszi lehetővé. MEGHATÄROZÄSUNK érzékelteti, hogy a közművelődés csak a kulturális szféra más területeivel ösz- szefüggésben, szoros kölcsönhatásban tudja betölteni a maga funkcióját. Ellentétben az elavult népművelési koncepcióval, nem szűkíthető le tehát az iskolázatásban elmaradt, hátrányt szenvedett, alacsonyabb műveltségi szinten álló rétegek művelődésére. Egyre inkább a művelődési szokásokat elsajátított, a közösségi művelődést, szórakozást igénylő, a szabad idő kulturált eltöltésére vállalkozó egyének, rétegek művelődésének ad teret, az önművelődési igény kielégítésére törekszik. Az új koncepció, a köz- művelődés új fogalmának használata a társadalmi valóság objektív fejlődésének tudomásul vételéből adódik. Megnőtt az elsajátítandó kulturális értékek mennyisége, törvényszerűen bővült az elsajátítok (művelődök) köre, a szocialista világrendszer megerősödése következtében módosult a kulturális értékek elsajátításának célja, az elsajátítás tendenciája, új csatornák belépésével jelentősen megváltozott a művelődés „hogyanja”. Az sem lehet kétséges, hogy a pivatását igazán betöltő közművelődés nem egyszerűen függvénye a tudományos, művészeti életnek, a közoktatásnak, hanem társa, segítője, bizonyos vonatkozásokban meghatározója is. Visszahatván reájuk, meggyorsíthatja, befolyásolhatja fejlődésüket. Z. Fodor József A reggeli köd után, szinte szokatlanul tűz a nap fénye az átázott szamo&meniti földekre. Az útra hordott sár már fel is száradt. Port kevernek a járművek a Mátészalka—Gsenger közötti úton. Szinte meglepő, ahogy néhány nap alatt mennyit változik a tál. Alig egy órával dél előtt a Csenger élőit igazolást végző határőrök még figyelmeztetik a Szamos bal partjára igyekvő gépkocsik vezetőit: „Forduljanak vissza, mert a hídon még nem lehet átmenni, le van zárva.” Mire a hídhoz érünk, már bontják az árvízvédelmi kaput. Pár perc múlva pedig megérkezik Szakács Gábor, a községi tanács vb titkára és engedélyt ad a forgalom megnyitására. Szinte szertartásnak beillő, fontos eseménye ez a községnek. A kaput — amely vésső soron megvédi Csengert az árvíztől — ugyanis csak sikkor bontják MINŐSÉGÉÉRT Alkéri Imre munka közben. (Hammel József felv.) — Azt a tízezres tételt még mindig emlegetik, pedig két évvei ezelőtt történt. Későn vettük észre, hogy a modell- szerkesztés nem volt megfelelő, a tétel selejt lett. Ma már ilyen eset nem fordulhat elő, azonnal tudunk intézkedni — mondta Alkéri Imre, brigádvezető. Hol kell javítani ? A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár műszaki brigádja huszonkilenc tagú, művezetőkből, technológusokból és műszaki adminisztrátorokból áll. Megalakulásuk óta négy év telt el és ma már elmondhatjuk — ez a szervezeti forma bevált. Pedig sok vita előzte meg. Felvetődött a kérdés, vajon jó-e, ha a művezetők egy brigádba kerülnek, nem szakadnak el a részlegek, a szalagok dolgozóitól? — Az itteni körülmények között ez volt a legcélravezetőbb megoldás — mondta Alkéri Imre. A fent említett esetre sem került volna sor, ha már gyakorlottabbak, ösz- szeszokottabbak vagyunk: Az eddigi módszereken ugyanis nem sokat változtattunk. Ma is, új terméknél a próba- és 0-széria gyártás előkészítését megbeszéljük a technológusokkal, megnézzük, höl kell még javítani az alsó, vagy a felső résznél. Ettől függetlenül előfordul, hogy a termelés nem megy — kicsi a felsőrész a fára. Ekkor összeülünk és átvesszük még egyszer a gyártási folyamatot, hiszen rossz felsőrész nincs, csak rosszul felhúzott felsőrész. A brigád közösen már gyorsan tud intézkedni, mindenki a maga területén. Így lehetetlen, hogy a