Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

? oldal KELET-MAGYARORSZÄG 1975. Jdntos Ä Szabó Ferenc: GYEREKEKNEK IS Gyerekeknek Ü9 GYEREKEKNEK ES Gyerekeknek JÁTÉKOK TÚRÁKON, KIRÁNDULÁSOKON Most már valóban zajlik a kiránduló szezon, egyre többen kerekednek fel, hogy különböző kies tájakon feí- üdüljenek, pihenjenek, játsz- szanak, sportoljanak. A tú­rázók — bármerre is járja­nak — bizonyára találnak maguknak olyan helyet, te­ret, hogy kedvelt sportjukat (szabályok szerint, előírások alapján) űzzék. Ehhez sze­retnénk most segítséget nyújtani, amikor néhány já­ték tudnivalóit részletezzük. A játékok legfontosabb kelléke természetesen a lab­da. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy „igazi foci­val” vagy pöttyös gumilab­dával játsszanak a kirándu­lók, a labda minősége egy­általán nem befolyásolja a kispályás futball, a fejelés a stukkölás, vagy a különböző játékok lebonyolítását. A kispályás futballnak van egy olyan változata is, amikor nincsenek kapuk és így „portásra” sincs szükség. Általában akkor kedvelt ez a játék, ha viszonylag kicsiny terület áll rendelkezésre és kevés a résztvevő. Az általá­nosan elfogadott szabályok szerint 20 méter hosszú, 10 méter széles a pálya, persze a viták elkerülése végett cél­szerű, ha az alkalmi fut­ballisták meghúzzák az alapvonalakat. A kapuk le­hetnek téglából, melegítőből, vagy akár hátizsákból is. A kapu előtt legalább másfél méter távolságban ki kell jelölni az úgynevezett sem­leges zónát, ahol sem védő, sem támadó játékos nem tartózkodhat. Csupán a bün­tető rúgásnál (ezt a félpá­lyáról szokták elvégezni) igyékezhet védeni valame­lyik futballista, de csak láb­bal. A játékidő mindig a ki­rándulók erőállapotától,. ked­vétől, hangulatától függ. A kispályás futballhoz hasonlóan népszerű játék a fejelés is. Általában 12—15 méter hosszú, 6—7 méter széles pályát szoktak jelölni, a kapufák egymástól való távolsága 3—4 méter lehet, s mivel felső kapufa nincs, az a gyakorlat, hogy a ka­pusnak kijelölt játékos ki­nyújtott keze jelenti az ér- vén yes magasságot. Az utób­bi időben elterjedt az úgy­nevezett csapatfejelés. Tehát amikor nem két pár áll egy­mással szemben, hanem egy- egy együttesben három-négy játékos is szerepet kap. A kapust kivételes jogok illetik meg. Ennek alapján a kapuvonaltól egy méterre, bármilyen szituációban, kéz­zel is megfoghatja a labdát, illetve elütheti a játékos elől. Amennyiben más já­tékos érinti a labdát kézzel, lábbal, felső testtel, akkor a pálya felező vonlától az el­lenfél büntetőhöz jut, ami­nek végrehajtása: egy játé­kos egyből i kapura fejel, a kapuban pedig csak a ka­pus háríthat. Rajtok kívül nem avatkozhat senki sem a játékba. A mezőnyjátékosok és a kapus is stukkolhat, az­az egyből vissza küldheti a labdát fejjel, ha a játékesz­köz nem pattant le közben. Sokan úgy játsszák ezt a varriációt, hogy a stukkból elért gól duplán számít. Amennyiben a stukkolást a kapus megfogja, de a labda időközben lepattant, akkor a stukkóié játékos a patta­nás helyéről újból fejelhet. A játékosok dekázva felvi­hetik a labdát az ellenfél kapujáig, egymásnak is pasz- szolhatnak, földetérés nél­kül. A stukkölás,v mint kifeje­zés egy külön játék elneve­zésként is szerepel. Ennek az a lényege, hogy két-há- rom méter távolságban leáll egymással szemben a két el­lenfél és egymásnak fejelge- tik a labdát. Amelyik játé­kos elvéti és nem tudja visz-1 szafejelni, úgy