Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

t&H Mnfus Y3. fn^BT-MACYÄRÖRSZÄÖ i. tj oígfsÉ így is lehet Bürget Lajos cikke (Köz- művelődési események inkog­nitóban) jutott az eszembe, mikor — ki tudja hányad. szór — megkaptam a megyei könyvbarátkör legutóbbi meghívóját. Most a megyénk mai képzőművészetéről foly­tatott előadásra és beszélge­tésre hívta tagjait. Újabb szín a kör eddig is változa­tos és igényes programjai sorában, mely már csak azért is megérdemelné a nagyobb — esetleg sajtónyilvánossá­got, hogy tanulságul szolgál­jon a szegényebb fantáziájú ifjúsági kluboknak és KISZ- szervezeteknek, miként lehet okosan, érdekesen kitölteni a fiatalok szabadidejét. Most mégis más valami késztetett e kis jegyzet meg• Írására. Nevezetesen a meg. hívónak az a részleté, mely­ben Bory Zsolt klubvezető — most tessék figyelni! — a másik baráti kör, a vers­mondó műhely rendezvényé­re szóló meghívást tolmácsol. Hányszor kell tapasztalnunk, hogy a közművelődésben va­ló együttműködés fontossá­gának — elvi — hangozta­tása mellett — a legtöbb szervező csak a maga „lo­vával" van elfoglalva. Csak azt dicséri (ha egyáltalán dicséri). Pedig — lám — így is le­het. A Móricz Zsigmond Me­gyéi Könyvtár Ifjúsági Könyvbarátköre hívja tag­jait a megyei művelődési központ versmondó műhelyé­be. Tanulságos gesztus. Utá- nóZni egyáltalán nem tilos. (tóth) Országos rcsáseelllc a mátészalkai sertéstenyésztő csapat Elsősorban a mezőgazda­ságban dolgozó KISZ-tagok, de lényégében valamennyi magyar kommunista ifjú — a KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezve — véd. nökséget vállalt a kormány által meghirdetett, húsprog­ram maradéktalan megvaló­sítására. Ezt szolgálta az az országos szakmai vetélkedő is, amelyet az Agárdi Állami Gazdaság KISZ csúcsvezető, sége szervezett és bonyolított le május hónapban. Négy területi' vetélkedőn mépték össze szakmai és politikai tudásukat az AGROKOMP- LEX típusú szakosított ser­téstenyésztő telepek fiatal (csak 35 éven aluli) sertés- tenyésztő szakmunkásai, il_ letve az egyes telepek csa­patai. Egy-egy területi ver. senyről az első és a második helyezett csapat juthatott be az országos döntőbe. A Mátészalkán nemrég megrendezett területi vetél­kedő győztese a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövet­kezet. AGROKOMPLEX rend­szerű szakosított sertéstele­pének csapata lett. Tagjai: Kovács Istvánná szakmun­kás, Pénzes Erzsébet szak­munkás és Lakatos Mihály technikus, ök vettek részt az országos döntőben, amelyre júpius 15-én került sor az Agárdi Állami Gazda­ság velencei AGROKOMP­LEX üzemében. A mátészal­kai Egyesült Erő Termelő- szövetkezet csapata az or­szágos döntőben is nagyon jól szerepelt és a nehéz me­zőnyben II. helyezett lett. Ezért megkapták az országos II. helyezett csapatnak járó 6030 forint jutalmat. • A mátészalkai csapat négy fordulón át vezetett, de a további két forduló során csökkent a szerzett pontok száma és így kerültek má­sodik helyre a kiskőrösi ser­téstenyésztő állami gazdasá­gi közös vállalkozás csapata mögött. A verseny értékelé- sénél azonban Ozvald László díszelnök elsősorban a má­tészalkai versenyzőket di­csérte, mert kiváló csapat­munkát végeztek. A csapat mindhárom tagja jól felké­szült és a döntőben aktívan szerepelt, míg a győztes csa­patnak csak egy tagja — kétszeres technikusi végzett­séggel — volt aktív és jól felkészült. A területi vetélkedőkön a versenyzők — a mátészalkai csapat, is"— viszonylag gyen­ge válaszokat adtak a poli­tikai kérdésekre. Az orszá­gos döntőben azonban mára politikai kérdésekre is tar­talmas, színvonalas vála­szokat adtak. Ebben érdeme van Erdei