művezető elszakadjon az embereitől, sőt az is gyakori: a komplex brigádon kívül egy fizikai közösségben is dolgoznak. A munka mércéje A művezetők a termelés kulcsemberei. Közvetlenül irányítanak, szerveznek, ha probléma merülő fel azonnal dönteniük kell. Ezen kívül emberi gondokkal is foglalkoznak, melyek elsősorban a futószalag rendszerű gyártás következményei. Például ők jelölik ki rpelyik, munkás a legalkalmasabb egy adott művelethez, hogyan szervezzék meg a selejt csökkentését, a minőség emelését. — A minőség kérdése szerepel legtöbbször megbeszélni valóink között. Visszatérő téma, mivel modellenként változik a követelmény és nem utolsó sorban, munkánk eredményességének mércéje. A múlt évben 94 százalékos minőségszintet értünk el, de állandó fejtörést okoz ennek megtartása és pár százalékos emelése. Sok bajunk van a vágóélek menti repedésekkel és különösen nagy figyelmet kíván ott a munka, ahol nem lehet gépesíteni. Műszakonként átlag tíz ember alapos munkájától függ a selejt megakadályozása. Ezért szinte óránként ellenőrizni kell az alácsiszolást, a kenési műveleteket A szalagok melletti minőségőröknek fontos feladtuk van, de még így sem tudják jelentősen tehermentesíteni a művezetőket. — Ha tudunk csökkenteni a II. osztályú és a selejtes termékek mennyiségén, prémiumfeladatainkat teljesíteni lehet. De ugyanekkor csökkennek a reklamációk, a vásárlói panaszok is. Ha egy százalékos selejtcsökken- tést határozunk meg, az egy 500 ezer párás mennyiségnél már jelentős megtakarítást von maga után. I % Uj módszerek 1975-ben a Szabolcs Cipőgyárban hét millió forintos állami támogatással bővítik a munkahelyeket, ahol szükséges új szervezési módszeredet vezetnek be. A jobb, a hatékonyabb megoldások tervezésén dolgoznak a műszaki brigád tagjai is, hiszen ebből a pénzből több jó minőségű terméket kell gyártaniuk. Balogh Júlia Túl a nehezén ki ha már megszűnt a ve. szély, nincs mitől tartani. Dél van, amikor az első gép. kocsi — június 15-től először — lassan átgördül a hídon. Az emberek kissé megille- tődve néznek utána. A gátőrházban még tart az „elsőfokú”, de nyugodt a hangulat. A tornácon Varga Bálint már takarítja a kereső lámpákat A karszalag még a karján, de lábbelit váltott. Félcipőre cserélte fel a nehéz gumicsizmát. Hat napot volt szinte egyfolytában, családostól együtt szolgálatban. Felesége és lánya a telefonnál, ő meg a gáton. Hosszan húzódik itt a nyáron épült új gát. S bármennyire is magas és erős, mégis csak friss, könnyen megrongálhatja a víz. Csak fcüátoól nyolcvanat máasát raktak itt le az oldalára, \hogy megvédjék. Aztán a homokzsákok. Most ezeket kell „visszanyerni”, karbantartani és újra eltenni, mert soha sem tudni, mikor lesz rá szükség. Túl a veszélyen is vaui itt még munka bőven. Lassan döcögünk át a sok veszélyt megélt, öreg hídon. Jól látni, ahogy egyre gyorsabban húzódik vissza medrébe a zavaros vizű Szamos. Az útját álló töltések oldalán, az ártérben nedvesen csillog még a leülepedett agyagréteg. Vajon hova szánta ezt a megvadult folyó? A zárógáton belül rekedt Szamost®*árfalván már mintha mi sem történt volna. Szárazak a község utcái, a régi árvíz által leomlott házaik helyén mindenütt vi- rufló keríkiútórálban emberek tesznek-vesznék, dolgoznak. Még a belvíz sem okozott most kárt... A halárban is dolgoznak már. Gépeket nem látni, de annál több az ember. A frissen ásott vízlevezető árkokban sietve folyik a gyűjtő- csatornákba a megrekedt esővíz. Száradnak itt is a vízfoltok. Az új gát mentén — egész Jánkmajtisig — alig látni már nagyobb vizet. Itt- ott műtrágyát szórnak, Fehérgyarmat előtt és