büntető pon­tot kap. Ezt lehet időre vagy meghatározott számra ját­szani. A túrákon újból divatos társasjáték lett az úgyneve­zett nemzetesdi. Mindössze egy labda kell hozzá, és egy, a közreműködők által ki­választott játékvezető az első fordulóban. A bíró leteszi a földre a labdát, e köré he­lyezkednek el a játékosok, akik időközben egy-egy nemzet nevét választották maguknak. Amikor a játék­vezető azt mondja, hogy például: „Jöjjön az a híres- nevezetes olasz” akkor min­denki szétszalad, kivéve az „olaszt”, aki felkapja a lab­dát és a menekülők közül igyekszik valamelyiket elta­lálni. Akit eltalálnak, az hi­bapontot kap, míg ha a do­bó téveszt célt, őt büntetik. Általában három fordulóból áll a verseny, illetve addig, ameddig három hibapontot nem gyűjt valaki, aki kiesik a további küzdelemből. A já­ték győztese az, aki utoljá­ra marad, s a következő fordulóban ő lesz a bíró. AGYAFÚRT Bolgár népmese Egyszer Agyafúrt Péter szekéren fát szállított a város­ba. A szálfák igen hosszúak voltak, ezért Péter az egész úton egyre csak azt kiáltoz­ta: — Emberek, vigyázzatok! Emberek vigyázzatok! 'Amikor már az út felénél tartott, összetalálkozott egy gazdag, gőgös emberrel. Ez hallva Péter kiáltozását, ezt gondolta magában: „Miért vigyázzak?i Miért, térjek ki ennek az egyszerű embernek? Es nem tért ki. A hosszú fák lefürészelt ágainak csonk­jai beleakadjak drága ruhá­jába és elszakították azt. A gazdag, gőgös ember fel­háborodva odakiáltott Péter­nek. hogy fizesse meg a kárát. Majd felbőszültén galléron ragadta szegény Pétert és a bíró elé hurcolta. — Bíró úr, ez az ember kárt okozott nekem, a fája összeszakította a ruhámat, ezért arra kérem. kötelezze őt a kár megtérítésére. A bíró Péterhez fordult és megkérdezte: PÉTER — Mond el Péter, de őszin­tén, hogyan történt az egész? Péter némán hallgatott. — Miért hoztad elém ezt a néma embert? — kérdezte a bíró a gőgös gazdagot. — Hogy, hogy néma? — szólt a gazdag ember. Bezzeg, amikor szállította fáját a vá­rosba, az úton egyre csak azt kiáltozta, oly, hangerővel, hogy csak úgy visszhangzott: „Vigyázzatok! Vigyázzatok, emberek! — Ha ez így igaz — döntött a bíró — te. magad vagy az oka annak, hogy a ruhád tönkrement. Ninc6 jogodban követelni ettől az embertől, hogy a károdat térítse meg. Vigyáztál volna jabban. Az emberek, amint meghal­lották a bíró ítéletét, jót ne­vettek a póruljárt gazdag emberen. Agyafúrt Pétert megdicsérték agyafúrtságá­ért és jó áron megvették tőle a fát. Dr. Papp Sándorné fordí­tása. TÖRD A FEIEDI Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetbe D). 6. Okozatot előz meg. 7. Mállott építmény. 8. Kiad egynemű betűi. 9. Házi­kó. 11. Mennyei. 12. Női név. 14. A feudalizmust jelképező berendezési tárgy. 16. Meg­fejtendő. (a vízszintes 1 foly­tatása). 18. Szibériai folyam. 20. Takács-rovar. 21. Feltéle- lezés. 22. Bálna. 24. Folyto­nossági hiány (Népiesen). 25. Dal. 27. Gabonafőzet. 28. Fe­lesége. 29. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. Függőleges: 1. Erősen kíván. 2. Európai nép. 3. Fanyar gyümölcs. 4. Római 995. 5. Kellemes han­gú enekesmadár. 6. Földtör­téneti időszak. 10. Hordók fertőtlenítésére használják. 11. Térkép része!!!. 13. Égi­test. 14. Tartó. 15. Csökönyös. 17. Mesterkélt testtartás. 19. Válogatott csatár. 21 Vél. hi­telt ad a szavának. 23. Ital. 24. Betegség kísérő tünete. 26. Kicsinyítő képző. 