Zoltánnak, a KISZ mátészalkai városi bi­zottsága titkárának, aki több­ször is foglalkozott a máté­szalkai csapat tagjaival és a viszonylag rövid idő alatt sikeresen készítette fel őket a versenyre. Sertéstenyészté. si elméleti és gyakorlati is­meretekből Gaszner Ferenc telepvezető, állategészségügy­ből dr. Molnár Antal, a tsz állatorvosa, egyben KISZ- titkára készítette' fel a ver­senyre a mátészalkai csapat tagjait. A szép siker nekik is köszönhető, de elsősorban a csapat tagjai érdemelnek dicséretet. (sz. j.) Misii a kereskedelem a tévé második műsorának sugárzására Ismereteink szerint a toka­ji tv-adó bővítése a 2. műsor sugározására huzamosabb idő óta folyik. A nyári időszakban várható, hogy kísérleti adások, termé­szetesen rendszertelen idő­pontban, mérések céljából be­indulnak. Érthető várakozás előzi meg a 2. műsor vételét, hiszen ez azt jelenti, hogy a SOK A FÉLREÉRTÉS A garázsépítés szabásai Sok a vita, félreértés a ga­rázsépítés körül. Akinek autója van, szeretné mielőbb fedél alatt tudni — akinek nincs, nem érzi sürgetőnek a garázsok építését. A ga­rázsépítési jogszabályok ér- télméZésé körül is sok a fél­reértés — mondják a taná­csi dolgozók. Az Ilyenek tisz­tázására adott ki a megyei tanács rövid tájékoztatót a garázsépítés főbb szabályai­ról. Garázst csak építési tel­kén lehet létrehozni, közte­rületen — például utcán — nem. A szabályok változ­nak attól függően, ki a te­lek tulajdonosa. A leggya­koribb: a terület állami tu­lajdon. Ha az állami telek beépí­tetlen, akkor csak ideigle­nes garázst állíthat fel az igénylő. Ez annyit jelent, hogy területbért fizet és fel­szólításra köteles a garázst elbontani. Beépített állami területen állandó jellegű garázs is építhető. A leg­fontosabb — és legtöbb fél­reértésre okot adó —1 sza­bály: a felépített állandó ga­rázs az állam tulajdonába keiül! Az építő bérleti szer­ződés alapján használhatja. Az igazolt építési költségek 75 százalékát azonban visz- szatérítik neki úgy, hogy a megállapított bérnek csak a negyedrészét fizeti, amíg az említett összeg meg nem térül. Há áz állami terület keze­lője — például az ingatlan- kezelő és szolgáltató vállalat — épít a telken garázst, azokat a lakóknak kiutal­hatja az illetékes tanács. Az állami telken épített garázsokért minden esetben igénybevételi díjat kell fi­zetni. Saját erőből épített garázsnál azonban az iga­zolt építési költségekkel ezt kiegyenií tettnek veszik! A kezelő által építettnél kész­pénzben kell kifizetni az igénybevételi díjat! Sokak előtt nem ismere­tes a garázsépítési kérelem útja. Az első lépés: a kére­lemmel az állami terület ke­zelőjéhez kell fordulni Iga­zolni kell a gépkocsi meg­létét és csatolni a lakóbi­zottság hozzájárulását: Bár­melyik hiányzik, a . kérelem nem fogadható el! Ha — a kezelő kérésére — a tanács engedélyezi állandó garázs építését a telken, akkor a kérelmek az igazgatási osz­tályra kerülnek. Ott előzete­sen kijelölik a bérlőket. Er­re csak állandó garázs épí­tésekor van szükség! Ezután az ingatlankezelő tulajdonosi hozzájárulást ad, a kijelölt személy a határo­zat birtokában tervei ké­szíttet. A tanács műszaki osztályától építési engedélyt kér, ha megkapta, felépít­heti a garázst. Amint elké­szült, a műszaki osztálytól használatbavételi engedélyt, az igazgatási osztálytól a garázs kiutalását kéri. Ezek birtokában a kezelővel bér­leti szerződést köt — és használhatja a garázst. Ha lakásszövetkezet terü­letén kívánnak garázst épí­teni, másak a szabályok. Ha már működő szövetkezetről van szó. akkor az építtető a szövetkezet vagy valamelyik tag lehet. Az előbbi esetben természetesen szövetkezeti tulajdonba kerül