Nábrád határában kapálnak az emberek. Szépen díszlenek a növények mindenütt. Este van. Csendes, nyugodt éjszaka borul a Szamosköz- re. Csak a kocsordi Kraszna- hídnál árasztanak még nappali fényt a villanyégők, emberek vigyázzák a vizet, kíváncsi fiatalok sétálnak a parton. Makacs ez a folyó, de már szelídül. Lassan, de teszi azt, amire szolgál, amire kényszerítik. Szamosköz, 1974. június 18. Tóth Árpád II uszonöt évvel ezelőtt; ** 1949. június 20-án alakult az Állami Biztosító, Előtte hazánkban huszonhárom biztosítótársaság működött, melyből kilenc, külföldi érdekeltségű volt. Nehéz örökséget Tett át az Állami Biztosító. Meg kellett küzdeni — nem is kevés ideig — azokkal az előítéletekkel, amelyek a kapitalista társaságok hagyatékaként részben az inflációs pénzromlás, másrészt a társaságok versengése és nyerészkedése következtében a biztosítással szemben a közvéleményben kialakult. Az Állami Biztosítónak kezdeti legnagyobb feladata a szocialista tartalmú biztosítás kialakítása volt. Társadalmi célként jelölték meg a mindenkori gazdasági igényeknek megfelelően fedezetet nyújtani' az ország lakossága és gazdasági szervezetei részére a vagyonbiztosítás és a személybiztosítás valamennyi ágazatában. A huszonöt éves működés megyénkben is azt bizonyítja, hogy a biztosítás iránti bizalom a közvéleményben megerősödött, és a biztosításnak, mint gazdasági tevékenységnek jelentőségét és szükségességét minden területen elismerik. Ma mintegy százötven féle biztosítási' lehetőség áll a gazdálkodó egységek és a lakosság rendelkezésére. Az Állami Biztosító ?3 éves fejlődését jellemzi, hogy 1949-hez viszonyítva az éves díjbevétel közel százszorosára, a kifizetett kárösszeg pedig — a mezőgazdasági területeiket ért évenként változó elemi károktól függően — száztíz-százhúszszorosára nőtt: Megyénkben jelenleg közel 36 milliárd forint értékű vagyon van biztosítási védettség alatt. "A biztosító megyénkben 1956-tól 1973 végéig mintegy 2,3 milliárd forint kártérítést fizetett ki. Ebből szövetkezeti szektor részére több mint másfél ritil- liárdot, a lakosság részére pedig 430 millió forintot Az állami és szövetkezett szektor biztosítása mellett igen nagy jelentősége van az egyéni, lakossági' biztosításnak. Megyénkben közel 259 ezer határozatlan időre szóló lakossági biztosítás van. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte minden családban van biztosítás, egyes családban többféle is. A lakossági biztosításon belül jelentős a személyi biztosítás. E biztosítások száma tíz év alatt 30 ezerről 120 ezerre növekedett. A lakossági és személyi biztosítás jól tölti be azt a szerepét, hogy elősegítse az élet- színvonal stabilizálását olyan esetekben, amikor váratlan baleset, haláleset okoz gondot egyes családoknál. Az Állami Biztosító fejlődésében, az elért eredményeiben jelentős szerepet játszott a biztositónál dolgozók növekvő szakértelme, igyekezete. A fejlődés alapját és feltételeit viszont a megyénk gazdasági társadalmi fejlődésében elért eredmények, az ipar fokozottabb mértékű fejlesztése, a mezőgazdaság állandó és gyors ütemű növekedése, a megyénk lakosságának életszínvonalában bekövetkezett jelentős változások eredményeztek. A biztosító dolgozói célul tűzték ki, hogy továbbra is feltárják az új, módosuló biztosítási szükségleteket. Folyamatosan növelik a biztosítottak számát és nem utolsósorban a szakszerű, gyors és pontos munkával az ügyfélszolgálat színvonalának további emelésével, a biztosítottak pontos felvilágosításával. a kárügyek lelkiismeretes intézésével segítik a lakosság biztonságát. (es. bj 8. dm Az AB jubileuma