27. Kiss Viktor. Megfejtendő: Másodszor tartják — az idén júniusban — ...vízszintes 1., 16... rendezvénysorozatát. Múltheti megfejtés: Júniusiban kezdődött az immár hagyományos NYÍR­EGYHÁZI NYÁR rendez­vénysorozat. Könyvjutalom: Szabó Jó­zsef Nagyhalász, Nagy Móni­ka Nyíregyháza, Gáthy Kál­mán Vásárosnamány, Molnár Attila Ópályi és Kun István Tivadar. A siahod‘,gyhóii óvodában társa Jóim! összefogással játékvárost építettek. A helyi termelőszövetkezet és a szeszgyár több szocia­lista brigádja az óvónők segítségével, és a községi tanács irányí­tásával, az üzemekben fellelt huiladékanyaaból hangulatos ját­szókertet hoztak létre. (MTI Foto Fehérvári Ferenc) A kis Zoli jó osztályzatot vitt haza. — Miért kaptad? — kérde­zi az édesanyja. — A tanár azt kérdezte, hány lába van a struccnak, azt feleltem, hogy három. — De hisz a struccnak csak kettő van ? — Most már tudom, de minden fiú azt felelte, hogy négy. Én tévedtem a legke- y^hbft. ★ Zolinak születésnapja volt és a barátja megkérdezi őt: — Mit kaptál ajándékba? — Ugyanazt, amit minden évben: futballt és csúzlit. — Hogy? Te minden év­ben focit és csúzlit kapsz? Kitől? — Édesapámtól. — És ki a te édesapád? — Üveges. E heti postánk a megszo­kottól eltérő lesz, hiszen nem leveleket fogunk közöl­ni, hanem olyan eseménye­ket, melyeken az úttörők részt vesznek az elkövetkező két hétben. Ugyanekkor kér­jük a pajtásokat, hogy ta­pasztalataikat, élményeiket írják meg az Uttörőpostának, számoljanak be részletesen az ott tanultakról, az újdon­ságokról. A szaktáborosok első része — az orosz nyelvi versenyek helyezettel — már rövidesen visszatérnek a zánkai úttö­rővárosból. A tíz nap alatt bizonyára sok élménnyel gazdagodtak, s vidáman tel­tek napjaik a hűvösebb idő ellenére. Salgótarjánban jú­nius 14-én kezdődtek meg a területi úttörőolimpia ver­senyszámai. Jó erőpróba ez a június 21—27-én Kaposvá­rott sórra kerülő X. Nyári Úttörő-olimpia előtt. A részt vevő hat csoport versenyzői atlétikában, , tornában, lab­darúgásban, ^kézilabdában, röp- és kosárlabdában, tájé­kozódási futásban, repülő- és rakéta, valamint hajómo­dellezésben, sportlövészet­ben és tollaslabdában mérik össze tudásukat. A napközis táborok a jö­vő héten, általában hétfőn nyitnak, az üdülőtáborok vi­szont már ezen a héten fo­gadtak pajtásokat. Az isko­Úttörő­posta lai kirándulások egy-két hit múlva kezdődnek meg. Hamarosan meghirdeti Nyíregyházán a Városi Sport- felügyelőség és a Városi Út­törőelnökség az utcák, terek úttörőőrseinek labdarugó bajnokságát. Az idén másod­ízben rendezik meg a ver­senyeket, s remélhetőleg a tavalyi kilenc csapat helyett többen neveznek be a baj­nokságba. A nyáron egyéb­ként megyeszerte rendeznek utcai, lakótömbi játékokat. Szeretnénk, ha levelezése­inkbe az ifi-vezetők is be­kapcsolódnának. A hagyo­mányokhoz híven ez évben is Zánkán történik tovább képzésük. Hasznos lenne, ha terveiket, tapasztalataikat, a Zánkán hallottakat megír­nák, mivel így azok is tanul­hatnak belőle, akik az idén nem jutottak el erre a kép­zőre. Várjuk továbbá azoknak a szocialista brigádoknak a beszámolóit, akik részt vál­lalnak az úttörőszervezetek munkájában, s azoknak a KISZ-alapszervezeteknek a leveleit, akik patronálnak egy-egy úttörőcsapatot. A nyári programokhoz, a táborok munkájához, az út­törőolimpiához minden kis­dobosnak és úttörőnek sok sikert kívánunk, és kellemes pihenést, hasznos időtöltést a vakációban. AHOL NINCS ÉVZÁRÓ ÉS NYÁRI