az épület — a közgyűlés által kije­lölt tagok díj fejében hasz­nálhatják. Ha a tagok el­sőbbségi jogukat nem hasz­nálják fel, akkor kívülálló­nak a szövetkezet bérbe ad­hatja a garázst. Általában a tag által épí­tett garázs is a szövetkezeté lesz. Köthetnek azonban elő­zetes megállapodást, hogy a tag tulajdonába kerül. Ek­kor a felhasznált terüle! után kell díjat fizetni. A magánszemélyek birto­kában levő telken csak épí­tési engedélyre van szük­ség, illetve ha más telken épít valaki, a (tulajdonos hozzájárulására. Egyébként mindenben a polgári jog szabályai érvényesek. (t. gy.) 2. műsor megyénk területé­nek legnagyobb részén mi­előbb, jó minőségben vehető lesz. Érdeklődtünk a VASVILL Kereskedelmi Vállalatnál az eseményre történő felkészü­lés vonatkozásában és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tokaji adó e műsorának vé­teléhez szükséges antennák már raktáraikban vannak és a kiskereskedelem megren­deléseit teljesíteni tudják. Tájékoztatásukban közül­ték, hogy közvetlen adóközei­ben történő vételhez szoba­antenna, a jó vételi viszo­nyokkal rendelkező területen 11 elemes antenna, míg a távolabbi helyeken 15 ele­mes antenna szükséges és je­lenleg mindhárom már ren­delkezésre áll. Az utóbbi néhány évben ki­bocsátott televíziós készülé­kek, amelyek az UHF-vételre alkalmasak, minden további nélkül az antennával tudják venni a 2. műsort. Azok a ré­gi tv-készülékek viszont, ame­lyek még a korábbi, 12 csa­torna vételére voltak csak al­kalmasak, egy „konverter” közbeiktatásával, minden to­vábbi szerelés nélkül, termé­szetesen megfelelő antenna esetén ugyancsak tudják ven­ni az új, 2. műsor sugárzását. Igen fontos tudnivaló, hogy az ország más részén kibo­csátott konverterek nem jók a tokaji adás vételére, hanem kizárólag az e csatornára ké­szített konverterek fogják al­kalmassá tenni a régi készü­lékeket a 2. műsor vételére. A VASVILL Kereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint a III. negyedév elején e kon­verterek ugyancsak ren­delkezésre állnak és bárme­lyik bolt megrendelésére ki­szállításra kerülnek. Farkas Gyula- fotókiállítása Mi a jó fotó varázsa? Ta­lán az, ha a természetből, a külső valóságból többet lát­tat, mint amennyit a régi na­turalisták láttak és láttattak. A fotónak nincs festménypót­ló szerepe, mert új vizuális kódra tanít, újfajta képi áb­rázolást jelent, melynek alap­vető erénye a dokumentatív erő, a hitelesség — így nem lehet feladata, hogy esztétikai közhelyeket tükrözzön, túlre­tusálja a valóságot, szépei ég­jen. A kamera leleplezi, csap­dába ejti a valóságot, de úgy hogy a gép csak eszközként funkcionál, mert a fényké­pésznek kell „teremteni” a képeket: ami lényeg, felisme­rés, szellem van bennük, azt az alkotó sikeres választása, komponálása biztosítja. Farkas Gyula fotói — a vá­rosi művelődési házban Nyír­egyházán — jól szerkesztet­tek, technikailag kifogástala­nok ugyan, de mondanivaló az összhang sok kívánnivalót hagy maga után. Megmutat­kozik ez a témaválasztás eset­legességében, a hagyományos formák erőtlenségében. Hiá­nyoznak a jelent, a szocialista társadalom erényeit, problé­máit mélyen elemző doku­mentumok, ezzel szemben hangulaítfestő képein előlo- pakszik az öncélú szépség, az unalom (Budapesti alkony, Téli verőfény. Pilisi erdőben). Portréi felületesek, nem tudja izgalmassá tenni az emberi arcot. Sokkal jobban sikerül­tek egészalakos figurái, ahol egy-egy jellegzetes mozdulat­ba, gesztusba sűríti a figura lényegét, s ezzel lélektanilag is jellemzi modelljeit (1 liter bor után, Fagylalt, Munka nélkül). Vannak humorérzék­ről tanúskodó szellemes ötle­tei (Eszmecsere, Beat, A