VAKÁCIÓ... Az „üvegtanító“ A címből nyilván kitaláltá­tok, hogy itt valamilyen is­koláról van szó. De vajon, milyen iskola lehet az, ahol nincs évzárás, nincs vakáció? Sőt azt is hozzátehetem, hogy nincs ennek a sulinak épülete, tehát kapuja sem, amit nyáron be lehet csukni. Ebbe az iskolába nem kö'e- lező a beiratkozás, mégis minden gyerek szívesen jár ide. Annak ellenére, hogy itt is keil tanulni. S talán eny- ifyiben hasonlít legjobban az igazi iskolához az ITV hiszen arról van szó. Az ITV hazánk legnagyobb, legnépesebb iskolája, tíz év­vel ezelőtt nyitotta meg ka­puját, s azóta évről évre emelkedik a tanulóknak szá­ma. Ma már az általános is­koláknak háromnegyed része nézi az ITV adásait. És ez a szám milliónyi gyereket je­lent. A gyerekek mindig szíve­sen ülnék a képernyő, az üvegtanító elé. Tanúsítja ezt többek között az egyik ino- tai iskola tanulóinak levele. „Most 4. osztályosok va­gyunk, de az eltelt 4 év alatt nem volt olyan ITV-s adás, amelyet ne néztünk volna meg. Minden újaibb adást nagy izgalommal vártunk. Szerettük a tanulságos me­séket, történeteket, de a ko­moly, nehéz munkát bemuta­tó adásokat is. Minden adás nagyon sokat segített a tanulásunkban!” Miben rejlik hát az ITV varázsa? Adásai hasonlítanak ugyan egy-egy jól sikerült tanóra kellemes foglalkozá­saihoz, de inkább a tévé egyéb műsoraival vannak ro­konságban. A film segítségé­vel elvisszük a nézőket a szénbányába — ahová a gye­rekek a valóságban csak igen ritkán jutnak el —. általa bepillanthatnak a nagykohó gyomrába, s szemtanúi lehet­nek, hogyan olvad ki az érc­ből a fém, részesei lehetnek izgalmas utazásoknak, megis­merhetik a távoli országok népeit, sőt eljuthatnak m Holdra is. Láthatják terrné. szetes környezetiben a mész- sze tájak érdekes állat- és növényvilágát; a' tüdő. szív működését, a levegő, a vér áramlását. A történelmi adá­sok jóvoltából jelen lehetnék az egyiptomi piramis építésé­nél. Mátyás király udvarában, az óceánok meghódításánál, az Újvilág felfedezésénél. Kí­vánságukra megjelennek a régi korok krónikásai, hősei; írók. költők, tudósok, művé­szek. Ez csupán néhány kiraga­dott példa abból a sokszáz műsorból, amit egy-egy tan­évben sugároz az Iskolatele­vízió. De talán ez is érzékel­teti, hogy az ITV egyesíti magába a színház, a film, a rádiólehetőségeit. Sokkal kö­zelebb áll a televízió egyéb gyermekműsoraihoz, mint a tanórákhoz. A tunulók az él­mények hatása alatt, belefe­ledkezve az izgalmas, érde­kes képsorokba, szinte észre sem veszik, hogy közben ala­posan megfigyelik a jelensé­geket. gondolkoznak, felada­tokat oldanak meg. Vagyis a tv segítségével új ismerete­ket szereznek, megtanulnak eligazodni a világ dolgaiban. Tíz éve már annak, hogy minden gyermek — ha nem az iskolában —, akkor otthon —. nézheti az Iskolalelevizió adásait. Sok-sok tanító, tanár, szerkesztő, rendező, előadó-, és még számtalan szakember fáradozik azon hogy az Isko. latelevízió műsorai a jövőben is érdekesek, izgalmasak te­gyenek, megnyerjék tetszése­teket. De ezek a bácsik és né­nik azt sem titkolják, szeret­nék elérni, hogy a régi és a most készülő új földrajzi, ké­miai, magyar irodalom, tör­ténelem adásokból, valami­vel könnyebben mint az is­kolában, de tanuljatok is. Az év minden szakában és most a nyári vakáció ide­jén is, ezen fáradozunk. Ezért nincs évzáró, ezért nincs so­hasem szünet az Iskolatéléví. zióban. Kovács Barn»

Next

/
Thumbnails
Contents