szó­nok, Nápolyi srácok, Energia- válság). s ahol túl tud lépni a puszta látványon (Árnyé­kok. Vonalak, Polip, Hullám­törő fák) ott tehetségéről győz meg bennünket. A fekete-fe­hér kontrasztok túlzott hang­súlyozása arra vall, mintha megfeledkezett volna a szür­kék tónusteremtő gazdagsá­gáról. A sok fa, téli táj, műemlék, Városkép közt az igazi értéket szociófotói képviselik, me­lyekből a letűnt világ nyomo­ra, sivársága tükröződik (Vá­ros szélén, Taligák, Soproni kapu alatt, A macska). Vé­leménye akkor hiteles, mikor a modern, impozáns víztorony mellé ellenpontként állítja a szépformájú, ám céljában el­avult kétágast (Jelen és múlt). Kevesebb kép, koncepríó- zusabb válogatás többet mondott volna, bár Farkas Gyula fotói is igazolják, hogy a fényképezés biztossá teheti a tapasztalást — ugyanakkor nem tudta elkerülni azt a faj­ta fotós betegséget, szemlélet- módot, mely képmássá, szu­venírré változtatja az él­ményt. Horváth Tamás Érdekes, változatos műsort szerkesztettek A Csehszlovák tv estjére kedden. A munká. tói a szórakozásig, a mai élettől vissza a II. világhá­ború egy ellenállási epizód- , j-áig, a folklórtól a hivatásos művészetig 8okminden he­lyet kapott ebben a műsor­ban. Egyetlen estébe nem lehet mindent belesűríteni, . ez természetes, számtalan olyan is kényszerűen kima­rad, ami jellegzetes, ami lé­nyeges. Mégis megjegyzem, hogy feltűnően hiányzott be­lőle á mai csehszlovák iro­dalom, az est szerkezetét te­kintve leginkább a költészet. Talán az se lett volna nagy hiba, ha 51 II. világháborús témájú film helyett egy mai tárgyú tévéjátékot láthatunk. Nem könnyű eldönteni, hogy egy műsort a nap me­lyik órájában sugározzanak. Különösen nehéz a dolguk a szerkesztőknek, ha olyan té­máról Van szó, amely igen fontos ugyan, de már több­ször is dokumentum összeál­lítások tárgya volt. Mint pél­dául a chilei tragédia. Mégis lehet erről is újat mondani, adatokkal, eddig ismeretlen tényekkel vagy ismert dol­gok újabb megvilágításba való helyezésével. Erre volt igen jó példa az a riport-do- kumentumfilm, amely .Chile, szeptember előtt és után címmel szerda este kilenc óra előtt kezdődött. A téma ismétlődése ellenére kár volt ilyen későre -tenni. Az előtte adott, eléggé sablonos cse­lekményvezetésű, közhely- mondanivalójú és közhely­szintű — A gyógyszerész té­vedése című — olasz tévé­filmet később is megnézték volna azok, akiknek erre van kedvük. fokúmén tumfi lm ről esvén szó. ide kívánkozik a Hát ön? című kísérleti filmről való megjegyzés. Jó hogy megismételték az 1. műsor­ban, -mert ez a húszperoes film egy kicsit tükröt tart lelkiismeretűnk elé. Arról igyekezett — vázlatos — ké­pet adni, hogyan viselked­nek gyermekek és felnőttek váratlan, illetve olyan hely­zetekben, amikor szükség lenne arra, hogy bajba ke- . rült embertársukon segítse­nek. Nyilván lehetett volna mélyebben is belemenni eb­be a témába, kár hogy nem tették meg a szerzők. így a felszínes kérdésekre csak hasonló szintű válaszokat kaphattunk a segítséget adóktól, s ez meg aztán a filmszalagra került képsorok a tétovaságról, a tanácsta­lanságról nem győztek — nem győzhettek — meg ben­nünket — arról« a tényről, hogy az emberek többségé­ben megvan a segítőkészség. Itt nem a verekedési jele- > netre gondolok, mert az kü­lön téma. (Ebben indokolt a távolmaradás.) Hanem arra, hogy a valóságban sokkal inkább segítőkészek az em­berek, mint ahogyan a film­ből kitűnt, és sokkal töb­ben vannak ilyenek, mintaa összeállítás mutatja. Ha a szombat esti szóra­kozási lehetőségeiket nézzük a tévé műsorában, eléggé váltakozó színvonalú volt az elmúlt hét végén. A mérleg az értékesek oldalára bil­lent. nemcsak súlyukat, ha­nem a perceket nézve is. Vi­szont nagyon híg, mondhatni üres „nagyoperett” tévésíté- sóbe ölte millióit a szerkesz­tőség azzal, hogy képernyő­re vitte A mikádó című Sul- livan-darabot. Mindenkit és mindent felvonultattak. ami játékkal, hanggal és látvány, nyai feledtetni tudja a né­zővel, hogy tulajdonképpen semmit se kap. Legfeljebb egynémely fülbemászó, szi­rupos melódiát. Nem hi­szem, hogy az ilyen ostoba­ságok életre keltése és mil­liók árán való bemutatása használna szocialista kultúr­politikánk megvalósulásán afe. ■ Seregi István A legrádiószerűbb drámai műfajok egyike a dokumen­tumjáték, mert a hiteles va­lóságelemek, az élet tényei- nek pillanatnyi rögzítéséhez szinte korlátlan lehetőségei vannak a mindenhová eljutó mikrofonnak. S hogy a pilla­nat valóságából kiválasztani és megszerkeszteni lehessen az időállót, az általáno­sabban érvényest — ahhoz már művészi invenció és teljesítmény szükséges. E műfaji produkció mégis, megőrzi a követlen valóság megszerkesztetlen, ez által is igazabbnak ható összehason­líthatatlan varázsából. Mezei András múlt hét­főn sugárzott dokumentum*, játéka, a „Hatalom után” el­vontsága ellenére is fentiek •szerinti különleges élményt jelentett. Ez á döbbenetes hitelű „párbeszéd a végső kérdésekről” egy öngyilkos­ság analízisének kapcsán azt vizsgálta, hogy — pszicholó­giai értelemben — légyőz- heti-e a halál az életet, le. hetnek-e egyáltalán olyan okok és körülmények, ame­lyek az élet eldobására késztethetnek bárkit? Az ideggyógyász ég pszichiáter orvosnő másoknak meggyő­ződéssel hirdette, hogy az életcélja maga az élet, de színész férje halála után ön­magára nem tartotta ezt ér­vényesnek és öngyilkosságot kísérelt meg. Tettének okát egy 35 éves eszményien szé­pen megvalósult szerelem ilyen módon kényszerű vé­gében. az egyedüllét és az özvegység tudatának elvi telhetetlenségében jelölte meg. A beszélget" során az or­vosnő kímélet.en őszinteség­gel tárta föl 4 hónappal előtti legbensőbb énjét, s bár elvi álláspontja látszólag ma sem változott, de a tapintatosan lényegre törő kérdésekből azonban egy-két társadalmi­lag ig nagyon fontos moti­váció mégis kiderült. Első.; sorban az, hogy munkáját, 10 évvel ezelőtt abbahagyta így a hivatástudat nem válhatott az öngyilkosságtól visszatartó erejévé. Gyereke sem volt, így „nem tartozott felelősséggel az életéért” — mint mondotta- Nos. nem volt nehéz oda konkludál- nunk, hogy magatartása mögött végső soron egyéni önzés és a társadalom iránti felelőtlenség húzódik meg. Az életbe visszahozott dok­tornő ma már dolgozik, s munkája társadalmi környe­zete jelenti számára a meg­tartó erőt. A dokumentum- játék mindvégig bensőséges tónusa a nézetek ütközteté­sével sajátságos drámai lég­kört eredményezett. Befejeződött — sajnála­tunkra — az elmúlt héten a „Játék a könyvtárban” c. 10 fordulós könyvtári vetélkedő, melyben 9 hónappal ezelőtt 12 járási és városi könyvtár csapata indult. Vargha Ba­lázs sorozata nemcsak kitű-' nő, szórakoztató rádióműsor volt, hanem egyúttal fontos közművelődési ügyet szol­gált: az önművelés könyvtá­ri forrásaniak megismerte­tését. hogy mindenki tudja, hogyan kell meríteni ezek­ből a gazdag forrásokból. Bizonyságául szolgált a so­rozat annak is. hogy a tö_ megtájékoztatási eszközök nem ellenségei, sőt hathatós segítői az olvasásnak. A dön­tőbe végül is bekerült Szarvas, Szentes, Ózd könyv­tárának csapata ebben á sorrendben végzett. 'De en­nek a vetélkedőnek veszte^ sei nemigen voltak: részt ve. vők, rádióhallgatók egyaránt tanulhattak belőle. Mégpedig jól szórakozva. Merkovszky Pál M KE PERN YOlTI Ilii r

Next

/
Thumbnails
Contents